Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-26 / 71. szám

HÍRLAP, 1991 . március 26., kedd MEGYEI KÖRKÉP Jézus és a pogányok Hatvanban A Hatvani Galériában ma, kedden délután fél 6 órakor ren­dezik meg az intézmény biblia­történeti szabadegyeteme har­madik évfolyamának soron kö­vetkező előadását, Jézus és a po­gányok címmel. Előadó dr. Rei- singer János, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia munkatársa. + 1 nap Kétnaposra tervezték az ÉDOSZ és a MEDOSZ húsvéti beszerzéseket könnyítő, elmúlt heti kedvezményes vásárát az eg­ri szakszervezeti központban — de a nagy érdeklődésre való te­kintettel e héten még egy nappal meghosszabbítják. A vállalati, üzemi, intézményi összefogással nyitott alkalmi „áruházban” ter­melői, illetve nagykereskedelmi áron legközelebb március 27-én, szerdán vásárolhatnak az érdek­lődők. Egri képviselői fogadónapok Három egri önkormányzati képviselő fogadónapjára kerül sor szerdán délután. Dr. Ringel- hann György és Katona Józsefné 16-18 óra között várja a válasz­tópolgárokat a városháza pol­gármesteri irodájában. Felnéme­ten pedig 17 és 19 óra között tart fogadónapot az általános iskolá­ban Thummerer Vilmos. Két lány az utcán A Vidám Színpad vendégsze­repei ma Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban. Az es­ti előadáson a vendégművészek Bodrogi Gyula rendezésében Ernőd Tamás — Török Rezső: Két lány az utcán c. darabját vi­szik színre. Makiár új polgármestere Mint lapunkban tudósítot­tunk róla, vasárnap választották meg Makiár új polgármesterét, akinek a neve — ezúttal kérünk elnézést az elírásért — tévesen je­lent meg. Helyesen: Újj István. Városi újságok Sokaknak hihetetlen, de ta­valy a posta — ha a korábbinál kevesebbet is — egymilliárd 233 ezer hírlapot vett át terjesztésre hazánkban. A városok eladási versenyének eredményeit a na­pokban hozták nyilvánosságra. Az előző évhez mért növekedés alapján a 166 település élmező­nyében, az előkelő 7. helyen vég­zett Heves, Füzesabony pedig 53. lett. Az értékesített példányok csökkenése miatt Eger a 76., Gyöngyös a 126., Hatvan a 157., Pétervására a 164. Megyénk hat városában egyébként összesen 16 millió 546 ezer lap talált gaz­dára. A Földön kívül... Egerben, a Gyermek-Szabad­időközpontban ma, kedden 16 órától folytatódik az új ismeret- terjesztő sorozat. Ez alkalommal Van-e élet a Földön kívül? cím­mel Vasné Tana Judit, az Uránia Csillagvizsgáló külső munkatár­sa tart előadást. Bárányexport — húsvétra A Gyapjú- és Textilnyers- anyag-forgalmi Vállalat Heves Megyei Kirendeltsége döntően Olaszországba exportálja felvá­sárolt juhait, kisebb részben pe­dig Német-, illetve Franciaor­szágban értékesíti. Csupán a húsvéti ünnepekre összesen 4200 tejes- és pecsenyebárányra érkezett megrendelés Itáliából, s az elmúlt napokban már teljesí­tették is a kérést. Vámosgyörki baleset A hét végén a megyében sze­rencsére csak egy közúti baleset történt. Az eset színhelye Vá- mosgyörk volt, ahol a helybeli Tippanócz László az általa veze­tett segédmotor-kerékpárral az úttestről letért, majd elesett. En­nek következtében nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett. A baleset ügyében a rendőrség folytatja a vizsgála­tot. Talpuk alatt 1500 kilométerrel „Árvácskák” — egri pihenővel Amikor egy téli szombati na­pon, január 26-án „starthoz” áll­tak az Országház előtt, nem so­kan bíztak abban, hogy végig is csinálják a „nagy gyaloglást”. S íme, most itt vannak Egerben, körülbelül 1500 kilométerrel a hátuk mögött. A két veszprémi fiatal, Kovács Gyula és Karakai Mihály bizonyítani akar és fog: az „Árvácska ” elnevezésű akció­nak sikerülnie kell... / Ahol eddig megfordultak — Dorogtól Pé­csen, Gyulán, Debrecenen és Miskolcon át Egerig —, minde­nütt egy cél érdekében álltak meg és „tárgyaltak” emberekkel, hivatalok, kollektívák képviselő­ivel: segélyeket, adományokat gyűjteni a volt állami gondozott fiatalok életkörülményeinek ja­vítására. S ezt teszik majd április 10-ig, útnak indulva innen Sal­gótarján, Gyöngyös, Vác, majd Székesfehérvár érintésével hazá­ig, Veszprémig. — Mi ugyan nem voltunk ál­lami gondozottak, de olyan kö­rülmények között nőttünk fel, amelyek nem sokban különböz­tek az övéiktől. Érezzük, tudjuk hát, kiken kell és igyekszünk se­gíteni. .. — mondják a rövid pihe­nő alatt. — Egerben a polgár- mesteri hivatalban Katona Jó­zsefné alpolgármester biztosított bennünket, hogy támogatják ak­ciónkat. S azt is elmondta, hogy (Fotó: Perl Márton) mit tesz a város az állami gondo­zott fiatalokért, most például az átmeneti otthon építésével... De erről már ott is hallottunk, hiszen a GYIVI udvarán éjszakáztunk a szabadban, mint útközben mindig. — Ha a térképet nézzük, jóko­ra utat terveztek, több mint két­ezer kilométert... — Napi 30-40, ha késésben vagyunk, akkor 50-60 kilométer a napi adag, jól bújuk már. Álta­lában tudnak rólunk az emberek, a legtöbbjük segítőkész, de ezt igazán akkor tudjuk majd meg, ha az út végeztével „rápillan­tunk” a Volt Állami Gondozot­tak Egyesületének kezelésében lévő Agrobank-csekkszámlára (219-98629/9600-6046-Ár- vácska) befolyt összegre. Mert ez lesz ennek az erkölcsi példamu­tatásnak az értéke: az önzetlen segítségnyújtás... — S ha befejeződik a 74 napos országos vándorlás, hogyan to­vább?— kérdezzük Gyulától. — Jeruzsálembe készülök, Is­ten és a béke híveként, hogy az elesetteknek újabb támogatókat találjak az úton. Társam is „őrült vállalkozásokba” kezd, vagyis bármit vállal, hogy pénzt szerez­zen ilyen nemes célokra. Mert hisszük, nemcsak ketten va­gyunk ilyen megszállottjai a hu­manitárius eszméknek... (szilvás) „Fut velünk a szekér. — Mostanság, hát istennek, fut velünk a szekér... — mondta Botond Béla, az Agria Társas­táncklub ve zetője. — Szinte min­den hét végété jut egy verseny, de ez jó is, hiszen a különböző ta­lálkozók, versenyek a továbbha­ladásra, gyakorlásra ösztönöz­nek bennünket. A Megyei Művelődési Köz­pont társastáncosai szombaton Kisteleken jártak, s nem jöttek haza onnan sem üres kézzel: az „A” és „D” osztályos csoportban Grégász Attila és Bodnár Ágnes egy első és egy harmadik helye­zéssel büszkélkedhet immár. A „C” második osztályban az Ali Attila és Nyíri Gabriella páros a latin kategóriában első, Sinkó Tamás és A li Krisztina negyedik helyezett lett. A „C” felnőtt ka­tegóriában Szűcsi István és Krinszki Andrea kapott első he­lyezést. Vasárnap Jászberény­ben járt egy táncospár — Bod­nár- Gr égász —, s ismét csak egy előkelő harmadik helyezéssel tértek meg. Május 18-án Egerben lát­hatja a közönség a klub ver­senyzőit. Mind több az elesett, segítségre szoruló ember (Folytatás az 1. oldalról) Szeretnénk, ha munkánk nem öncélú vizsgálódás maradna, ha­nem a gondok gyakorlati megol­dását segítené. Tanulságos len­ne, ha megvizsgálnánk még töb­bek között a megbetegedéseket, a bűnözést. Az anyagot átadtuk a polgármesteri hivatalnak, s fo­lyamatosan egészítjük ki újabb információkkal. A jövedelem- statisztikához az APEH adott in­formációkat, de—félre ne értsék — ezek összevont adatok, az adóbevallásokba nem pillantot­tunk be. Tudjuk, hogy körülbe­lül hányán élnek a létminimum alatt, s bár számunkra ez most nem fontos, de mint érdekessé­get megemlítem, hogy a maga­sabb jövedelmű csoportok ada­tai a feghozzáférhetetlenebbek. — jEger szociális térképén ho­gyan helyezkednek el a hátrá­nyos helyzetű emberek? — Az Állami Népesség-nyil­vántartó adatai szerint 1989-ben az Egerben élők 17,7 százaléka töltötte be a nyugdíjkorhatárt. Számuk megközelíti all ezret. Közülük csaknem négyezren 70 évnél is korosabbak. Ők azok, akik fokozottabb társadalmi se­gítséget igényelnek, mert több­ségük egészségi állapota meg­romlott, munkát nem tudnak vállalni. Sokan mozgásukban is korlátozottak. Egerben 2400-an élnek tartósan beteg, idős férfi­ak, és 3900 körüli a hasonló ci­pőben járó nők