Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-15 / 87. szám
HÍRLAP, 1991. április 15., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3 Intézményeiket működtetni tudják, sőt... Abasári elképzelések A mátraalji település újjászületésének évfordulója elmúlt, folytatódnak a szorgos hétköznapok Abasáron. Egyre inkább a község működtetésével, az 1991. évre vonatkozó elképzelések megvalósításával kapcsolatos feladatok kerülnek előtérbe. Vajon melyek ezek és egyáltalán biztosítottak-e az intézmények működtetésének anyagi feltételei? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ Abasáron. Amint azt Juhász Béla polgár- mestertől megtudtuk, az évek óta húzódó tornaterem építését mindenképpen szeretnék folytatni, majd befejezni. A kommunális szemétlerakó-telephez vezető út megépítése is tervbe van véve. A Sport és az Alkotmány utcát is korszerűsítik, valamint meghosszabbítják, kiegészítik a Ságvári és Völgy utcákat. Szerencsére biztosítottak, a helyi ön- kormányzathoz tartozó intézmények működtetéséhez szükséges feltételek Abasáron — tudtuk meg. Az idei, közel 50 millió forintos költségvetésből jutott a művelődési házak felújítására is. Az abasári intézményben már korszerűsítették az épület helyiségeit. Pálosvörösmarton a kul- túrház egyik termében orvosi rendelő kezdte meg működését, amely bővíti és a helybeliek részére könnyíti a betegek ellátását. Itt is szeretnének emlékművet állítani Aba Sámuel tiszteletére. Gondként említette a polgár- mester a község ivóvízellátásának helyzetét, mert a vízmű szakemberei szerint csúcsidő- szakban nem elegendő az a meny- nyiség, melyet biztosítani tudnak a jelenleg üzemelő ivóvízkutak. A megoldás várhatóan új kút létesítése lesz Abasáron. Szó van még a település csatornázásáról, kommunális szennyvíztisztító építéséről, amelyek a boráról messze földön híres település távlati elképzelései közé tartoznak. A Szovjetunió nemzetiségi politikája Az egri Ifjúsági Ház Nemzeti kérdés és nemzetiségi politika Közép- és Kelet-Európábán rímmel nemrégiben indította útjára új sorozatát. Több neves előadó után Krausz Tamás történészt, a Politikatörténeti Intézet munkatársát látják vendégül ma délután 5 órától. Az előadó a Szovjetunió nemzetiségpolitikája Í917 és 1990 közötti időszakának jellemzőiről beszél majd a hallgatóság előtt. Alpáris tanuló sikere Az országos középiskolai tanulmányi verseny országos döntőjét rendezték meg orosz nyelvből a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, ahol középiskolás tanulók mérték össze tudásukat. Közülük jelentős sikert mondhat magáénak Tóth Klára, az egri Alpári Gyula Közgazda- sági Szakközépiskola tanulója. Kategóriájában az elérhető 200- ból 172 pontot szerzett meg, második lett, így e nyelvből nem kell majd felvételi vizsgát tennie. Még mindig: természetesen A gyöngyösi Mátra Művelődési Központ tovább folytatja a természetes gyógymódokat népszerűsítő előadás-sorozatát. Ma délután öt órakor dr. Béky László beszél majd az általános természetgyógyászat alapismérveiről. Ezt követően 16-án, 22-én és 23-án — ugyanebben az időpontban — a reflexológiáról, a földsugárzásról, az akupresszú- ráról és a testmasszírozásról lesz szó. Yöröskeresztes véradónapok E héten is több alkalommal szerveznek véradónapokat a vöröskeresztes csoportok. Kedden az egri GMSZ-ben, valamint a hatvani cukor- és konzervgyárban, szerdán az egri Dobó gimnáziumban, illetve a 212. sz. ipari szakmunkásképzőben, valamint a visontai Thörez bányaüzemben lesz véradás. Csütörtökön Besenyőtelken, pénteken pedig Eger- bocson és Bátorban várják az önkéntes donorokat. Legyetek illusztrátorok! A Megyei Gyermekkönyvtár rajzpályázatot hirdet az általános iskolák tanulói részére. Műfaji korlátokat nem szabnak, mindössze annyit kötnek ki: lehetőleg