Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-16 / 13. szám
4. HORIZONT HÍRLAP, 1991. január 16., szerda A Hírlap körkérdése Életben maradni A magyar film 1991 -ben Cserhalmi György, az egyik legnépszerűbb filmszínész (II/1.) A rendszerváltás 1990-ben kritikus helyzetbe hozta a magyar filmet. Pedig ez a művészeti ág több mint 80 éve bizonyít: értékeket és népszerű darabokat egyaránt létrehozott. Az új helyzetben azonban a filmszakma szinte nem tud kiigazodni, lépést váltani. Ha a piaci törvények érvényesülnek, nemzeti értékeinket a megszűnés veszélye fenyegeti. Talán az Országgyűlés megalkotja a filmtörvényt az év első felében, s alkotóink nyugodtabb légkörben dolgozhatnak. Azt hiszem, semmiféle kormánypártnak sem az az érdeke, hogy a világban legelterjedtebb magyar művészetet, a filmet ellehetetlenítse. Megkérdeztük a filmstúdiók munkatársait, milyen alkotásokat készítettek el, melyek várnak bemutatkozásra, és kik készülnek forgatni... A Budapest Filmstúdióból Pörös Géza propagandatitkár válaszolt kérdéseinkre. Tavaly négy filmet mutattak be: (Tuta- josok, Homo novus, Napló apámnak, anyámnak, Pókok). Idén tavasszal lesz a premierje Fehér György Szürkület című filmjének, amely egy Dürren- matt-novella variációja. Több fesztiválon már sikeresen szerepelt, jelentős szakmai dicséretekben részesült. Janisch Attila elsőfilmes rendező most végzi az Árnyék a havon utómunkáit. Enyedi Ildikó évfolyamtársa volt ez a tehetséges fiatalember, s bemutatkozásként bűnügyi történetet forgatott. Egy postarablás, s az abból következő tragikus szerepcsere áll a központban. A főszerepet Miroslaw Baka lengyel színész alakítja, aki Kieslowski Rövidfilm a gyilkosságról című Euró- pa-dijas alkotásában mutatta meg tehetségét. Koltay Gábor, az István, a király rendezője újra forgat. A tévével együttműködve készíti a Julianus barátot, világsztárok főszereplésével. A nagyszabású történelmi kalandfilm látványos jelenetekben nem szűkölködik majd. A túlélés ára Erdős Pál filmje. Koprodukcióban készült a TV2- vel, a ZDF-fel és az Interpresz- szel. A történet napjainkban játszódik, és arra a döbbenetes kérdésre keresi a választ, milyen tragikus áldozatokba kerül ma az alkalmazkodás. Egy család házat épít, s a főhős beleroppan a ter- hekbe: lélekben és anyagilag egyaránt tönkremegy. A halvány remény és a kiúttalanság drámája ez a nagy hatású történet. Mindössze az utolsó simításokat végzik az alkotók, s a film elkészül. Meglepetés lesz a nézők számára, hogy az egyik főszerepet Nagy Feró játssza. És mégis címmel készítette új filmjét Kézdi Kovács Zsolt 1990 őszén. A Budapest és az Objektív stúdió közös támogatásával jött létre ez a vallomásértékű mozidarab. Egy újságíró — Kozák András — áll a központban, aki egy munkahelyi konfliktus kapcsán számot vet az elmúlt negyven év megpróbáltatásaival. Mit éltünk át, min mentünk keresztül? — erre válaszol a film. A produkció érdekessége, hogy az operatőr Sára Balázs, a nagyszerű apa fia volt. A rendező maga írta a forgatókönyvet, most végzi az utómunkálatokat, s remélhetőleg a tavaszi hónapokra bemutatható lesz. A fia mellett azonban az édesapa is forgat. Sára Sándor most kezdi A lapítás iskolája filmre vitelét. Domoszlay Miklós Svájcban élő fró regényét álmodja vászonra az operatőr-rendező. Almási Tamás befejezi ózdi sorozatát. Az ózdi kohászat leépítéséről, a város tragédiájáról szól a három évet átfogó dokumentumfilm. Enyedi Ildikó frenetikus szakmai sikert