száma. — Drámaian megnőtt a sze­génység kockázata a gyermekek es az őket eltartó fiatal családok tekintetében. Városunk minden ötödik lakója 14 évesnél fiata­labb, és a 3-14 éves korúak közül a veszélyeztetettként nyilvántar­tottak száma és aránya erőtelje­sen emelkedett. A kiskorúak helyzetét alapvetően meghatá­rozza a család. Egerben — az or­szágos átlaghoz hasonlóan — minden negyedik házasság fel­bomlik. Régebben a háromgyer­mekes csaladoknál nőtt meg ug­rásszerűen az esélye az átlagtól való leszakadásnak, ma mar a kétgyermekeseknél is nagy en­nek a kockázata. Az azonban biztos, hogy a gyermeküket egyedül nevelők és a nagycsalá­dosok nagy része társadalmi se­gítségre szorul. — A hajléktalanság ma már nem kizárólag fővárosi, s még csak nem is nagyvárosi jelenség. Nálunk a családsegítőben szinte mindennapos feladattá vált a ve­lük való foglalkozás. Az idén ja­nuár közepéig csaknem százan kerestek meg bennünket problé­máikkal. Van egy meghatározott létszám a „csövesek’^között, ők tudatosan nem igénylik a gon­doskodást, a csekély kötöttsége­ket sem vállalják. Elhagyott, le­romlott épületekben, lakótele­pek lépcsőházaiban, nyáron a parkokban, vasúti kocsikban húzzák meg magukat. A hajlék­talanokat főleg a segéd- és beta­nított munkások reprezentálják, de vannak közöttük szakmunká­sok, nem ritka a több szakmával rendelkező, néhány évvel ezelőtt még biztos egzisztenciával bíró személy sem. Bár — hangsúlyo­zom — nincsenek pontos adata­ink róluk, de ismerünk olyano­kat is, akik technikumot, szakkö­zépiskolát végeztek, sőt, két ér­telmiségi hajléktalan gépészmér­nökről is tudunk. Bár a hajlékta­lanok fele rendelkezik állandó jövedelemmel, ez csak látszólag tűnik biztosnak. Munkahelyü­kön gyakran kerülnek konflik­tusba. — Múlt év január 1-jén lépett életbe a munkanélküli-segélye­zési rendszer. Sajnos, a városi munkanélküliségről pontos szá­mokkal nem rendelkezünk. A népszámlálás adatai szerint 1990 januáréban 565 munkát kereső állásnélküli volt, 50,4 százalé­kuk középfokú végzettségű. Kö­zöttük 81,5 százalék nős, több- gyermekes, ami azt jelenti, hogy a családok helyzete tovább rom­lik, a megélhetés bizonytalanná válik, a veszélyeztetett gyerme­kek száma nő. A munkaügyi hi­vatal ebben az évben két-harom- szoros ügyfélforgalomra számít, és 3000-3500-ra prognosztizálja az állásnélküliek számát. E gazdag anyagból — a teljes­ség igénye nélkül — csak egy-egy „morzsát” emelt ki az igazgató, aki elmondta még, hogy a szociá­lis térképet azért is készítették el, hogy módokat találjanak a terü­leti bázisú problémakezelésre, esetleg felhasználva a helyi kö­zösségek önszerveződő, ónálló problémamegoldó és kölcsönö­sen segítő készségét, képességét is. Szüle Rita Díjak Budapestről Remekeltek az egri vendéglá­tós szakmunkásképzősök a na­pokban tartott budapesti nem­zetközi versenyen. A szakma ha­zai és osztrák csapatokat felvo­nultató gasztronómiai vetélke­dőjén a makiári — Andomaktá- lyán dolgozó — harmadéves He­gyi Renáta első lett kreációival, a túrókrémes gyümölcstortával, il­letve a mandulás alagúttal. Ugyanekkor az öttagú — szaká­csokat és felszolgálót is szerepel­tető — kis csapat is „dobogóra” került, miután a III. helyen vég­zett. Az együttest Hanuszik László szakoktató készítette föl a már hagyományos fővárosi versenyre, s az intézet jutalma­ként kecskeméti kirándulásra is elvitte a sikeres „fellépés” után. Hogyan lehetünk menedzserek? Újszerű vállalkozásba kezdett a TIT gyöngyösi városi szervezete. A piacgazdaság megvalósítására irányuló vállalati, üzemi törekvéseket segítve, elhatározták: közreműködnek a már meglevő, illetve alakuló cégeknél a munkatársak kiválasztásában. Ennek érdekében — felké­résre — pszichológiai vizsgálati módszerekkel úgynevezett alkalmas- sági próbát tesznek. Nemzetközi tesztek alapján felmérik — teljes diszkréció mellett —, hogy az adott személyiség alkalmas-e mene­dzseri feladatok ellátására. Ezzel párhuzamosan menedzserképző tanfolyamot is szerveznek, amelyet húsz fővel indítanak. A speciális konzultációsorozat az oxfordi program szerint működik majd. Pénteken eskütétel Megválasztották a népi ülnököket A hónap végén — mint arról már korábbi lapszámainkban be­számoltunk — lejár az 1985-ben megválasztott népi ülnökök megbízatása. Ennek ismereté­ben került sor megyénkben is az új ülnökök jelölesére — ebben részt vettek a bíróságok illeté­kességi körzetében élő állampol­gárok, az itt működő helyi ön- kormányzatok képviselő-testü- letei, valamint a társadalmi szer­vezetek —, s alkalmasságuk vizs­gálatára. A törvény rendelkezése alapján a megyei, illetve a mun­kaügyi bíróság népi ülnökeit a megyei, valamint a megyei jogú városi (Eger) közgyűlés választja meg. Az egri közgyűlés március 12-én a munkaügyi bírósághoz 46, a megyeihez pedig 16 „általá­nos”, valamint négy pedagógus foglalkozású ülnököt választott, a megyei Közgyűlés pedig a műit heti tanácskozás keretében tett eleget ennek a feladatának: 24 munkaügyi és tíz megyei bírósági ülnöknek szavazott bizalmat. Egyben huszonegy jelöltet tar­tott alkalmasnak arra, hogy tar­talékként jöhessen számba a jö­vőbeni igazságszolgáltatási tevé­kenységben. A megválasztott népi ülnökök pénteken délelőtt teszik le az es­küt az egri megyeházán. Vak traflipaxok? Azt mondják többen is a városban, hogy bajban van éjszakánként a rendőrségi traffipax, ha új rendszámtáb­lás antőt próbál meg lefény­képezni, Állítólag — bizony­gatják a nagy műszaki tudású férfiak — az új rendszámtáb­la fényvisszaverős, becsapja az optikát, hatalmas fehér folt csak, ami a fényképeken látható. Nem igaz, állítják a rend­őrségen, nagy badarság, pletyka... A traffipax jó, jobb, mint valaha, a személy­zet, amelyik kezeli, képzet­tebb, a hibaszázalék elenyé­sző. Aztán egy másik szakértő szerint: előfordul néha hiba, igen, az új rendszámtáblák­nál, de csak akkor, ha nem megfelelő szögből és távol­ságból exponálnak, de ez rit­ka, mint a fehér holló, szóra sem érdemes... Egyértelmű igent vagy egyértelmű nemet nem hal­lottunk az ügy ben, így legfel­jebb annyit tanácsolhatunk: „próbáljanak szerencsét". Vagy hajtsanak a megenge­dett sebességgel... (<Lj.) Falugyűlés Bélapátfalván Az idén nem lesz helyi adó Nemrég közmeghallgatással egybekötött falugyűlést tartot­tak Bélapátfalván. A gyűlés első részében Barta Norbert polgár- mester mondta el beszámolóját az elmúlt évi tevékenységről és az idei év fejlesztési előirányza­tairól. Ezután a résztvevők kér­dései, hozzászólásai következ­tek. Szerencsére (a kialakult „gyakorlattól” eltérően) ezúttal a felszólalók nem személyes, ha­nem közérdekű problémákkal foglalkoztak. így többek között tájékozódhattak arról, hogy a polgármesteri hivatal 1991-ben nem kíván helyi adót kivetni, s 1992-re is csak minimális mérté­kűre tervezi azt. Emellett szó volt a hatályos víz- és szennyvízdíjak­ról is. A helyi vízmű illetékese ar­ra is felhívta a figyelmet, hogy a szennyvízelvezető rendszerbe egyesek csapadékvizet és állati hulladékot is bejuttatnak, s ezt a jövőben büntetni fogják. Többen említették, hogy a szemétlerakás nem a megfelelő helyeken történik, s néhány köz­ségbeli szóvá tette azt is, hogy a közeli erdőkben ma már nem rit­ka dolog az önkényes irtás, a fák kivágása. Szintén problémaként vetődött fel, hogy a helyi Tüzép- nél csak mázsánként 500 forin­tos, vagyis drága szenet lehet kapni. Végül, amint kiderült, a helyiek támogatják az orvos- diagnosztikai labor létrehozását és a gyermekszakorvosi rendelés bevezetését Tisztelt Vásárlók! A Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat 1991. március 26-t<51 április 15-ig SERTÉSFEJVÁSÁRT hirdet az — egri Egészségház utcai, — gyöngyösi, Kohári utcai és — gyöngyösi, Szurdokpart úti mintaboltjaiban. A sertésfej fogyasztói ára: 36 Ft/kg helyett 25 Ft/kg lesz! HASZNÁLJA KI A LEHETŐSÉGET!

Next

/
Oldalképek
Tartalom