a könyvtárban összeállított vers- gyűjteményhez készüljön illusztráció. A legjobb rajzokat jutalmazzák is: az első húsz helyezett alkotásait az egri Gyermek-Szabadidőközpontban állítják ki a szervezők. Eredményt az I. Könyvkukac napokon, valamikor június elején hirdetnek. Részletes információt a Megyei Gyermekkönyvtárban (Eger, Bartók Béla tér 6.) kaphatnak az érdeklődők. Kodály Zoltánalapítvány Támogatókat keres egy hatvani iskola Az értékközvetítő és képességfejlesztő ének-zene tagozatos hatvani Kodály Zoltán Általános Iskola alapítványt hozott létre. Célja a tehetséges és jó képességű tanulók támogatása az ének, a hangszeres zene, a néptánc, a sport, a természetismeret, a társadalomismeret és a művészetek területén. Az értékközvetítő és képességfejlesztő alternatív pedagógia adaptálásában kiemelkedő pedagógusok elismerésére, valamint az iskola tárgyi feltételeinek fejlesztésére hozták létre. Hangszereket, táncruhákat, sportszereket és szemléltetőeszközöket szeretnének venni, s a fő céljuk egy iskolai tanuszoda. Erre már a tervezés ingyenes felajánlásán túl devizatámogatást is kaptak német testvériskolájukból. A Zsolnai-féle, minden tantárgyra kiterjedő pedagógiai program 1-8. osztályos megvalósítását, valamint a gimnáziumi kísérlet bevezetését szeretnék. A tervekhez támogatókat keresnek, illetve adományokat várnak. Jelentkezni lehet: Kodály Zoltán Iskolai A lapítvány 3000 Hatvan, Széchenyi u. 14. Tel.: 38/11-255 OKHB 353-10709 /deviza: OKHB 407.0734-01-353 Poharas Az egyik ivászati műintézményben réveteg tekintetű, bágyadt férfid döntögeti gallérja mögé csak úgy, kísérőnek a seritalt. A friss csapolásban talán élénkülést remél, ám láthatóan már hasztalan ürülnek előtte a poharak. Végül is meg- adóan nyögi a fáradhatatlan kiszolgáló felé, hogy —r mi tagadás — bizony elázott. A pultos őszinte részvétét tolmácsolja, de vendége vigasztalan. — Nem az a baj, hogy berúgtam — dünnyögi botladozó nyelvvel. — Hanem az, hogy holnapra megint kijózanodom... — S ez miért rossz...? — kérdi tőle csodálkozva a csapos. — Hát, hogyne lenne az! — csattan fel minden erejét összeszedve az áldozat. — Holnap kezdhetem újra elölről. Hű, hogy az ismét mennyibe kerül nekem..?! Gy. Gy. A magyarság és az emberiség testvériségéről beszélt Tőkés László nagyváradi püspök a tegnapi istentiszteleten az egri református templomban. Igehirdetése során arra figyelmeztetett, hogy egyre inkább terjed az individualizmus, az önösség: idegenné válik még a hozzátartozó, a testvér is. Jézus Krisztus tanítása arra figyelmeztet, hogy bíráljuk felül bezárkózásunkat. Tőkés László hangsúlyozta azt is, hogy új Julianus barátként meg kell találnunk a magyarság határokon túl élő tagjait — így kapcsolódott az Erdély-tanácskozás alapgondolatához. Az erdélyi református püspök igehirdetését sok-sok hívő és érdeklődő kísérte figyelemmel, eljöttek a város, a megye vezetői és a többi egyház képviselői is. Sütő András olvas. Mennyivel irreálisabbnak tűnt még egy esztendeje is a nyugati magyarok kérése, a radikális követelés a kisebbségek jogaiért — mondta valaki a szünetben. Barátok és idegenek cseréltek véleményt, mintha máris valami egység formálódna. A komoly hangvétel mellett akadtak érzelmes, szép pillanatok: szombaton délután egy mondat erejéig Kincses Előd lépett a mikrofonhoz: — Csak annyit, szeretnék bejelenteni, hogy most kaptam a hírt: Sütő András olvas! A jobb szemével lát. Tudjuk, hogy nem volt bizonyos a kölni műtét kimenetele, de hál’ istennek, sikerült... A jó hírt kitörő taps fogadta, mint ahogy Du- ray Miklós megjelenését is, aki jövetelét előbb lemondta, aztán mégsem helyettese, hanem ő jött el a szlovákiai magyarok képviseletében. A fáradt tanácskozók három percre megpihentek, amikor — szintén műsoron kívül — Balázs Éva sepsiszentgyörgyi művésznő lépett a mikrofonhoz, Tamási Aront mondott: Szép Domokos Anna küzdelmét a háború fekete madarával... Az Egerben élő Réti Árpád versmondását és a Gajdos népzenei együttes dalait ugyanolyan kitörő lelkesedés fogadta. Érkezett még egy távirat — egyenesen Párizsból. Az ottani magyar kisebbség és az emberjogi bizottság nevében Nádasdy Borbála üzenetét hozta: „Hit, remény és szeretet üdvözletét küldte...” (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Ringelhann György polgármester, a tanácskozás védnöke megnyitó szavai szerint: „Számunkra, az anyaországiak számára rendkívül tanulságos ez a közgyűlés. Minden felelősen gondolkodó magyar állampolgárnak időnként háborog a lelkiismerete: tennünk kell valamit a határon túl élő magyarokért! Történelmünk, a régmúlt és a közelmúlt eseményei azonban óvatosságra intenek!” Az előadások épp ezeket a történéseket és a jelenlegi állapotot elemezték: Murvay Sámuel összefogásra szólított föl, hiszen a különböző fórumokon és szervezetekben dolgozóknak ösz- sze kell hangolniuk a munkát, hogy az erdélyi magyarság sorsa elmozduljon végre a holtpontról. A kormányt nem Horváth Ba- lázs képviselte, hanem Bálintpa- taky József kormányfőtanácsos, aki elmondta, hogy nemcsak a miniszterelnöki iroda, de az egyes tárcák is foglalkoztatnak a kisebbségben élő magyarság sorsával törődő szakembereket. A kormánynak a nemzetközi normák tiszteletben tartásával kötelessége minden fórumon felszólalni a kisebbségi magyarokért. Ám, nekünk csak lehetőségeink vannak — mondta —, jogaink nincsenek. Az eredményekről szólva, megemlítette a júniusban átadandó Teleki Intézetet. Beke György, az Erdélyi Szövetség elnöke előadásában arra hívta fel a figyelmet: rövid esztendő alatt Kárpátalja magyarsá- a öntudatban, „harckészségen” és eredményekben megelőzte Erdélyt. (Lám, ott már a települések nevéről népszavazást tartottak, használják a nem-' zeti szimbólumokat!) Ebből kiindulva jutott el a nemzeti önrendelkezés elvének követeléséig. Borbély Imre, a temesvári RMDSZ képviselőjeként, a szemtanú hitelességével és az ott élő tapasztalataival alátámasztva elemezte a történteket, valamint a mai helyzetet. A finnországi svédek státuszához hasonló nemzetiségi pozíció követelését tekinti hosszú távú célnak az erdélyi magyarság számára. Köteles Pál író rámutatott: helytelen az az álláspont, mely szerint „az erdélyi magyarság egyedüli legitim szervezete az RMDSZ, s nekünk nem szabad javasolni semmit. Ezzel a passzivitással vitáznunk kell.” Komoly tényekkel mutatott rá a nagyhatalmak szerepére, a kis népek, nemzetiségek sorsának alakulásában. A szombat délutáni hozzászólások közül nagy tetszést aratott a nemzetközi jogász, Bárki Éva Mária mondandója, aki egészen más nézőpontból közelítette meg a kisebbségek, s ezen belül az erdélyi magyarság ügyét. A bécsi jogásznő nagyhatású — s a nyelvi nehézségek ellenére —, magyarul igen szuggesztíven elhangzó felszólalásának lényege egy erőteljes követelés és javaslat: „A tapasztalatok azt mutatják, hogy csak jogi eszközökkel nem lehet a népcsoportok jogait kivívni, ehhez politikai követelések kellenek.” Azt is mondta: nem elegendő pusztán a televízióadásért, az oktatásért szót emelnie az erdélyi magyarok szervezetének. Egy „megfelelően fogalmazott követelés, a megfelelő időpontban” — ez az, amivel ki lehet állni a világ közvéleménye elé a nemzetközi politikai fórumokon, s ezt segítheti a nemzetközi jog, amely követi a valóságot. Tőkés László püspök késő délutáni felszólalásában erre is reflektált. A valóságérzékről beszélt, s magát a süllyedő hajón helytálló kapitányhoz hasonlította: „ Vert hadat ne hajszoljanak győzelemre! Kihajtson végre ilyet?” — kérdezte, s adatokkal érvelt, a magyarság tömeges kivonulásáról