Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-15 / 39. szám

HÍRLAP, 1991. február 15. MEGYEI KÖRKÉP Megjelenés csak álarcban Ma este 8 órától a megyeszék­helyen, a Hotel Eger Bowling sö­rözőjében első alkalommal ren­deznek farsangi bált A mulatsá­gon résztvevő minden vendég­nek kötelező lesz az álarc visele­té. Éjfélkor tombolát sorsolnak, amelyen a főnyeremény egy kis bárány, de egyéb meglepetések­kel is szolgálnak. A reggelig tartó mulatságra mindenkit várnak. Jűlia-napi diszkó Újdonsággal kedveskednek szombaton este 8 órától a mar- kazlaknak. A helyi Mátragyön- gye Termelőszövetkezet nagy­termében Jűlia-napi diszkót ren­deznek. A lemezlovas: Sánta Ist­ván. A Júliáknak és a Lilláknak a belépés díjtalan lesz. „Négy festő” kiállítása Egerben, a Vitkovics-házban az Első Magyar Látványtár Ala­pítvány bemutatkozó kiállítását nyitják meg ma délután 4 órakor. „Négy festő” címmel Gancza- ugh Miklós, Román György, Hortobágyi Endre, Swierkiewicz Róbert mutatja be munkáit. A tárlatot április 30-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Méhésztalálkozó Immár a tavaszra, a következő szezonra készülnek a méhészek, akik február 17-én, vasárnap délelőtt 9 órától rendeznek szak­mai találkozót Egerben. Az ér­deklődők a mezőgazdasági szak­iskola Mátyás kir. út 132. — volt Lenin út — alatti épületében ez­úttal Buchinger Györggyel, a Magyar Méhészek Egyesületé­nek alelnökével válthatnak szót, egyebek mellett a méhészet lehe­tőségeiről, feltételeiről és idősze­rű teendőiről. Bemutatkozik a Hangya Szövetkezeti Központ Találkozóra várja az érdeklő­dőket szombaton délelőtt 10 órától Egerben, a Kőlyuktetőn lévő kutatás-fejlesztési központ­ba a Hangya Szövetkezet Köz­pont Részvénytársaság. Előadás hangzik el a szőlészet és borászat jelenlegi helyzetéről, kilátásai­ról, majd bemutatkozik a Han­gya Szövetkezeti Központ Rt., és megismerkedhetnek programjá­val is. Nyugdíjas Terefereklub Füzesabonyban, a telepi könyvtárban február 20-án, dél­után 4 és 6 óra között rendezik a nyugdíjas Terefereklub első ösz- szejövetelét. Minden szabadidő­vel rendelkező idős embert vár Csatári Kovács László, aki a nyugdíjasok érdeklődésének megfelő beszélgetést kezdemé­nyez.. A kárpótlásra váróknak Lapunk február 11-i számá­ban megjelent Kárpótlás a nyu- gatos hadifoglyoknak is dmű cikkünk nyomán többen is ér­deklődtek, hogy igényüket hol jelenthetik be. Nos, értesülésünk szerint mindezt megtehetik le­vélben a Kárpótlási Hivatal Észak-Magyarországi Szerveze­te Intéző Bizottságánál, Tárcái Béla ügyintézőnél, Miskolcon (3529), a Hermann Ottó Múze­umban, a Felszabadítók útja 28. szám alatti dinen. Alakuló közgyűlés Szombaton délután 4 órakor Gyöngyösön, az alsóvárosi temp­lomban a Kolping Egylet alakuló közgyűlésére kerül sor. Minden érdeklődőt — fiatalt és időset — várnak a rendezvényre. Az öndiagnózisról — Hatvanban A Zagyva-parti város művelő­dési központjában az Életreform klub keretében hétfőn, február 18-án délután 5 órától Vadnai Zsolt előadás-sorozatának má­sodik témájára kerül sor. Ön­diagnózis címmel beszél saját megismerésünk fontosságáról, lehetőségeiről. „Zöldhullám” Gyöngyösön át A mátraalji városban legin­kább az okoz közlekedési gali­bát, amikor nem működnek a jelzőlámpák. Vannak olyan cso­mópontok, amikor már-már bal­esetveszélyes ilyenkor balra, nagy­ívben kanyarodni a gépjármű­veknek, és a gyalogosok is az át­kelőhelyeken nagyobb veszély­nek varrnak kitéve. Gyöngyösön az utóbbi hetekben a 3-as számú főút több csomópontjában nem működnek a közlekedési lám­pák. Igen balesetveszélyes a „to­ronyházi” csomópont. Az Egri Közúti Igazgatóság gyöngyösi üzemmérnökségén arról érdek­lődtünk, hogy meddig tart ez az állapot, mikor fejezik be a kor­szerűsítéseket. Kiss Istvántól, a gyöngyösi üzemmérnökség vezetőjétől megtudtuk, hogy a várnaiak 10 éves közlekedési gondja fog megoldódni az új, korszerű lám­parendszerek telepítésével, mert a 3-as számú főút áthaladó sza­kaszán egymáshoz időzítve lesz­nek a közlekedési lámpák, úgy­nevezett „zöldhullámos” rend­szert építenek ki. A beruházás mintegy 10 millió forintba kerül, és a Mátravidéki Építő- és Szak­ipari Szövetkezet a kivitelező. Körszerű automatikával ellátott, új jelzőlámpák lesznek a 24-es és 3-as számú főút kereszteződésé­ben, a Bajcsy-Zsilinszky körút sarkán, a toronyháznál, a Pesti úti gyalogos közlekedési átjáró­nál, a kenyérgyári és Püspöki úti kereszteződésben. Újdonság lesz, hogy a toronyháznál a Mis­kolc felől közlekedőknek is lehet majd balra nagyívben kanyarod­ni, igaz, egy kis „kunkorral”, mert az autós rutinpályát meg­szüntetik. Gyöngyösön igen sokakban felmerül a kérdés, hogy szinte már egymásba érnek a 3-as átke­lési szakaszán a közlekedési lám­pák, nem lesz-e ez egy kicsit sok...? Az üzemmérnökség-ve­zető elmondta, hogy a már emlí­tett „zöldhullámos”, egymáshoz időzített lámparendszer megva­lósításának feltétele — közleke­désbiztonsági szempontból —, hogy minden gyalogátkelőhely lámpával védve legyen. El kellett dönteniük, hogy a gyalogos for­galmat szüntessék-e meg, vagy közlekedési lámpát építsenek. A lakossági igény miatt az utóbbit választották a biztonságos gép­jármű- és gyalogosforgalom ér­dekében. (korcsog) Sürget az idő Mezőkövesden is (Tudósítónktól: Hagyományosan régi, jó kap­csolat alakult újjá és erősödött meg Eger és Mezőkövesd kö­zött. A két várost közigazgatási határvonal választja el, de aligha gondolkodik ezen a reggel isko­lába, vagy munkába induló la­kos. Lehet, hogy egy másik me­gyebeli középiskolába vagy főis­kolára jár a diák, megszokott munkahelyére a felnőtt, mégis mindkét helyen otthon érzi ma­gát. A jószomszédi kapcsolatok erősítését az is biztatóvá teszi, hogy hazahívta szülöttjét a város a polgármesteri tisztségre. Mezőkövesd város polgár- mestere, dr. Somogyi Márton Egerből tért vissza szülőföldjére, hogy a választói belé vetett hitét, elvárását valóra váltsa. Nyilvá­nos képviselő-testületi ülés volt szerdán, ahol az alpolgármester hivatali esküjét tette le, és beikta­tó beszédében korrekt együtt­működést ígért a testület képvi­selőivel, és vállalta a vállalkozók képviseletét, mert a jövőben nagy szerepe lesz ennek a réteg­nek a város életében, anyagi fel­tételeinek előteremtésében. Na­pirendi pontként tárgyalták az oktatás, a művelődés, az egész­ségügy területén dolgozók bér­emelését, amire az