Heves Megyei Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-08 / 211. szám

A KÉTKEZI MUNKÁSOK FIZETÉS NÉLKÜLI SZABADSÁGON, NO, ÉS Ml VAN A VEZETŐKKEL? (4. oldal) r PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA I. ÉVFOLYAM 211. SZÁM ÁRA: 5,80 FORINT Új határátkelők Jugoszlávia felé? Ante Markovics Jugoszlávia Végrehajtó Taná­csának munkalátogatáson Magyarországon tartóz­kodott elnöke (kormányfő) tegnap délelőtt ven­déglátójával, Antall József kormányfővel tárgyalt a Parlamentben. Antall József nagyra értékelte, hogy a volt szo­cialista országok kormányfői közül elsőként Ante Markovics látogatott el Magyarországra. Remé­nyét fejezte ki, hogy mihamarabb viszonozhatja a látogatást, ám erre legkorábban tavasszal kerülhet sor. A kétoldalú gazdasági kapcsolatokat áttekint­ve elhangzott, hogy az idei kereskedelmi forgalom 700 millió dollár körül alakult, némi magyar több­lettel. Jugoszlávia lehetőséget lát arra, hogy növel­jék a kereskedelmi forgalom értékét. Antall József új határátkelőhelyek megnyitását szorgalmazta, Ante Markovics javasolta a kishatárforgalom bőví­tését a kis- és közepes vállalatok bevonásával. Lakásbővítésre is szociálpolitikai kedvezmény Önmagában csak la­kótelek vásárlására to­vábbra sem nyújtható szociálpolitikai támoga­tás. A lakásépítésre for­dítható — a gyermekek után járó — szociális kedvezmény természet­szerűleg „megjelenik” a telek vásárlásakor, hi­szen a telek ára az építési költség része. Ezt a Pénzügyminisztérium illetékese közölte az MTI munkatársával an­nak kapcsán, hogy a kormány csütörtöki ülé­sét követően félreérthe­tő nyilatkozatok hang­zottak el a lakáscélú tá­mogatások változásával összefüggésben. A kéte­lyeket a szokásos pénte­ki kormányszóvivői saj­tótájékoztatón sem sike­rült eloszlatni, s maga László Balázs javasolta az újságíróknak: járja­nak utána e kérdésnek. (Folytatás a 2. oldalon) Újságíró-küldöttség A házát már felgyújtották Nem menekül el aiabasári polgármester Dr. Halász Károly poroszlói polgármester, mint regionális titkár Érdekszövetség a Tisza-tóért Tegnap délelőtt konferenciát rendeztek a tiszafüredi polgármesteri hivataíban a Tisza-tó körüli települések új vezetői és a területek or­szággyűlési képviselői részvételével. A rendezvény két részből állt, az elsőben a Közép-Tiszavidéki Intézőbizottság újjáalakítása volt a napirend, a szünet után pedig a nemrég megalakult Regionális Ön- kormányzati Érdekszövetség alapszabályát formálták, majd elnök­séget választottak. Az Európai Közösségek Bi­zottságának meghívására egy hé­ten át tanulmányozta a közösség intézményeit a magyar újságírók küldöttsége, amelynek látogatá­sa premiert jelentett Brüsszel­ben. A vendéglátók gazdag programot állítottak össze az új­ságíróknak. A közösség vezető tisztségviselői tartottak előadá­sokat az EK tevékenységének különböző vonatkozásairól, kü­lönös tekintettel a Közép-Kelet- Európa országaival, Magyaror­szággal gyors ütemben kialakuló kapcsolatokra. Nincs gyanta Hazánkban egyetlen helyen, az Erdőkémia zalaegerszegi f őegységében állították elő a nomított gyantát és terpentint a fenyők nedvéből több mint har­minc éve. Az értékes termékeket decembertől már nem gyártja a zalai üzem, mert a nyersgyanta csapolására alkalmas 80-100 éves fenyőállomány országszerte kikopott, nem nyerhető belőle gazdaságos mennyiségű alap­anyag. Mezőgazdasági könyvek A vásárlók pénztárcájához is igazítja kínálatát az új alapokon tevékenykedő magyar Mezőgaz­dasági Könyvkiadó. Magyar — amerikai vegyes vállalat kereté­ben fél év alatt 26 könyvet jelen­tettek meg, és 120 tankönyvet adtak ki úgy, hogy a cé§ nyeresé­ges volt, és a vegyes vállalati ta­goknak 20 százalékos osztalékot tudtak fizetni. Baktay-centenárium A újdelhi magyar tájékoztatá­si és kulturális központban meg­emlékeztek a nemzetközileg elis­mert magyar író, művészettörté­nész és India-kutató, Baktay Er­vin születésének 100. évforduló­járól. Az indiai főváros tudomá­nyos és kulturális életének, vala­mint a sajtó képviselőinek jelen­létében bemutatták Bethlenfalvy Géza indológus Baktay életéről és munkásságáról szóló könyvét. Az év lemezei A Le Monde összegezte leg­újabb számában az 1990-ben forgalomba került klasszikus ze­nei lemezek legjobbjainak listá­ját, amelyen magyar lemezek is szerepelnek. CD-lemezen jelen­tette meg a Vanguard-Carrere Kiadó a magyar zene két nagyjá­nak közös hangversenyét: Bar­tók Béla és Szigeti József kon­certjét. Ez, valamint Bartók Har­madik zongoraversenyének egy korábbi felvétele, amelyen Fis­cher Annie játszik, egyaránt sze­repel a listán. Bevásárlócentrum Jövő év elején megkezdik Bu­daörs mellett egy nagyszabású, 200 millió márka értékű beruhá­zás megvalósítását, egy bevásár­lóközpont építését — jelentették be tegnapi sajtótájékoztatójukon a beruházára alakult nemzetközi érdekeltségű vegyes vállalat kép­viselői a budapesti Fórum Hotel­ben. A falu nem beszél, legalábbis az újságnak nem. „Tényleg égett a polgármester háza, de hogy mi­ért, nem tudjuk” — mondogat­ják, s még hozzáteszik, hogy nem beszédtéma ez a faluban, nincs róla szó. Bocsássanak meg ne­kem az abasáriak, de én ezt nem hiszem. Elfogadom azonban, hogy nem akartak beszélni, ők tudják, mi az oka. A nemrégiben megválasztott polgármester, Ju­hász Béla házából novemberben lángok csaptak ki. A tűzoltók hamar a helyszínre érkeztek, így sem lehetett azonban elkerülni, hogy a fészerben nagy kár kelet­kezzen, mintegy kétszázötven­háromszázezer forint a falu első polgárának a vesztesége. Ezen enyhíteni semmi nem fog, hiszen a háznak ez a része, ahol télire elemózsiát és bútorokat tartot­tak, nem volt biztosítva. Juhász Béla mintha nem lepődne meg, amikor az esetről kérdezzük, s ő nem is hallgat. — Polgármester úr, felgyújtot­ták az ön házát? — Nagyon valószínűnek tar­tom. Az oltás után körülnéztünk a szakemberekkel, és egyértel­műen meg tudtuk állapítani, hogy sem a kazán, sem az elekt­romosság hibája nem okozhatta a tüzet. A szekrényben viszont olyan jelekre bukkantunk, ame­lyek határozottan a gyújtogatásra utalnak. — Mit gondol, kinek „ártott”? — Van elképzelésem arról, hogy milyen körből kerülhetnek ki az elkövetők, de erről nem akarok beszélni, hiszen bizonyí­tékaim nincsenek. Amikor en­gem megválasztottak, kijelentet­tem, hogy nem tudom garantálni a falu fejlődését, ha a régi dolgo­kat nem tesszük rendbe. Ezzel, úgy érzem, hogy nagy üzleti ösz- szefonódásokat sértek, s azok­nak a körében, akik ennek ha­szonélvezői, nem lehetek nép­szerű. A tűz kiütése előtti napok­ban kértem fel éppen egy igazságügyi könyvszakértőt, hogy vizsgálja meg hosszú évek­re visszamenőleg a falu pénzügyi helyzetét. (Folytatás a 3. oldalon) Eddig a TIB három megye — közte Heves megye — közigaz­gatási területéhez tartozó telepü­lések idegenforgalmi célú fej­lesztésének összehangolása ér­dekében úgynevezett jobb és bal parti Üdülőterület Fejlesztési Bi­zottságokra, valamint települé­senként Üdülőhelyi Bizottsá­gokra tagolódva végezte munká­ját. A rendszerváltozás alapvető változásokat hozott az idegen- forgalom irányításában is. Az idegenforgalmi szakmai tevé­PatthelyzetbenazOTP Határidő-módosítás, illetve a feltételek változtatása nélkül el­lentmondásos, sőt végrehajtha­tatlan az a kormánydöntés, mi­szerint az Országos Takarék­pénztárnak az év végéig három különálló társasággá kell alakul­nia — fogalmazta meg a pénzin­tézet álláspontját Szentiványi Iván, az OTP jogtanácsosa az MTI érdeklődésére. Arra a kér­désre, mikorra prognosztizálják az OTP privatizációjának lehe­tőségét, a jogtanácsos egy-három évet határozott meg. kenység is egyre inkább a telepü­lési önkormányzatok hatásköré­be kell, hogy kerüljön. Az újjászerveződő Közép-Ti­szavidéki Intézőbizottság a jövő­ben hozzávetőlegesen 30 fős tes­tületként fog működni, amely az eddigi gyakorlat szerint évi egy alkalommal tartandó plenáris ülésén határozná meg az üdülő­körzetet érintő elsősorban stra­tégiai döntéseit. A testület első plenáris ülésén kerül sor egy 7-9 fős elnökség megválasztására, „A mi kongresszusunkat az alapszervezetek kérték” — szö­gezte le a Magyar Szociáldemok­rata Párt belső ellenzéke által tartandó kongresszus előtt egy nappal, tegnapi sajtótájékozta­tójukon Szilágyi Gábor, a kong­resszusi előkészítő bizottság munkatársa. (Ma egyébként az MSZDP „hivatalosai” folytatják a november elején félbemaradt XXXVII. kongresszust.) Az „alternatív” szocdemek sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint eddig már 250 fő jelent­kezett küldöttnek, és várakozá­saik szerint kongresszusukon — amelyet a Vasas székházban tar­amely a két plenáris ülés közötti időszakban szükséges döntések meghozatalára lesz illetékes. A döntések végrehajtását a szerve­ző-, előkészítő- és koordináló feladatokat a jövőben is a három fős TIB-titkárság végzi. A titkár­ság az Országos Idegenforgalmi Hivatal szakmai irányítása alatt működő költségvetési szervként funkcionál. Az újjáalakult szer­vezetet a jelenlévők mindössze egy ellenszavazat mellett elfo­gadták. Ezt követően nyerte el végle­ges formáját a Regionális Ön­kormányzati Érdekszövetség alapszabálya. E testület elnöké­nek dr. Doktor Zoltán tiszafüre­di, titkárává dr. Halász Károly poroszlói polgármestert válasz­tották. tanak — mintegy 300 küldött je­lenik majd meg. Rajtuk kívül ta­nácskozási joggal mások is részt vehetnek a kongresszuson, ők azonban természetesen nem sza­vazhatnak. A sajtótájékoztatón résztvevő újságírók azután érdeklődtek el­sősorban: mi okozza az MSZDP-n belüli ellentéteket? Szilágyi Gábor erre azt válaszol­ta, hogy elsősorban politikai-elvi csatára készülnek, mert — mint mondotta — „az MSZDP tagsá­ga nem ért egyet azzal a politiká­val, amit a jelenlegi vezetőség képvisel”. Mennyi legyen a nyugdíjplafon? Csekély összegek — a társadalom szégyenére 26.000, 23.000, vagy 13.800 forint legyen az a nyugdíjplafon, amely felett jövőre már nem jár ki­egészítés — többek között erről kezdődött vita az Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén. A 13.800 forintos összeggel különvéleményként csak a Mun­kástanácsok Országos Szövetsége értett egyet, a 26.000 forintot Palotás János, a VOSZ elnöke ja­vasolta. Hangsúlyozta továbbá: a nyugdíjplafon bevezetését csak úgy tartja elképzelhetőnek, ha a nyugdíj járulék fizetésénél is meghatároznak maxi­mumot. E korlátoknak egyébként főként csak jelképes ereje van — mutatott rá a kormány részéről Suiján László népjóléti miniszter — a nyugdíjasok ezrelé­két érinti a 26, illetve 23.000 forintos és mintegy egy százalékát a 13.800 forintos plafon. Elég nagy szégyene a társadalomnak, hogy a nyugdíjasok 95 százaléka 10.000 forint alatti, s több mint másfél millió ember 6.600 forint alatti ellátást kap. A nyugdijak kiegészítésére egyébkét két változatot teijeszt a kormány a Parlament elé. A Munkástaná­csok Országos Szövetsége támogatja azt a formát, miszerint konkrét kiegészítési összegeket adjanak: 6.100 forint nyugdíjig 1.000; 6100-9.400 forint kö­zött 800; 9.400 — 13.800 között 500 forintot. A másik változat szerint a szolgálati idő alapján járna kiegészítés, bizonyos százalékban. A legalacso­nyabb kategória a 10-19 év szolgálati időnél alig több mint 10 százalékot, 40 év felett viszont már 18 százalék kiegészítést adna. A kiegészítés nem lehet­ne 600 forintnál kevesebb és 2000 forintnál több. A vita során a Munkástanácsok Országos Szö­vetsége fenntartotta különvéleményét, és a munka­adói oldal is hangsúlyozta, hogy konszenzust csak annak rögzítésével tud elfogadni, miszerint az egész társadalombiztosítási rendszert kell megreformál­ni, s ez a nyugdíj kiegészítési forma csak pillanatnyi megoldás. Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke is rá­mutatott annak szükségességére, hogy mielőbb vé­gezzék el a társadalombiztosítás rendszerének re­formját. Antall József kérésére Rendkívüli ülésszakra készül a Parlament Rendkívüli ülés­szakra készül decem­ber 17-étől a Parla­ment, Antall József miniszterelnök ugyanis a Házbizott­sághoz írt levelében erre kérte a törvény- hozást. A jelenleg ér­vényes szabályok szerint december 15- étől január 31-éig nem tartanának ülést, de a rendkívül fontos, megalkotásra váró törvényhalmaz a téli szünetet nem teszi lehetővé. A Házbizottság vizsgál­ja és a jövő hét elejé­ig, eldönti miként tel­jesíthető a miniszter- elnöki kérés. Várha­tó, hogy a rendkívüli ülést két szakaszra osztják: az első rész­ben a költségvetéssel és a hozzákapcsoló­dó, a december 31- éig mindenképpen megalkotandó tör­vényjavaslatokkal foglalkoznak majd. A második rész tar­talmáról annak függ­vényében döntenek, hogy mit sikerült el­végezniük az első szakaszban — mon­dotta Szabad György tegnapi szokásos, a parlamenti munkát ismertető sajtótájé­koztatóján. (MTI) Ki marad majd felül? Nincs nyugalom a szocdemeknél

Next

/
Oldalképek
Tartalom