Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-03 / 181. szám
HÍRLAP, 1990. november 3., szombat EGER ÉS KÖRZETE 5 Út, közmű, iskola A tanács kezdte el — az önkormányzat fejezi be A város szépítésére, fejlesztésére részletes tervek állnak a szakemberek rendelkezésére. Egyebek között ezekkel ismerkedtek első munkaülésükön a lakosság képviselői, akik információt kaptak arról is, hogy a következő esztendő teendőinek tervezésekor több, már korábban elkezdett munka befejezése várható mintegy 95 millió forint értékben. A jövő évre húzódik át például a Makiári út rekonstrukciójának I. üteme, amelyben a víz-, a csapadékelvezető-, az elektromos-, az út- és járdahálózat felújítását végzik el. Az illetékesek szerint a részletes rendezési terv elfogadása, az építési tilalom feloldása, valamint a Tihaméri-la- kótelep kiépülése után a közlekedési helyzet gyökeresen megváltozik. Ez többek között kihat az észak-déli közlekedési út tehermentesítésére is. A másik jelentős fontosságú beruházás a la- josvárosi részen zajlik: megépítik a Tompa utca-Kölcsey tér-Zom- bori utca csapadékvíz-elvezetését, valamint a járda- és a szennyvízcsatorna-hálózatát. Ezzel a területrendezéssel tehermentesítik a 25-ös számú fő-közlekedési út bevezető szakaszát. A külső közműcsatlakozások megvalósítása a feladat a Tímár utca folytatásában lévő területen, ahol a jövő évben új otthonok építésére kerülhet sor, enyhítendő a város feszítő lakásgondjain. Az oktatással kapcsolatos az az áthúzódó beruházás, amely a tihaméri részen négy tanteremmel bővíti a 10-es iskolát. A tervezés alatt álló munkálatok eredményeként átmenetileg enyhülhet az új lakótelepre költöző családok gyermekeinek elhelyezési gondja. A búsképű — Lengyelhonban Gazdasági válság ide vagy oda, szerencsére máig mindig van igény a jó művészet iránt. Mint ahogy a kulturális diplomácia bevált ösvényein is minden rendben — egyelőre. Az egri Gárdonyi Géza Színház is ápolja a szakmai, s egyben baráti kapcsolatokat. A Fehér házassággal kezdődött... Két éve, hogy az egri társulat lengyel darabot játszott, lengyel rendezővel. Előbb a lublini Julius Os- terwa Színház látta vendégül a mieinket, majd viszont — felváltva. A vendégrendezések az előadáscserék, úgy tűnik most már folyamatosak lesznek. November 2-től 5-ig az egri társulat Mich Leigh La mancha lovagja című musicaljével mutatkozik be Lengyelhonban. Előreláthatóan két előadás lesz a zenés játékból Lublinban. Továbbá Görgey Gábor Komámasszony hol a stukker? című tragikomédiáját is bemutatják a lengyel közönségnek. Felsőtárkányi nebulók A község iskolája tárgyi feltételeit tekintve — mi- szágszerte kedvelt és bevált Zsolnay-módszert, az ként az más kistelepüléseken szokásos — nem tar- elsősöknél pedig a délelőttök feszültségét szeren- tozik a jól felszerelt intézmények közé. Az oktató- esésen oldják a napközis játékfoglalkozásokon, munka színvonalával mégis törődnek, hiszen anyanyelvi óráikon eredményesen alkalmazzák az or- (Fotó: Gál Gábor) Polgármester a mélyvízben Dr. Ringelhann György: „A legfontosabbnak a teljes nyilvánosságot tartom” — A hivatalba lépésem második napján „robbant a bomba” — emlékezik az elmúlt napok történéseire dr. Ringelhann György egri polgármester. — Megkezdődött az egész ország életét megbénító, fenyegető demonstráció. Már péntek reggel információkat szereztem az alapvető élelmiszerek szállításáról, a legfontosabb tennivalókról. Átéreztem a feladat súlyát, s a megtett lépésekről a Hírlap olvasói tájékozódhattak is. Annyit fűznék hozzá, hogy gyakorlatilag négy napig beköltöztem a polgármesteri hivatalba, itt aludtam a díványon. A legfontosabbnak azt tartottam, hogy megnyerjem az út- torlasz mindkét oldalán álló emberek