Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-26 / 22. szám

HÍRLAP, 1991. január 26., szombat MEGYEI KÖRKÉP 3. Megváltozott illeték Megváltozott január 1-jétől a gépjárművezetői alkalmassági vizsgálat illetéke, így az ezt igénybevevőknek 300 forintos illetékbélyeget kell magukkal vinni. Húszéves Agria Két évtizede alakult meg a megyeszékhelyen az Agria Ve­gyeskar. A jubileum alkalmából ünnepi összejövetelt rendez a kórus, amelyre január 29-én, es­te 6 órakor kerül sor az egri Helyőrségi Művelődési Otthon­ban. Az eseményre a kar régebbi tagjait is szeretettel váiják. Nem lesz helyi adó A viszneki önkormányzati testület úgy döntött legutóbbi ülésén, hogy ebben az évben nem veti ki a lakosság a helyi adókat, hiszen a családok már így is tűrőképességük határán vannak. Hogy a gazdálkodás zökkenőmentes lehessen, na­gyobb takarékosságra, éssze­rűbb gazdálkodásra intenek minden intézményt, bízva ab­ban, hogy így sikerül 1991-et át­vészelni. Döntött a testület a tűz­oltóparancsnok kinevezéséről is, e tisztséget ezentúl a helyben la­kó Kiss József látja el. Keresztrejtvényünk nyertesei A január 19-én közölt kereszt- rejtvények helyes megfejtése: „Szedegeti a sok szép emléket, mint a méh a virágról a mézet.” A jó választ beküldők közül a kö­vetkezők nyertek 100 forintos könyvutalványt. Simon Erika (Verpelét), Horváth Gyuláné (Pétervására) és Tóth József (Eger). Gratulálunk! A nyere­ményeket az AS-B Heves Me­gyei Irodájában vehetik át, Eger, Barkóczy u. 3. (a régi Beloian­nisz u.). A mai 12. oldalon talál­ható feladványunk megfejtését január 31-ig küldjék el. Korcsolyabörze Ha hinni lehet a meteorológiai előrejelzéseknek, tovább tart a hideg idő, s így tovább űzhetik kedvenc sportjukat a korcsolya rajongói. Akiknek eddig még nem sikerült beszerezni koriju­kat, azoknak jó alkalmat kínál­nak erre ma délelőtt 9-től az egri 10-es iskola aulájában. A kor­csolyabörzén a- vásárlás mellett csereberére is sor kerül. A városi tévé műsora Hétfőn este 6 órakor az Egri Városi Televízióban az adózásról és a megyei adóhivatal munkájá­ról tájékoztatja a nézőket dr. Ko­vács Sándor, az adóhivatal veze­tője. A témával kapcsolatban várják a nézők kérdéseit a 19- 999-es telefonon. Ezúttal is je­lentkeznek az állandó rovatok: a Napról napra, a Kitekintő és a Kovamondó. Élménybeszámo­lót tart Pócsik Dénes az ausztrá­liai úszó-világbajnokságról. Kb. 19.00 órakor kezdődik Fellini filmje, az Édes élet. A 212. Sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet és Szakkö­zépiskola Eger, 1991-92-es tanévtől szakközépiskolai képzést indít fémforgácsoló szakmában. A tanulók a képzés során a számjegyve­zérlésű szerszámgépek ke­zelését, programozását ta­nulják. Jó általános iskolai eredményt elérő, szorgal­mas fiatalok jelentkezését várjuk. ISMÉT DOBÓS VÁSÁR! Kedvezményesen árusítunk I. osztályú tojást és fehérba­bot január 25-én 15 órától, és 26-án 7 órától a gimnázi­um udvarán. (X) Dolgozókért, nyugdíjasokért Vállalati alapítványok Az állami sütőipar irigyelt jövedelműek közé sohasem tartozott dolgozói, nyugdíjasai mindennapi életének könnyítésére az egri székhelyű megyei vállalatiéi alapítványt is létrehozott az elmúlt, va­lamivel több mint egy esztendőben. Előbb — még 1989 novemberében — a gárda idősebb, aktív mun­kával felhagyott tagjai részére tett „félre” a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat hárommillió, a cég szakszervezeti bizottsága pedig 100 ezer forintot a nemes célra, hogy banki kamataiból a legrászorul- tabbakat támogassa. Majd a tavalyi nyáron a még mindig tevékeny­kedők sokoldalú segítését szolgáló újabb egymillió forintos induló vagyonnal született — szintén nyitott, tovább gyarapítható — alapít­vány bővítette a lehetőségek sorát. Mint Szabó Józsefné gazdasági igazgatótól, a két kuratórium kö­zös elnökétől értesültünk: a jó szándékkal elkülönített pénzösszege­ket időről időre rendeltetéseik szerint hasznosítják. Nyugdíjasaik kö­zül tavaly tizenketten kaptak hat hónapon át 800-1500, együttesen 60 ezer forintot. Csaknem kétszázan részesültek 1000-6000 forintos, összesen 346 ezres segélyben. Míg az szb szervezésében, s ugyancsak az alapítvány hozamából 100 ezer forint értékben vásároltak kristály- cukrot, almát azoknak, akiknek a pénztárcáikból különben ezeket nehezebb lett volna megfizetni. A „Sütőipar a dolgozókért” alapítványból 232 ezer forintot egy­szeri segítségül osztottak szét azok között, akik életét hosszabb bete­geskedés, műtét keserítette, iskolás gyermekenként ezer-ezer forin­tot szeptemberben a szülőknek juttattak, s karácsonyra megajándé­kozták a gyesen lévő kismamákat, a katonai szolgálatukat töltő fiata­lokat, a huzamosabb ideig táppénzen lévőket. Ugyancsak ez utóbbi alapítványból a vállalat üdülőtelket is vásárolt időközben Kiskörén, hogy arra pihenőházat — kisebb szállót — épít­sen majd a jövőben dolgozóinak. Egyidejűleg pedig szó van arról, hogy amennyiben a létesítmény szabad férőhelyeit idegenek számára tudják értékesíteni, a bevételekből is tovább növelik a nemes célokat szolgáló alapot. Vasárnapi egri bemutató Kalandozások Ihajcsuhajdiában Menny és pokol ural: az Úristen és a Halál (Sziki Károly és Korcs- máros Jenő) Mesében írta meg a neves er­délyi író, Sütő András a szocia­lizmus fedőnévvel ellátott dikta­túra portréját, mert csak abban lehetett. A kötelező mosolygás elrendelői nem szerették és nem is tűrték a kritikát, ezért volt kénytelen álruhába bújtatni ke­serűségét, iróniáját és reményke­dését, hogy egyszer úgyis vége lesz a sötétség évtizedeinek, mert eljön Csillagvitéz, aki megküzd a többiekért a gonosszal. Gyönyörű ez a mese, és most nagy gonddal-figyelemmel vará­zsolták élővé az egri színészek. A Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház művészei közösen vállalkoztak arra, hogy a bábosok kicsiny színpadán megteremtsék a mennyet és a poklot, s a köztük őrlődő embe­rek világát. Különleges előadás született ebből az összefogásból: bábok és emberek együtt játszanak, mozognak, énekelnek, és hogy mindez még sokszínűbb legyen, szinte minden bábtechnikát használnak az ámyjátéktól testre akasztott nagy figurákig. Az előadás születésénél, melynek rendezője Gáli László, olyan meghívott művészek bá­báskodtak, mint a bábokat, a díszletet és a jelmezeket tervező Koós Iván, a mozgásokat kore- ografáló pantomimművész, Kar­sai János. Az Erdélyt megidéző népze­nei kíséretet Szabó Viola állította össze. A főbb szerepeket Tunyogi Pé­ter, Csonka Anikó, Sziki Károly, Vízi György, Bakodi József és Korcsmáros Jenő alakítja. Felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt szól ez az előadás. A ki­csiket leköti a mese színesen for­gó körhintája, a felnőtteket el­gondolkodtatja a mű másik réte­ge, a szép szavak és képek mögé rejtett írói üzenet. Bemutató: vasárnap délelőtt tizenegy órakor, az egri Gyer­mek-Szabadidőközpontban. A kitüntetett vállalkozó Nem csupán a megyeszékhe­lyen, hanem szinte az egész or­szágban ismerik ma már Veres Gábor egri vállalkozót. Össze­függ ez azzal, hogy különleges a szakmája, hiszen daruk és eme­lőgépek javításával foglalkozik. Tegnap délelőtt nem kis öröm­mel járt Budapesten, ahol a MOM Művelődési Házában át­vehette a Kiváló Vállalkozó cí­met. — Nagyon örülök ennek a megtisztelő kitüntetésnek — mondta érdeklődésünkre. 