önkormány­zat költségvetésében 20 százalék fejlesztésre van fedezet. Elfo­gadták a jelenlévő képviselők a 10 százalékos béremelés előlege­zését, mivel tarthatatlan ennek a rétegnek a helyzete. Döntöttek az önkormányzat tulajdonába került épületek bérbeadásáról, hisz az eddigi fenntartási költsé­ge is több százezer forint veszte­séget jelent. Pályázatot írtak ki az épületek használatbavételére és bérletére. A képviselő-testület bizottságainak elnökei beszámo­ló előteijesztést tettek az eddig végzett munkáról. Sürget az idő — mondta a polgármester —, gyorsan kell dönteni, fontosak a város költségvetését érintő kér­dések. A képviselő-testületnek a város további életét meghatáro­zó és befolyásoló döntésekhez jó előkészítésre van szüksége. Szaniszló Julianna Minden út járható hogy a füzesabony — debreceni 33-as, valamint a budapest — Jászberény—dormándi 31 -es fő- közlekedési útburkolata sóned­ves volt. A 3-ason Mezőkövesd­től Kápolnáig enyhén latyakos, de járható úton haladhattak a járművek. Kápolnától Gyön­gyös irányába sónedves volt. A szerdai nagy havazás után tegnap délelőtt Gyöngyös térsé­gében és a Mátrában derült, Eßer és Heves körzetében változóan felhős idő volt Az utakon meg­felelő látási viszonyok között közlekedhettek. Abrankó Sán­dortól, az Útinform központi ügyeletesétől arról értesültünk, Erdők és fák panteonja A Szent Anna-tó mellé tervezett, „halba foglalt'’ oktatóbázis homlokzati rajza (Folytatás az 1. oldalról) Ezen túlmenően pedig a vidék látványosságainak további növe- lésésére, egyfajta újabb turiszti­kai program lehetőségére. Mi­után pedig még az említett, szé­leskörű társadalmi összefogással sem könnyű véghez vinni a ter­vet, legalább öt évet érzünk szük­ségesnek az álom beteljesülésé­hez. S roppant boldoggá tenne minket, ha az éppen akkor ese­dékes tudományos egyesületi vándorgyűlésünkön fel is avat­hatnánk az impozáns létesít­ményt. — Milyen lesz ez? — Lényegében egy hatalmas, stilizált fenyőtoboz megjelenésű alkotás tervére adtunk megbízást a kitűnő gyöngyösi fiatal szak­embernek, Eperjesi Lászlónak, maga az objektum pedig döntő­en fából, kőből készül. Mintegy 16-18 méter magas lesz, alapé­pítménye jócskán a földbe süly- lyed. A bejárat fölé emelt, rönk­ből — hosszú szálfákból — ácsolt, s egymástól ugyanilyen alakú üvegtesttel elkülönített ket­tős kúp a tulajdonképpeni „ ház ”. Az üvegfalon kívül lépcsősor ve­zet a csúcson lévő kilátóba, míg belül tágasabb kiállítóterem kap majd helyet. A csarnokban rep­rezentatív tárlat ad ízelítőt az er­dő, a fa hazai és külföldi relikviá­iból, kultikus tárgyaiból, s az er­dészettörténet jeles személyisé­geinek állítunk méltó emléket... A megvalósításhoz szükséges 25 x 25 méteres területet még a gyöngyösi tanácstól megkaptuk. Csupán az építési engedélyre, no, meg az ígért országos támo­gatásra várunk. — Amiről szólt, csak az egyik vágyuk. Hallottunk másról is. — Nos, valóban, egyebek is foglalkoztatnak bennünket. A közeli Szent Anna-tó mellett, a Szálas erdő ölén — ahová külön­ben gyakorlatozni járnak diákja­ink — iskolánk „kihelyezett” ok­tató bázisát kívánjuk felépíteni. Szintén úgy, hogy látványnak se legyen utolsó, esetleg az