bizalmát. Tárgyaltam a blokád szervezőivel, az utca embereivel, a szimpatizánsokkal, mindenkivel. Rögtön a mélyvízbe került tehát az egri polgármester, s megfeszített munkájának is köszönhető, hogy a városban különösebb baj nélkül zárult a krízis. Mesélik, hogy milyen tekintélye volt ezekben a lázas napokban még az utcán is: bárhová is ment, mindenütt hallgattak a szavára. S az aláírása szabad mozgást biztosított: a torlaszok állitói az ő menlevelével engedték át a legfontosabb szállítmányokat. De szerencsére a polgármesteri munka nemcsak ilyen teendőkből áll. Jönnek a hétköznapi feladatok, sokszor évek óta megoldatlan problémákkal. — Nagy megtiszteltetés és óriási felelősség Egerben a polgár- mesteri tiszt betöltése — beszél erről dr. Ringelhann György —, az emberek óriási várakozással tekintenek ez elé. Minden igénynek nem is tudok eleget tenni, mert nemcsak olyan gondokkal találkozom, amely megoldható, hanem olyanokkal is, amelyek nagyon nehezen. Türelmet kérek az emberektől, hiszen egy város ezernyi nehézségét kell átvenni e gyökeres átalakulás közben. Ráadásul egy sor dologban nem született meg a döntés hónapok óta, késnek a törvények. Az ellentmondások nem gátolták meg abban a polgármestert, hogy az önkormányzati testülettel együtt kezébe vegye a kezdeményezést. Úgy látják, hogy a volt tanács dolgozói korrekten tájékoztatják őket, érzik a változtatás szükségességét, és ehhez sok segítséget adnak a képviselő-testületnek. Egy sor határidős, szorító dolog nehezedik az új egri vezetés vállára, ezért a legfontosabb problémák megoldására ad hoc bizottságokat hoztak létre. Az október 30-i képviselő-testületi ülésen már meg is választották a bizottságok vezetőit. Az egészségügyié dr. Molnár Miklós, a szociálpolitikáé Farkas Zsuzsanna, az építési és városfejlesztésié Várkonyi György, a költségvetési és a tervbizottságé Láng András, az oktatásié Irlanda Dezső, a gazdaságié Erdei Zoltán és a szervezeti és működési szabályzatot előkészítőé dr. Gyurkó Péter. Ezek a teamek kiegészülnek még a képviselő-testületeken kívüli szakértőkkel, s a polgármesteri hivatal funkcionáló osztályainak vezetőivel. Véglegessé akkor formálódnak, amikor kialakul a szervezeti és a működési szabályzat, de lépni már egy sor dologban most kell. Át kell tekinteni az egészségügyi alapellátás helyzetet, az általános rendezési tervet, a következő évi pénzügyi tervezést, a gazdálkodást, vagy például a lakáskiutalási névjegyzékeket. De mit is lát legfontosabbnak a polgármester a képviselő-testület munkájában? — A teljes nyilvánosságot érzem az egyik leglényegesebbnek — mondja — legyenek üléseink a szó szoros értelmében nyitottak mindenki számára. Természetesen tanácskozási jogot nem adhatunk a hallgatóság részére, de várjuk, hogy eszreveteleiket személyesen a polgármesteri hivatal szerdai fogadónapján vagy a helyi sajtó útján megtegyék. Minél több információt szeretnénk kapni a döntések előkészítéséhez, s a kritikát is jó szívvel fogadjuk. Természetesen szeretnénk ezzel elhatározásaink felelősségét is megosztani a lakossággal. Az iparilag fejlett demokráciákban ennek a módszernek már hagyományai vannak, ahogy hollandiai tanulmány- utam során tapasztalhattam is. Beszélgetésünkkor dr. Ringelhann György bizony fáradt volt. Őt is megviselték az elmúlt napok megpróbáltatásai. Ráadásul ő szokta „zárni” a városházát, este 6-ig, 7-ig bent van. Számára ez nem szokatlan, hisz gyermekorvosként a kórházban sok estét dolgozott át. Igaz, orvosi hivatásának gyakorlásáról eztán sem akar lemondani. Huszonöt éven keresztül praktizált, kicsit már hobbinak is tekintette a gyógyítást. Ezért napi másfél órában — a képviselő-testület hozzájárulásával — továbbra is tevékenykedik a