ért el Az én XX. századom című filmjével. Most éppen az USA-ban hódít, és az év 10 legjobb filmje közé választották. Pedig nagy volt a kínálat. A rendezőnő ősszel szült, de közben forgatókönyvet ír, minden remény megvan arra, hogy egy nagy pálya méltó módon folytatódjon. Ä Hunnia Filmstúdió vezetője, Simó Sándorodon áttekintést az ott folyó munkákról: Itt a szabadság! — hirdeti Vajda Péter elsőfilmes rendező. A történet akkor kezdődik, amikor megkaptuk néhány éve a világútlevelet, szabadnak éreztük magunkat, és meg akartuk hódítani Ausztriát. A film a nagy bevásárlóturizmust mutatja be szomorúan és fanyar humorral, Andorai Péter főszereplésével. Gothár Péter néhány évnyi szünet után újra forgatott. A Szabadság, szerelem szerelmi történet, de politikával alaposan átitatva. 1968-ban Csehszlovákia megszállásával kezdődik a cselekmény, és két évtizedet ölel át a'80-as évek végéig. Hétévi várakozás után végre realizálhatja álmait Can Togay. A nyaraló kissé misztikus, de nagyon is egyéni arculatú történet. A mindennapi magány megjelenítése sok titokzatossággal, Tö- rőcsik Mari, Básti Juli és Balkay Géza főszereplésével. Zsötem (így magyarosan): ez a címe Salamon András fiatal rendező „tűzkeresztségének”. A film forgatása egy hónap múlva indul. (Folytatjuk) Hernádi Ferenc Az 1990-es év legdrágább filmje: Tutajosok Tippek Németföldről •• Ötletek a környezetvédelemhez 1. környezetvédelmi ötlet A fotóvegyszer-hulladéknak nincs helye a lefolyóban. A hobbifotósok az előhívó-, illetőleg az ezüsttartalmú rögzítőfürdőt használat után ne öntsék a vízvezeték lefolyójába. Miért ne? Az előhívók és az ezüsttartalmú fixálóoldatok, amelyek szenvedélyes fotósoknál nagy meny- nyiségű hulladékként jelentkezhetnek, többek között szulfidot, alkálilúgot, sókat, tioszulfátot, illetve ezüst-tioszulfát komplex vegyületeket tartalmaznak, és terhelik a szennyvizet, a derítőberendezéseket, a folyóvizeket és a talajvizet is. Mi a teendő? A fotóvegyszer-kereskedő felvilágosítást tud adni arra vonatkozóan, hogy hol lehet leadni az összegyűjtött fotóoldat-maradé- kot, hogy az ne szennyezze a környezetet. 2. környezetvédelmi ötlet Ne használjunk freongáztartalmú spray-t! Egyáltalán ne használjunk olyan szórópalackos készítményt, úgynevezett spray-t, amelyben a hajtógáz freon (fluo- rozott szénhidrogén). Miért ne? A freongáz — szemléletesen szólva — a spray-palackokból kiszabaduló veszélyt jelenti. Az egészségre ártalmatlanok ugyan, de nem bomlanak el, és az atmoszférába jutnak. Tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy az atmoszférába kerülő freongázok károsítják a földet körülvevő ózonzónát, az „ózonpajzsot”, ami a nap ultraibolya sugárzása ellen nyújt védelmet. E védelem csökkenésével a Földön súlyos klimatikus és biológiai károsodások következhetnek be: a bőrrák gyakoribbá válása, állatok és növények károsodása. A freongáz szabályszerű „időzített környezeti bomba”. A mostani felhasználás mellett évi 600.000 tonna freon kerül a levegőbe. Ha ez így marad, akkor 100 év alatt a Föld körüli ózonréteg 10 százalékkal csökken. Mi a teendő? A spray-palackokban a freont tökéletesen pótolni lehet. Használatát az USA-ban, Svédországban, Norvégiában és Kanadában máris megtiltották. A szaküzletekben keressünk freon nélkül készült spray-palackokat. Igyekezzünk hozzájárulni ahhoz, hogy a környezet gyermekeink számára is sértetlenül megmaradjon! 3. környezetvédelmi ötlet Ne tankoljunk „színültig”! Tankoláskor ne lélegezzen be benzingőzöket, tehát ne tankoljon „színültig”. Miért ne? A benzin egészségkárosító anyagokat tartalmaz, mint amilyen például a rákkeltő hatású benzol. A színültig töltött tankból rázódás közben vagy hirtelen fékezésnél benzin jut a környezetbe a szellőzőberendezésen át, s a környezetet károsító benzingőzök jelennek meg. Mi a teendő? Tankoláskor kerülje az érintkezést az üzemanyaggal, ne lélegezze be a benzingőzöket. Ha az automatikus töltőpisztoly előszörjelez, a tankban már elegendő benzin van. 4. környezetvédelmi ötlet Csak ólommentes korrózióvédővel mázoljunk! A ház körül és a kertben lehetőleg csak ólommentes rozsdá- sodásgátlót használjunk. Miért? ficz ólom és cinkkromát különösen veszélyes anyag. A cink- kromátot a munkavédelmi előírások a rákkeltő anyagok közé sorolják. Az ólmot az emberi szervezet a táplálékkal és belélegzéssel veszi fel, onnan csak igen lassan ürül, és ezért felhalmozódik. Nagy koncentrációban gátolja a vérképzést, és károsítja az ideg- rendszert. A környezet ólom- és krómtartalmú védőbevonatok által történő szennyezése bekövetkezhet ezen anyagok gyártásakor, felhasználásánál, mállásával, régi acélszerkezetek bontásánál és a fémhulladék újrafeldolgozásánál, mert az olvasztókból ólom és króm jut a levegőbe. Mi a teendő? A nyilvánosság erejével elő kell mozdítani az ólomban és krómban szegény rozsdavédő bevonatok kifejlesztését. Alkalmasságukat és biztonságos használatukat megfelelő vizsgálatokkal kell elősegíteni. Legjobb lenne ólom- és krómmentes bevonatok alkalmazása. Ilyenek már kaphatók a kereskedelemben. A ház körüli kisebb munkákat is ezekkel kellene elvégezni! 5. környezetvédelmi ötlet Ügyeljünk arra, hogy környezetünk szennyvízterhelése minél kisebb legyen. Miért? A lakossság naponként és fejenként általában 140 liter ivóvizet használ el, s ezzel környezetünket ijesztő mértékben szeny- nyezi. Á felhasznált víz ugyanis háztartásunkban az alábbi anyagokkal dúsul: tisztító- és mosószerek, testápoló szerek, kozmetikumok, élelmiszer, zsírok, étolaj, ételmaradék, oldószerek stb. Szakemberek vizsgálatai szerint vizeinkben ma máris 10L000 különböző károsító anyag van, s számuk egyre növekszik. Mi a teendő? Az egészségügyi hatóságok azt ajánlják, hogy olyan anyagokat használjunk, amelyek burkolatán a „környezetbarát” jelzés szerepel. Ajánlják még a foszfát- mentes mosószerek használatát, javasolják, hogy az ételmaradékot, konyhai hulladékot ne engedjük a szennyvízbe, takarékosan bánjunk a mosó-, mosogató- és tisztítószerekkel, telerakott mosó- és mosogatógéppel dolgozzunk, a szilárd hulladékot ne dobjuk a szennyvízbe. A felelősség érzésével gazdálkodjunk az értékes víz felhasználásánál! Itt tartunk most... (Fotó: Perl Márton) Jang Suo Rózsák az arab sivatagban Ahogy az ember elhagyja Egyiptom földjét, nem lát utána mást, csak homokot. Homokot, amely hosszan elnyúlva olyan fehéren csillog a sivatagban, mintha dér vagy hó borítaná. Amikor a nap lebukni készül, a látóhatár szélén feltűnik egy-egy juhnyáj fehér turbános pásztorokkal, vagy néhány teve — egyébként sehol semmi mozgás, semmi élet. Egyszer Alexandriából Kairó felé utaztam. Útközben egy helyen megállt velünk az autóbusz, s nagy meglepetéssel láttam, hogy két-három apró gyermek mászik fel a buszba, és nagy hangon kínálják eladásra csodálatos színű virágjaikat. Vajon honnan hozzák ezeket a virágokat? Hiszen mindenütt csak homok, homok. Micsoda rejtéllyel kedveskedik a sivatag? Ez a kérdés izgatott bennünket hosszú időn keresztül, amíg egyszer megfejtettük a titkot. A sivatag után később megváltozott a kép, egyre több zöld szín vegyült a sivatag homokjába. A műút két oldalát fasorok borították, amelyek ágaiból állítólag orvosságot készítenek. Hirtelen egy kékre festett fatábla tűnik szemünk elé, melyen az alábbi arab szavak voltak olvashatók: „Paradicsom a sivatagban.” Ezentúl már más a táj, más az élet. Tiszta, világos házak sorakoznak egymás mellett, melyek kertjeit bársonyos füvek és tarka virágok borítják. A település első embere a villogó szemű Rachid, végtelen szeretettel fogadott bennünket, Ázsia szülötteit Afrika földjén. Elmesélte, hogy ezelőtt a tevék lábnyomán kívül semmi sem volt ezen a helyen, de azóta az egyiptomi ember legyőzte, megfékezte, termővé tette a sivatagot. A rajongásig szeretett Nílus folyó házasságra lépett a sivataggal. A tartományban máris tavaszibúza-, bab-, indigócseije-ültetvé- nyek zöldellnek, narancs-, mandarin- és más gyümölcsfák nyújtogatják koronájukat az ég felé. Néhány év, és tejjel-mézzel folyó Kánaán lesz messze a vidék, amelyről azt hajtogatták: köny- nyebb a tevének annak a bizonyos tűnek a fokári átjutni, mint a sivatagban falvakat építeni. Nos, a teve azóta sem bújt át a tű fokán, de Egyiptomban cement-, kaucsuk-, textilgyárak, villamos erőművek, traktorállomások épülnek mindenütt. Szinte elképzelhetetlen fejlődést hozhat a holnap. És mi erre a biztosíték? A sok százezer egyiptomi fiatal lángoló akarata. Olyanoké, mint Fouadé, ezé a fehér gyapjú mellénykét és szürke szoknyát viselő asszonykáé, aki midőn az egyetemen megszerezte a diplomát, nem a kényelmes Kairót választotta munkahelyéül, hanem eljött ide a sivatagba, hogy erejét felajánlja a jövő számára. Megkérdeztem tőle: vajon lát- j a-e előre ezt a jövőt? Ó csak mosolygott, de nem válaszolt. Sétánk során dél felé egy mecsethez érkeztünk, mely elé most száz és száz ember gyülekezett össze. Kelet felé fordulva hangosan énekeltek. Fouad szerint imádkoztak a békéért. A kicsi asz- szony most felém fordulva a következőket mondta: ha húsz év múlva ellátogat hozzánk, virágzó földművelést talál ezen a vidéken. A sivatag paradicsommá változik, mert nincs nagyobb és szebb dolog a földön, mint alkotni a jövő életért. A délután újabb meglepetést hozott a számomra. Egy helyen kiszálltunk az autóból, s hirtelen szinte földbe gyökerezett a lábam. Édes virágillat terjengett a levegőben, s előttem csodálatos színpompájú virágok hajladoztak a szélben. A virágok között fiatal kertész kapálgatott. — Béke önnek — köszöntött, és én egyiptomi szokás szerint, felemelve jobb karomat, ezt válaszoltam: — Köszöntöm önt, és kívánom, hogy rózsái mindenütt virágozzanak a sivatagban. A falu, ahová ellátogattunk, egy fiatal egyiptomi diákról kapta a nevét, aki az angolok elleni harcban hősi halált halt a Szuezi- csatorna térségében. Omán Sasin merész lelke él minden Ra- chidban, Fouadban és a fiatal kertészekben. Ki tudja, mit nem tud alkotni tehát ez a nép? Amikor eljött a búcsú pillanata, arab barátaim azt kérdezték tőlem: mi a benyomásom Egyiptom földjéről? Azt feleltem, hogy Egyiptom a sivatag rózsája. id. Zakar János eszperantó fordítása nyomán * Vajon kipusztul-e a rózsa a sivatagból? A békeakarat benne van minden normálisan gondolkodó, élő ember lelkében. Azo- kéban is, akik az arab világban próbálják megteremteni a maguk otthonát. Reméljük, a háború nem tapos rá az oázisokra...
