Heves Megyei Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-22 / 118. szám

HÍRLAP, 1991. május 22., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3. Útszűkület Eger határában Az Útinform arról tájékoztat­ja lapunkat, hogy a napok óta tartó esőzések miatt az eger-bo- gácsi út padkája Eger határában bemosódott, a rézsű pedig meg­csúszott. A helyreállítási mun­kák ideje alatt félpályás útlezá­rásra kerül sor, ezért itt sebesség- korlátozás, útszűkület, valamint előzési tilalom van érvényben. Műtét nélkül? Nem kell befeküdnie aranyér­műtétre annak, aki meghallgatja dr. Jánosi Gábor előadását—vé­lik e program szervezői. A jász­berényi szakrendelés főorvosa ma este 6 órától a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban számol be a végbél- és vastagbél­rákkal kapcsolatos problémák­ról, valamint az aranyér műtét nélküli eltávolításának lehetősé­géről. Előkészítő tanfolyam Az idén érettségizők és felvé­telizők számára önköltséges szó­beli felvételi előkészítő tanfolya­mok indulnak matematika, fizi­ka, kémia, biológia, földrajz, tör­ténelem és angol tárgyból. A debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem (KLTÉ) termé­szettudományi karán az előké- szítő-jűnius 12-től 21-ig tart, na­ponta 8-tól 14 óráig. Étkezést biztosítanak, s — korlátozott számban — kollégiumi férőhe­lyet is. Érdeklődni és jelentkezni lehet június 5-ig a KLTE tanul­mányi osztályán: 4010 Debre­cen, Pf. 18. — Telefon: 52/16- 666/351-es mellék. A jelentke­zési lapot kérésre azonnal pos­tázzák, a további részletekről pe­dig időben tájékoztatnak. Liberális klub Ma este fél 7-től az egri liberá­lis klub újabb összejövetelt tart, amelynek színhelye a Berva- klublesz. Ezúttal Katona József- né, Eger alpolgármestere tart előadást a város kulturális kon­cepciójáról. Mindenkit várnak, akit ez a téma érdekel. Májusi hangverseny Május 24-én, este 6 órakor májusi hangverseny lesz a füzes­abonyi városi művelődési köz­pontban. Közreműködik a helyi 1-es Számú Általános Iskola énekkara, a káli Bartók Béla Férfikar, a kompolti MEDOSZ Hámán Kató Leánykar, a Reme- nyik Zsigmond Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola énekkara, valamint a Tinódi Fér­fi Kamarakórus. A koncerten fellépnek a zeneiskola tanárai is. Tűzzománcok Az egri származású Kátai Mi­hály Munkácsy-dijas festőmű­vész tűzzománcaiból rendeznek kiállítást az egri Rudnay Terem­ben. A tárlat csütörtökön dél­után 5-től nyűik meg. A közön­ség figyelmébe dr. Farkas And­rás, lapunk munkatársa ajánlja a műveket. Maros­vásárhelyi bábosok A Harlekin Bábszínház, az eg­ri Gárdonyi Géza Színház bábta­gozata tavaly lépett kapcsolatba a marosvásárhelyi Ariéi Báb­színház román tagozatával. Bár az idén különböző nehézségek merültek föl — nem könnyű az együttes gazdasági helyzete sem —, mégis úgy döntöttek, hogy to­vább ápolják ezt a barátságot. Tegnap három előadást rendez­tek Egerben, délelőtt 10 és dél­után 2 órakor A csizmás kandúr kalandjai című mesejátékot ját­szották a gyerekeknek, s este pe­dig a felnőtt közönségnek állítot­tak színre egy produkciót. Nem­csak Eger, de Gyöngyös közön­sége is megismerkedhet a román bábosok tudásával, akik arról tesznek tanúságot, hogy minden különbözőség ellenére megért­hetjük egymás érzéseit, gondola­tait. (Fotó: Szántó György) Együtt a mezőgazdaság „forró” őszei ellen . (Folytatás az 1- oldalról) — Milyen alapokról végzik ezt a munkát? — Közgyűlésünkön is megfo­galmaztuk, hogy a magyar elel- miszer-termelesben az elmúlt években olyan sajátosságok ala­kultak ki, amelyek azt egyedülál­lóvá tették. Eredményeihez nem férhet kétség! Ezért erről az alap­ról kell és lehet a további fejlő­dést, magát az átalakulást elindí­tani. Ennek elképzelt útját már sokféle megfogalmazásban meg­ismerhettük a közelmúltban. Úgy hiszem azonban, hogy a fej­lődés pontos útját, és különösen a hosszabb távon kialakuló vég­eredményt — az új, eredménye­sen működő agrárszerkezetet — ma még senki nem tudja prog­nosztizálni. Elsősorban azért nem, mert a folyamat várhatóan sok éven keresztül tart majd, és a befolyásoló külső és belső hatá­sok ma nem ismertek. Ez a ma­gyar agrárszerkezet vélhetően éppen olyan sajátos lesz, mint a jelenleg még meglévő, és valószí­nű, hogy a hazai sajátosságok miatt nem lesz más nemzetek élelmiszer-gazdaságának pontos képmása. Ennek a hosszabb tá­vú fejlődésnek fontos részévé kell válnia a magyar, illetve a megyei agrárkamarának is. — Ennek érdekében milyen főbb elveket követnek? — Az első és legfontosabb, hogy politikamentesen végezzük a munkánkat. Ez nem azt jelenti, hogy a politikai folyamatokat fi­gyelmen kívül hagyhatjuk. Ép­pen ellenkezőleg, azokat nagyon is érzékenyen figyelemmel kísér­jük. Az érdekképviseleteknél ma rendezetlenség, rosszul felfogott konkurenciaharc uralkodik. A különböző szervezetek nehezen értik meg, hogy például a terme­lők, a feldolgozok, az értékesítők között fennálló érdekellentéte­ket egyes termékek, például a tej vagy a hús esetében az ár-, a tá­mogatási rendszer, vagy éppen­séggel az adópolitika okozza. Összefogásra van szükség vala­mennyi érdekképviseleti szerve­zettel a folyamatos egyeztetés ér­dekében. Megyei testületünknek ez igen fontos célkitűzése. Nem mehetünk el szó nélkül a készülő kamarai törvény mellett sem. Ä tervezet előkészítése során alap­vetően a szabályozott piacgazda­ság működtetésének kamarai feladatait és elemeit kell megha­tározni, illetve érvényesíteni. Például az alapanyag-termelés területén, főként az alapvető élelmiszerek előálh'tása és a piac összhangjának biztosítása érde­kében konkrét intézkedésekre lesz szükség. — Rövid távon milyen megyei tennivalóik lesznek? — Legfontosabb, hogy a sző­kébb hazánk élelmiszer-termelé­sében meglevő és a várhatóan ki­alakuló feszültségeket elemez­zük. Segítsünk a piaci, értékesí­tési nehézségek miatt a többlet­termékek elhelyezésében, a fi­nanszírozási gondok enyhítésé­ben. Folyamatosak az intézkedé­seink a tej-, a sertés- és a marha­hústermelés gondjainak enyhíté­sére. Fel kell erősítenünk a me­f yei gabonaválasztmány tevé- enysegét, és már előre szüksé­gesnek tartunk lehetséges lépé­seket tenni a szőlő- és borgazda­ságban kialakult értékesítési gondok mérséklésére, a várható őszi feszültségek elhárítására. További halaszthatatlan felada­tunk, hogy tagjaink, támogató­ink száma növekedjen. Termé­szetesen ezzel párhuzamosan szeretnénk javítani szolgáltatá­sainkat, információs tevékenysé­günket. Elengedhetetlen a nehe­zen megszületett új agrárpoliti­kai elképzelések tervezetének to­vábbi csiszolása, amely mun­kánk keretét adja a jövőben. Ugyanis nem mindegy, hogy mi­lyen feltételrendszer alapjan dol­gozhat az ágazat — és kamaránk is — a következő időszakban. Mentusz Károly „Kik ezek?”'— kérdezi Eperjes Károly háromszor is Jancsó leg­újabb filmjében, úgy, hogy a hangsúlyt és ezt a két szót így, egymás mel­lett mindenképpen motívumként kell értékelnünk. Ha úgy tetszik, erről szól a film. Viszont hogy ki kicsoda, ki mi volt, és most mi lett — ehhez nem kell filmet csinálni, ezt manapság mindannyian érezzük. Benne van a levegőben. Erről szoktunk beszélgetni. Régi jó elvtársak a mozivásznon. Csak jelzésszerű, hogy az egyik ma valamilyen demokrata, a másik meg az „ideiglenesen” épp nem hatalmon lévő párt tagja, de kísértetiesen azonos szófordulatokkal beszélnek, a figurák akár fel is cserélhetők. Hiába állnak látszólag két ellentétes póluson, a gyökerük közös, és ez a lényeg. Fanyar fintor Jancsótól, hogy e két alakot Madaras József és Kozák András testesíti meg. Bizonyára nem véletlenül: a hajdani zászlóvivő forradalmárok­ból, a lelkes inakból mára konszolidált politikusok lettek, gondolata­ik nyűt kimondása helyett inkább csak utalgatnak valamire — bizo­nyos listákra többször is. A vakítóan fehér, ropogósra vasalt ing jól szabott öltönnyé szelídült, a fényes szelek nemzedéke beavatott résztvevővé