Heves Megyei Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-19 / 220. szám

HÍRLAP, 1990. december 19., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3. A vendég: Bodor Pál A hatvani Ady Endre Városi Könyvtár és Közösségi Ház, a TIT Hatvan Városi Szervezete és a Ratkó József Közművelődési Egyesület szervezésében író-ol­vasó találkozóra kerül sor a könyvtárban csütörtökön — de­cember 20-án — délután hat órá­tól. Bizonyára a Magyar Nemzet című lap körül kialakult sajátos viták is terítékre kerülnek, hisz az íróvendég „Diurnus”, azaz Bo­dor Pál dedikálja műveit. Karácsonyi kórushangverseny Gyertyafényes karácsonyi kó­rushangverseny lesz csütörtökön este fél hétkor az egri Nagybol­dogasszony- (ferences) temp­lomban. A már hagyományossá vált koncerten az Agria Vegyes­kar és a Dobó-gimnázium leány­kara énekel. Újra szép a prés Hírt adtunk lapunkban is arról — körülbelül egy hónappal ez­előtt —, hogy vandál kezek tönk­retették az Egervin Bormúzeum előtt álló muzeális értékű présgé­pet. Tegnap telefonált szerkesz­tőségünkbe az Intervintec Kft. képviselője, és örömmel jelen­tette be: megjavították a relikvi­át, így ismét régi pompájában áll­hat a bormúzeum előtt. (Két ap­ró megjegyzés: az „elkövetők” azóta is ismeretlenek, a javítás pedig 50 ezer forintba került). Soltész Rezső Egerszóláton December 22-én, délután hat órakor lép pódiumra Egerszólá­ton sokak kedvence, Soltész Re­zső. A koncertet a helybéli mű­velődési ház szervezte. Templomi muzsika Ma este fél hatkor Hatvanban, a belvárosi katolikus templom­ban hangversenyt rendez az álla­mi zeneiskola a hatvani Pedagó­gus Vegyeskar, a kamarazenekar és a zeneiskola művésztanárai­nak közreműködésével. Az együtteseket Pechán Kornél és Pusker Imre vezényli — utóbbi orgonaszólót is játszik. Ma még lehet... ...karácsonyfadíszeket készíteni az Egri Ifjúsági Házban. „Kará­csonyi csengettyűszó előtt” cím­mel hétfőn és kedden is bütyköl­hettek már a gyerekek érdekes ékeket a fenyőfára. Ma délután két órától lesz az utolsó alkalom, amikor még lehet „alkotni” — várják tehát mindazokat, akik a boltban vásárolt díszek helyett inkább a saját csillagjaikat, ha­rangjaikat látják viszont az ünne­pi fán. Marosvásárhelyi vendég Együttműködés alakult ki a Marosvásárhelyi Nemzeti Szín­ház magyar tagozata és az egri Gárdonyi Géza Színház között. E kapcsolat jegyében érkezett Egerbe tegnap Kincses Elemér, a marosvásárhelyiek művészeti vezetője. A műsorterv szerint jö­vőre Egerben rendezi Móricz Zsigmond Úri muriját, s most az elképzeléseket egyeztetik. A próbák január végén kezdődnek, s a bemutatót március végére ígérik. Elkészült a siroki híd A közelmúltban számoltunk be arról, hogy folyik a siroki híd felújítása. A munkálatok idejére a 24-es számú főút forgalmát is elte­relték, a minap azonban visszaállt az eredeti közlekedési rend, mivel a kivitelező cég, a miskolci ÉKÖVIZIG gyöngyösi 6. számú üzemmérnökségének dolgozói lényegében elkészültek a munkával. A műszaki átadás elkezdődött, és bár van néhány kisebb hiá­nyosság — ezek kiküszöböléséről, a hibák kijavításáról ma tárgyainak a szakemberek a helyi polgármesteri hivatalban —, az autó­sok nemsokára teljesen birtokukba vehetik a felújított siroki hidat. (Fotó: Koncz János) Személyi változások küszöbén Hatvan város képvi- selő-testülete hétfő kora esti ülésén bevezetés­ként a polgári védelem helyzetével foglalko­zott, amelynek előadója Tóth Tihamér városi törzsparancsnok volt, aki szóbeli tájékoztatá­sában részletesen ismer-' tette a város és térsége polgári védelmi erőinek szervezeti felépítését, anyagi, technikai felsze­reltségét. Szavaiból ki­tűnt, hogy a polgári vé­delemben résztvevő irá­nyító parancsnokok szakmai képzése az el­múlt időszakban rend­szeres volt, s ezáltal le­hetőség nyílt a beosztott állomány ismereteinek folyamatos