1988 óta vagyok vállalkozó, és egyben VOSZ-tag is. Tulajdonképpen a Vállalkozók Országos Szövetsé­ge hirdette meg a Kiváló cím el­nyerésére szóló pályázatot, ame­lyet én is beküldtem. Tavaly ősz­szel el is jöttek hozzám a szakér­tők: megnézték, hogyan dolgo­zom. Alig egy héttel ezelőtt pe­dig levélben értesítettek nem kis meglepetésemre, hogy elnyer­tem az említett címet. — Hogyan lett vállalkozó? — Kicsit a kényszer vitt rá. Több mint két évvel ezelőtt a volt munkahelyemről, a Heves Me­gyei Tanácsi Építőipari Vállalat­tól, ahol a daruszerviz-üzemet vezettem, egy társammal együtt kiléptünk. Ennek az volt az oka, hogy újat szerettem volna, de nem fogadták jó szívvel. Akkor elhatároztam, hogy önállóan vé­gigcsinálom azt, amit elgondol­tam. így vágtam bele, rengeteg buktatóval és nehézséggel meg- küzdve. Tudja, olyan speciális szakmát folytatok, amit kevesen tudnak az országban. A volt vá­rosi tanácstól béreltem egy terü­letet Egerben, a Berva völgyé­ben, a vasút mellett, ahol tavaly készült el a szerelőcsarnok. Ma már nyolcán dolgozunk együtt fiatalok. Akik hozzám társultak, mind elsajátították a szakma for­télyait. Mi végezzük a csehszlo­vák,autódaruk garanciális javítá­sát, továbbá a különféle emelő­berendezések felújítását. — Milyen vállalkozói filozófi­át vall? — Saját tapasztalatomból mondom, hogy egy vállalkozó csak úgy tud fennmaradni, ha gyorsan, viszonylag olcsón és jó minőségben dolgozik. Azengem megkeresőknek nem mondha­tom, hogy nem csinálom, mert akkor nem lesz üzlet. így a leg­könnyebb elveszíteni a partnert. Pedig a célom, hogy újakat ke­ressek. Most is tárgyalásban va­gyok egy angol megbízásra. Két- három héttel ezelőtt ugyanis a Magyar Villamos Tröszt útján Egerben, az ÉMÁSZ-nál is elhe­lyeztek egy úgynevezett szerelő- kosaras hidraulikus emelőt, amely angol cégtől érkezett. Mi­után ebből több is lesz Magyar- országon, az angol menedzser közvetítői úton felkeresett, és ar­ról tárgyaltunk, hogy ezeknek a szervizét lássam el. Februárban visszatérünk rá, remélem, üzlet is lesz belőle, tehát újabb izgalmas feladatra készülök. (mentusz) Csaknem két esztendeje, hogy az Egri Ifjúsági Házban játékkiállítás nyűt. A közszem­lére tett darabok azonban nem az utóbbi évek egyszer használatos fröccsöntései. A vitri­nekben múlt századi német, francia és cseh babagyárakbdl kikerült porcelánfigurák, mel­lettük Pap Ferencné népi iparművész viseletbe öltöztetett, egyéni arckifejezésű babái so­rakoznak, középen nagy terepasztalon patinás csühös vesztegel. Az ide látogató gyerekek általában egy-egy játékdélutánon ismerkednek velük, miközben ők is megpróbálkoznak néhány játékszer elkészítésével. (Fotó: Gál Gábor) Olajfald teszek Egészen véletlenül kapcsoltam át szerdán, úgy este kilenc óra tájban a kettes csatornára. Azóta megnőtt a szorongási mutatóm — rosz- szabb lett az étvágyam, ok nélkül izzad a tenye­rem, és néha azon kapom magam, hogy csak ré- vetegen bámulok előre, egy pontra. A tévében ugyanis meghökkentő dolgot láttam: egy olajfa­lónak elnevezett állatot — vagy képződményt, vagy a fene tudja mit, amelyik bányák környé­kén, olajos iszapban fürdik élvezettel, polietilén csomagolóanyagokat zabái, és fulladozik a friss levegőtől. Láttam ezeket a sci-fibe illő állatokat, amint vedelik a szennyet, élvezik a mocskot, és undorodva löknek félre normális táplálékokat, úgymint hús, kenyér vagy marhakonzerv. Láttam az egyik elhullott lényt boncolás köz­ben, ott, a képernyő előtt. Úgy tűnt: van neki szí­ve, mája, gyomra, sőt, mint a cseh tudós orvos mondta: kétszarvú méhe is. Maga az olajfaló első látásra a rinocérosz, a kutya és a víziló keveréké­nek tetszett, és magzata tej helyett 92-es oktán­számú szuperbenzint szívott magába. Igyekeztek a bébit, ahogy lehet, megóvni a friss levegőtől: a terepjáró kipufogójához helyezték, ahol látható­an jól érezte magát a kicsike. Szóval nekem szerda óta gyakrabban izzad a tenyerem. Én azt hiszem: megszülettek a túlélők, és ez kissé félelmetes. A ronda világ kitermelte magának még rondább utódait, megvannak az „életrevaló örökösök” — és mi, nyápic mostani­ak legfeljebb leshetünk. Alkalmazkodásunk le­hetséges formájaként talán néhány csepp fáradt olajat keverhetünk reggelenként a teánkba, ká­vénkba, később esetleg kiegészíthetjük a reperto­árt kenőzsírral ízesített piskótatekercsre. Tud­nám még fokozni... csak nem merem. Azért én elalvás előtt néha megtapogatom a karomat, a vállamat, megfogom az orrom, többet nézek mostanában tükörbe — nem szeretnék le-' maradni az átváltozás egyetlen apró mozzanatá­ról sem. Titkon remélem, hogy nem én leszek az egye­düli kiválasztott, s hogy a barátaimmal, szerette­immel együtt pancsolunk majd az olajiszapban, fröcsköljük egymásra a bőrünknek oly kellemes anyagot, sorban állunk frissítő kipufogógáz-au­tomaták előtt, és gyengéden simogatjuk időköz­ben megszületett, hálás kis rinocéroszbőrű utó­dainkat... (doros) Önvédelmi Bélapétfalvén (Tudósítónktól) Bélapátfalván, január 18-án megalakult a helyi önvédelmi csoport. Az alakuló közgyűlésen 18-an vettek részt, de ezenfelül még mintegy 20 fő jelezte, hogy részt kíván venni a csoport mun­kájában. A gyűlés résztvevői úgy döntöttek, hogy egyesületi for­mában, önálló jogi személyként Icívánnak működni, így elfogad­ták annak alapszabályát és meg­választották a tisztségviselőket. A csoport célja a község lakói­nak és területének védelme, a közrend biztonságára, a környe­zetvédelemre, a köztisztaságra veszélyes cselekmények, maga­tartások ellen való fellépés és a bűnmegelőzés segítése, s e célok érdekében lakossági propaganda kifejtése. A tagok főleg hétvége­ken, de szúrópróbaszerűen hét­közi éjszakákon is „portyáznak”. A gyűlés vendége, Mondel András — a rendőrkapitányság bűnmegelőzési csoportvezetője — tájékoztatója alapján főleg a frekventált körzetekben (lakóte­lep, garázsok, víkendtelkek, ke­reskedelmi egységek környéke, főutca) teljesítenek szolgálatot. Habár várhatóan az önkormány zat is hozzájárul anyagi eszkö­zökkel a csoport munkájához, az egyesület felhívást intéz a község lakosságához, a kereskedelmi egységek, üzemek vezetőihez, hogy anyagi lehetőségeikhez mérten a helyi takarékszövetke­zetben megnyitott egyszámlá­jukra egy csekély összeget befi­zetni szíveskedjenek. Mező Ervin Játékkiállítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom