Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-15 / 39. szám
4. TUDOMÁNY - PROGRAMAJÁNLAT HÍRLAP, 1991. február 15„ péntek A cukorbetegség eredete homályba vész. A leírások szerint az ókor népei közül a kínaiak mái;felismerték a kórképet a vizelet édes ízéről. Hasonló leírásokkal találkozhatunk az őshinduk költeményeiben. A romaiak idején már diabetes a betegség neve. Paracelsus már megvizsgálta a cukorbetegek vizeletét, és azt elpárologtatva, fehér maradékot talált. Ezt azonban nem cukornak, hanem sónak hitte! 1675-ben egy Willis nevű angol orvos kezdte meg a betegség ésszerű kezelését azzal, bogi a bevitt táplálék mennyiségét, elsősorban a szénhidrátot csökkentse. A cukorbetegség létrejöttének mechanizmusa azonban csupán a századforduló táján vált ismertté. Az inzulin nevű hormon felfedezése — amely éppen hetven évvel ezelőtt, 1921-ben történt — a cukorbetegség alapokáuak tisztázását is jelentette. Fanatikus hittel bízott eredményében Egy gyógyszer, amellyel milliók életét mentik meg Sok kísérleti és irodalmi előzmény volt már, de a félelmetes cukorbetegségnek mégsem volt gyógyszere. Ha az orvos ezt a kórképet állapította meg, akkor a szigorú diéta elrendelésén kívül mást nemigen tehetett a beteg érdekében. Tehetetlenül kellett néznie páciense állapotának fokozatos romlását, amely előbb-utóbb halálos kimenetelű kómához vezetett. Maga a diéta is — ha hatásos volt — olyan szigorú étrendi megszorításokat írt elő, hogy pontos betartásával a lassú éhhalál, de legalábbis a teljes legyen- gülés várt a betegre. így nemcsak munkaképtelenné vált, hanem szervezete minden erejét, ellenálló képességét elveszítve, a fertőzőbetegségekkel sem tudott megbirkózni. Jobb volt a helyzet, ha idősebb korban kezdődött a betegség, de a fiatalabbnál gondolni sem lehetett arra, hogy a beteg rövid időnél tovább éljen. Az inzulint hetven évvel ezelőtt, 1921-ben fedezte fel a kanadai Frederick Grant Banting. Kereken száz esztendeje, 1891- ben született Allistonban. A torontói egyetemen szerzett orvosi diplomát, majd az első világháború idején bevonult katonának. 1918 szeptemberében részt vett a világháború első tankcsatájában, és a karján súlyosan megsebesült. Hazatérve a torontói gyermekkórház sebésze lett. Később átkerült Európába, Angliába, ahol Londonban telepedett le. Tulajdonképpen nem a brit fővárosban, hanem a szegény emberhez illő, hasonló nevű kis kanadai helységben akart magánpraxist folytatni. Közel egy hónapig várt arra, hogy az első betege megjelenjen rendelőjében. Működésének első harminc napjában — későbbi bevallása szerint — mindössze négy dollárt keresett. így nemsokára kénytelen volt önállóságát feladni, és 1920- ban félnapos állást vállalt a nyu- gat-ontariói egyetem fiziológiai tanszékén. Egy évvel később a torontói egyetemre került. Sebészi karrierjének feladása vezetett az inzulinfelfedezéséhez, hiszen valószínű, hogy ha megfelelően kiépült volna a praxisa, akkor No- bel-díjas tudós helyett jó vidéki sebész lett volna Bantingból. Ekkor tele volt ambícióval, és magabiztosan hitt abban, hogy megmenti a cukorbeteg embereket a haláltól. Rendkívül rossz anyagi körülmények között dolgozott, de minden idejét az említett feladat megoldásának szentelte. A torontói egyetem nagy hírű professzora, Macleod éppen cukorkutatásai révén volt az élettani tudományok elismert képviselője. Bantingot azonban nem a professzor elképzelései, hanem inkább saját ösztönei