gyarapításá­ra. A képviselő-testület tagjai elismeréssel szól­tak a városi törzspa­rancsnok korrekt, köz­érthető szakmai tájé­koztatásáról, s ugyanak­kor többen azt is kinyil­vánították, hogy a pol­gári védelmi feladatok ellátására a jövőben ugyanúgy szükség lesz, mint eddig, de ezt a te­vékenységet jobban a katasztrófaelhárítás te­rületére kell terelni. Ami pedig a jövőt illeti: Pro- kaj Béla megyei törzs- parancsnok a polgári védelem további kor­szerűsítéséről informál­ta a képviselő-testületet. E témakört követően a jelentősebb helyi üze­mek, munkahelyek és társadalmi szervezetek javaslatai alapján tizen­kilenc tagú lakásügyi társadalmi bizottságot választott a testület, amelynek élére Tábi Zoltán képviselő került. E bizottság legfonto­sabb feladata az lesz, hogy a lakásigények jo­gosságát a helyszínen vizsgálja ki, s a lakásépí­tések, illetve -vásárlások pénzügyi támogatását illetően javaslatot te­gyen a képviselő-testü­letnek. Az ülés befejezése­ként Szinyei András polgármester tájékoz­tatta a testület tagjait korszerűsítési elképze­léseiről, közöttük a vár­ható személyi változá­sokról, amelyeket most készítenek elő, s jóváha­gyásuk 1991 elején vár a képviselő-testületre. (m- gy-) Helyi járatok Egerben Egerben a helyi járatú autóbuszok ünnepi menetrendje a követke­zőképpen alakul 1991. január elsejéig. Deceember 22-én, szombaton munkanap szerint közlekednek a kocsik, kivéve az M5-ös, a 10-es és a 14-es járatot, melyek szabadnapnak megfelelően járnak. December 22-én, vasárnap, és 24-én, hétfőn munkaszüneti nap, de valamennyi helyi járat csak este 20 óráig szállítja az utasokat. December 25-én, kedden, és 26-án, szerdán munkaszüneti nap. December 27-28-29-én (csütörtökön, pénteken, szombaton) munkanap, kivétel a 2-es, 4-es, 5-ös, 10-es, 14-es autóbusz, melyek szabadnapi, szombati menetrend szerint indulnak, az M5-ös és a 6-os kocsik pedig nem közlekednek. December 30-án, vasárnap, decem­ber 31-én munkaszüneti nap, de valamennyi helyi járat csak 20 óráig közlekedik. Az új év első napján, kedden a munkaszüneti napnak megfelelően vehetik igénybe az Agria Volán autóbuszait. A jövőt szolgálja Tanműhelyavató Füzesabonyban Több éve már, hogy szorosan együttműködik a Füzesabonyi Állami Gazdaság a Pétervásári Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézettel. Egymást segít­ve, támogatva a jövőben is sze­retnének hozzájárulni a mező- gazdasági műszaki szakember-, illetve a farmerképzés lehetősé­geihez. Ennek ékes példája az az új tanműhely, amelyet közös erőfeszítéssel hoztak létre 1 mil­liós költséggel az állami gazda­ságban. Ezt tegnap délután avat­ták a két intézmény vezetőinek jelenlétében. Az új létesítmény segíti a kí­sérleti jelleggel működő felnőtt- szakmunkás-továbbképzést. Ugyanis a pétervásári intézetben legjobb eredménnyel végzett szakemberek további egy évben elméleti és gyakorlati képzést kapnak. Ez utóbbit Füzesabony­ban, ahol az említett tanműhely­ben a mezőgazdaságban jelenleg használatos erő- és munkagépek üzemeltetését, szerelését, kar­bantartását, javítását közvetle­nül végzik. Mindezzel a jövőt szolgálják. Sajnálatos viszont, hogy 1991. január 1 -jétőlaz álla­mi költségvetés megszünteti az úgynevezett szakmunkásképzési alapot. Ezzel pedig a térségben a mezőgazdasági képzés anyagi le­hetőségeit sújtja. A hatvani oktatási intézményekről A hatvani önkormányzat oktatási bizottsága egyik legfontosabb teendőjének tekintette a város­ban található oktatási intézmények jelenlegi hely­zetét felmérni, s megállapítani, hogy ez év végéig működőképesek-e a tárgyi feltételeket tekintve, s hogy milyen pozíciókkal kezdhetik a következő esztendőt. A bizottság tagjai a mindenre kiterjedő felmérés során találkoztak az óvodák, az általános és a kö­zépiskolák vezetőivel. A beszámolók alapján meg­állapították, hogy az intézmények döntő hányada gazdaságilag működőképes december 31-ig. Kivé­telt képez három óvoda, valamint a Bajza József Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, ahol pótelőirányzatot kértek. A beszámolókból az is kiderült, hogy az intézmé­nyek — önhibájukon kívül — igen eltérő körülmé­nyek között működnek. Az okokat helyszíni vizs­gálat során kívánják feltárni a bizottsági tagok. En­nek eredményéről a tervek szerint 1991 májusában külön napirendben számolnak be. Apci karácsony A Qualitál Könnyűfém- öntöde szakszervezeti bi­zottságánál is hagyomány már, hogy karácsony köze­ledtével — a lehetőségek­hez mérten — kicsit „be­aranyozzák” az év végi ün­nepeket. Az idén sem tör­tént másképpen, (gy a na­pokban összesen 100 ezer forintot postáztak az apci vállalat rászoruló nyugdíja­sainak címére, hogy bevá­sárlásaikon ismét könnyít­senek valamit. Szerencsétlen szemét Minden sajtóorgánum (köztük a Hírlap is) többször megírta már, hogy sorsjegyet kapar az egész ország, de még a turisták is szerencsét próbálnak az Express Money-val. Az összes neves és névtelen publi­cista megalkotta már e jelenségről, s ürügyén a társadalomról a leges­legújabb látleletet, így én most csak a legújabb — s alighanem legmeg- hökkentőbb — fejleményről szeretnék beszámolni. El sem hittem volna, ha nem a saját szememmel látom: a kukákban turkáló öregek mostanság nem kiflivégekre, fél üveg kólákra, karton­dobozokra és rongyokra vadásznak, hanem — sorsjegyre. Kihalász- szák a szemetesből a több kilónyi nyeretlen szelvényt, leülnek egy padra vagy beállnak a kapu alá, és egyenként végigböngészik a zsák­mányt. Elmélyülten vizsgálják a színes papírfecniket, időnként nfeg is kapargatják, hátha... Hátha valaki nem volt elég figyelmes, és elnézte a nyereményt. Le­het, hogy a százezer forintos sorsjegy is itt lapul valahol a mocsokban, használt papírzsebkendők, almacsutkák, cigarettacsikkek között. Nem lenne rossz persze rálelni egy kidobott húszezer forintosra sem, de azért... egy húszforintos nyeremény, egy igazi húszforintos nyere­mény, az lenne csak a valami. Egyetlen lila bankjegy, vagy néhány de- kás fémdarab, igen, ezt el lehet képzelni plasztikusan, meg a pillana­tot is, amikor a boltban egy darab kenyeret, egy zacskó tejet, uram bo- csá’ valami olcsó kocsmában egy pofa felvizezett rumot kap érte az ember. De hát a kidobott sorsjegyek elfogynak előbb-utóbb, s mint sejthe­tő volt, nyerő szelvény sehol, csak a keserű igazság, ami elől a kukába is hiába dugja fejét az ember: kaparj kurta, neked se jut! (koncz) Ezen az estén mindenki nyer ? Karácsonyi ajándékkosár a Hatvani Galériában Közeleg karácsony, vele a Hatvani Galéria hagyományos ajándékkosara, amelyet decem­ber 20-án, csütörtökön este 6 órakor „nyújt át” a város műpár­toló közönségének. Mi került az idei kosárba, kiket hallhatnak az est vendégei? Gazdag, változa­tos lesz a zenei rész, benne Fara­gó Laura és a Liszt-díjas Béres Ferenc, továbbá Pálosné Mester Jolán és Lukács Éva zeneiskolai tanárok felléptével. Bessenyei Ferenc megidézi születésének 100. évfordulóján a jeles vásár­helyi író, Bibó Lajos alakját is, akinek tollából a Délsziget leg­utóbbi számának megrázó szép­ségű novellája, az Árvák szárma­zik. Szerepel a műsorban Mold- vay Győző alkalomhoz illő, Bet- lehemesek című kis elbeszélése, továbbá versekkel teszi teljessé a programot a Bajza-gimnázium két jeles előadója, Makarész Rita és Székely Bea. Az idei ajándékkosár azért is viselheti joggal ezt a címet, mivel minden belépőjegy tulajdonosa sorsoláson indul, s mindenki nyer is legalább egy könyvet. A szerencsésebbek egyéb dijat, így képzőművészeti alkotást, galéria- busz-útra szóló utalványt is ha­zavihetnek a műsor végeztével. Mivel pedig immár huszadik éve él, virágzik a képzőművészeti kultúra a „galériacsinálók” jó­voltából, s