Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-23 / 46. szám

HÍRLAP, 1991. február 23., szombat ________________________ H ÉTVÉGI MAGAZIN 11. Szerda Csütörtök Pirított máj Sajtleves TÄMmoIAIt u i| [ j| . lll.n.1 tníiírr„1 i OKiozeicK vagaarctai io|assai Szombat Vasárnap Vagdalt libamell A mellett lebőrözzük, kicson­tozzuk, húsát megdaráljuk. .Hoz­záadunk egy tejben áztatott zsemlét, sót, borsot, egy fej kis reszelt és világosra pirított hagy­mát, egy egész tojást, 1-1 szál megreszelt sárgarépa- és petre­zselyemgyökeret. Jól kidolgoz­zuk, ha kevés a hús, darálhatunk még hozzá 10-15 dkg sertéscom­bot. A húst visszahelyezzük a mellcsontra, jól rányomkodjuk, és tojásfehérjével bekenjük. A lenyúzott mellbőrt nem olvaszt­juk ki, hanem a zsírjától jól meg­tisztítva, ráborítjuk a húsra, cér­nával gyengén átkötözzük. Úgy sütjük, mint az egészben sült ka­csát, forró sütőben. Levével időnként locsolgatjuk. Egy óra alatt elkészül. Nem vágjuk fel azonnal, hanem 10 percig pihen­tetjük. Keresztbe szeleteljük. Rizsre vagy burgonyahabra he­lyezzük, saját levével leöntjük. Töltött kifli A kifliket középen keresztben félbe vágjuk, és a belsejüket vé­kony késsel kiszedjük, hogy mi­Gombás tojás Paprikas burgonya rranKTurti leves Sztrapacska Almaleves Vegyes zöldségleves Sertéspörkölt, nél nagyobb üreget kapjunk. Gomba-, sajt- vagy sonkatölte­lékkel megtöltjük, és a kiszedett bélből egy kis dugót meghagyva, a nyílást betömjük, hogy a tölte­lék ki ne folyjon. Becsomagol­hatjuk a töltött kifliket egyen­ként alufóliába is, úgy még szeb­ben sülnek. Valamivel tovább sütjük, mint a nyitott szendvicseket. Gombás szendvics Hozzávalók: 25 dkg gomba, 4 dkg zsír, 2 egész tojás, 2 evőkanál tejföl, törött bors, 1 csokor pet­rezselyem, só. Az apróra vágott gombát só­val, törött borssal zsíron megpá­roljuk, és hozzáadjuk az egész­ben elhabart tojásokat, amit 2 evőkanál tejföllel elkevertünk. Borssal ízesítjük. Csak félpuhára sütjük a tojással, mert a kifliken sül meg egészen a sütőben. Tála­láskor apróra vágott zöldpetre­zselyemmel megszórjuk. Indiáner Hozzávalók: 6 egész tojás, 10 dkg cukor, 14 dkg liszt, 1/2 dl víz, 5 dl tejszín. Vacsora Burgonyasaláta Sült szalonna Szardínia Körözött Töltött kifli Hideg felvágott Gombás szendvics A tojássárgákat kevés liszttel és 1/2 dl vízzel simára keverjük. A tojásfehérjéket kemény habbá vetjük, közben apránként hoz­záadjuk a cukrot, majd a kikevert tojássárgákat és utoljára a meg­maradt lisztet. Nyomórózsákkal, zsírozott, lisztezett sütőlemezre 5 cm átmérőjű félgömböket nyo­munk (a kerek mélyedésekkel el­látott sütőlapra úgy rakjuk, hogy a massza ne érjen fel a mélyedé­sek pereméig.) Egyenletes, lassú tűznél gőzmentesen sütjük, ezért a sütő ajtaját néha kinyithatjuk. Végül gyenge tűznél szárítjuk. A sütőlemezről levéve kihűtjük, vízszintesen felvágjuk, és belse­jéből keveset kikaparunk. A tej­színből kemény habot verjünk, cukorral ízesítjük, s a bevonatlan fánkokra 2 cm magasan ráhal­mozzuk. A tejszín tetejére ráhe­lyezzük a fondannal bevont fán­kokat, és kis tortapapírban tálal­juk. Bevonat: 20 dkg cukorból és 4 dkg kakaóból csokoládémázt készítünk. Hasznos tanácsok Hogyan bánjunk a fokhagymával? A fokhagyma szaga elviselhetőbb, ha a zöld csí­ráját eltávolítjuk a gerezd közepéről. A fokhagymát könnyebb vágni, pépszerűbb lesz, ha vágás közben enyhén megsózzuk. Jobb, ha a fokhagymát nem vágjuk, hanem kés­pengével lapítjuk szét és kaparjuk el. Hanem akar­juk, hogy erőteljes legyen az íze, kistányérba tesz- szük, kevés vizet öntünk rá, és ezt szűrjük az ízesí­tendő ételbe. A kezünk nem lesz szagos, ha nem szedjük le a gerezdről az utolsó hártyát, hanem azzal együtt nyomjuk szét a fokhagymát. Néhány csepp citromot dörzsöljünk a már meg­mosott kezünkre, közömbösíti a fokhagyma szagát. Hideg vízzel öblítsük le. Ha még érződne a hagyma szaga, ismételjük meg. Fokhagymás étel fogyasztása után igyunk egy csésze tejet, vagy együnk egy szelet csokoládét, — nem lesz kellemetlen a leheletünk. Lelki Leveles Láda „Bélyeggyűjtő” Korábban többen érdeklőd­tek gyűjtők, hobbysok címei után. Isos, akinek béíyeggyűjtés- hez támad kedve, az Írjon Os- váth Ilona Eger, Cifrakapu U.35.SZ. címre. Arra sajnos nem vállalkozhatok, hogy en közve­títsek ilyen ügyekben. Ezért a jö­vőben szíveskedjenek nevet, cí­met írni, hogy ezekre irányíthas­sam a partnereket. „Hideg szobor” Megvallom nagy vihart kavart ez a levél, illetve az általam kö­zölt anyag. Hölgyek és Urak egyaránt írtak, sót gyűlnek a le­velek, ismerkedni szándékozó férfiak pontos rímeiket is meg­adták, azzal, hogy juttassam el a „Hideg szobor” levélírójához. Csakhogy! A Hölgy a jeligén kí­vül mindössze egy telefonszámot közölt, amely az egri Finomsze- relvénygyár központi száma! Ezt válaszoltam a múlt szerdán an­nak az Úrnak is, aki „Optimista” jeligével írta meg a levelét. Nagy /dzse/Hevesről még válaszborí­tékot is küldött, Fábián Mihály- négyöngyösi kedves levelezőm a véleményét fejti ki az üzenettel kapcsolatban,, a többieket nem is sorolom. Kérem tehát azt a Hölgyet, aki az említett jeligével levelet írt, hogy a semmire sem jó telefonközponti szám helyett úja meg a címét, hogy továbbíthas­sam a Neki szánt leveleket. Ugye megérti, hogy ennyivel tartozik azoknak, akik sorsában osztozva véleményt nyilvánítottak, mi több; személyesen is szeretnének Önnel megismerkedni! Ha pedig az egész „csak” játék volt, akkor a személyes megjegyzésem csu­pán ennyi: rossz játék volt! Ha elolvasna azt a halmaz levelet, amelyet kapok, akkor belátná, hogy a Lelki Leveles Ládában nagyon is komoly, emberi sor­sokról és dolgokról van szó, amelyekkel vétek játszani. Re­mélem, hogy ezúttal eltűlzom a dolgokat és ír nekem! Előre is köszönöm... „Szentendrei Sándor” Köszönöm a „postaládákat”, szép számmal gyülekeznek azok is, jelezve, hogy lapunk a Heves Megyei Hírlap mind népszerűbb a megyében, és sokan ragaszkod­nak hozzá. Ön valóban nyert egy ötszáz forintos utalványt, amely —félreértés folytán — két részlet­ben érkezhetett meg. Amennyi­ben nem kapta volna meg a hi­ányzó 200 forintos utalványt, bátran reklamáljon. írjon más­kor is...! „Szomorú vagyok” Valamelyik korábbi számunk­ban üzentem, hogy lehetőség kí­nálkozik újabban arra is, hogy igazán belső és bizalmas ügyeiket személyesen tárják fel. Abban igaza van, hogy nem közöltem, hogy mikor. Nos, a hét minden szerdáján du. 1-5-ig megtalálnak a szerkesztőségben, amennyiben Uránust keresik. Érre az időre esik a telefonos szolgálat is. Örülnék, ha a személyes vendé­geim telefonon, vagy levélben előre jeleznék, hogy mikor vár­hatom őket. Ami a mostani leve­lét illeti, azt javaslom, hogy az ügy bonyolultsága és pikantériá­ja miatt, erről tényleg személye­sen váltsunk szót! Ha a helyzet úgy kívánja, természetesen nem zárkózom el attól sem, hogy sze­mélyesen tegyek eleget a meghí­vásnak, és utazzak a lakóhelyük­re. Ez utóbbi költségét lapunk, a Heves Megyei Hírlap fedezi, vagyis díjtalan. Ezzel a szolgálta­tással a Hírlap vezetősége ked­veskedni kíván a rendszeres ol­vasóinak, illetve a három „L” le­velezőinek. „Jóska” Meglepett az őszinte hangú le­vele! Sajnos ebben az ügyben nem segíthetek, legföljebb ta­náccsal szolgálhatok. A tanácsa­im jórészét majd levélben köz­löm, addig is annyit, hogy nem kell azért mindjárt kétségbe es­nie. Tudom, ez nem könnyű, sőt a lehető legnehezebb. Addig is — amíg nem írok — semmilyen újabb akcióba ne kezdjen... „Társtalan” írhatnak azok a Hölgyek, akik magányosak, harminc ev körüli­ek élettársat, vagy férjet keres­nek. Néhány olyan kedves férfi levelezőm címe van nálam, akik komoly szándékkal keresik az is­meretséget. Amennyiben némi információt is kapok, úgy azokat levélben továbbítom, hogy létre­jöhessen a kapcsolat. Érzékeny, finomlelkű tarstalanokról van szó, akik hasonló gondokkal baj­lódó Hölgyek leveleit váiják. A lehetőségkivételes... Uránus 1857-ben, amikor Gundel Já­nos Bajorországból Budapestre látogatott nagybácsijához, hogy a vendéglátás fortélyait tanulmá­nyozza, maga sem gondolta vol­na, hogy a Gundel név, valamint a családi névhez hozzátartozó vendéglő valamikor fogalom lesz Magyarországon, de talán nem túlzunk, ha azt mondjuk, a vilá­gon is. Az ifjú Jánosnak annyira megtetszett a főváros, hogy töb­bet nem is vágyott vissza Bajor­országba, Magyarországon lett vendéglős. Harmincöt éven kersztul volt a budapesti szállo­dások vendéglősök és kocsmáro- sok ipartársulatának az elnöke, és többek között az István Fő­herceg Szálloda bérlője. Az „iga­zi” Gundel azonban mégsem ő volt, hanem a fia lett azzá, Ká­roly. ó vette át 1910-ben Wam- petichtől a városligeti éttermet, amely azóta is a Gundel nevet vi­seli. Akkoriban az Állatkert és a Liget vendégei, nézelődői tértek be az étterembe, ma viszont nyu­godtan elmondhatjuk, hogy csak a legtehetősebbek engedhetik meg maguknak, hogy a nagyhírű vendéglátó kombinátban fo­gyaszthassanak el egy ebédet vagy vacsorát. Mert a Gundel valóban egy vendéglátó kombi­nát. A híres éttermen, kerthelyi­ségén túlmenően jó néhány kü­lönteremmel, többek között egy 200 fős konferenciateremmel is rendelkezik. A hatszemélyes családi vacsorától egészen a nagy rendezvényekig mindenre alkal­mat teremthet a kombinát. Sághy György igazgató elmondása sze­rint a Gundelbe nem azért járnak az emberek, mert megéheztek, hanem a Gundel pont olyan programot jelent, mint mondjuk egy operaházi előadás megtekin­tése. Az étkezés majdhogynem másodlagos szerepet tölt ne, az első maga az élmény, hogy kü­lönleges környezetben, különle­ges kiszolgálás mellett tölthetnek el, mondjuk egy születésnapi es­tét. A vendégkör is ennek meg­felelően adódik. Zömében kül­földiek látogatják a helyiségeket, a magyarok közül inkább nagy­hírű művészek, politikusok tér­nék be időnként. A vendég­könyv tanulságai szerint az el­múlt néhány evben megfordult itt Ferencsik János, Yoko Ono, George Schultz volt amerikai külügyminiszter, a félig magyar származású világhírű színész, Tony Curtis, az Isaura szerepé­ben világhíressé vált, Lucelia Santos. A vendégek között kö­szönthették Melina Mercouri hí­res görög színésznőt, aki mint miniszterasszony tartózkodott hazánkban, Billy Graham ame­rikai prédikátort, Koifu Tosiki japán miniszterelnököt, Antall József magyar miniszterelnök kí­séretében a belga királyt és ki­rálynét, a malaysiai alkirályt, vagy ide látogatott Göncz Árpád Brozmann úrral, a Zsidó Világ- szövetség elnökével. A vendég­látás ez esetben nem bizonyult egyszerűnek, hiszen a vallási rí­tusból fakadó különleges igé­nyeknek is eleget kellett tenni. Erre a célra vadonatúj edénye­ket, evőeszközöket kellett besze­rezni, s miután arra Gundelnek sem futotta, hogy erre az alka­lomra vadonatúj ezüst tálcákat vegyenek, ezért megszületett a kompromisszum: az ezüst tál­cákra alufóliát borítottak, s így a tálaló edények már megfeleltek a rituális előírásoknak. De minisz­terelnök korában itt részesítették díszebédben Margaret Thatcher angol kormányfőt. A „Vaslady” Újházy tyúkhúslevest, fogas ru­dacskákat sörtésztában, bélszín­szeleteket Budapest módon (li­bamájas,zöldborsós, gombás ra­guval) és hátszegi palacsintát evett. Az étkezéshez a következő italok illettek fogásonként: Cso­paki Rizling, Egri Cabernet-Sa- uvignon, négyputtonyos Tokaji Aszú. A miniszterelnök- asszony megkóstolta még az egyik Gun­del specialitást a Ligetkoktélt is, amely Tokaji Szamorodniból, ginből, campariból és citromlé­ből áll. * i' ' A vendégek közül érdekes történet fűződik Amerigo Tót­hoz, a magyar származású világ­hírű olasz festőművészhez. 1981-ben egy Gundel-beli láto­gatása során a vendégkönyvbe rajzolt. Valaki később a rajzot a vendégkönyvből eltulajdonítot­ta. A művész 1983-ban, halála előtt néhány nappal szintén a Gundelban étkezett, ahol meg­kérték hogy újból készítse el a vendégkönyvbe a rajzot. A ké­résnek eleget tett, s a rajzot ma is bárki megtekintheti. A Gundel évtizedeken át bo­nyolította le az országgyűlési ét­termi szolgáltatást is. A ciklusok alatt naponta három-négyféle le­vest és 15 főételt készítettek. A sláger a képviselők körében a pacalpörkölt és a rántott borjú­láb volt. Nem volt egyszerű a honatyák kedvében járni, hiszen néha szinte az egész országot vé­gig kellett telefonálni a pacal vagy a boíjúláb beszerzése ügyé­ben. A helyzet aztán később „magyarosan” rendeződött, el­fogyott a pénz, s a Gundel kivo­nult az Országházból. A hona­tyák ellátásában később bevon­ták a honvédséget, a Belügymi­nisztériumot és az utasellátó vál­lalatot is. Az állami protokollt azonban továbbra is a Gundel bonyolítja. A hazánkba érkező külföldi ne­ves politikusok közül nincs sen­ki, aki a Gundel ízeit meg ne kós­tolná, hiszen vagy magában az éttermi részben étkeznek a poli­tikusok, vagy ha nem ott, akkor a Gundel étkeit viszik a fogadások színhelyére. Igaz, hogy a mai ét­lap szerint ma már nincs annyi ételféleség a vendéglátó-kombi­nátban, mint Gundel Károly ko­rában. Akkoriban körülbelül há­romszáz féle ételt főztek. Ha ma ennél szerényebb is a választék, azért mindenfajta finomság megtalálható. Ha a vendég de­cemberben vagyjanuárban fehér vagy fekete szőlőre vágyik, az sem jelent problémát a Gundel- nél. Mint ahogy a libabáj sem hi­ányozhat, mert ez a Gundel-spe- cialitások szinte elengedhetetlen kelléke. Az igazgató elmondása szerint ezért, ha olcsóbban jut­hatnak hozzá e neves termékhez, akkor négy-öt mázsát is meg­vesznek belőle egyszerre. A ven­dégek ellátásáról 150 fős kollek­tíva gondoskodik. A Gundel egy rumlis ház, mondja az igazgató, ezt az emberek néhány hónap alatt vagy megszokják, s akkor nagyon sokáig maradnak, vagy g orsan elmennek. Persze a undelbe bejutni nem egyszerű, többnyire csak valamelyik belső kolléga ajánlására vesznek fel új embert. A „rumlis ház” persze csak a személyzetnek rumlis. A vendég ebből mit sem vesz észre. A kiszolgálás halk, finom, ele­gáns. Itt nem zaklatják a vendé­get, ha kedve van,' 4-5-6 órát is eltölthet egy ebéddel vagy vacso­rával. A „hétköznapi” étkészle­tek a Zsolnay gyárban készültek, a protokoll vendégeknek heren­di porcelán jár. S természetesen ezüst étkészlet. A Gundelnak olyat kell pro­dukálni — vélekedik az igazgató —, hogy a vendég 5-6 év múlva is jólesoen emlékezzen vissza egy kellemesen eltöltött ebédre vagy vacsorára. S ez így is van. Mün­chenből, Bécsből időnként Amerikából is telefonon jelzik a vendégek, hogy a hét valamelyik napját vagy a hét végét a Gun­delban szeretnék eltölteni. Nem Magyarországért, nem Budapes­tért, hanem csakis a Gundelért jönnek. Az egyik Amerikába származott Gundel-fiú, József, Sághy György, igaz­gató nyilatko­zik A magyar vendéglátás hírességei A Gundel, az egy fogalom Gundel József emléksorai amerikai csoportot hozott ide. A vendégkönyvbe tett bejegyzés a következő: „1989. június 16-án töltöttem az első alkalmat, hogy itt vacsorázhattam. Minden a legjobban ízlett, a zene, a felszolgálás elsőrendű. Szüleim nevében kívánok Önöknek a legjobbakat. Gundel József’ A beírás is jelzi, hogy az alkal­mazottak őrzik a régi hagyomá­nyokat, de a mai igényeknek megfelelően. A termek berende­zése hagyományos és elegáns, és a Gundel-sf>ecialitások közül is jó néhány található az étlapon. Többek között a Gundel bélszín- tokány, amely 800 gramm bél­színből, 180 g libamájból, 150 g zsenge zöldbabból, 150 gr spár- gafejDŐl, 150 g zöldborsóból, 100 g gombából, 20 g zsírból, só­ból, törött borsból, petrezse­lyemzöldjéből, 5 cl tejszínből, 6 tojásból 40 g vajból készül. A bélszínt és a libamájat vékony csíkokra vágják, a zöldségeket az eltérő főzési idő miatt külön-kü- lön sós, enyhén cukrozott vízben puhára főzik. A vékonyra szele­telt gombát ugyancsak meg kell sütni, sóval, borssal és petrezse- lyemzölddei fűszerezni. A tej­színnel és sóval elvert tojásokból habart tojást kell készíteni. 1 kg burgonyából, hasábburgonyát sütünk. 30 g vöröshagymát na­gyon finomra vágunk, es zsírban megfonnyasztunk. A húst, sóval, borssal kevés majoránnával a hagymára tesszük, és megpirít­juk. Ha a hús félig megsült, hoz­záadjuk a libamájat, s na az is át­sült, ráöntünk 15 cl vörösbort, kevés liszttel meghintjük, majd hozzáadjuk a gombát es a külön­böző zöldségfélét. Ha mindez át­forrt, azonnal tálaljuk. Egy ová­lis tálra öntjük a tokányt, köze­pén fészekszerűen elhelyezzük a habart tojásokat, a tál végén pe­dig a burgonyát. Mint a leírásból is kitűnik, az étel elkészítése eléggé időigényes, és nem kevés­bé költséges. Ézért csak ünnepi alkalmakra lehet ajánlani. A Gundel évtizedek alatt mit sem veszített a népszerűségéből, pedig egy időben nem nagyon aiánlgattak, s hogy méginkább eltérítsék a vendégeket a háztól, nyolc évig renoválták. Megújul­va, megszépülve, 1980-ban nyi­totta ki újra kapuját. S igyekszik névadójához híven ma is meg­tenni mindent a vendégért. Gun­del Károly a következőket mondta: „Nem is úgy érzem ma­gam mint vendéglős, aki pénzért italt-ételt árul, hanem Ihindig vendéglátó magyar házigazdá­nak, akinek hazát megtisztelik vendégei látogatásukkal” E hit­vallás megvalósítása révén vált a ház fogalommá és neve éppen úgy összefonódott Budapest ne­vével, mint a Sacheré Beccsel. Kaposi Levente

Next

/
Oldalképek
Tartalom