irányították. Kapott egy nem éppen korszerűnek mondható laboratóriumot, kísérleti állatokat és egy asz- szisztenst, Charles H. Best személyében, aki akkoriban még csak szigorló orvos volt. ők oldották meg a problémát: előállították azt a hatásos gyógyszert, amivel nemcsak megmentették a cukorbetegeket, hanem szinte teljes értékű emberként adták vissza őket a társadalomnak. Már 1869-ben leírták, hogy a hasnyálmirigy állományában szigetszerűen elhelyezkedő, ismeretlen rendeltetésű sejtcsoportok vannak. Ezeket ’’szigetsejteknek” nevezték el. Egyébként a sziget latinul insula, ezért kapta később e sejtek terméke az inzulin elnevezést. Banting elképzelése az volt, hogy az említett hasnyálmirigyben lévő szigetek által termelt, egyelőre még ismeretlen anyagot azért nem tudta addig senki sem hatásos gyógyszer formájában kivonni és előállítani, mert a szigeteket körülvevő hasnyálmirigy által termelt emésztőnedvek azonnal közömbösítették. Tehát teljesen hatástalanná tették az ismeretlen, élet- fontosságú anyagot. Ha viszont a hasnyálmirigy megszűnik működni, akkor nem termelődnek az emésztőnedvek sem, amelyek a cukorbetegség kivédésében káros hatásukat kifejtik. Ezzel bizonyítást nyert, hogy az említett betegséget a korábbi feltételezéseknek megfelelően egy anyag hiánya okozza, és ennek rendszeres adagolásával életben lehetett tartani a különben biztos pusztulásra ítélt élőlényeket. Az elméleti alap tehát bizonyítást nyert, de a gyakorlati fel- használásig még hosszú utat kellett megtenni. Már úgy látszott, hogy Banting és Best hiába találta meg az új anyagot, mert a gyakorlatban nem lehetett alkalmazni, miután nagyon kevés volt belőle. Előállítása pedig sok kísérleti állat feláldozásával járt. A fiatal kutatók azonban nem adták fel a küzdelmet. Sorozatosan embrionális boíjú-hasnyálmiri- gyeket szereztek be a vágóhidakról. Az ezekből előállított kivonat többnyire hatásos volt, de ugyanakkor megbízhatatlan. Hol kisebb, hol nagyobb hatást fejtett ki aszerint, hogy több vagy kevesebb emésztőnedv kísérte. A későbbiekben viszont ezen a nehézségen is túljutottak. És 1922 első hónapjaiban már odáig eljutottak, hogy egy fiatal, súlyos cukorbeteg kollégájukon is kipróbálták az új szer hatását. Amikor a kísérletek ebbe a stádiumba kerültek, a már említett Macleod professzor és intézete is bekapcsolódott a további munkába. Az volt a feladat, hogy megoldják az új gyógyszer tömeges és megbízhatóan egyenletes hatású előállítását. Az anyag akkor kapta meg a sziget szó latin nevéből végleges nevét, az inzulint. Bantingot ez nem zavarta, sőt még az sem, hogy Macleod mindenfelé mint intézetének eredményes kutatásáról számolt be az új gyógyszer felfedezéséről. Egy-egy előadásában a két feltaláló, Banting és Best nevét meg sem említette. Ennek azután meg is lett az eredménye, mert 1923-ban az inzulin felfedezéséért Nobel-díjjal jutalmazták, és azt egyenlő mértékben osztották meg Banting és Macleod között. A kitüntetésből semmi sem jutott Bestnek. Banting fanatikus hite tehát eredményre vezette a cukorbetegség elleni küzdelmet. Éppen ötven esztendeje, 1941-ben repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett. Munkásságát azonban ma sem feledi a haladó emberiség, hiszen felfedezése révén ma is milliókat mentenek meg az életnek, (mentusz) Hatásos kísérletek Frederick Grant Banting a torontói egyetem laboratóriumában azt vizsgálta, hogy a hasnyálmirigy állományában