Heves Megyei Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)
1990-12-04 / 207. szám
HÍRLAP, 1990. december 4., kedd MEGYEI KÖRKÉP 3. Amikor növekszik a munkanélküliség A cél: szakmát adni Aggasztó híreket hallunk nap mint nap a növekvő munkanélküliségről. A TIT Hatvan Városi Szervezete évek óta igyekszik enyhíteni szakmai felkészítő, illetve át- és továbbképző tanfolyamaival a feszültségen, s lehetőséget nyújtani mindenkinek arra, hogy megélhetést nyújtó szakmát tanulhasson. Ezt tartották szem előtt a szervezők akkor, amikor meghirdették a betanító szintű ív- és láng- hegesztő-tanfolyamot. A kurzussal kapcsolatos részletes tájékoztatóra december 6-án, csütörtökön 15 órakor kerül a Damjanich János Szakmunkásképző Intézetben. Ide várják azokat az érdeklődőket is, akik munkahelyükön a bizonytalan jövőtől tartanak, és szeretnének ezzel a szakmával alaposabban megismerkedni. Nem volt halálos sérülés... Halomra gázolt emberek Heves megye területén hétvégén két közúti baleset történt, szerencsére egyik esetben sem haltak meg. December 1-jén a hajnali órákban Gyöngyösön, a helybeli Kis Gyula gépkocsijával áttért a menetirány szerinti bal oldalra, és egy fának ütközött. A férfit könnyű sérülést szenvedett. Az becsült anyagi kár: 20.000 forint. A másik közúti baleset is a hónap első napján történt, szintén Gyöngyösön. A szegedi Dohány János személygépkocsijával a kijelölt gyalogos átkelőhelyen elgázolta a gyöngyösi Balogh Sándornét, Batka Erzsébetet, és Balogh Sándort. A baleset következtében a férfi nem sérült meg, míg Balogh Sándornét súlyos, illetve Batka Erzsébetet könnyű sérülésekkel szállították a kórházba. A balesetek ügyében a rendőrség folytatja a vizsgálatot. A csöppségek élvezik Aerobic-tanfolyam Párádon (Tudósítónktól) A Parádi Általános Iskola tornaterme heti két alkalommal, kedden és csütörtökön délután ad helyet azoknak a falubelieknek, akik az aerobic segítségével próbálják kialakítani egészséges életvitelüket. A tanfolyam a község kismamáinak kezdeményezésére, a körzeti védőnő segítségével indult. Az említett kismamák alkotják jelenleg is a résztvevők többségét, ők általában gyermekeikkel együtt érkeznek a foglalkozásokra. A csöppségek (átlagéletkoruk másfél év) rendkívül élvezik a nagy tér adta mozgáslehetőséget, s a torna rendszeres látogatása bizonyára kialakítja bennük a mozgás iránti igényt A mezőgazdaságisok sikere Virágkötészetből jeles A napokban Kecskeméten rendezték meg a középiskolások országos virágkötészeti versenyét. Hét Iskola tanulói mérték ösz- sze ügyességüket három kategóriában. Az Egri Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet diákjai is részt vettek a vetélkedésen. Bőséges választékuknak és ügyességüknek köszönhetően Kiss Jőzsefné tanítványai remekül szerepeltek. A szabadon választott csokorkötésben Skultéti Rozália III. osztályos tanuló első, asztalidísz-készítésben pedig második helyezést szerzett. Ezért a teljesítményért az egyéni összetettben is a képzeletbeli dobogó második fokára állhatott. Komposzt — komputerrel A Demjén határában található Albert-majorral szemben, egy kölestábla helyén, hazai viszonyok között rekordidő — néhány hét — alatt, mintegy 30 millió forintos ráfordítással épült ki a Quality Champignon német — magyar vegyes vállalat csiperke, azaz sampinyongomba termesztésére alkalmas komposztot előállító üzeme. A tevékenység színvonalára jellemző, hogy a heti háromszáz tonna micélium, vagyis szaporítóanyag és különböző mezőgazdasági melléktermékek, szalma és csirkeguanó feldolgozását holland eredetű számítógépes rendszer felügyeli. A vállalkozás nem titkolt szándéka, hogy Eger és környéke kihasználatlan pincéiben meghonosítsa a holland sampinyonhibrid termesztését. (Fotó: Gál Gábor) Egyszemű szörnyetegek Új veszély fenyeget járványszerű terjedéssel. Elég régóta autózom, de az országutakon soha eddig nem láttam annyi felemás világítású gépkocsit, mint mostanában. Már a ködös nappalokon sem veszélytelenek, éjszakánként azonban kimondottan félelmetesek. Rendkívül zavaró a kétféle fényerősség, még inkább, amikor csak egyetlen lámpa világít elöl vagy hátul. S ráadásul az is túlontúl gyöngén. Különösen az utóbbi „egy- szeműek” a kellemetlenek. Gyakran úgyszólván csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy nem motorkerékpárral találkozik az ember. Előzésnél a megtévesztés nagyon könnyen súlyos tragédiákhoz is vezethet. Gyakran hallani közúti ellenőrzésekről, kampányszerű razziákról, s úgy tudom, hogy ezek a világításra, a lámparendszerre is kiterjednek. Ami bizonyára más gépjárművezető előtt sem ismeretlen. Mégis előfordul a szabálytalanság, sőt szaporodik, úgy látszik, megállíthatatlanul. Pedig az említett elektromos hibák a szabálytalankodók biztonságát is kockára teszik. Jó lenne ezt nem elfeledni, s kinek-kinek még az útnak indulás előtt megvizsgálnia, hogy a lámpák is rendben vannak-e. Ahogyan valamikor tanultuk... (-ni) Felejtsük el a gigantomániát...! Hazánkban az utóbbi évtizedekben hagyomány és gyakorlat lett a gigantománia. Csak nagyban tudtunk gondolkodni, cselekedni. Trösztök, kombinátok, több községre kiterjedő szövetkezetek, tanácsok, áfészek, körzeti iskolák, gazdaságok jöhettek létre, mert úgy vélték, hogy csak a nagy, a hatalmas lehet egyedül jó és gazdaságos! Emlékezzünk vissza: egymás után épültek kenyérgyárak, húskombinátok, tejüzemek, hűtőházak, nem kevés vendéglátóhely, kongva az érdeklődők hiányától. A tej, a kenyér, a hús, a zöldség, a keveréktakarmány ötven-százötven kilométert utazik naponta, hogy a faluból, közvetlenül a termelőhelytől elszállítva nagyrészt visszautazzon, elkerülve a feldolgozókig, a fogyasztókig. Az élet, a gyakorlat mostanság nem akarja igazolni ezeket a,korábban évtizedekig jónak kikiáltott célszerűségeket. Csupán a fogyasztási szövetkezetek működtettek az elmúlt időszakban több mint száz szeszfőzdét, pékséget, vágóhelyet, darálót. Városokba kerültek a malmok és mindenféle élelmiszer-feldolgozók, gondoljunk csak a kenyérre, a baromfihúsra, a konzervre, a hűtőiparra. A helyi ellátást, annak üzem- és intézményrendszerét a szó szoros értelmében eltávolították, sőt sokszor gazdasági kényszerrel is elvitték a termőhelyekről. így manapság is sokat utazik a tej, az élő állat, a szemes takarmány, hogy jelentősen megdrágulva visszakerüljön a termelés környékére. A friss zöldség például „felmegy” Budapestre a Bosnyák téri piacra, hogy ott szétosszák az ország egész területére. Mindannyian mondjuk nap mint nap, hogy minden mennyire drága. A termelők és a fogyasztók csodálkoznak, hogy miként lesz a hatvanöt forintos ízóból 200 forintos hús, a 6,50-es búzából 22 forintos kenyér, a tizenegy forintos tejből állami támogatással 20 forintos fogyasztói ár, a hétforintos szemesből 15-ös táp, vagy a hatforintos paradicsomból 20 forintos, míg a fogyasztó kosarába kerül. Panaszkodik a termelő, a feldolgozó, a kereskedő, hogy ráfizet, miközben drágának tartja a megvett terméket a fogyasztó. Lehetne-e olcsóbb a hús, a kenyér, a tej, a zöldség vagy a táp? Kétségtelen, legalábbis ott, ahol megtermelik. A nagy kombinátok drágán dolgoznak, és a 100-150 kilométeres oda-vissza szállítás költségei pedig milliárdok- kal növelik az amúgy is tetemes költségeket. Arra már mindenütt rájöttek, hogy a helyben termelt és kimért tej, a vágott sertés, a marha húsa, a helyben darált szemes termény 20-30 százalékkal lehet olcsóbb és frissebb. A helyben sütött friss kenyér és zsömle összehasonlíthatatlanul jobb — és talán olcsóbb — lehet hozzáértő pékek közreműködésével. Az önkormányzatok is segíthetnek ebben, és érdekük biztatni a vállalkozókat — az áfészeket, a termelőszövetkezeteket —, hogy segítsék megteremteni és kibontakoztatni az ésszerűbb és gazdaságosabb helyi termelést, feldolgozást. Bizonyosan nem járnak rosszul, ha ezt az utat választják! Mert ami helyben előállítható, és mindennapos igényt szolgál, azt ne a távolból elégítsük ki. (mentusz) Apci véradók ( Tudósítónktól): Robotkay Lajos hetvenötszörös véradó köszöntötte önkéntes társait a napokban azon a találkozón, amely már az apci Qualitál Köny- nyűfémöntödében is hagyományos azok között, akik a segítség szándékával tű alá tartják karjukat. A térítésmentes véradónapok '] elentőségét Juhász Gábor, a Vörös- kereszt hatvani városi vezetőségének titkára méltatta, majd elismeréseket is tolmácsolt. Utóbbi során Gyurkó Sándor, Cserháti István, Iványi András, Jambrik Zoltánná, Jakubovics Ferenc negyvenszeres, három dolgozó harmincszoros, hét húszszoros, hat-hat pedig tizenötszörös, illetve tízszeres véradóként kapott kitüntetést. Fehér László, az apci vállalat igazgatója — a kollektív szerződésükben foglaltaknak megfelelően — pénzjutalmakkal is kiegészítette az elismeréseket. Szűcs Ferenc Gazdakör Besenyőtelken Ma este 18 órakor mintegy ötven embert várnak Besenyőtelken a művelődési házba arra az összejövetelre, amelyen megalakítják a helybeliek a gazdakört. A társaság tagjai a Kertbarátok Köre szervezésében „bontanak majd zászlót,” Mlinkó Margit agronómus vezetése mellett. A kör működési költségeit a művelődési ház fedezi. Amennyiben elfogadják működési szabályzatukat és tervüket, akkor a téli hónapokban kéthetente tartanak foglalkozásokat, ahol a helyi és meghívott előadók főleg a vállalkozási lehetőségekről, azok finanszírozásáról, és olyan kérdésekről tartanak előadásokat, amelyek ötleteket, támpontokat adnak a farmergazdálkodás kialakításához a besenyőtelkieknek. Számítógépes nyelvtanulás A számítógépes nyelvoktatásról tart előadást ma délután dr. Koutny Ilona, az ELTE nyelvészeti tanszék eszperantótanára az egri főiskola Egészségház utcai épületében. Szó lesz az IBM/ PC számítógéphez csatlakoztatható „beszélő perifériáról”, s a vendég bemutat egy új oktató- programot, amelynek a segítségével könnyebben sajátíthatják el a diákok az eszperantót. MSZP-évzáró Gyöngyösön Az elmúlt év eseményeit értékelik a Magyar Szocialista Párt gyöngyösi tagjai december nyolcadikén, délelőtt tíz órakor. Természetesen a jövőt is említik majd, hiszen beszélnek a párt leendő szervezeti felépítéséről, és személyi kérdésekben is döntenek. Sítábor Poprádra Diákok utazhatnak a kedvelt síparadicsomba, Poprádra, december 25. és 30. között az egri diákegyesület szervezésében. Az érdeklődők a Demisz egri irodájában jelentkezhetnek az útra december tizenötödikéig. Síbörze az iskolában Téli híreink sorába tartozik az is, hogy december nyolcadikén délelőtt kilenctől megunt téli sporteszközeiket cserélhetik másikra azok, akik elmennek az egri tízes iskolába. Az eseménynek bizonyára lesznek visszatérő vendégei is, hiszen már négy éve megrendezik ebben az időpontban ezt a börzét. Önkormányzati rendőrség Az önkormányzati rendőrségi modell kiépítéséről tartanak megbeszélést ma délután 14 órakor a hevesi városházán. A tanácskozáson ezenkívül szót ejtenek az ehhez kapcsolódó jogintézmények, valamint a polgári védelemmel való együttműködési lehetőségekről. Dzsessz a Házban Az archaikus dzsesszről tart előadást ma este hétkor Szepesi György az Egri Ifjúsági Házban. Ezután a Super Trió ad hangversenyt. Jézus és tanítványai A Hatvani Galériában ma délután fél négykor az általános iskolásoknak a harmadik parancsolatról, majd ezt követően fél hatkor a Biblia és a művészetek című szabadegyetemi előadás- sorozatban Jézusról és tanítványairól tart diaképes, zenés előadást dr. Reisinger János, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa. Az irodákból mennek, a munkások maradnak (Folytatás az 1. oldalról) Fontosságát mindnek igazolnia, fennmaradásáért valóban dolgoznia kell. Vállalkozó lesz még a központi munkaügyis is az irodájában, különben bizonytalanná válik a sorsa nálunk. Ha lesz is még felmondás, elbocsátás, divatos „leépítéstől” nem kell tartani, a fizikai dolgozókat pedig — legalábbis egyelőre — kimondottan megnyugtathatom. Maradnak. Sőt, a németországi megrendelések további kilátásai alapján akár újabb munkásokkal nő is a táboruk... A külföldi feladatokkal való foglalkozásra már megalakult az exportirodánk, s jövőre az önálló exportjogot is szeretnénk megszerezni ehhez. A tervünk, hogy vállalatunk, ha még nem is lesz éppen nyereséges, veszteséges sem legyen 1991-ben. Szerencsére vannak — s akadnak ezután is — tennivalóink, mi több: jövő esztendei kapacitásunk felét már mostanáig sikerült szerződésekkel lekötnünk. S ez a mostani világban, s ilyentájt, az év vége felé, nem éppen rossz helyzet. — A „karcsúsítás”során, mint híre kelt, a HÁÉV„kiárusítása” is megkezdődött... — Szó sincs erről. Mindössze az történt, hogy egri munkász- szállónk szerepét, jelentőségét felülvizsgáltuk, újraértékeltük. Annak a 10-20 dolgozónak, aki itt lakik, nem szabad ekkora épületet fenntartanunk. Annak sincs sok értelme, hogy a kihasználatlan helyiségeket bérbe adjuk. A saját embereinken kívül eddig itt tartózkodóknak már fel is mondtunk. Az APEH november 30-ig költözött ki az ötemeletes házból, s rövidesen a Telestár Kft. is eljön onnan. Az ingatlan értékesítéséről tárgyalásokat kezdtünk hazai társaságokkal. Annak szeretnénk eladni, amelyik szállodává alakíttatná, s kivitelezését természetesen ránk bízná. Mert hotelnek lenne a legalkalmasabb, s ez — az elképzelt munkákkal — kétszeresen is jövedelemhez juttatná vállalatunkat... Két ipartelepünket is sokal- lottuk, ezért a felnémetit kiürítettük, s csak a gyöngyösit tartjuk meg a továbbiakra. Teljesen elegendő ez is a céljainkhoz, ráadásul pedig valahogy központibb fekvésű is, hiszen voltaképpen még Gödöllőtől Ózdig dolgozunk. A megszűntetett egri üzemet — amelynek remek iparvágánya s több raktára, csarnoka van — persze korántsem hagyjuk a sorsára. Azon vagyunk, hogy valamilyen közös vállalkozásba vigyük, s így hasznosítsuk a későbbiekben a HÁÉV számára. — Beszélt a jövő évi szerződéseikről. Szólna bővebben ezekről? — A már említett Pest megyei városban 100 lakást é pítünk, s új otthonok kialakításán dolgozunk Mezőkövesden is. A másik borsodi településen, Ózdon, rehabilitációs átképző központ kialakítására kaptunk megbízást. Egerben folytatjuk a tanárképző feladatait, s valószínűleg a program II. üteméhez is hozzáfogunk. Gyöngyösön tart még a kórházépítés, míg Mátraszent- imrén — hogy csak néhányra utaljak — az olajbányászok üdülőjét bővítjük tovább. Németországban pedig a jelenlegi 70-80 helyett 100 millió forint körüli értékű további munkára számíthatunk... Ha jelenleg minden kínálkozó lehetőséget meg is kell ragadnunk, távlatilag nyilvánvalóan szeretnénk közelebb dolgozni. Testvérvállalatainkkal regionális törekvésünk, hogy lehetőleg ki-ki csak a saját körzetében maradjon, s ne „szomszédol- jon”. Más dolog a külföldi vállalkozás. Az ilyen ugyanis — jelenleg — jóval többet hoz a „konyhánkra”, mint amennyivel távolabb van. Ezért a piac szélesítésével is próbálkozunk. Felvetődött már, hogy esetleg más országban is építünk. Gyóni Gyula