megyei kórházban. így fest hát az egri polgár- mester munkanapja: reggel 7-kor a kórház gyermekosztálya, fél 9-től késő estig pedig a polgármesteri hivatal. Tanácskozások, panaszosügyek, s az elmaradhatatlan protokoll. Meséli, hogy egy magyarokból és külföldiekből álló delegáció járt nála, akiket angolul köszöntött. Később jött rá, hogy felesleges: a tolmácsnak magyarra kellett fordítani üdvözlő szavait. Beszélgetésünk során még egy régi történetre rákérdezek. Az október 23-i koszorúzásnál hallottam tőle: nem sokon múlt, hogy nem került ő is a golyózáporba. De hogy is történt ez? — Általános sztrájk volt 1956. december 12-én Egerben — idézi fel az eseményeket -,s édesapámmal szódát kerestünk. Tizenöt éves voltam akkor. Amikor az Alkotmány utcából kikanyarodtunk a főutcára, szerettem volna a mozi felé menni, de apám nem engedte meg, hazaparancsolt. Mire a megyei rendőr- kapitányság elé értünk, már hallatszottak a lövések... Gábor László Autogramok kiállítása Új kiállítás nyűik az egri Vit- kovics-házban november 5-én. A város immár közismert művészeti bemutatóhelyén ezúttal Daka József autogramgyűjtő állítja ki anyagának legértékesebb „darabjait”. A hétfőn délután 4 órától megtekinthető tárlatot dr. Ringelhann György polgármester nyitja meg. Az érdeklődők ezt követően november 30-ig — szombaton és vasárnap kivételével — naponta 10-16 óra között ismerkedhetnek a híres és közismert emberek aláírásaival. Nosztalgiaklub — magányosoknak Zenés teadélután, időseket érintő témájú előadássorozat, vonzó programú kirándulás, pszichológiai tanácsadás, egészségőrző torna — mindez annak a Nosztalgiaklubnak a tervei között szerepel, amelyet ezekben a napokban szervez az egri Szociális Szolgáltató Központ. A közösség tagjai sorába várják mindazokat, akik 50-60 évesen magányosnak érzik magukat, s szívesen részt vennének az 5. számú Idősek Klubjának (Hadnagy út 18.) rendezvényein. Az első találkozóra a tervek szerint november 10-én délután 5 órakor kerül sor. A lovásznő Az Eged lábánál terül el a szép zöld tisztás, szőlőültetvényekkel tarkítva. Néhány évvel ezelőtt csak a szőlők zöld levelei díszítették ezt a helyet, ma már nagy betűkkel jelzik a táblák, hogy lovas- és hajtóiskola működik a hajdan egyhangú tájon. Vezetőjét, Fülöpnét Mátyus Zsuzsannát kérdeztük az itteni életről. — Honnan jött az ötlet hogy lovasiskolát létesítsenek? — Én és az öcsém már gyerekkorunkban imádtuk a lovakat. Nem tudom pontosan megmondani hány hónapos voltam, amikor először édesapám, Mátyus Viktóriára ültetett. És ahogy egyre nagyobb lettem nemcsak a hobbimmá, hanem a hivatásommá is vált. Iskoláim elvégzése után, egézségügyi területen dolgoztam tovább. A belgyógyászati osztályon tevékenykedtem, mint asszisztensnő. Ott egy „láncszem voltam a nagy gépezetben”, jól éreztem magam, de a ló iránti szeretetem mindennél nagyobb és erősebb volt. Az öcsémmel ketten tervezgettünk, hogy jó lenne egy lovasiskola, mert ilyen akkoriban csak Szilvásváradon létezett. Sajnálatos dolog, hogy mikor végre találtunk egy megfelelő helyet, a testvérem tragikus hirtelenséggel elhunyt. így egyedül, illetve édesapám segítségével kellett belevágnom a terveim végső kivitelezéséhez. 1984-et írt a naptár, amikor Felnémetre (ez egy ideiglenes helynek bizonyult) megérkeztek az első lovak: pontosan huszonkettő... — Mivel gyarapodtak az utóbbi néhány évben? — Eddig a lovakon kívül az istállóval és az irodával rendelkezhettünk, ma már van egy klubhelyiségünk büfével, kocsispajtánk, és az istálló felett 10 szobás panziónk. — A táblák azt hirdetik, hogy ez lovas- és hajtóiskola. Mit takar az elnevezés? — Ez azt jelenti, hogy itt nemcsak lovagolni lehet megtanulni, hanem fogatot hajtani is, ki mit akar. Éppen ezért rengeteg munka vár ránk minden nap, mégis nekem ez a hely a nyugalmat a békét jelenti. Egyszóval mindent. A fiam nemrég született, és én sajnos nem lehetek mindig mellette, mert nagyon leköt a munkám. Gergő már most szereti az állatokat, főleg a lovakhoz vonzódik ami nem is csoda, hiszen szinte születése után rögtön kihoztam ide. Most várom a második gyerekemet, és szeretném, ha ők lennének azok a jövőben, akikre hagynám ezt az érdekes, számomra még mindig a legszebb hivatást. Schroff Mercedes A mikrofon előtt: dr. Ringelhann György A Magyar Rádió Miskolci Stúdiójának vendé- zi majd éle-tútjáról, volt orvosi hivatásáról, illet- ge lesz november 5-én, hétfőn reggel — az 5 óra ve városvezetői terveiről. Szó lesz az önkormány- 55 perctől 8-ig tartó zenés riportműsorban — zati testület megalakulását követő első lépések- Eger polgármestere, dr. Ringelhann György. A ről és feladatokról, de az adás ideje alatt váiják a megyeszékhely újonnan megválasztott polgár- hallgatók észrevételeit, kérdéseit is a 46/45- mesterét Zakar János szerkesztő-riporter kérde- 510-es telefonszámon. Mit tervez az Egri Környezetvédők Köre ? A természet gyógyító erejével... Az ősi, több ezer éves népi gyógymódok iránt egyre többen érdeklődnek napjainkban. Az egészséges élet- és gyógymódot hirdetők egyesületbe tömörülnek azzal a céllal, hogy tudásukat tökéletesítsék, tapasztalataikat kicseréljék, s hogy végre a tudomány is hitelesnek ismerje el, és alkalmazza ezt a gyógymódot. A Heves Megyei Természet- gyógyászok Egyesülete alakuló ülését november 17-én, délelőtt 10 órakor tartja Egerben a Neumann János Számítástechnikai Gimnázium és Szakközépiskolában, Rákóczi u. 48. szám alatt. Mintegy ötven taggal megalakult október 30-án — a Heves Megyei Környezetvédő Szövetség részeként — az Egri Környezetvédők Köre, amely nyilatkozatban tette közzé elképzeléseit, céljait. Erről érdeklődtünk Bárdos Ferenc ügyvivőtől. — A kör célja az ország e történelmi városában a természeti, az épített, a művészeti és szellemi lakókörnyezet eddig még nem károsodott részeinek épségben való megóvása, valamint a környezeti károk megszüntetése. Ezek megvalósítása érdekében az Egri Kömyzetvédők Köre — mint a lakosság meghatározott érdekének képviselője — a legteljesebb együttműködésre törekszik a város képviselő-testületével, a városszépítő egyesülettel, az Égri Építész Körrel, illetve minden olyan csoporttal, szövetséggel, közösséggel, amelynek hasonló törekvései vannak. — Milyen módon kapcsolódhat be a kör tevékenységébe a lakosság? — Ä környzetvédő kör azzal az alapvető követelménnyel lép fel, hogy városunk minden lakójának joga van az egészséges, biztonságos és esztétikus környzet- hez. Árra törekszik, hogy minden lehetséges módon információkkal lássa el az egri polgárokat a környezetvédelemmel kapcsolatos szabályokról, intézkedésekről, tervekről. A lakosság viszont a rendszeresen élő Zöld telefon vonalán tehet bejelentést, javaslatot, s kapcsolódhat be a kömyzet- és városvédő mozgalomba. (szilvás) Hárman vagyunk Önök közül... Szüle Rita Szilvás István Jámbor Ildikó ...kedves egriek, akik tiszta szívvel szeretik ezt az ősi, történelmi levegőjű várost. S akik úgy érzik, röpke életük során formálhatják kissé — legalábbis e hasábokon — nemes történelmét: bemutathatják múltját, jelenét és ígéretes jövőjét. Szeretnénk azonban mindezt Önökkel együtt tenni, fogjunk hát össze: legyenek ötletadóink, szerzőtársaink ezen a heti rendszerességgel jelentkező oldalon. A Szerkesztőség ajtaja nyitva áll mindenki előtt, de ha találkozunk bárhol is, ha beszélgetünk telefonon, legyen közös témánk a három környező község — Felsőtárkány, Noszvaj, Szarvaskő — és a város: AGR1A...