idegen- forgalomhoz is ugyancsak kap­csolódhassák. Az elgondolt rak­tárakat, gépszínt, tanári szobá­kat, a „fürdőt”, nem utolsósor­ban pedig a nagy előadótermet akárhogyan kialakíthatnánk, de miután — mint jeleztem — más célunk is van velük, stílszerűen egy hal formájú alaprajzba fog­laljuk. így az épület már önma­gában érdekesség lehet a tavas tájon, míg a nagyterem akár a tu­ristákat is fogadhatja. S persze, az épület végében emelt magas­les-kilátónkat is szívesen meg­osztjuk a kirándulókkal. — A mostani nehéz időkben is lehet ezekből valami? — A panteon talán 8-10 millió forintba kerülne, s ez az egész szakmára elosztva ma sem tűnik túlságosan tetemes összegnek. Könnyítést jelenthet az erdőgaz­daságok olcsóbb vagy ingyenes fája, köve, csak az üveg, az eset­leges importanyag okozhat gon­dot. A berendezésnél a Mező- gazdasági Múzeumtól is számít­hatunk támogatásra, s már kül­földről — nevezetesen Bulgáriá­ból— sem hiányzik az írásos ígé­ret a segítségre. A Szent Anna- tavi tervünkkel — ami ugyancsak Eperjesi úr munkája — pályáza­ton is indulhatunk, s 4,5 millió forintot nyertünk a szakképzési alapból. Nem hagyhatjuk figyel­men kívül, hogy a környéken idegenforgalmi fejlesztéseket is akar a Pipis-hegyi gyár új tulaj­donosa, a Sámson Kft. Könnyen lehet, hogy vele is összehangol­hatjuk elképzeléseinket. Egy­szóval: bizakodunk! Igaz, jelen­leg fontosabb, sürgetőbb teen­dőink is vannak, mint az említet­tek. Elsősorban máshoz kell mi­előbb látnunk. Leghamarabb a mostani gépszínünkből szüksé­ges három új tanműhelyt terem­tenünk bizonyos átalakítások­kal. A tavasszal valószínű, hogy hozzá is fogunk a munkákhoz. A többi csak utánuk következhet. Egyébként feltétlenül mindent elkövetünk, hogy ezekre se kell­jen túlságosan sokáig vámunk. Aztán — ki ne hagyjam! — szá­mítunk a "zöldek "megértésére, s talán külön alapítványt is sikerül „összehozni” dédelgetett álma­ink mielőbbi eléréséhez. Gyóni Gyula „Nagyüzem” Kompolton Feldebrő, Aldebrő, Tófalu és Nagyút községekkel építési, ha­tósági feladatok ellátására igaz­gatási társulás, az állami tulaj­donban lévő építési telkek vevő­kijelölése, a Kápolnai út keleti oldalán elhelyezkedő házhelyte­rületek árának megállapítása szerepelt napirendi pontként szerdán a kompolti önkormány­zat ülésén. Ezt követően megválasztották a pénzügyi ellenőrző, az egész­ségügyi, szociális és segélyezési, valamint a kulturális, közműve­lődési és oktatási bizottságokat. A képviselő-testület javaslatot tett a területileg illetékes Füzes­abony Városi Bírósághoz egy népi ülnök személyére. A lakásépítő szövetkezet képviselője indítvá­nyozta a parabolaantenna felsze­relésével kapcsolatos megbeszé­lést, amelyet elfogadtak. Kijátszik ilyet? Azt : senki sem firtatja, __w____ i mértékben emelte az á ramot az ÉMÁSZ, vagy, hogy mekkorára rúgnak a fűtési költsé­gek — érvelt az OTP-s ügyintéző, amikor az ez évre egységesen ki­rótt 1500 forintok miatt berzen­kedtem. Egyformán ennyit fizet mindenki, akinek lakáshitel-tar­tozása van az állam által vezérelt pénzintézetnél. Az már más lapra tartozik, hogy az sem a véletlen műve, kik- bőTlettek adósok. És most tekint­sünk el a társadalmi „igazságos­ság” azon meghatározóitól, me­lyek mindenhol a világon létez­nek. Persze, hogy vannak gazda­gok, és vannak szegények. Van, aki örökölt, mást a munkájáért fi­zetnek meg jobban. Az egyiknek többre, nagyobbra tellet, a másik­nak csak szerényebbre. De nálunk: aki szemfüles volt, és jobban ismerte a kiskapukat (még pár évvel ezelőtt is) kisírta, tc,^efJmGkovetcltc, kiügy esked- te a helyi tanácstól a—egyébként jogszerűen járó—vissza nem térí­tendő támogatást, száz-, esetleg kétszázezer forintot is. Az tehat most nem adós, legalábbis erre az összegre nem kell lerónia az egyébként nem törvényes úton megemelt kamatokat (de erről majd arrébb) úgy, mint annak, aki ehelyett magas kamatozású bankkölcsönt vett a nyakába. Nézzünk egy másik szituációt! Ha kapcsolatai, egyéb érdemei folytán állami bérlakáshoz jutott az illető (s ne gondoljunk most a valóban rászorulókra, hanem a szocialista öszeköttetés bajnokai­ra), s azt most, a felkínált lehető­séggel élve harmada áron megvá­sárolta, szintén mentes a lakashi- telkamat-emelés alól. Hivatkoz­hat arra, hogy valóban magas részletet fizet. Igen ám, de ennek legalább távlata van, hiszen így válik bérlő­ből tulajdonossá. Az elkeseredettség számtalan érvet, ellenérvet szül. Gondolom, halomban állnak már az alkot­mánybíróság asztalán is ezen álla­mi akció elleni beadványok. A sajtó is megírta a magáét. Lassan minden elcsendesedik, s egyre többen kapcsolódnak a köijáték- ba. Kijátszik ilyet? Most játsszunk ilyet! A felhívást ravaszul a Parla­ment fogalmazta, a szabályokat a pénzügyi kormányzat diktálta, s az OTP meg átvállalta a játékve­zetést a kor közepén. Nézzük csak meg — pödöntve, fondorít- va—, azt írják a felszólításban: ha nem nyilatkozom, azzal tudomá­sul veszem, hogy marad a tar­tozásom, csak eppen magasabb magasabb kamattal mint eddig (helyettem megemelik). Ha pedig még nyilatkozom is, akkor a felét elengedik, de vállalom a maga­sabb kamatot. Már itt a határidő a sarkunkban, választani, válaszol­ni kéne. Hogy is van ez? Játszottak már körjátékot? No jó, azt még elfo­gadom, ha én is nyújtom a kezem, akkor bevesznek a körbe. Pörög­hetek, foroghátok, és szeretni fognak (elengedik a fele adóssá­gom). Igaz, ekkor már cinkos le­szek, még ha nincs is belőle hasz­nom. De ha én egyáltalán nem akarok játszani? Ha eszem ágában sincs oda­menni? Ha azt mondom, hogy hagyjanak békén, mert nem va­gyok játékos kedvemben? Szóval, ha egy szót sem szólok, akkor is? Na, nee... Mellesleg jártam már peres ügyben a bíróságon, amikor a vita arról szólt, hogy a szerződést az egyik fél önkényesen megszegte. Bizony volt tárgyalás, bizony ko­molyan vették az ügyet, bizony ítéletet is hoztak: s a vétkest elma­rasztalták. Az fizetett, nem pedig a rászedett. Csakhogy akkor két állampolgár vitázott, bizony ám! Jámbor Ildikó A 70. évfordulóra készülő alma mater Baráti kör az egri közgazdaságiban Az ünnepi események meg­nyitójára majd csak szeptember 1 -jén kerül sor, az évforduló elő­készületei azonban már megkez­dődtek Eger patinás középisko­lájában. Az Alpári Gyula Köz- gazdasági Szakközépiskola, il­letve jogelődje, az Egri Érseki Római Katolikus Fiú Felső Ke­reskedelmi Iskola fennállásának 70. évfordulója alkalmából meg­alakult a két intézmény baráti köre, amely az 1991-92-es tané­vet jubileumi időszakká nyilvá­nította. Az előzetes tervek szerint az alma mater ünnepségsorozatá­ban iskola- és szakmatörténteti kiállításra kerül majd sor, ennek korhű anyagaival kívánják fel­eleveníteni az iskola legméltóbb hagyományait. Ezenkívül pályá­zatokkal, tudományos konferen­ciákkal, tárgyköri bemutatókkal és nyílt iskolai napokkal hívják fel majd a figyelmet az egykori és a jelenlegi diákok szakmai tevé­kenységére, eredményeire. Az immár hét évtizede működő ok­tatási intézmény hírnevének öregbítésére, a jövő iskolájának megteremtésére hozták létre A közgazdasági szakoktatásért el­nevezésű alapítványt. A jubileumi elképzelések kö­zött szerepel továbbá az Iskola- történet könyv formájában való megjelentetése: az első részt (1921-1948) már el is készítette az egyik öregdiák, dr. Kikli Tiva­dar újságíró. Ezt a kiadványt a jövőben két másik kötet követi, ezekben az iskola 1948-1956, il­letve 1956-1987 közötti históri­áját dolgozzák fel. A tervezett évkönyvben az 50. évforduló óta végzett osztályok névsorát, a ta­nárok és diákok visszaemlékezé­seit, egy-egy kiemelkedő peda­gógus és növendék portréját, va­lamint a régi és a mai diákélet pil­lanatait örökítik majd meg. Mint a baráti kör vezetői el­mondták, ehhez szívesen vennék a volt nevelők és tanulók támo­gatását, hiszen bizonyára sokan rendelkeznek olyan fényképek­kel, tankönyvekkel, oklevelek­kel, ellenőrzőkkel és egyéb em­léktárgyakkal, amelyekkel szí­nesebbé tehetik a kiállítást, vala­mint a tervezett köteteket. Gon­doltak arra is, hogy összegyűjtik és a köz számára hozzáférhetővé teszik azokat a könyveket, tudo­mányos publikációkat, amelye­ket az elmúlt időszakban jelen­tettek meg az iskola volt diákjai, akiknek a jelentkezését május 25-ig várják az alma materban. Nincs mese... A múzsák nemcsak a háborúban, de a hidegben is hallgatnak: két­ségtelen ugyanis, hogy a fogak vacogása zavarja a katarzist. Ezt azért mondom, mert Hevesen — a városi művelődési házban — elmarad a mára hirdetett színházi gyermekelőadás, a Kardhercegnő. A Népszín­ház mesejátékát azért nem láthatják a helyi gyerekek, mert a művelő­désiházban immár kilencedik napja nincs fűtés. A bánya a megálla­podás és az ígérgetés ellenére nem szállítja az olyannyira áhított szenet. Sőt: azzal vádolják a népművelőket, hogy „spájzolni" akarnak az áp­rilisi áremelés előtt. Pedig ők bizony hogy nem akarnak: nem is bírná­nak, olyan kicsi a széntárolójuk. Ok csak szenet szeretnének a kazán­ba, meleget a házba, szóval ilyeneket. Bár a városban többféle etnikum él, eszkimók spéciéi nem találha­tók a környéken, így cseppet sem csodálkozhatunk azon, hogy a jéghi­deg színházterembe nem vágyik a város közönsége. Kedves hevesi gyerekek, ma nem lesz semmiféle Kardhercegnő. Ta­nuljátok meg, hogy az élet tele van buktatókkal, kemény realitások­kal, hiábajönne a színház, ha nem jön a szén. A helyzet tehát az, hogy nincs mese... De azért legyetek jók, tanuljatok szorgalmasan, és ne szomorkodjatok nagyon: jön még szén, jön még nyár, lesz még lágy kenyér. (havas)

Next

/
Oldalképek
Tartalom