Erdélyből, amely ’89 után is éppúgy folytatódott. „Mint ahogyan a zsidók visszamennek földjükre kétezer év után, ugyanúgy várjuk vissza a magyar testvéreinket mi is...” — mondta. Vasárnap délelőtt ismét csak előadásokkal folytatódott a tanácskozás. Jónás Endre profesz- szor Németországból a szaktudós alaposságával beszélt az erdélyi magyarságról, Balia D. Károly kárpátaljai költő a hazai törekvésekről szólt bizakodóan, Konthur Bertalan, az Erdélyi Világszövetség elnöke pedig radikálisabb fellépésre intett, s a nyugati magyarság segítségét ajánlotta fel. A tudományos tanácskozás a tervezetthez képest később zárult, s egy dokumentum megfogalmazásával ért véget. Jámbor Ildikó * * * Vasárnap délután a Lenkey János Honvéd Kollégium vendége volt Tőkés László. Dr. Seregély István egri érsekkel együtt ökumenikus megemlékezést tartottak a temesvári hősök egri kopjafájánál, ahol jelen volt és beszédet mondott dr.Ringelhann György polgár- mester is. A kollégium énekkara dr. Ocskay György vezényletével a 105. genfi zsoltárt adta elő. A komlói általános iskola fúvószenekara is fellépett. Az eseményhez kapcsolódóan Dohnál Tibor festőművész az intézmény diákgalériájában Erdei Anikó grafikus és Zagyva László szobrász bemutatkozó tárlatát nyitotta meg. Csatornázás, villanyhálózat-bővítés, Aerocaritas Alapítvány Párád is készül a világkiállításra Múlt hét végén beszélgettünk Párád fiatal polgármesterével, Nagy Oszkárral, akinek hétfőtől komoly segítsége is lesz a közel 3 ezer lakosú település önkormányzati ügyeinek intézésében. Ekkor áll munkába Varró Gyula jegyző, akit pályázat alapján néhány napja választott meg e tisztségre a kilenc tagú képviselő-testület, amelyben Óhutát, Kakukk Gábor, Parádfürdőt pedig Kivés András képviseli. Két fontos kérdés foglalkoztatja az önkormányzatot a mai időkben. Mindmáig megoldatlan a község művelődési hajléka, mert bár e célra az egykori pártházat szemelték ki, amelynek van is egy 150 személyes előadóterme, de még nem tudták kidolgozni az épület funkcionális beosztását, átépíttetésének tervét. E végett különböző miniszteriális szervekhez kívánják eljuttatni pályázati kérelmüket, ami kiterjedne az 1970-es években még nagy sikerrel megrendezett Pa- lócz-napok feltámasztásának költségigényére is. Ezt a vállalkozást egyébként az 1995-ös világkiállításra való felkészülés jegyében képzelik el, s az új életre kelő helyi Palócz együttesben feltétlenül számítanak Mata Pálra, Húber Istvánra, Németh Ist- vánnéra, Csortos Benjáminra, S$migura Józsefnére, Somfai Tibornéra, akik többekkel együtt annak idején az együttes fő mozgatói voltak. Elodázhatatlan immár Nagy Oszkár véleménye szerint Párád, Óhuta és Parádfürdő csatorna- rendszerének kiépíttetése is. Évi 40 millió forintos költségvetéséből fedeznék a bekerülés hatvan százalékát, negyven százalékban pedig a település lakosságának támogatását remélik. Ahogyan Nagy Oszkár polgármestertől megtudtuk: Puho- la József vezetésével 26 főnyi önvédelmi csoport alakult a napokban a község rendjének, közbiztonságának javítása végett, továbbá támogatni kívánják anyagi, erkölcsi szempontból egyaránt a Recski A erőkaritas Alapítványt, amire a községben és körzetében mind gyakoribbá váló súlyos balesetek miatt elengedhetetlen szükség van. A téma fontosságát azzal támasztotta még alá a polgármester, hogy a legközelebbi traumatológiai osztállyal ellátott kórház Egerben van, mely egy óra alatt érhető csak el. Áz alapítvány támogatására vonatkozólag a termelőszövetkezet, a derecskéi téglagyár, továbbá Bodony és Sasvár ön- kormányzatai már pozitív nyilatkozatot tettek. Moldvay Győző Nemzeti felelősséggel az erdélyi magyarságéit Az egri Bornemissza Gergely-cserkészcsapat tiszteletbeli tagjává fogadta Tőkés -Lászlót (Fotó: Szántó György)
