Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-23 / 46. szám
HÍRLAP, 1991. február 23., szombat ________________________ H ÉTVÉGI MAGAZIN 11. Szerda Csütörtök Pirított máj Sajtleves TÄMmoIAIt u i| [ j| . lll.n.1 tníiírr„1 i OKiozeicK vagaarctai io|assai Szombat Vasárnap Vagdalt libamell A mellett lebőrözzük, kicsontozzuk, húsát megdaráljuk. .Hozzáadunk egy tejben áztatott zsemlét, sót, borsot, egy fej kis reszelt és világosra pirított hagymát, egy egész tojást, 1-1 szál megreszelt sárgarépa- és petrezselyemgyökeret. Jól kidolgozzuk, ha kevés a hús, darálhatunk még hozzá 10-15 dkg sertéscombot. A húst visszahelyezzük a mellcsontra, jól rányomkodjuk, és tojásfehérjével bekenjük. A lenyúzott mellbőrt nem olvasztjuk ki, hanem a zsírjától jól megtisztítva, ráborítjuk a húsra, cérnával gyengén átkötözzük. Úgy sütjük, mint az egészben sült kacsát, forró sütőben. Levével időnként locsolgatjuk. Egy óra alatt elkészül. Nem vágjuk fel azonnal, hanem 10 percig pihentetjük. Keresztbe szeleteljük. Rizsre vagy burgonyahabra helyezzük, saját levével leöntjük. Töltött kifli A kifliket középen keresztben félbe vágjuk, és a belsejüket vékony késsel kiszedjük, hogy miGombás tojás Paprikas burgonya rranKTurti leves Sztrapacska Almaleves Vegyes zöldségleves Sertéspörkölt, nél nagyobb üreget kapjunk. Gomba-, sajt- vagy sonkatöltelékkel megtöltjük, és a kiszedett bélből egy kis dugót meghagyva, a nyílást betömjük, hogy a töltelék ki ne folyjon. Becsomagolhatjuk a töltött kifliket egyenként alufóliába is, úgy még szebben sülnek. Valamivel tovább sütjük, mint a nyitott szendvicseket. Gombás szendvics Hozzávalók: 25 dkg gomba, 4 dkg zsír, 2 egész tojás, 2 evőkanál tejföl, törött bors, 1 csokor petrezselyem, só. Az apróra vágott gombát sóval, törött borssal zsíron megpároljuk, és hozzáadjuk az egészben elhabart tojásokat, amit 2 evőkanál tejföllel elkevertünk. Borssal ízesítjük. Csak félpuhára sütjük a tojással, mert a kifliken sül meg egészen a sütőben. Tálaláskor apróra vágott zöldpetrezselyemmel megszórjuk. Indiáner Hozzávalók: 6 egész tojás, 10 dkg cukor, 14 dkg liszt, 1/2 dl víz, 5 dl tejszín. Vacsora Burgonyasaláta Sült szalonna Szardínia Körözött Töltött kifli Hideg felvágott Gombás szendvics A tojássárgákat kevés liszttel és 1/2 dl vízzel simára keverjük. A tojásfehérjéket kemény habbá vetjük, közben apránként hozzáadjuk a cukrot, majd a kikevert tojássárgákat és utoljára a megmaradt lisztet. Nyomórózsákkal, zsírozott, lisztezett sütőlemezre 5 cm átmérőjű félgömböket nyomunk (a kerek mélyedésekkel ellátott sütőlapra úgy rakjuk, hogy a massza ne érjen fel a mélyedések pereméig.) Egyenletes, lassú tűznél gőzmentesen sütjük, ezért a sütő ajtaját néha kinyithatjuk. Végül gyenge tűznél szárítjuk. A sütőlemezről levéve kihűtjük, vízszintesen felvágjuk, és belsejéből keveset kikaparunk. A tejszínből kemény habot verjünk, cukorral ízesítjük, s a bevonatlan fánkokra 2 cm magasan ráhalmozzuk. A tejszín tetejére ráhelyezzük a fondannal bevont fánkokat, és kis tortapapírban tálaljuk. Bevonat: 20 dkg cukorból és 4 dkg kakaóból csokoládémázt készítünk. Hasznos tanácsok Hogyan bánjunk a fokhagymával? A fokhagyma szaga elviselhetőbb, ha a zöld csíráját eltávolítjuk a gerezd közepéről. A fokhagymát könnyebb vágni, pépszerűbb lesz, ha vágás közben enyhén megsózzuk. Jobb, ha a fokhagymát nem vágjuk, hanem késpengével