Heves Megyei Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-08 / 211. szám

2 VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1990. december 8., szombat Élelmiszer Moszkvának Tegnap elhagyta a Berlin-te- geli Központi Raktárt a Szovjet­uniónak szánt első élelmiszer­szállítmány. Az elkövetkező na­pokban és hetekben több mint százezer tonna élelmiszer jut el a hidegháború idején, illetve azóta felhalmozott — s rendszeresen felfrissített — szenátusi élelmi­szer-tartalékból. A szállítmány­ban található többek között 12000 tonna tejpor, több ezer tonna húskonzerv, liszt, rizs, ka­kaó, csokoládé, kristálycukor. A több mint százmillió márka érté­kű élelmiszert a szenátus aján­dék gyanánt küldi az éhező szov­jet lakosság megsegítésére. Csapásra készen Az Egyesült Államok a túszok szabadon bocsátására vonatkozó iraki döntést követően sem csök­kenti az Öbölben összevont erő­it, és továbbra is készen áll arra, hogy amennyiben Irak nem telje­síti a Biztonsági Tanács határo­zatát, amely a Kuvaitból való tel­jes kivonulásra szólítja fel január 15-ig, tömeges és nagyszabású katonai csapást ménen rá — fej­tette ki a NATO védelmi minisz­tereinek brüsszeli tanácskozását követő sajtóértekezletén tegnap Richard Cheney amerikai védel­mi miniszter. Áramszünet a miniszterelnökségen Áramszünet volt Párizsban a miniszterelnökségen és a Nem­zetgyűlésben, mert ismeretlen okból kigyulladt a francia fővá­ros VII. kerületének áramellátá­sát biztosító fővezeték. Bár a két intézménynek saját áramfejlesz­tője van és tartalékkábeleken át is kap villamos áramot, az áram­szünetet rövid időre mindkét he­lyen észlelték. Rosszabbul jártak a kerület kevésbé „előkelő” fo­gyasztói: 14 ezer háztartás, üzlet, vendéglő maradt áram nélkül. Csúcs-halasztás Az Öböl-beli válság miatt könnyen lehet, hogy halasztást szenved Bush és Gorbacsov kö­vetkező csúcstalálkozója. Bár a két politikus megbeszélésének pontos időpontját még nem ha­tározták meg, azt amerikai és szovjet tisztségviselők korábbi bejelentései szerint januárra ter­vezték. Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője viszont azt nyilat­kozta, hogy az Öböl-válság miatt januárban nem lenne könnyű utazni, s a találkozó dátuma még mindig nyitott kérdés. A két ál­lamfő csúcsértekezletére — szak­értők szerint — továbbra is a jövő év legelején kerül majd sor. T ámaszpontbérlet Januárig elnapolták a Fülöp- szigeteken lévő amerikai támasz­pontok jövőjéről folytatott két­oldalú tárgyalások harmadik fordulóját. Á támaszpontokról 1946-ban kötött megállapodás 1991 szeptemberében érvényét veszti. Ha nem kötnek új megál­lapodást, az amerikai erők egy éven belül kénytelenek lennének kiüríteni a bázisokat. A Clark lé­gi- és a Subic Bay haditengeré­szeti támaszponton, illetve négy kisebb létesítményben 17 000 amerikai és közel 80 000 Fülöp- szigeteki dolgozik. A „Hetek” segítsége A hét gazdaságilag legfejlet­tebb államnak — a „Heteknek” — közös álláspontot kell kialakí­tania a Szovjetunió megsegítésé­vel kapcsolatban — jelentette ki Giulio Andreotti olasz miniszterelnök az Európai Par­lament kereszténydemokrata képviselőinek tanácskozásán. Andreotti elmondta, hogy az Európai Közösség vezetése megbízott egy bizottságot a Szovjetunióban kialakult helyzet tanulmányozásával, s az általa készített jelentés alapján dönte­nek arról, milyen eszközökkel segíthetnék elő a tervgazdaság­ból a piacazdaságba való átmene­tet a Szovjetunióban. A NATO óvatos... A NATO védelmi miniszterei­nek tegnap befejeződött tanács­kozásáról kiadott záróközle­mény megerősíti, hogy a minisz­terek folytatták a védelmi straté­giának a szövetség júliusi londo­ni csúcsértekezleten elhatározott felülvizsgálatát, ugyanakkor pe­dig újra megerősítették azt, hogy szükség van a NATO védelmi pajzsának megőrzésére, többek között a közéy>- és kelet-európai bizonytalansaggal járó kockáza­tok miatt is. Bush mértéktartó megállapításai Mi bírta jobb belátásra Húszéin t? Most már nem lehet halogatni a döntést Pályázatok vannak, s világkiállítás (igen-nem)? Lehet, hogy végül mégis a tú­szoknak lesz köszönhető az Öböl-háború elkerülése. Szad- dám Húszéin „jóindulatának” váratlan megnyilvánulása, azaz a külföldi túszok elengedésének bejelentése, meglepte a világot. A bagdadi hírt értékelő kom­mentárok ezt a lépést azonnal ösz- szefüggésbe hozták egy másik meglepetéssel: azzal, hogy az Egyesült Államok jelezte, haj­landó változtatni eddigi állás­pontján és kész elfogadni, hogy egy nemzetközi konferencián vi­tassák meg az Izrael által meg­szálltarab területek problémáját. A Kuvait felszabadításában vezérszerepet vállaló Egyesült Államok rögtön leszögezte, hogy a két kérdést nem lehet ösz- szekapcsolni. A dél-amerikai körúton lévő George Bush na­gyon mértéktartóan nyilatkozott a túszok kiszabadulását illetően, s azt hangsúlyozta, hogy a külföl­diek esetleges elengedésével Irak csak a Biztonsági Tanács határo­zatainak egyik követelését hajtja végre. Szaddám Huszeinnek fel­tételek nélkül ki kell vonnia csa­patait Kuvaitból, ahol helyre kell állítani az invázió előtti rend­szert. Bush álláspontját azonnal magáévá tette Washington minden szövetségese. Azt azonban egyetlen politikai elemző sem hiszi, hogy Szad­dám Huszeint a Biztonsági Ta­nácsnak az az emlékezetes dön­tése bírta jobb belátásra, amely­ben a testület szabad jelzést adott a katonai erő alkalmazá­sára, ha Irak január 15-ig nem vonul ki Kuvaitból. Az irakiak is nagyon jól tudják, hogy a há­ború megindítása olyan súlyos döntés lenne, amelyet nagyon szívesen elkerülne Washington és a világ. A nemzetközi pénzügyi pá­lyázatra 25 országból 194 ajánlat erkezett, mintegy 7.5 milliárd dollár értékben — mondta Ba- ráth Etele a Budapest — Bécs vi­lágkiállítás magyar kormánybiz­tosa a tegnap tartott sajtótájé­koztatón Budapesten. Érdem­ben viszont az ajánlattevőkkel nem tudunk tárgyalni addig, amíg a kormány igenlő döntését követően az ideiglenes bejegyzés meg nem történik. Ezért lenne sürgős, hogy a Minisztertanács hétfői ülésen határozzon az ügy­ben. Hazánk problémáit a BTE megértéssel fogadta, és lehetővé tette, hogy ideiglenes bejegyzés­sel — amelyre még soha nem volt példa — fogjunk hozzá az előké­szítő munkákhoz. Ennek az alá­írást követő hat hónapban sem­miféle nemzetközi jogi követ­kezménye nincs, akkor sem, ha mégis visszamondjuk a megren­dezést. Gyakran felvetődik: az előké­szítő munkákkal már annyira el­csúsztunk, hogy emiatt nem tud­juk elvállalni a kiállítást. E kifo­gásra reagálva Baráth Etele kije­lentette: a BIE mutat hajlandó­ságot arra, hogy az 1996-os meg­rendezésről tárgyaljon, de csak akkor, ha az egy év csúszás szük­ségességét a magyar szervezők megfelelő érvekkel alá tudják tá­masztani. Gorbacsov személyi változásokat javasol Menesztések várhatók az igazságügynél Több igazságügyi szerv élén javasol személyi változásokat Mihail Gorbacsov. A Szovjet­unió elnöke szándékairól tegnap azon a tanácskozáson beszélt, amelyen az ország állami nagy- vállalatainak vezetői vesznek részt. A második napja tartó ta­nácskozáson Gorbacsov el­mondta, hogy a Szovjetunió leg­főbb ügyészévé Nyikolaj Tru- bint, az Oroszországi Föderáció ügyészét javasolja kinevezni. (A TASZSZ rövid jelentése nem tesz említést arról, adott-e vala­milyen magyarázatot az elnök, hogy miért meneszti Alekszandr Szuharevet, a jelenlegi legfőbb ügyészt. Tény azonban, hogy ki­nevezése óta Szuharev bírálatok, támadások céltáblája. A demok­ratikus erők politikailag, erköl­csileg alkalmatlannak tartották tisztére.) A legfőbb állami döntőbíró tisztségére Mihail Gorbacsov a jelenlegi szövetségi igazságügy­minisztert, Venyiamin Jakovle- vet javasolja kinevezni. Utódjául az elnök Szergej Luscsikoyot, a szövetségi parlament törvény­előkészítő bizottságának alelnö­két ajánlja. Az elnök jelezte, hogy a személyi javaslatait teg­nap elküldte a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának. A közbiz­tonság és a törvények tisztelet­ben tartatása céljából az államfő a múlt hét végén bejelentette Va- gyim Bakatyin belügyminiszter felmentését, továbbá Borisz Pu- go belügyminiszterré és Borisz Gromov első miniszterhelyettessé való kinevezését. Az újabb szemé­lyi javaslatok a jelek szerint a bűn­üldöző, és igazságügyi apparátus "'átszervezésére vonatkozó átfogó koncepció részét alkotják. Előre elkészült a rendkívüli állapot terve A YSZ nem akart beavatkozni (?) A lengyel kommunista ható­ságok már 1980 augusztusában, a sztrájkoló gdanski munkások­kal folytatott tárgyalások közben részletes terveket készítettek a rendkívüli állapot bevezetésére. Ezt egy varsói belügyminisztéri­umi bizottság vezetője jelentette be, miután a testület több hóna­pon át tanulmányozta az adott korszakból megmaradt doku­mentumokat. A vizsgálat eredményei sze­rint a hatóságok már a Szolidari­tás megalakulásához vezető munkabeszüntetés közben rész­letes elképzeléseket dolgoztak ki a kommunista vezetők és család­tagjaik védelmére, egyes épületek őrzésére, sőt: elkészítették egy kommandóakció tervét is a gdanski hajógyárban ülésező sztrájkbizottság ellen. (Ez végüL a sztráj kólókkal való megegye­zés miatt maradt el.) Ezt követő­en a hadsereget és a rendőrséget hónapokig riadókészültségben tartották, csak hogy mestersége­sen fokozzák a fegyveres erők tagjainak félelemérzetét. A ha­tóságok pedig elkészítették, illetve folyamatosan pontosították az in- temálandók névsorát, s megszer­veztek egy alternatív rádiós-televí­ziós központot is. A vizsgálóbi­zottság elnöke ugyanakkor el­mondta: tervekben nem találtak olyan adatokat, amelyek a Varsói Szerződés tagállamainak esetleges beavatkozására utaltak volna. (Mint ismeretes, Wojciech Jaru­zelski többek között a szovjet had­sereg beavatkozásának veszélyé­vel indokolta a rendkívüli állapot 1981-es bevezetését.) Tőkés László nyilatkozata Az állandó fenyegetettség állapotában Tőkés László nagyváradi re­formátus püspök tegnap az aláb­bi nyilatkozatot jutatta el a Ma­gyar Távirati Irodához: — 1990. december 5-én, a négy hónappal ezelőtti súlyos autóbalesetem után, magyaror­szági gyógykezelésemet félbe­szakítva szükségessé vált, hogy családommal, feleségemmel és két kisgyermekemmel visszatér­jek püspöki szolgálati helyemre, a romániai Nagyváradra. Ugyan­ezen a napon a hatalmon lévő Nemzeti Megmentési Front sze­nátusi frakcióvezetője — Vasilie Vacaru — állam- és nemzetelle­nes tevékenység vádjával bűnvá­di eljárást követelt ellenem, és le­tartóztatásomat indítványozta. Ezt a követelést a román rádió minden órában megismételte, nyilvánvaló zavarkeltő szándék­kal. Ezzel szinte egy időben a bu­karesti Zik-Zak c. folyóirat 1990/39-es számában egy állí­tólagos, a Corriere della Sera- nak adott interjúm fordítása je­lent meg, amely szerint második forradalmat szervezek, és meg akarom dönteni a jelenlegi hatal­mat. Ezennel kijelentem, hogy semminemű, hazánk jogrendjét és törvényeit sértő, állam- vagy nemzetellenes cselekedetet nem követtem el, mint ahogy a széles skálán mozgó ellenséges román lapok hasonló vádaskodásai is minden alapot nélkülöznek. Úgyszintén képtelenség a Corri­ere della Sera-ra való hivatko­zással a Zik-Zak folyóiratban megjelentetett és nekem tulajdo­nított interjú szinte teljes szöve­ge­A cáfolatokon túllépve felhí­vom a hazai és nemzetközi köz­vélemény figyelmét arra, hogy Romániában hónapok óta egy átfogó, feltehetően a háttérből szervezett, durva sajtó- és hecc­kampány, likvidálási hajsza fo­lyik ellenem, melyből egyes hiva­talos személyek, szenátorok és képviselők is kiveszik a részüket. Az említett cikkek gyalázkodó és torzító írások, másfajta megnyil­vánulások hazaárulónak, románellenes sovinisztának, er­délyi irredentának, CIA-kém- nek, a magyar vagy éppen a volt román titkosszolgálat ügynöké­nek állítanak be, gyűlöletet szít­va ezáltal nem csupán szemé­lyem, hanem általában a magyar kisebbség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ellen, melynek tiszteletbeli elnöke vagyok. Diszkriminálásom által csa­pást akarnak mérni nem csupán rám és a romániai magyarságra, hanem egyúttal arra a demokra­tikus megújulási folyamatra is, amely múlt év decemberében Temesváron annál a templomnál vette kezdetét, amelynek én vol­tam a lelkipásztora. Az alig el­kezdődött, majd fájdalmasan el­akadt romániai forradalmi átala­kulásokat egy lehetséges, általá­nos diverziókeltő provokáció fe­nyegeti napjainkban, amelynek egyik legfőbb eszköze az etnikai zavarkeltés és uszítás. A joggal feltételezhető, de remélhetőleg mégiscsak elkerülhető akció a forradalmi események első év­fordulójára van időzítve. Nyi­latkozatom megtételére késztet az a — személyemet és családo­mat is sújtó — fenyegetettség, mely alig különbözik a múlt év ilyenkor megszenvedett állapo­tunktól, Ceausescu és a Securita- te idején. Megjegyzem, hogy rö­vid idővel ezelőtt rokonságunk körében véres késelési eset for­dult elő. Nyáron, júniusban egy közeli temesvári munkatársunk ellen kíséreltek meg merényletet ismeretlen személyek, és tették őt „munkaképtelenné”. Az ille­tőt azóta is egy budapesti kór­házban gyógykezelik. Folyama­tosan állandó fenyegetések ér­nek, akárcsak Sütő András írót, akit ez év márciusában a maros­vásárhelyi Vatra Romanaesca szervezet uszítására fél szemére megvakítottak. Nagyváradi házunk falára idő­ről időre kereszteket és egyéb je­leket festenek, kapunkat vasru- dakkal rongálták meg. A magyarellenes uszítás folytán előállott országos feszültségek önmagukban is fenyegetőek. Kérem a demokratikus orszá­gokat és erőket, az egyházakat, a hazai és nemzetközi közvéle­ményt, az emberjogi és kisebb­ségvédő mozgalmak hathatós er­kölcsi támogatását, nemcsak magam és családom, hanem minden veszélyeztetett román állampolgár, a magyar kisebb­ség, a romániai demokrácia szá­mára, Közép-Kelet-Európa bé­kéjének, a nemzetiségek megbé­kélésének elősegítése és biztosí­tása céljából. Lakásbővítésre is szociálpolitikai kedvezmény (Folytatás az 1. oldalról) A kormányrendelet módosí­tását értelmezve ugyanakkor bi­zonyossá tette, hogy akik gyer­mekeik után korábban szociál­politikai kedvezményt vettek igénybe, azok újabb lakásépítés vagy -vásárlás esetén az időköz­ben megemelkedett és a régebbi összeg különbözetét megkap­hatják. A rendelet szerint a jövő­ben a sorkatonai szolgálatot tel­jesítő adósok is részesülhetnek törlesztési kedvezményben. Az üresen álló családi házak értéke­sítésénél megszűnik viszont a he­lyi önkormányzat által kijelölt vevőket eddig megillető szociál­politikai kedvezmény. Ugyan­csak megszűnik január 1-jétől az első lakáshoz jutó fiatal házasok 150 ezer forintos állami támoga­tása, részükre az önkormányza­tok nyújtanak támogatást. A költségvetés az e célra eddig ren­delkezésre álló összeget az ön- kormányzatok állami támogatá­sába beépítette. A tájékoztatón Juhász Judit, a Népjóléti Minisz­térium szóvivője közölte, hogy minisztere javaslatára a kormány elfogadta: szociálpolitikai ked­vezményt kaphat az a család is, amely lakása bővítésére vállalkozik. László Balázs beszámolt arról, hogy a kormány döntött a nukle­áris biztonsággal kapcsolatos ha­tósági szerepkörök átrendezésé­ről. Ä jövőben az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium helyett az Atomenergia Bizottság felel e kérdésért. Cáfolnak a kisgazdák Valótlanok azok a hírek, amelyek szerint a Független Kisgazda- párt megállapodást kötött volna programjának feladásáról — szól az a közlemény, amelyet a párt két vezetője, Nagy Ferenc József elnök és Torgyán József országos pártfőügyész, a parla­menti képviselőcsoport elnöke tegnap tárt a nyilvánosság elé. A közlemény szerint a két vezető nem adta fel a párt célkitű­zéseit, hanem annak megvalósításáért küzd. Tudatja továbbá a dokumentum: „a kormány és a Független Kisgazdapárt között változatlanul folynak azok a tárgyalások, melyeknek az a célja, hogy a földre és egyéb vagyonra vonatkozó reprivatizációs el­képzeléseink megvalósulhassanak”. Dimitar Popov az új bolgár miniszterelnök Zselju Zselev bolgár köztársa­sági elnök tegnap délben a Nagy Nemzetgyűlés elé terjesztette ja­vaslatát a miniszterelnöki poszt betöltéséről: a nagy többséggel jóváhagyott javaslatnak megfe­lelően a Bolgár Köztársaság új kormányfője Dimitar Popov. A miniszterelnök jónevű jogász, ta­pasztalt bíró, országos ismertsé­gét azonban annak köszönheti, hogy idén nyár elején titkára volt a központi választási bizottság­nak. Kinevezése és személye szükségmegoldás. Állítólag az utolsó pillanatig próbálták rábe­szélni Ginju Ganevet, a parla­ment alenökét a miniszterelnök­ségre, ő azonban ellenállt, mondván, hogy nem szakember, nem közgazdász, márpedig most arra van szükség. Az újonnan kinevezett kor­mányfő kifejezte reményét, hogy széles körű támogatást kap majd a parlamenttől és a társadalomtól, és így módjában lesz egy erős kormányt létre­hoznia. Dimitar Popov szemé­lye mellett az szólt főképpen, hogy pártonkívüli, független személyiség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom