Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-03 / 181. szám
4 SZEMTŐL SZEMBE HÍRLAP, 1990. november 3., szombat Horváth Balázs: „A kormány elismeri, hogy hibázott, amikor előkészítetlenül jelentette be a benzináremelés hírét.” Felkészületlenül érte a kormányt — Tisztelt belügyminiszter Ür! Ön egyik múlt héten pénteken adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a kormányt meglepte a benzináremelést követő igen heves reakció. Arra kell ebből következtetnünk, hogy a miniszteri testület nem ismerte fel döntésének lehetséges hatásait? — A mostanihoz hasonló nehéz napokat a második világháború óta — az 1956-os eseményeket kivéve — talán nem is élt meg ez az ország. A kormány nem készült fel rá, hogy ilyen társadalmi megrázkódtatások okozta helyzetet megoldjon. Nem is készülhetett fel, mert az efféle tennivalókat nem lehet elvi alapokon megtervezni, válság- helyzetben mindig az állandóan változó konstelláció szerint lehet cselekedni. Egyébként úgy gondolom, az elmúlt hétvégi drámai történések egy sokkal precízebben megszervezett államigazgatást is nehéz helyzet elé állítottak volna. Emlékezzenek csak az 1968-as párizsi diáklázadásra! A nagy hagyományokkal és kiérlelt válságkezelő technikával rendelkező francia rendőrség csaknem teljesen széthullott... — A rádióból szerzett értesüléseink szerint Ön október 26- án, pénteken délelőtt határozottan lehetségesnek tartotta a rendőri beavatkozást a benzinsokk miatti demonstráció részvevőivel szemben. Hogyan fogadta a budapesti rendőr-főkapitány ezzel ellentétes nyilatkozatát, illetve intézkedéseit? Mi késztette végül is elhatározásának megváltoztatására? — A történtek teljes elemzéséhez elengedhetetlen, hogy végigkövessük a legfontosabb események kronológiáját. Ismert, hogy múlt hét péntek reggel 8 órától tárgyalt a kormány a taxisok és a magánfuvarozók képviselőivel. Ezen a tárgyaláson mások is részt vettek, így például dr. Nagy Sándor, a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövetségének elnöke is. Mivel a létrejött blokád megbénította az ország életét, a kormánynak az volt az egyértelmű álláspontja, hogy a közrendet helyre kell állítani. Ezt a Belügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón be is jelentettem. Az ezután beérkezett jelentésekből vált nyilvánvalóvá, hogy a mozgalomban résztve- vőkhöz csatlakoztak az ország gazdasági nehézségei miatt hátrányba került csoportok egyes tagjai is. Az egész szituációt különösen kényessé tette az a tény, hogy az utcákon megjelentek az SZDSZ és az MSZMP szórólapjai. Ekkor már a kormány előtt is világossá vált, hogy a kialakult blokádot nem lehet rendőri kényszerítő eszközökkel felszámolni. A rendőrség egyébként készenlétben állt mind a három napon — akár az erőszakos fellépésre is. Hangsúlyozom azonban, hogy péntek déltől ilyen beavatkozást a blokádban résztvevőkkel, mint tárgyaló partnerekA HÍRLAP exkluzív interjúja dr. Horváth Balázs belügyminiszterrel, aki szerint: A blokádválság egyedüli nyeresége az érdekegyeztetés elmozdulása a holtpontról Az 1945 utáni történelmének második jelentős krízisét élte az elmúlt bét végén a magyar nép. A benzináremelésről hozott előkészítetlen kormányzati döntés méltán váltott ki felháborodást, különösen azok után, hogy közvetlenül előtte éppen a kormány szóvivője jelentette ki ország-világnak: nem szerepel a testület napirendjén ez a téma. A többit már ismerjük... Az események középpontjában volt mindvégig dr. Horváth Balázs belügyminiszter, aki a kórházban kezelés alatt álló Antall József miniszterelnököt helyettesítette. Munkatársaink éppen azért kérték fel őt interjúra, hogy olvasóink is megtudhassák, miként ítéli meg a miniszter így utólag, alaposabb megfontolást követően a történteket. Horváth Balázs rengeteg sürgős tennivalója közepette arra a mostani héten nem tudott időt szakítani, hogy lapunk képviselőit személyesen fogadja hivatalában, arra azonban — egyedül a Hírlap kívánságának eleget téve — mégis vállalkozott, hogy írásban válaszokat adjon kérdéseinkre. kel szemben nem terveztünk! A elhárítani a közrendre és közbiz- készenlét arra szolgált, hogy a tonságra egyéb módokon ko- rendőrség — feladatának megfe- moly veszélyt előidéző esetleges lelően — képes legyen sikeresen megmozdulásokat. Anarchiát vagy alkotmányos módszereket? — Előző kérdésünkre adott válaszában már utalt rá, épp ezért tesszük fel a kérdést: ón szerint ki vagy kik a felelősek azért, hogy ez a főleg gazdasági jellegű válság egyre inkább politikai síkra terelődött? — A gazdasági feszültségek utcára vitele mindig nagy veszélyt rejt magában. Ugyanakkor azonban különbséget kell tennünk a sztrájk és a blokád között. Véleményem szerint a társadalomnak konszenzusra kell jutnia abban a kérdésben, hogy mit akar: anarchiát vagy alkotmányos módszereket?! Meg kell találnunk az érdekérvényesítés alkotmányos formáit, mechanizmusait, mert a politológusok nézete szerint is ezek igen fejletlenek Magyarországon. — Azokban a napokban Ön többször is kiemelte a tájékoztatási szervek felelősségét, mondván, hogy azok késlekedve és csak kis terjedelemben tették közzé az Ön által korábban készített helyzetelemzést az üzemanyag-ellátásról. Ennek ellentmondani látszik minisztertársának, Bőd Péter Ákosnak az a televízióban elhangzott kijelentése, hogy ő embereitől maximális diszkréciót kért. Ezekben a kérdésekben nem egyeztettek a kormány tagjai? — A már említett péntek délelőtti sajtótájékoztatón azt is elmondtam, hogy a sajtó nagyon kevés figyelmet szentelt a néhány héttel korábbi csehszlovákiai benzináremeléseknek. A kormány elismeri, hogy hibázott, amikor előkészítetlenül jelentette be a hazai áremelés hírét. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy kényszerhelyzetben voltunk! Kiszivárgott az áremelés híre, nagymérvű felvásárlási láz indult meg. Pontosan akkor, amikor a nyugat-európai országokhoz képest a mi tartalékaink megengedhetetlenül alacsony szinten álltak. egyaránt — saját legitimációs problémáikkal voltak elfoglalva. A kormány megbízottai egyébként már pénteken részt vettek az ÉT ülésén. Az események úgy alakultak, hogy ezek a tárgyalások csak később kerültek az érdeklődés középpontjába. A Magyar Televízió csak a vasárnapi tanácskozást közvetítette... Az nyugodtan megállapítható: ha nyeresége van a sok-sok veszteség mellett a blokádválságnak, akkor az az, hogy végre megkezdődtek az érdekegyeztető tárgyalások. — Szó volt arról, hogy az egész országot megbénította a blokádválság. Ebben a nehéz szituációban milyen kapcsolatokat tartott a belügyminiszter, egyáltalán a kormány az új ön- kormányzati szervekkel, hogyan ítéli meg viselkedésüket? — Igen, volt kapcsolatunk velük, bár meg kell jegyeznem, hogy az önkormányzati törvény értelmében ez a kapcsolattartás alapjaiban alakult át. A minisztérium nem adhat ugyanis utasítást az önkormányzatoknak! Legfeljebb információs kapcsolattartásról lehet szó. Ilyen ügyelet működött a Belügyminisztérium közigazgatási területén. Az önkormányzatok, a polgármesterek, illetve a vb-titkárok tevékenységét a rendőrség szerepéhez hasonlóan értékelem. Rendkívülit teljesítettek a helyi ellátás megszervezésében, az indulatok csillapításában. Furcsa az élet. Épp a múlt szombatra terveztük — Miniszter Ür, nem gondol- ja-e azt, hogy a taxisok és fuvarozók mind szélesebb körre kiterjedő demonstrációjával szemben az ellentüntetés megszervezése az egyébként is törékeny helyzetet még inkább veszélyessé tette? — Ez tulajdonképpen egy állampolgári kezdeményezés volt, amit a rendőrségen is bejelentettek, és amelyhez csatlakozott több társadalmi szervezet. Szerintem a magyar nép politikai érettségére utal, hogy egyik oldalon sem ültek fel a provokációknak, s a vasárnapi demonstrációk is inkább hasonlítottak egyfajta populáris hitvitához — ahol a szemben állók olykor vaskos tréfával mondták el véleményüket —, semmint polgárháborús helyzethez. Ebben hihetetlen nagy szerepe volt a rendőrségnek is. Most végre a közvélemény polgárbarátnak minősítette a fellépésüket. Azok után, hogy a rendszerváltással én egy hiteha- gyott, rendkívül bizonytalan rendőrséget örököltem, ezt most igazán óriási eredménynek könyvelem el. az első polgármesteri konferenciát. Ez elmaradt. Helyette egy valóban éles szituációba kerülve, az elméletinél sokkal fontosabb gyakorlati tapasztalatokat szerezhettek a polgármesterek és az önkormányzatok. — Egy hét elteltével volt ideje átgondolni, megfontolni a történteket. Mit tenne ma másként? — Hogy mit csinálnék ma másképpen? Ezen szerintem nemcsak nekem, de másnak sem érdemes gondolkodni, hiszen ez a Magyarország már valóban más Magyarország, mint az egy héttel korábbi. Keressük a kormányzati stílusváltás konkrét, gyakorlati lépéseihez vezető módszereket. Más oldalról úgy látom, ez a válság döntő lökést adott az érdekérvényesítő fórumok és a szakszervezetek újjászületéséhez. Gábor László Szalay Zoltán Az emberek nem ültek fel a provokációknak — Ilyen körülmények közepette érthetetlennek tűnik, miért nem vették igénybe azokat a fórumokat, amelyek a válság megoldásában végül is segítettek? Nem tartották megfelelő partnernak az Országos Érdekegyeztető Tanács tagjait? — A válságot megelőző időszakban az Érdekegyeztető Tanács egyes szereplői — a munka- vállalói és a munkaadói oldalon Az önkormányzatok először élesben Megbénult három napra az egész ország élete (Fotó: Perl Márton) Torlasz az egri Törvény ház előtt is