lapítjuk szét és kaparjuk el. Hanem akarjuk, hogy erőteljes legyen az íze, kistányérba tesz- szük, kevés vizet öntünk rá, és ezt szűrjük az ízesítendő ételbe. A kezünk nem lesz szagos, ha nem szedjük le a gerezdről az utolsó hártyát, hanem azzal együtt nyomjuk szét a fokhagymát. Néhány csepp citromot dörzsöljünk a már megmosott kezünkre, közömbösíti a fokhagyma szagát. Hideg vízzel öblítsük le. Ha még érződne a hagyma szaga, ismételjük meg. Fokhagymás étel fogyasztása után igyunk egy csésze tejet, vagy együnk egy szelet csokoládét, — nem lesz kellemetlen a leheletünk. Lelki Leveles Láda „Bélyeggyűjtő” Korábban többen érdeklődtek gyűjtők, hobbysok címei után. Isos, akinek béíyeggyűjtés- hez támad kedve, az Írjon Os- váth Ilona Eger, Cifrakapu U.35.SZ. címre. Arra sajnos nem vállalkozhatok, hogy en közvetítsek ilyen ügyekben. Ezért a jövőben szíveskedjenek nevet, címet írni, hogy ezekre irányíthassam a partnereket. „Hideg szobor” Megvallom nagy vihart kavart ez a levél, illetve az általam közölt anyag. Hölgyek és Urak egyaránt írtak, sót gyűlnek a levelek, ismerkedni szándékozó férfiak pontos rímeiket is megadták, azzal, hogy juttassam el a „Hideg szobor” levélírójához. Csakhogy! A Hölgy a jeligén kívül mindössze egy telefonszámot közölt, amely az egri Finomsze- relvénygyár központi száma! Ezt válaszoltam a múlt szerdán annak az Úrnak is, aki „Optimista” jeligével írta meg a levelét. Nagy /dzse/Hevesről még válaszborítékot is küldött, Fábián Mihály- négyöngyösi kedves levelezőm a véleményét fejti ki az üzenettel kapcsolatban,, a többieket nem is sorolom. Kérem tehát azt a Hölgyet, aki az említett jeligével levelet írt, hogy a semmire sem jó telefonközponti szám helyett úja meg a címét, hogy továbbíthassam a Neki szánt leveleket. Ugye megérti, hogy ennyivel tartozik azoknak, akik sorsában osztozva véleményt nyilvánítottak, mi több; személyesen is szeretnének Önnel megismerkedni! Ha pedig az egész „csak” játék volt, akkor a személyes megjegyzésem csupán ennyi: rossz játék volt! Ha elolvasna azt a halmaz levelet, amelyet kapok, akkor belátná, hogy a Lelki Leveles Ládában nagyon is komoly, emberi sorsokról és dolgokról van szó, amelyekkel vétek játszani. Remélem, hogy ezúttal eltűlzom a dolgokat és ír nekem! Előre is köszönöm... „Szentendrei Sándor” Köszönöm a „postaládákat”, szép számmal gyülekeznek azok is, jelezve, hogy lapunk a Heves Megyei Hírlap mind népszerűbb a megyében, és sokan ragaszkodnak hozzá. Ön valóban nyert egy ötszáz forintos utalványt, amely —félreértés folytán — két részletben érkezhetett meg. Amennyiben nem kapta volna meg a hiányzó 200 forintos utalványt, bátran reklamáljon. írjon máskor is...! „Szomorú vagyok” Valamelyik korábbi számunkban üzentem, hogy lehetőség kínálkozik újabban arra is, hogy igazán belső és bizalmas ügyeiket személyesen tárják fel. Abban igaza van, hogy nem közöltem, hogy mikor. Nos, a hét minden szerdáján du. 1-5-ig megtalálnak a szerkesztőségben, amennyiben Uránust keresik. Érre az időre esik a telefonos szolgálat is. Örülnék, ha a személyes vendégeim telefonon, vagy levélben előre jeleznék, hogy mikor várhatom őket. Ami a mostani levelét illeti, azt javaslom, hogy az ügy bonyolultsága és pikantériája miatt, erről tényleg személyesen váltsunk szót! Ha a helyzet úgy kívánja, természetesen nem zárkózom el attól sem, hogy személyesen tegyek eleget a meghívásnak, és utazzak a lakóhelyükre. Ez utóbbi költségét lapunk, a Heves Megyei Hírlap fedezi, vagyis díjtalan. Ezzel a szolgáltatással a Hírlap vezetősége kedveskedni kíván a rendszeres olvasóinak, illetve a három „L” levelezőinek. „Jóska” Meglepett az őszinte hangú levele! Sajnos ebben az ügyben nem segíthetek, legföljebb tanáccsal szolgálhatok. A tanácsaim jórészét majd levélben közlöm, addig is annyit, hogy nem kell azért mindjárt kétségbe esnie. Tudom, ez nem könnyű, sőt a lehető legnehezebb. Addig is — amíg nem írok — semmilyen újabb akcióba ne kezdjen... „Társtalan” írhatnak azok a Hölgyek, akik magányosak, harminc ev körüliek élettársat, vagy férjet keresnek. Néhány olyan kedves férfi levelezőm címe van nálam, akik komoly szándékkal keresik az ismeretséget. Amennyiben némi információt is kapok, úgy azokat levélben továbbítom, hogy létrejöhessen a kapcsolat. Érzékeny, finomlelkű tarstalanokról van szó, akik hasonló gondokkal bajlódó Hölgyek leveleit váiják. A lehetőségkivételes... Uránus 1857-ben, amikor Gundel János Bajorországból Budapestre látogatott nagybácsijához, hogy a vendéglátás fortélyait tanulmányozza, maga sem gondolta volna, hogy a Gundel név, valamint a családi névhez hozzátartozó vendéglő valamikor fogalom lesz Magyarországon, de talán nem túlzunk, ha azt mondjuk, a világon is. Az ifjú Jánosnak annyira megtetszett a főváros, hogy többet nem is vágyott vissza Bajorországba, Magyarországon lett vendéglős. Harmincöt éven kersztul volt a budapesti szállodások vendéglősök és kocsmáro- sok ipartársulatának az elnöke, és többek között az István Főherceg Szálloda bérlője. Az „igazi” Gundel azonban mégsem ő volt, hanem a fia lett azzá, Károly. ó vette át 1910-ben Wam- petichtől a városligeti éttermet, amely azóta is a Gundel nevet viseli. Akkoriban az Állatkert és a Liget vendégei, nézelődői tértek be az étterembe, ma viszont nyugodtan elmondhatjuk, hogy csak a legtehetősebbek engedhetik meg maguknak, hogy a nagyhírű vendéglátó kombinátban fogyaszthassanak el egy ebédet vagy vacsorát. Mert a Gundel valóban egy vendéglátó kombinát. A híres éttermen, kerthelyiségén túlmenően jó néhány különteremmel, többek között egy 200 fős konferenciateremmel is rendelkezik. A hatszemélyes családi vacsorától egészen a nagy rendezvényekig mindenre alkalmat teremthet a kombinát. Sághy György igazgató elmondása szerint a Gundelbe nem azért járnak az emberek, mert megéheztek, hanem a Gundel pont olyan programot jelent, mint mondjuk egy operaházi előadás megtekintése. Az étkezés majdhogynem másodlagos szerepet tölt ne, az első maga az élmény, hogy különleges környezetben, különleges kiszolgálás mellett tölthetnek el, mondjuk egy születésnapi estét. A vendégkör is ennek megfelelően adódik. Zömében külföldiek látogatják a helyiségeket, a magyarok közül inkább nagyhírű művészek, politikusok térnék be időnként. A vendégkönyv tanulságai szerint az elmúlt néhány evben megfordult itt Ferencsik János, Yoko Ono, George Schultz volt amerikai külügyminiszter, a félig magyar származású világhírű színész, Tony Curtis, az Isaura szerepében világhíressé vált, Lucelia Santos. A vendégek között köszönthették Melina Mercouri híres görög színésznőt, aki mint miniszterasszony tartózkodott hazánkban, Billy Graham amerikai prédikátort, Koifu Tosiki japán miniszterelnököt, Antall József magyar miniszterelnök kíséretében a belga királyt és királynét, a malaysiai alkirályt, vagy ide látogatott Göncz Árpád Brozmann úrral, a Zsidó Világ- szövetség elnökével. A vendéglátás ez esetben nem bizonyult egyszerűnek, hiszen a vallási rítusból fakadó különleges igényeknek is eleget kellett tenni. Erre a célra vadonatúj edényeket, evőeszközöket kellett beszerezni, s miután arra Gundelnek sem futotta, hogy erre az alkalomra vadonatúj ezüst tálcákat vegyenek, ezért megszületett a kompromisszum: az ezüst tálcákra alufóliát borítottak, s így a tálaló edények már megfeleltek a rituális előírásoknak. De miniszterelnök korában itt részesítették díszebédben Margaret Thatcher angol kormányfőt. A „Vaslady” Újházy tyúkhúslevest, fogas rudacskákat sörtésztában, bélszínszeleteket Budapest módon (libamájas,zöldborsós, gombás raguval) és hátszegi palacsintát evett. Az étkezéshez a következő italok illettek fogásonként: Csopaki Rizling, Egri Cabernet-Sa- uvignon, négyputtonyos Tokaji Aszú. A miniszterelnök- asszony megkóstolta még az egyik Gundel specialitást a Ligetkoktélt is, amely Tokaji Szamorodniból, ginből, campariból és citromléből áll. * i' ' A vendégek közül érdekes történet fűződik Amerigo Tóthoz, a magyar származású világhírű olasz festőművészhez. 1981-ben egy Gundel-beli látogatása során a vendégkönyvbe rajzolt. Valaki később a rajzot a vendégkönyvből eltulajdonította. A művész 1983-ban, halála előtt néhány nappal szintén a Gundelban étkezett, ahol megkérték hogy újból készítse el a vendégkönyvbe a rajzot. A kérésnek eleget tett, s a rajzot ma is bárki megtekintheti. A Gundel évtizedeken át bonyolította le az országgyűlési éttermi szolgáltatást is. A ciklusok alatt naponta három-négyféle levest és 15 főételt készítettek. A sláger a képviselők körében a pacalpörkölt és a rántott borjúláb volt. Nem volt egyszerű a honatyák kedvében járni, hiszen néha szinte az egész országot végig kellett telefonálni a pacal vagy a boíjúláb beszerzése ügyében. A helyzet aztán később „magyarosan” rendeződött, elfogyott a pénz, s a Gundel kivonult az Országházból. A honatyák ellátásában később bevonták a honvédséget, a Belügyminisztériumot és az utasellátó vállalatot is. Az állami protokollt azonban továbbra is a Gundel bonyolítja. A hazánkba érkező külföldi neves politikusok közül nincs senki, aki a Gundel ízeit meg ne kóstolná, hiszen vagy magában az éttermi részben étkeznek a politikusok, vagy ha nem ott, akkor a Gundel étkeit viszik a fogadások színhelyére. Igaz, hogy a mai étlap szerint ma már nincs annyi ételféleség a vendéglátó-kombinátban, mint Gundel Károly korában. Akkoriban körülbelül háromszáz féle ételt főztek. Ha ma ennél szerényebb is a választék, azért mindenfajta finomság megtalálható. Ha a vendég decemberben vagyjanuárban fehér vagy fekete szőlőre vágyik, az sem jelent problémát a Gundel- nél. Mint ahogy a libabáj sem hiányozhat, mert ez a Gundel-spe- cialitások szinte elengedhetetlen kelléke. Az igazgató elmondása szerint ezért, ha olcsóbban juthatnak hozzá e neves termékhez, akkor négy-öt mázsát is megvesznek belőle egyszerre. A vendégek ellátásáról 150 fős kollektíva gondoskodik. A Gundel egy rumlis ház, mondja az igazgató, ezt az emberek néhány hónap alatt vagy megszokják, s akkor nagyon sokáig maradnak, vagy g orsan elmennek. Persze a undelbe bejutni nem egyszerű, többnyire csak valamelyik belső kolléga ajánlására vesznek fel új embert. A „rumlis ház” persze csak a személyzetnek rumlis. A vendég ebből mit sem vesz észre. A kiszolgálás halk, finom, elegáns. Itt nem zaklatják a vendéget, ha kedve van,' 4-5-6 órát is eltölthet egy ebéddel vagy vacsorával. A „hétköznapi” étkészletek a Zsolnay gyárban készültek, a protokoll vendégeknek herendi porcelán jár. S természetesen ezüst étkészlet. A Gundelnak olyat kell produkálni — vélekedik az igazgató —, hogy a vendég 5-6 év múlva is jólesoen emlékezzen vissza egy kellemesen eltöltött ebédre vagy vacsorára. S ez így is van. Münchenből, Bécsből időnként Amerikából is telefonon jelzik a vendégek, hogy a hét valamelyik napját vagy a hét végét a Gundelban szeretnék eltölteni. Nem Magyarországért, nem Budapestért, hanem csakis a Gundelért jönnek. Az egyik Amerikába származott Gundel-fiú, József, Sághy György, igazgató nyilatkozik A magyar vendéglátás hírességei A Gundel, az egy fogalom Gundel József emléksorai amerikai csoportot hozott ide. A vendégkönyvbe tett bejegyzés a következő: „1989. június 16-án töltöttem az első alkalmat, hogy itt vacsorázhattam. Minden a legjobban ízlett, a zene, a felszolgálás elsőrendű. Szüleim nevében kívánok Önöknek a legjobbakat. Gundel József’ A beírás is jelzi, hogy az alkalmazottak őrzik a régi hagyományokat, de a mai igényeknek megfelelően. A termek berendezése hagyományos és elegáns, és a Gundel-sf>ecialitások közül is jó néhány található az étlapon. Többek között a Gundel bélszín- tokány, amely 800 gramm bélszínből, 180 g libamájból, 150 g zsenge zöldbabból, 150 gr spár- gafejDŐl, 150 g zöldborsóból, 100 g gombából, 20 g zsírból, sóból, törött borsból, petrezselyemzöldjéből, 5 cl tejszínből, 6 tojásból 40 g vajból készül. A bélszínt és a libamájat vékony csíkokra vágják, a zöldségeket az eltérő főzési idő miatt külön-kü- lön sós, enyhén cukrozott vízben puhára főzik. A vékonyra szeletelt gombát ugyancsak meg kell sütni, sóval, borssal és petrezse- lyemzölddei fűszerezni. A tejszínnel és sóval elvert tojásokból habart tojást kell készíteni. 1 kg burgonyából, hasábburgonyát sütünk. 30 g vöröshagymát nagyon finomra vágunk, es zsírban megfonnyasztunk. A húst, sóval, borssal kevés majoránnával a hagymára tesszük, és megpirítjuk. Ha a hús félig megsült, hozzáadjuk a libamájat, s na az is átsült, ráöntünk 15 cl vörösbort, kevés liszttel meghintjük, majd hozzáadjuk a gombát es a különböző zöldségfélét. Ha mindez átforrt, azonnal tálaljuk. Egy ovális tálra öntjük a tokányt, közepén fészekszerűen elhelyezzük a habart tojásokat, a tál végén pedig a burgonyát. Mint a leírásból is kitűnik, az étel elkészítése eléggé időigényes, és nem kevésbé költséges. Ézért csak ünnepi alkalmakra lehet ajánlani. A Gundel évtizedek alatt mit sem veszített a népszerűségéből, pedig egy időben nem nagyon aiánlgattak, s hogy méginkább eltérítsék a vendégeket a háztól, nyolc évig renoválták. Megújulva, megszépülve, 1980-ban nyitotta ki újra kapuját. S igyekszik névadójához híven ma is megtenni mindent a vendégért. Gundel Károly a következőket mondta: „Nem is úgy érzem magam mint vendéglős, aki pénzért italt-ételt árul, hanem Ihindig vendéglátó magyar házigazdának, akinek hazát megtisztelik vendégei látogatásukkal” E hitvallás megvalósítása révén vált a ház fogalommá és neve éppen úgy összefonódott Budapest nevével, mint a Sacheré Beccsel. Kaposi Levente