Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-23 / 46. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. február 23., szombat Kertész leszek Szobanövények öntözése A szobanövények ápolási feladatai közül a leggyakoribb az öntözés. Nagyon egyszerűnek tűnik, mégis a legsúlyosabb hibákat itt vétjük, talán éppen azért, mert azt gondoljuk, hogy értünk hozzá. Ha a család többtagú, az a leghelyesebb, ha állandó „felelőst” jelölünk ki erre a feladatra. Ezzel elkerüljük, hogy a több kéz eltérő szemléletű gondoskodásának tegyük ki a növényt. Több „gazda” esetében az is előfordulhat, hogy mindenki öntöz, vagy napokig senki, arra gondolva, hogy azt már a másik megtette. A víz nagyon fontos minden élőlénynek, így a növénynek is. Az elfogyasztott, igényelt meny- nyiséget nem lehet pontosan meghatározni, egyedenként különböző, és nagyon sok minden befolyásolja. Csak a leglényegesebbeket sorolom: a növény faja, fajtája, nagysága, életkora, a föld minősége, a környezet hőmérséklete, a cserép anyaga. Műanyag cserépben a gyökérnövekedés „kompaktabb”, azaz tömörebb, agyagcserépben viszont egészen a cserép faláig nő, ezért ebbe több vizet kell önteni. Az öntözővíz mennyiségére vonatkozóan a szakirodalom három nagyobb csoportba osztja a növényeket: sok vizet igénylőkre, amelyeket gyakran, közepes vízigényűekre, amelyeket mértékkel és kevés vizet kívánókra, amelyeket ritkán kell öntözni. Anélkül, hogy ismernénk egy- egy növény pontos vízigényét, nagyon gyakran külső megjelenéséből, vegetációs állapotából következtethetünk erre. A nagy vízigény „külső” jelei: nagy és sok levél; erőteljes növekedés; nagy termet; rügyező, bimbózó állapot; törékeny, vízdús levelek; kis cserépben nagy növény. Szárazabb viszonyokat kedvelő, illetve eltűrő növények viszont nagyon gyakran molyhos, szőrös levelűek vagy vastag bőrszerűek, esetleg viaszréteggel borítottak; Broméliák, amiknek a levélrózsájába mindig friss vizet kell önteni nyugalmi állapotban vannak; dús, erős gyökérnek. Nagyon kevés vízzel élnek a kaktuszok. Általános szabály, hogy inkább ritkábban és nagyobb víz- mennyiséggel öntözzünk. Gondoljunk arra, hogy a növénynek csak egy viszonylag kis mennyiségű föld áll rendelkezésére, az, ami a cserépben van. Innen kell felvennie a vizet és a tápanyagot, ami akkor lesz kielégítő, ha az egész cserép föld nedves. Gyakori hiba, hogy sűrűn, kis vízadagokkal „locsolgatunk”, amivel csak a felső, néhány centiméteres réteg nedvesedik át. Bizonyos idő elteltével a gyökerek már csak ebben a zónában lesznek aktívak. Sokkal nagyobb lesz a veszélye a kiszáradásnak, ezáltal a növény károsodásának, hiszen elég csak egyszer elfeledkeznünk az öntözésről, vagy csak egy-két napra elutaznunk. A túladagolás is veszélyes, mivel gyökérfulladást okoz. A víz a talajból kiszorítja a gyökér és a talajlakó mikroorganizmusok életéhez elengedhetetlen levegőt. Az öntözést többféle módon végezhetjük el. Legismertebb, leggyakrabban használatos eljárás, amikor a virágtartó edénybe felülről juttatjuk a vizet. Addig ' folytassuk az adagolást, míg az a cserép alján lévő lyukakon kifolyva az alátét-tányéron megjelenik. Bizonyos idő elteltével ürítsük ki a cserép alatt lévő tányért. Néhány növény jobban kedveli, ha alulról, a cserepeket vízzel telt tálkába (1-2 cm) állítva öntözzük. A felszívott meny- nyiséget addig kell pótolni, amíg a föld felszíne is nedves lesz. Egészen speciális öntözési módot kívánnak a Broméliák. A Bromélia nagyon népszerű szobanövény, levelei ún. levélrozet- tát képeznek, amelynek belső, szívlevelei erőteljesen megszínesednek. Ez a legszebb dísze. Ebben a levélrozettában mindig legyen víz. A virágzat is víz alatt alakul ki. Az öntözővíz minősége sem elhanyagolható tényező. Legtökéletesebb a szobahőmérséklettel azonos lágy vagy esővíz. Ennek előállítása elég sok időt igényel, ezért meg kell, hogy elégedjünk az egyszerű csapvízzel. Ha nem túl magas a mésztartal- ma, a legtöbb növénynek megfelel. Egyre gyakrabban hallható és olvasható elnevezések Egyéni és közéleti nyelvhasználatunk sajátos jelensége, hogy egy bizonyos fogalmi körben számon tartható nyelvi formák egyre gyakrabban jelentkeznek szóban és írásban egyaránt. Ebbe a fogalomkörbe tartozó szavak közül különösen ki kell emelnünk azokat, amelyek a közadakozással, a közgyűjtéssel, az adományozás leggyakoribb formájával, az alapítványokkal kapcsolatos fogalmakra; a kuratóriumra, a közösségi célokra szánt, a közjó előmozdítását célzó pénzadományok kezelésére rendelt szervezetek, testületek, csoportok és magánszemélyek ebbeli ténykedésének összehangolását vállalják. Különösen gondoskodnak arról, hogy az alapítvány célját is egyértelműbbé tevő megnevezés megszülessék. Mi most éppen e megnevezéseket állítjuk vizsgálódásunk középpontjába s azt vizsgáljuk,hogy az alapítványnevek megválasztásának indítékai között a sajátosan nyelvi, nyelv- használati, művelődéstörténeti szempontok mellett egyéb emberi, erkölcsi, mozzanatok is szerepet játszottak-e. Egyik ilyen „mozzanat” pl. mi lehet a magyarázata annak, hogy az alapítványnevek között sok az idegen eredetű nyelvi forma. Az sem lehet véletlen nyelvhasználati jelenség és gyakorlat, hogy a görög-latin nyelvi örökség, az iskolai deákos műveltség lecsapódásaként aránylag sok latin eredetű alapítványnév jelentkezik nap mint nap mai nyelvhasználatunkban, és nem véletlenül. Az alapítványtevők ezzel is humanizálni kívánják az alapítvány „.tartalmát”: a nemes emberi célok, az emberséges feladatvállalások már magában a névadásban benne munkálkodnak. Ennek példáit szemlálhetjük ezekben az elnevezésekben: „Huma- no modo — Emberi módon elnevezésű alapítvány a súlyos értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztése és az életbe való beilleszkedése segítéséért alalkult.” (Népszava, 1991. jan. 19.) — „Segítő Jobb. Egészségügyi Humanitárius Alapítvány a nyugati, a tengerentúli adakozók segítségére számít: a szeretet és az em - berbaráti segítség parancsolatát követve.” (Magyar Nemzet, 1991. jan. 29.) A latin eredetű humanitárius melléknév még számos kisebb egyéni alapítvány nevében minősíti az alapítók szándékát, az alapítványok célját és tartalmát. Ez a latin jelző magába nemesíti mindazokat a fogalmi és használati értékeket, amelyeket a humán,'humánus, humanizál, latin szavak örökségében készen kaptunk az emberség, az emberiesség, az emberszeretet, az emberbarát magyar megfelelők teljesebb megértésére, érzékelésére. A „Pro Cultura Hungarica Alapítvány támogatására jött létre Nyíregyházán a Közéleti Népfőiskola’’ (Magyar Nemzet, 1991. jan. 22.). A cultura Hungarica minősítés latinságában a magyar művelődés nyelvi forma nemesebb veretet nyer: lefoszlik róla a napi politika teremtette előítélet kicsinyes tehertétele is. Szerencsésnek tartjuk a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány névadást is. Egyrészt azért, mert a helynévadas történeti öröksége elevenedik meg benne, másrészt a kisebbségi jopokkal kapcsolatos kérdéskört tekintve ehhez a latin eredetű névhez sem tapad a napi politikának,egyetlen vetülete sem. Ugyanakkor éppen e történeti terület magyar nevének, Erdélynek kialakulásához ez adott alapot. Transsylvania, azaz erdőn túli terület, régi nyelvi formájában: erdő élű, erdőelv. Az Erdély tehát a latin szóforma magyar tükörfordítása. Kis meghökkenéssel vettük tudomásul, hogy Egerben Pre- cust névvel Bűnmegelőzési Alapítvány született. Az erről kiadott hírlapi közlemény sem véletlenül fűz megjegyzést e szokatlannak tűnő névadáshoz: „Mit takar maga az elnevezés? Két latin kifejezés rövidítését: a preventio(megelőzés) és a custodia (megőrzés)” (Heves Megyei Hírlap 1991. jan. /.). A mozaikszóként minősíthető elnevezés mindkét rövidített formájának teljesebb alakja általában gyakran használt nyelvi forma: preventív intézkedés, politikai prevenció. A latin custodia (felügyelet, védelem, őrizet) kevésbé közismert szóalak, legfeljebb a régi kollégiumok diákjainak emlékeiben elevenedik meg újra talán épen a szóban forgó alapítvány név állatán. Dr. Bakos József Reformtáplálkozás Fehéret vagy barnát? Sorozatunk célja, hogy ráirányítsa figyelmünket táplálkozási szokásaink megváltoztatására. Betegségeink kialakulásában döntő része van konyhánknak, étkezési szokásainknak. Hatvanéves korunkra kb. 10 tonna száraz élelmiszert fogyasztunk el. S mivel e két és fél teherautónyi tápanyag nem megfelelő összetételű, szervezetünkben számtalan betegség lép fel, melyek megkeserítik mindennapi életünket. Élelmiszereink „fogyaszthatóvá” tételekor nagyrészt tönkremennek a vitaminok, mikro- és makroelemek (nyomelemek) s a különböző fermentumok. A megfehérített, színezett, cukrozott, tartósított, tehát manipulált élelmiszerek nem tartalmaznak a kalórián kívül szinte semmit, viszont megnehezítik a tápanyag feldolgozását, illetve a szervezet méregforrását képezik. A gabonából őrléssel eltávolítják a búzaszem csírájában lévő értékes fehérjét és olajat, s a héjjal (korpa) együtt a magburok alatti sok aneurint tartalmazó réteget is. Csak a keményítőt, síkért tartalmazó belső lisztes rész kerül fehér lisztként forgalomba. Fehér finom liszt helyett a teljes őrlésű (Graham) lisztet javasoljuk. A barna (vagy vörös) lisztben négyszer annyi Bl, háromszor annyi B2 vitamin, kálcium, foszfor, kétszer annyi vas van, mint a fehér lisztben. A korpa pedig fontos salak (ballaszt) anyag, mely elősegíti a megfelelő bélmozgást. Végső esetben a réteslisztet is feljavíthatjuk, ha 1/2 kg rétesliszthez 6-6 evőkanálnyi étkezési búzakorpát és búzacsírát keverünk. A Graham liszthez, illetve az előbbi keverékhez tehetünk még 8-10 %-nyi magas növényi fehérjetartalmú szója- lisztet is. (Ha búzaliszthez 10-20 % szójalisztet keverünk, tojás nélkül is szép sárga, magas fehérjetartalmú tésztaféléket készíthetünk). A fehér kenyér, mint a csiríz eltömíti az emésztőrendszerünket, székrekedést okoz. Lehetőleg ún. „fekete” kenyeret, Bakonyi barnát fogyasszunk, esetleg rozs, ületve szójacipót. Ha lekésünk a szállításról (a megyeszékhelyen kedd és csütörtök), legalább pirítsuk meg (szárítsuk ki) a puha kenyeret. A kenyérválaszték bővítésének átgondolása mellett, fel lehetne újítani az otthoni kenyérsütést is. Egyszerű recept: 2 kg Graham lisztet 1,3 liter langyos vízzel összekeverünk, belemorzsolunk 5 dkg élesztőt, jól megdagasztjuk, egy óráig betakarva deszkán nyugodni hagyjuk, majd zománcozott, kikent tepsiben (rántotta sütőben) kisütjük. Ma is igaz lehet a régi megfigyelés: „A fehér kenyér hizlal, a barna fogyaszt.” Az étkezési búzacsíra gazdag foszfát- és kálciumforrás, ezért különösen ajánlható terhesség, szoptatás alatt, csontsérülések gyógyulási szakaszában. Magas kálcium, magnézium, s alacsony nátriumtartalma miatt magas- vérnyomásban és érelmeszesedésben szenvedők használhatják jó eredménnyel. Gazdag E- és B-vitamin forrás is. Napi 2-4 evőkanálnyi mennyiség müzlibe, kefirbe stb. keverve ajánlható. Az étkezési búzakorpa gazáéig növényi rostjai vizet kötnek meg, jól megduzzadnak, s ezáltal kedvezően befolyásolják a vastagbél működését. Rosttartalmának összetevői (pektin, lignin) gátolják az epesavak, zsírsavak felszívódását. Gyomorfekélyesek, fogyókúrázók is kedvező hatásról győződhetnek meg. Naponta javasolt 2-4 evőkanál korpa elfogyasztása tejtermékbe, körözöttbe, töltelékbe, készételbe keverve. A kukoricadara (liszt), rizsliszt, hajdinaliszt glután érzékeny betegek diétájában alkalmazható. Fel kellene ismét fedeznünk a hajdinát (pohárka), mely igen tápláló, teljes fehérét, vitaminokat, védő ásványi anyagokat (káliumot, magnéziumot, mangánt), rostot tartalmaz. Jótékonyan hat az érrendszeri betegségeknél, magas vérnyomásnál, rutin tartalma fiatalít. Köretnek, levesbetétnek, hurkatölteléknek elkészítve fogyókúrások, cukorbetegek is fogyaszthatják. A fehér (hántolt) rizs majdnem minden vitamint, ásványi sót nélkülöz. Szükségképpen fogyaszthatjuk salátával, zöldséggel kiegészítve, pótolva ezzel az ásványi anyagokat, vitaminokat. Próbálkozzunk úgy, hogy 1/4 kg fehér rizshez hat tetézett evőkanálnyi búzakorpát keverünk rostpótlás céljából. A barna rizs viszont gazdagon tartalmaz vitaminokat, főleg B vitamint, ásványi sókat, fehérjét. Könnyen emészthető, ezért gyógyító eledele lehet a rossz emésztésben szenvedőknek is. Kávédarálóval összedarálva kiváló müzliadalék. Főtt bamarizs: 1 csésze barnarizst 2 csésze vízzel, kevés sóval feltesszük főzni. Miután felforrt, három percig hagyjuk forrásban, majd kis lángon, lefedve főzzük még 40 percig. Főzés után (!) villával keveijük össze, s öt perc állás után tálalhatjuk. A fehér cukor nagyobb csapás az emberiségre, mint a dohány. Infarktust, cukorbajt, súlyos emésztési zavarokat, bőrbajt, látászavart, köszvényt, idegrendszeri problémákat, elhízást, álmatlanságot, székrekedést okozhat. A cukor kálciumrabló is. Elősegíti meszesedésünket, nem is beszélve fogaink rombolásáról. A cukor értéktelen élelmiszer is, mert fehérje-, zsiradék-, rost-, vitamin-, ásványi anyag mentes, csupán könnyen felszívódó szénhidrátot (üres kalóriát) tartalmaz. Nem ilyen romboló szervezetünkre a ritkán kapható barna cukor. Ajánlatos lenne, hogy a cukrot a méz váltaná fel. A méz- szőlő és gyümölcscukor tartalmának köszönhetően köny- nyen emészthető, nem árasztja el a vért fölös cukormennyiséggel. A méz Al, Bl, B2, C vitamint, fontos ásványi sókat (kálium, nátrium, mész, magnézium, vas, réz, mangán, kén, szilícium) tartalmaz. A népi megfigyelések szerint a méhészek nem betegszenek meg rákban, paralízis- ben, ízületi-, reumatikus megbetegedésben, nem szenvednek ve- sebántalmakban, éles a látásuk, bőrük fiatalos. Mézzel kellene eltenni befőttjeinket, fogyasztani teánkat, készíteni (reform) süteményeinket. Cukor helyett bátran használhatjuk a Polisett, Polisweet, Su- nipol mesterséges édesítőszereket. A leírtakból kiderült, hogy az élelmiszerek túlzott finomításával, manipulálásával táplálkozásunk egyensúlya felbomlott. A hiányzó vitaminokat, ásványi anyagokat mesterséges (szintetikus) anyagokkal kell pótolnunk. Vendéglátóhelyeinken, munkahelyi menzákon, s otthoni konyháinkban tenni kellene valamit egészségünk érdekében. Fűrész János Radnóti-icJézet Radnóti Miklós „Tétova óda” c. lírai verséből idézünk: ’’Mióta készülök, hogy elmondjam neked szerelmem rejtett csillag- rendszerét; egy képben csak talán, s csupán a lényeget. De nyüzsgő, s áradó vagy bennem mint a lét és néha meg olyan, oly biztos és örök, mint kőben a megkövesült csigaház...” Folytatását lásd a vízsz. 1., 25., valamint függ. 20. sz. sorokban. Vízszintes: 1. Az idézet elsőré- szejzÁrt betűk: D, M, É, D, J) 13. A légzés szerve 14. Erre a helyre jegyzetelő 15. Románia pénze 16. Formai 18..‘Színművésznő (Éva) 19. Idegen férfinév 20. ...Gallen 21. Szegény... és Ami- ka (filmcím) 24. Nyári idénymunkás 25. Az idézet második része (zárt betű: F) 26. „A” tengeri rabló 27. Igevégződés 29. Könnyezett 30. Vizenyő — orvosi kifejezéssel 31. Lócsemege 33. Egy másik gabonanövény 35. István becézve 37. Nadrág része 39. Esély, lehetőség 41. Bibliai eredetű férfinév 42. Földtörténeti harmadkorból származó kova 44. Valakit nem enged be a lakásba 146. Kalifa egynemű hangzói 47. A szerelmi költészet görög múzsája 49. Származik 51. Latin kettős magánhangzó 52. Állat tisztítására szolgáló eszköz 54. Olcsóbb szálló 55. Táplálja 56. Az idézet negyedik, befejező része 57. Szintén ne 58. Angol színész (Theobald) 59. A leggyakoribb fém 60. Fanyar erdei gyümölcs 61. Tűvel dolgozik 62. Fejlődő, progresszív 65. Apró toll- pehely Függőleges: 1. A vim elődje volt 2. Egyre hidegebbé vált 3. Arra a helyre 4. Valakit taszigál 5. Te .és ő 6. Bord, skálahang 7. Beszélőt kézmozdulattal elhallgattat 8. Cigaretta — becéző szóval 9. Regények szerzője 10. Vés 11. Teljes oldalnyi mennyiségű- ek 12. Délkelet-ázsiai- katonai , tömb 17. Az étel jólesik 19. A három testőr egyike 20. Az idézet harmadik része (zárt betűk: Z, N, P, N, M) 22. Italos korsó jelzője 23. Abban a városban élő 24. Festmény (névelővel) 26. Ajándékozik 28. Kiskacsa — a kicsinyek nyelvén 30. Számtani műveletet végez 32. Kezéről a festéket ruhájába dörzsölte 34. Becézett Enikő 36. Nagy szovjet város 38. Indiai város Calcutta közelében 40. Csukná 43. Vívó szakember (István) 45. Elektromos főzőlap 48. Állóvíz 50. Hadizsákmány része! 53. A láb része (névelővel) 54. Férfi — divatos argóval 56. Valéria becézve 57. Semmikor 59. Világtalan 60. Lapos felületű 62. Melegként érzékelhető energia 63. Gyermekes fenyítő szócska 64. Sertéslak 65. Foszfor és oxigén 66. Klasz- szikus kötőszó Báthory Attila Mindennapi nyelvünk