szigetszerűen elhelyezkedő, addig ismeretlen sejtcsoportok által termelt hormont miként lehet a hasnyálmirigyből kivonni. Ha ugyanis az említett szervet kiveszik az állat testéből, abban az esetben az abban termelődő fehéijebontó emésztőnedvek felszabadulnak, és lebontják magát az inzulint is. A hormont tehát ettől a hatástól meg kellett védenie. Banting megtalálta a megoldást. A még élő állatban lekötötte a hasnyálmirigyből kivezető csövet. Ennek nyomán a hasnyálmirigy emésztőnedvet termelő sejtjei tönkrementek, és csupán azok a szigetcsoportok maradtak működőképesek, amelyek az inzulint termelik. Csak ezután ölte meg az állatot. A hasnyálmirigy maradványából pépet készített, amit híg konyhasóoldattal összekevert. Ezzel a folyadékkal kezdte meg döntő fontosságú kísérleteit. Egy kutya hasnyálmirigyét eltávolította, ezáltal életveszélyes cukorbetegséget idézett elő. Az állatot azonban mégis sikerült életben tartani azzal, hogy az inzulinkészítményt időszakonként befecskendezte. Az inzulin Évekig csupán por alakban sikerült előállítani az inzulint. 1926-ban John Jakob Abel, a baltimore-i John-Hopkins Egyetem gyógyszerkutatója kristályosán is előállította. Ekkor indult diadalútjára az emberek gyógyításában. Az inzulin felfedezésével és nagyipari előállításával a cukorbetegség sokat veszített félelmetességéből. A statisztikai adatok szerint viszont az ebben a betegségben szenvedők száma növekszik. Általában a 45. életév után kezdődik, és fiatalkorban ritkábban fordul elő. Az indiadalútja zulin felfedezésével bebizonyosodott a betegség mechanizmusa is. A gyógyszer hiányában a szövetek nem tudják megfelelően a vérben lévő cukrot felhasználni, és emiatt a vércukorszint megemelkedik. A kutatók sokat foglalkoznak ennek kiváltó okával, amelyet részben a hajlam öröklődésével, elhízással, hormonális zavarokkal, testi és lelki ártalmakkal magyaráznak. Újabban összefüggést keresnek az érelmeszesedés és a cukorbetegség között is. Derűs és izgalmas percek a moziban Két amerikai filmet láthatnak a hét végén a mozirajongók. Az Elit kommandó című az amerikai haditengerészet legspeciálisabb egységét mutatja be. A hatvanas években jött létre ez a különítmény, a legsokoldalúbb, a legrátermettebb fiatalokból. Tagjai a terroristaellenes harc mesterei, s a világ bármely pontján 24 óra alatt bevethetők. A filmben azt a feladatot kapják, hogy egy erődítményszerűen védett közel-keleti kikötőbejussanak be, ahol egy amerikai helikopter legénységét tartják fogva. A kommandó tagjainak feladatát nehezíti, hogy a rendkívül veszélyes Stinger-rakétákat is meg kell semmisíteniük. A hét fiatalember egyénisége különböző, de közös fantasztikus küldetés- és kötelességtudatuk. Izgalmas percek, humoros jelenetek várják az Úrániába látogató nézőket Egerben. A másik produkció középpontjában — amit az egri Prizma moziban tekinthetnek meg — a földönkívüliek és az öregek otthonának földi lakói állnak. Tízezer éve, amikor az Atlantisz elsüllyedt, a Mexikói-öbölben maradtak a földönkívüliek ősei közül néhányan. Ki akarják őket hozni a tengerből, hogy visszaszállítsák őket saját bolygóikra. A selyemgubókat egy bérház úszómedencéjében helyezik el, s ott igyekeznek életre kelteni. Nem tudják azonban, hogy a szomszédos öregek otthonának lakói ide járnak fürödni. És csoda történik: az idős emberek fiatalodni kezdenek, lagalábbis szerelmi életükben és gondolkodásukban. A produkción egyszerre lehet nevetni, elgondolkodni és felszabadultan szórakozni. Programbörze oKiállítások, tárlatok Az I. Magyar Látványtár kiállítását ma nyitják meg az egri Vitkovics-házban. A tárlaton Gancza- ugh Miklós, Hortobágyi Endre, Román György és Swierkiewicz Róbert képeit láthatják az ide látogatók. „Memoria Universi”. Kovach A. Vadim ungvári festőművész tárlatát február 16-ig kereshetik fel a képzőművészet barátai az egri Ifjúsági Ház galériájában. — A Megyei Művelődési Központ fotó- szakköre az 1990-es év legsikeresebb alkotásaiból rendezett kamaratárlatot az intézmény második emeletén. Az MMK nyitvatartási ideje alatt kereshetik fel a Választásoktól napjainkig című fotótárlatot. — A Harlekin Bábszínház figuráit mutatja be a látogatóknak február végéig az egri Gyermek- Szabadidőközpont. Ugyancsak itt a kecskeméti nemezműhely által készített tárgyakat, használati eszközöket táiják az intézménybe érkezők elé. — V. Delast Elena festőművész rajzait a gyöngyösi Rich- ter-gyógyszertárban láthatják ebben a hónapban. — A Mátra Szálló éttermében pedig a Gyöngyösi Műhely két tagjának, Tóth Máriának és Klincsek Zsuzsannának az alkotásai kaptak helyet. — Még mindig a Mátra fővárosában maradva, a művelődési központban a Jászberényi Tanítóképző Főiskola és a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola rajzversenyének legsikeresebb darabjait mutatják be. — A gyöngyösi 7-es számú általános iskolában még a hét végén megtekinthetik a kiskörei képzőművész-táborban készült műveket az érdeklődők. Szórakoztató programok Farsangi mulatság, zene, tánc, tombola váija az egri Vadászkürt étterem vendégeit szombaton este 7 órától a műsoros télbúcsúztatón. — Az egri Ifjúsági Ház Játszó-tér programjában szombaton délelőtt fél 11-től farsangi szemüvegeket, maszkokat készítenek a gyerekek. Túrák Az egri Gyermek-Szabadidőközpont szombatra családoknak és gyermekeknek hirdetett túrát. Németh Zoltán kalauzolásával a résztvevők a következő útvonalon haladnak majd: Eger — Szilvásvárad — Szalajka-völgy — Istállóskői barlang — Gerenavár — Szilvásvárad — Eger. Indulás 7.15-kor az egri vasúti pályaudvarról. — A Bükki Vörös Meteor SE természetjárói vasárnap a Bükkbe kirándulnak Nemes Gyula vezetésével. A 14 kilométeres táv állomásai: Szilvásvárad — Sza- lajka vm. — Tótfaluvölgy — Éleskővár — Erdei múzeum — Szalajka-völgy — Szilvásvárad — Sza- Iajka vm. Találkozó 7.20-kor a felnémeti vasútállomáson. Gárdonyisok az IH Kisgalériájában Az Ifjúsági Ház Kisgalériájában eddig többnyire tehetséges főiskolás növendékek kaptak helyet a bemutatkozásra; a közönséggel való találkozásra. Most a tizenévesek jelentek meg ezen a fórumon, a Gárdonyi Géza Gimnázium diákjai előtt nyitották meg a nyilvánosságot. Azonnal előtolakszik a kérdés: ilyen korán, esetleg vállalva azt is, hogy a látogatók elé kitett lapok majd fanyar, netán fanyalgó megjegyzést váltanak ki? Letesszük a garast mellettük: kapják meg a galéria lehetőségét, és szerezzenek tapasztalatot. Elismeréssel nyugtázzuk, hogy mernek és akarnak kilépni az iskolai keretek közül. Örömmel ajánljuk ezt az anyagot a felnőttek figyelmébe. Többen egy szál ceruzával és egy elébük kerülő papírlappal valósítják meg az alkotást, azt az arcot, aminek a rejtelmeibe rövi- debb-hosszabb ideig bepillanthattak. Elképzelhető-e, hogy csak a látványt szerették volna megragadni, a külső érdekességet, a szarkalábak mögött megbúvó asszonyi méltóságot, vagy talán próbálták is előcsalogatni azt az érzelmi világot, ami nélkül nincs tartalmas élet? Megértheti-e, és hogyan értheti meg a két nemzedékkel korábbit a mai fiatal, akit egy nehéz korszak választ el az előttük járóktól? És bár mi is örülünk a farsangi vidámságnak, ahogyan a színes, élénk báli figurákat könnyed ecsetkezeléssel papírra vetették a számunkra név szerint ismeretlen fiúk és lányok, mi mégis azt a pedagógiai gondosságot nyugtázzuk elsősorban, hogy a veze- tő-válogató-zsűriző tanári szem, gondolkodás elsősorban az arcokról készült rajzokat sorolta be a tárlat anyagába. Mert mindennél fontosabb, hogy a tizenéves is elsősorban embertársaira legyen kíváncsi. Ahogyan mi, felnőttek is a tizenévesben is felnőttet, a felnövekvő nemzedék jellemét, egyéniségét, szándékait, lelki tartalmát szeretnénk nyomon követni! Kínai étkek a Bajorban Evett-e már won-Ton levest? A kérdés hallatán bizonyára elcsodálkozik a Kedves Olvasó, mert valószínűleg nem sokan kóstolták meg még e kínai specialitást. Viszont, ha valakinek van kedve, ezt az egri Bajor Sörözőben megízlelheti ma és holnap, amikor is a kínai étkek legjobbjai sorakoznak majd föl. Az említett levesen kívül bárki megkóstolhatja a kínai palacsintát, a pirított csirkét Hoisin mártással, a sertéshúst bambusz- szal, babcsírával, a tengeri rákot, a homárt, a cápauszonylevest, vagy a parfét kantoni módra. S természetesen az ételek után vagy közben jól esik egy kis innivaló, például a kínai rizspálinka vagy a szilvabor. A tavalyi sikeres „fellépés” után a budapesti Vörös Sárkány étterem ismét bemutatkozik az egri Bajor Sörözőben. S miután az elmúlt évben az érdeklődés rendkívüli volt, ezért nemcsak vacsorára látják vendégül az érdeklődőket, hanem már délben is és délután is meg lehet ízlelni az előbb említett kínai különlegességeket, amelyeket eredeti receptek alapján a Vörös Sárkány étterem szakácsai főznek a vendégeknek. S ha netán valaki kedvet kapna a kínai ételek elkészítéséhez, ez sem jelent problémát, mert Kassai Györgynek, az étterem vezetőjének a helyszínen megvásárolható A „Vörös Sárkány” ízei című szakácskönyve. S az sem jelenthet problémát, hogy a fűszerekhez hogyan jussunk hozzá, mert Budapesten, az Andrássy úton — az említett étterem közelében — olyan büfé és bolt nyűt, ahol minden fajta ételKépünkön a won-Ton leves látható a kínai kellékekkel ízesítőt meg lehet vásárolni a sze- csuáni borstól a szezámmagig. S ha már a címben feltettük a kérdést a won-Ton levesre vonatkozóan, akkor említsük meg azt is, hogy miként lehet ezt a specialitást elkészíteni. Szükségeltetik hozzá 8 dl csirkehúslé, másfél evőkanál szójamártás, 5 dkg leveles spenót, a tésztához egy darab tojás, 8 dkg liszt, egy csipet só, a töltelékhez 10 dkg darált sertéshús, egy fél mokkáskanál gyömbér, egy kávéskanál szójamártás, egy kávéskanál szezámolaj, só, törött bors ízlés szerint. Az elkészítése pedig a következő: a tojásból és a lisztből kevés sóval középkemény tésztát készítünk, kinyújtjuk, és 5 x 5 cm-es rombusz alakra vágjuk. A töltelékhez felsorolt anyagokat összedolgozzuk, a rombuszok közepébe egy-egy kávéskanálnyit teszünk, és elkezdjük felcsavarni. Amikor a tészta befedi a tölteléket, akkor a két oldalsó végét összenyomjuk, így az utolsó sarok szabadon kilógva marad. Közben a húslét a szójamártással felforraljuk, a töltött tésztákat 5 percig főzzük benne, végül a tálalás előtt beletesszük az egészben hagyott spenótleveleket is. (kap ősi)