vált. így vagyunk itt, Magyarországon, ám a film semmi­képp sem felderítése, csupán lefestése a viszonyoknak. Olyan, akár egy csendélet: feszültségmentes. Nem valósított meg a puszta ábrá­zolásnál többet, és ez mindenképp hiányosságául róható fel. A „kik ezek”, mint fő téma mellé a Hemádi-Jancsó páros gyártott egy filmbéli történetet arról, hogy Gorbacsov meghal, és az oroszok visszajönnek. A hatalom kiosztásánál nincs nehéz dolguk a „ruszkik- nak”: az előttük lévő pakliból bárhonnan húznak is, „elvtársat” talál­nak. Bolsit. „Komenistát.” Mert ugye mindannyian azok voltunk (voltunk ám a fenét, ÓK voltak...), még ha ma urakká lettünk is (erre persze bólintanak, mi?). ' A film végén, az utolsó negyedórában megtudhatjuk, hogy kik az alkotópáros barátai, egy narrátor magyarázza el nekünk. Hangjának sebességét kissé lelassították, így szinte szótagonként ihatjuk ma­gunkba az információt. Bizony, nem árt megismernünk Hernádi és Jancsó barátait, elvégre ők a mi barátaink is, a történelmet — de leg­alábbis annak „szocializmusként” tisztelt szakaszát — együtt éltük vé­gig. Hogy jó részét börtönben vagy nyugis állásban, befelé lázadó ap- parátcsikként vagy elnyomott művészként, nem mindegy? Az a lé­nyeg, hogy megtudjuk: író és rendező a végletekig toleráns minden­kivel, legfeljebb csak magukban röhögnek rajtuk. Mert ugye, ők ezt a jelenlegi állapotot újfent csak kívülről szemlélik, „barátaikkal” — és pezsgődurranás. Éljen! Azért én — úgy is, mint ifjú és beavatatlan — kérdeznék valamit. „Rendező úr, kérem, miért tetszett a film végén elmagyarázni ne­künk, hogy mit jelent a meztelen nő meg a zászló, miért tetszett azt mondani — még ha csúsztatva is —, hogy akkor vagyok a művészek barátja, ha megértem végre a meztelen nőt? Idáig ilyet sose tetszett csinálni...” Doros Judit Vándoroltatási tilalom A vándorolni kívánó Heves megyei méhészek figyelmébe ajánljuk a Földművelésügyi Mi­nisztérium közleményét. Ebből kiderül, hogy zárlat miatt több településre nem lehet vándorol­ni: Békés megye Gyula vári része, Csongrád megye Szeged tápéi és hattyasi részek, valamint Deszk, Pest megye Szentendre, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye Ti- szabezdéd. A fentieken túl nem szabad vándorolni' Győr-Mo- son-Sopron, Vas és Zala megyék az osztrák, illetve jugoszláv ha­tártól számított 10 kilométeres övezetébe, az atkakór miatt el­rendelt védőkörzet miatt. Stuttgarti bemutatkozás A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma és az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara kezdeményezésére Né­metországban, Baden-Württemberg tartomány fővárosában, Stutt­gartban észak-magyarországi gazdasági napokat szerveznek. Az ese­ményre szeptember 10-12. között kerül sor. A rendezvény célja az említett régió gazdasági, idegenforgalmi keresztmetszetének bemu­tatása, valamint német befektetők felkutatása. Az eseményről felvi­lágosítást az érdeklődők az Észak-magyarországi Gazdasági Kama­ránál, Miskolcon, az Arany János u. 4. szám alatt kaphatnak. Tele­fon: 46/40-492. Ezenkívül az Agora Kft. is segítséget nyújt Borsod megye székhelyén, a Tanácsház tér 1. szám alatt, a B. épületben, a földszinti 13-as szobában. Telefon: 46/22-011 vagy 46/43-913. Vámosgyörki szomszédolók Úgy érezte a vámosgyörki elöljáróság, ha már meghívták őket Jászárokszállásra, illik elmenni, de üres kézzel sem állíthatnak be a jeles napi ünnep­ségre. A szomszéd település május 18-án városi rangra emelkedett. Ebből az alkalomból invitálták meg a környező községek vezetőségét, tekintet nél­kül a megyei határokra. Hogy mit vigyenek emlék­be az „új városba”, az nem okozott gondot. Rendel­tek egy szép vázát Hollóházán, amely kimondottan erre az alkalomra készült időszerű szöveggel. A vá­zát az ünnepségen a vámosgyörki polgármester, Varga István adta át kollégájának, Szikora Ferenc­nek. Előzőleg azonban akadt egy kis gond. A szom­széd község első embere egy kicsit lezseren öltözkö­dött fel, nem éppen az alkalomnak megfelelő mó­don. Nosza, zakót cseréltek a jegyzővel, és így már ki lehetett állni az ünneplőbe öltözött vendégsereg elé. A várossá válást igazoló okiratot Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke adta át, míg a kormány, és személy szerint a miniszterelnök üdvözletét és jókí­vánságait dr. Boross Péter belügyminiszter tolmá­csolta az árokszállásiaknak. gmf Alapítvány a templomért A sok érdekessége mellett talán kissé fe­lemás képet is nyújt a Ti- sza-tó mellett fekvő 1500 lakosú Sarud, amelynek új arculatát szeretnék megteremteni a helyi önkormányzatá­nak tagjai. Ez a szándék, no, meg a község leg­szebb épületének, a templomnak a jelenlegi állapota is sürgeti annak felújítását. Érdekes mó­don, Újlőrincfalva felől közeledve a községhá­zához, már messziről észrevéteti magát új, fé­nyes kupolájával és élénk színű bejárati ele­jével, tornyával' az épü­let, s nem is gondolná az idegen, hogy az oldalfa­lak és egyéb létesítmé­nyek állapota bizony sok Jrivánnivalót hagy maga után. Ezeknek a munkála­toknak a meggyorsításá­ra, elősegítésére most alapítványt hozott létre Sarud község vezetése „A templom, mint a leg­szebb épületünk rend­betételére” elnevezés­sel. A falu önkormány­zata — mint erről ífj. Kiss István polgármes­ter tájékoztatott ben­nünket — 100 ezer fo­rintot ajánlott fel, s eh­hez várják a vállalkozók, a gazdálkodóegységek és magánszemélyek fel­ajánlásait. A befizetése­ket a helyi takarékszö­vetkezet kezeli, a pénzt is oda kell befizetni. Az alapítvány gyarapításá­ra Sarud plébánosa egy­háza nevében ugyan­csak 100 ezer forint se­gítséget ígért meg. Hogyan óvjuk javainkat? Vaervonvédelmi kiállítás nyűt ] Eger ben Éles, sípoló hangok, korszerű berendezések, hasznos taná­csok. Ezek jellemezték azt a be­mutatót, amelyet tegnap délelőtt Egerben, az Elektromos Kar­bantartó Vállalat Katona téri he­lyiségében rendeztek. Mint már lapunkban hírül ad­tuk, a Precust Bűnmegelőzési Alapítvány és az ELKO együtt­működése eredményeként a me­gyeszékhelyen, a Katona tér 7. szám alatt egy vagyonvédelmi berendezéseket bemutató ter­met alakítottak ki. A kiállítást megtekintő cégek képviselőit kedden Ónodi Gyula, az ELKO igazgatója köszöntötte, majd dr. Farkas Sándor r. őrnagy, az Egri Rendőrkapitányság vezetője, a Precust-alapítvány titkára meg­nyitójában szólt arról, hogy saj­nálatos módon az utóbbi időben ugyancsak elszaporodtak a va­gyon elleni bűncselekmények, s az alapítvány — amelynek egyébként lapunk is alapító tagja — fontos feladatának tartja, hogy segítséget nyújtson mind az állampolgároknak, mind a válla­latoknak, intézményeknek ab­ban, hogy kellő felszereltséggel legyenek képesek megőrizni ja­vaikat. A tegnapi bemutatón — ame­lyen már a megnyitáskor rendkí­vül nagyszámú érdeklődő meg­jelent — láthatók voltak a legfon­tosabb hazai cégek páncélszek­rényei, riasztóberendezései (ezek felsorolása megtalálható a Hírlap múlt szombati számá­ban), új bemutatottként jelent­kezett a Mercantil Complett Kft., amely Hongkongból származó termékeit kínálja. Különleges­ségnek számított a tárlaton az előbb említett cég autósriasztója, valamint az IRC lakásajtókra fel­szerelhető jelzőberendezése, to­vábbá az egri Pilon Kft. ajánlata: egy olyan ablaküveg, amely gya­korlatilag nem verhető ki. A helyszínen ki is próbálták ezt a terméket, s félórai szorgos kala­pácsütések után mindössze any- nyi történt, hogy az üveg megre­pedt, de egyben maradt... Számos céget sorolhatnánk még föl, amelyek valóban komo­lyan veszik a vagyonvédelmet — ám erre terjedelmi okok miatt nincs lehetőség —, az azonban bizonyos, ha az állampolgárok és a különböző cégek is legalább ennyire komolyan veszik saját értékeik megóvását, akkor való­színűleg jelentős mértékben csökkenthető az a mutató, amely most még igen magasan áll, bizo­nyítván, egyelőre jó dolguk van a betörőknek, a tolvajoknak... (-lay)

Next

/
Oldalképek
Tartalom