a munkát kívülállók is segítették, az intézmény vezetője ezen az estén emlékéremmel vi­szonozza önzetlen támogató­készségüket, amiről később tájé­koztatjuk olvasóinkat. Ünnepi hangulatban A hagyományokhoz híven az Egri Helyőrségi Klubban idén is rendeznek ünnepi hangversenyt a közelgő ünnepek tiszteletére. A Karácsonyi muzsika című ösz- szeállításban — amely december 21-én, pénteken este 7 órakor kezdődik — karácsonyi énekek, zeneművek és versek hangzanak el. A műsorban közreműköd­nek: Kalmár Gyula zongorán, Wiltner Ágnes fuvolán. Molnár Klára énekel, Kakuk Jenő pedig szaval. Egyik fél sem enged: dűl a szőlő- és borháború (Folytatás az 1. oldalról) — Közös gazdaságunk veze­tése azt kéri az Egervintől, hogy a tavalyi árral számolva fizessek ki a termést. Ebben az évben utaljanak át 50 millió forintot, hogy ki tudjuk fizetni a háztáji gazdáknak járó összeget. Emel­lett szövetkezetünk esedékes banki hiteleinek egy részét is ez­által tudnánk törleszteni. A töb­bi pénzt pedig február 15-ig kér­jük úgy, hogy addig nem számo­lunk fel érte kamatot. Amennyi­ben erre az időre a kombinát nem tudja rendezni a pénzügyeket, akkor vállalja a kamatterheket is az esedékes 33 millió után. Mi próbáljuk megérteni az Egervin­nek a korábbiakhoz képest sok­kal nehezebb fizetési lehetősé­gét, de meg kell érteniük, hogy szövetkezetünk is nehéz helyzet­ben van. — Mihez ragaszkodnak? — Az igazunkhoz. És ha ezt másként nem fogadják el, akkor a demonstrációt válasszuk. Hoz­záteszem, hogy ennek ellenére az Egri Csillagok továbbra is szeret­ne megmaradni a kombinát leg­nagyobb szőlőtermelő partneré­nek. Érezzük ennek szükséges­ségét. Miután változatlanul nincs megállapodás a két gazdálkodó egység között, megkértük Várn­ái Jánost, az Egervin vezérigaz­gatóját, fejtse ki erre vonatkozó véleményét: — Hosszú évek óta együtt dolgozunk az Egri Csillagok Ter­melőszövetkezettel, mint a törté­nelmi borvidék legnagyobb sző­lősgazdaságával. így természe­tesnek tartjuk, hogy a nagyüzem felénk értékesíti termését. Azt azonban szeretném előrebocsá­tani, hogy jelenleg semmiféle szerződésünk nincs. Noha év közben, aztán a szüret előtt és közben is kezdeményeztük a megállapodást, sajnos, ez nem sikerült. A mára tervezett de­monstrációval kapcsolatban a közvélemény tájékoztatásába hi­bák is csúsztak, amelynek szán­dékosságát nem akarom vitatni. Kombinátunk vezetésének több­szöri kezdeményezése ellenére sem jött létre a megállapodás, ami egyébként a két gazdálkodó szervezet belső ügye. Ennek elle­nére a szüret alatt nem azt mérle­geltük, hogy van-e megállapodás vagy nincs, hanem az együttmű­ködés volt a legfőbb célunk. Ab­ban bíztunk, hogy tíz Egri Csilla­gokkal is a reális feltételrendsze­ren alapuló megállapodás szüle­tik. Jelenleg jogi vita a két gaz­dálkodó cég között nem lehet, miután nincs szerződéses megál­lapodás az árura. Az a vélemé­nyem, hogy az ilyen típusú köz­vélemény-befolyásolás elvtelen erőszakoskodást jelent. Sajnála­tosnak tartjuk a kialakult helyze­tet, de azt világosan látni kell, hogy más partnereink rovására, illetve kombinátunk működésé­nek, gazdálkodásának kockázta­tásával nem köthetünk egyezsé­get. Amennyiben vállalatunk úgy állapodna meg, hogy ezzel veszélyezteti fizetőképességé­nek fenntartását, gazdálkodásá­nak folyamatosságát, abban a pillanatban kérdésessé válna az az átalakulási folyamat, amely­nek eredményeként várhatóan 1991-ben létrejön egy részvény- társaság. A hiányzó tőke pótlá­sára szolgáló külföldi működö­töké megszerzése az alapgondo­lat, de ezzel legalább egyenlő sú­lyú, hogy a valós tulajdonviszo­nyok alapján részesedjen a ma­gántulajdonon alapuló szőlőter­melés. Vagyis az Égervin állami vagyona saját dolgozóinak, illet­ve a szőlőtermelőknek a kezébe kerülhessen. Mentusz Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom