Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-03 / 181. szám

HÍRLAP, 1990. november 3., szombat MEGYEI KÖRKÉP 3. A „blokádnapért” Mégiscsak fizet a Mátra Gázbetongyár Elteijedt a hír — dolgozók te­lefonáltak — hogy a Halmajug- rán működő Mátra Gázbeton­gyár nem akaija kifizetni alkal­mazottainak a taxis-sztrájk okozta munkanapkiesést. Sérel­mesnek találják ezt — mondták —, hisz nem ők tehettek arról, hogy aznap semmilyen módon nem tudták megközelíteni a munkahelyüket. — El kell oszlatnom a félreér­tést: — válaszolt Domoszlai Bé­la, a gyár gazdasági igazgatóhe­lyettese — a tizenkét érintett dol­gozó a fizetés alkalmával meg­kapja ezért a napért is a nekijáró illetményt. — Tehát szó sem volt arról, hogy csupán igazolt —, esetleg szabadnapként akarták elköny­velni azt a bizonyos pénteket? — A sztrájk idején sem az igazgató, sem a helyettesei nem tartózkodtak a gyárban. Az osz­tályvezetők egyeztettek, és azt a javaslatot nyújtották be, hogy le­gyen ez igazolt, ám nem fizetett nap. Az igazgató azonban más­képp döntött — kifizetjük ezt a napot, így végre mindenki meg­nyugodhat a gázbetongyárban. (d.j.) Füzesabonyi emlékműavatás Obeliszk az áldozatokért November 4-én, vasárnap délután fél 3-tól a füzesabonyi úgy­nevezett telepi temetőben avatják fel a II. világháborús hősi halottak és ártatlanul meghaltak emlékművét. A márvány obeliszken, amelyet a helyi polgárok és szervezetek adakozásából és társadalmi munkájá­ból emeltek, mintegy félszáz telepi áldozat neve szerepel. Az ünnep­ség, amelyet a római katolikus egyház és a város önkormányzata kö­zösen szervez, egyházi énekkel veszi kezdetét, majd Jeszenszki Ist­ván, a városi képviselő-testület tagja mond beszédet, utána pedig Di- nya Vince plébános szenteli meg az emlékművet. Lesz-e érte sorbanállás? Lehallgató­készülékek Hatvanban Nem tudjuk, mennyire meg­nyugtató, illetve szimpatikus a hír: a hatvani Elektromos Tech­nikai Szolgáltató Kisszövetkezet lehallgatókészülékeket árusít va­lutás boltjában. Nem tudhatjuk, vajon tolon- ganak-e a bolt előtt; hiszen a né­met cég által szállított vezeték nélküli rádiós mikrofonkészülék nem kevesebb, mint tíz dollárba kerül. Igaz nagysága — talán utá­nozva a japán méreteket — nem nagyobb egy gyufásdoboznál. Nem is csodálkozhatunk rajta: hiszen a készüléket a japán Coni- on néven hozták forgalomba — CWM- P57 — modellszám alatt. A kis szerkezet mindössze két ceruzaelemmel működik, veze­ték nélkül. Nos, úgy gondoljuk, hogy mi nem adunk pontos paramétere­ket: milyen hullámsávon és hány száz méteres körzetben lehet le­hallgatni a beszélgetéseket... Ám az tény, az üzlet, a valutáért folyó versengés nem ismer határokat. Bizonyítja ezt az is, nagy szám­ban talált gazdára ez a készülék Vajon kik hasznosítják? Félté­keny féljek, vagy üldözési máni­ában szenvedő beosztottak? S mindez 10 dollárért... Szentmise Hevesen Vasárnap lesz harmincnégy éve, hogy a szovjet csapatok se­gítségével leverték a magyaror­szági forradalmat. Ebből az alka­lomból Hevesen a Magyar De­mokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Keresztényde­mokrata Néppárt kezdeménye­zésére szentmisét mondanak a forradalom áldozataiért. A helyi római katolikus templomban Fellegi Sándor apát mond szent­beszédet. Aki az erdőt járja... „Aki az erdőt járja, megtanul­ja tisztelni a fát. Akiben pedig ambíciók rejtőznek, a természet adta fa közelsége szinte kikény­szeríti, hogy képességeinek alap­anyagául a fát válassza.” Ilyen ember Jakkel Mihály is, aki elje­gyezte magát a természettel, az erdővel és magával a művészet­tel. E szavakkal invitál bennün­ket az ízléses meghívófüzet Jak­kel Mihály fafaragó kiállítására. A Mátraalján ismert művész most Egerben is bemutatkozik munkáival. A megnyitó hétfőn 17 órakor lesz a Megyei Művelő­dési Központban, ahol Miklós Lajos, a Mátrafüredi Erdészeti Egyesület elnöke mond beveze­tőt. Vendégjáték Erdélyben Immár barátinak nevezhető az a kapcsolat, amelyik az egri Gár­donyi Géza és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház között jött létre az elmúlt évadban. Ennek jegyé­ben most az egri Harlekin Báb­színház látogat Erdélybe, hogy Marosvásárhelyen több előadá­son mutassák be Gál Sándor: Szürke ló című maszkos játékát. Elkíséri őket a színész-rendező Sziki Károly is, aki Szabó Violá­val együtt önálló esttel is a kö­zönség elé lép. Keresztrejtvényünk nyertesei Október 27-i számunkban közöltük pályázati keresztrejtvé­nyünket, amelynek helyes meg­fejtése: „Kedvenc csemege a Nap gyöngye.” A jó választ be­küldők közül a következők nyer­ték a Heves Megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat ajándékát: Gyárfás Sándor (Hatvan) egy 500 Ft-os, Uracs Istvánná .(Eger) egy 300 Ft-os, Szalai Mihályné (Sarud) pedig egy 200 Ft-os vásárlási utalvány szerencsés tulajdonosa. Gratulá­lunk! A mai számunkban talál­ható feladványunk megfejtését november 8-ig küldjék el szer­kesztőségünknek. Ki akartak rajtam fogni, de én lelepleztem őket. Az egri Csebokszáriban ugyanis — ahol lakom — a minap hajnalban nem volt áram. Sokáig tartották ugyan magukat, de aztán ők fáradtak el hamarabb, nem én. Hajnali fél négykor borult sötétbe a lakás, némult el a tévében a műholdas adás. Gondolták, ilyen sokáig már nem bírom, úgyis nyugovóra té­rek, s észre sem veszem, hogy pirkadat előtt egyszer csak elillan az áram, s csak ébredés táján jön vissza, újra működik a ke­nyérpirító. Arra apelláltak, hogy békésen iszogatom majd a te­ámat, és mit sem sejtek arról, hogy mi történik itt körülöttem amíg alszom, akár a házat is elvihetik a fejem fölül. De én — nem győzöm hangsúlyozni — nem vagyok egy ma született bárány, kivártam, és amíg ők azt hitték, hogy en­gem vernek át, én pompásakat röhögtem rajtuk — koromsötét­*,CI1' (kova) Gyerekvárosi jubileum Árva gyerekek bizonnyal mindig lesznek, s ebben az esetben igen nagy szükség van ilyen intézményekre. A tegnapi nap az ünneplésé volt az Egri Gyermekvárosban, a gondok most nem voltak olyan hangsúlyosak. A gyerekek műsort adtak, az épületben az elmúlt huszonöt évre emlékeztek, hatan kaptak a tanárok, nevelők közül nívódijat negyedszázados szolgálatukért. Mától ismét hétköznapok vannak ott is, a huszonhatodik évbe léptek. Boldog új éveket! (Fotó: Gál Gábor) Lesznek-e pártcsaták az önkormányzatokban? (Folytatás az 1. oldalról) tűk politizáló közösségek van­nak, amelyek információkkal és tanácsokkal tudják ellátni őket... Én semmiféleképpen nem párt­frakciókban gondolkozom, s val­lom: a pártok a képviselőknek ne utasításokat adjanak, a képvise­lők pedig a másik képviselő véle­ményét, javaslatát mindenkor érdemben értékeljék. Tehát fo­gadják el avagy vitassák, s ne aszerint, hogy az illető mely párt­hoz tartozik... — Én azt is nagyon fontosnak vélem, a testület munkája szem­pontjából, hogy véleményeink, javaslataink jól megalapozottak legyenek, amiben persze nagy segítséget jelenthet egy jól politi­záló párt, amelynek megfelelő tömegkapcsolatai is vannak, te­hát országos szervezettségénél fogva széles körű tapasztalatok­ról tud szükséges információkat nyújtani...! Gyöngyös: nincsenek zárt frakciók A polgármester és a megbízott jegyző távollétében Nagy József osztályvezető tájékoztatott arról, hogy egyelőre nem mutatkoznak olyan jelek, amelyek szerint ha­tározott vonalú frakciók lenné­nek a város képviselő-testületé­ben. Egyelőre senki nem hasz­nálta ezt a kifejezést, s azt sem je­lentették be, hogy lennének ilye­nek, s ezeknek vezetőik. Sőt a je­lek arra mutatnak, hogy az egyébként egymással élesen szembenálló pártok hasonló el­képzeléseket vallanak a város jö­vőjét illetően. Az első példa már­is adott, a helyi kereskedelmi szakközépiskola tantermet kíván vásárolni, s ezzel kapcsolatban az MDF és a KDNP bejutott képviselői azonos véleményt képviseltek az SZDSZ-éivel. Sőt az ezzel kapcsolatos szavazáson egyhangúlag voksolt az egész önkormányzati testület. Egerben: pártja válogatja... Elmúltak az ünnepi pillana­tok, amelyek a városi önkor­mányzati alakulást övezték. Ezek a napok már a frissen kez­dett munka jegyében teltek, s im­már lezajlott az első testületi ülés is, amelyre erősen rányomta bé­lyegét a pártok érezhető véle­ménykülönbsége. A kérdés: va­jon, jellemző lesz-e a város „par­lamentjére ” a frakciózás ? Avagy: egyfajta sajátosság jellemzi majd az önkormányzati üléseket? íme, a két nagyobb többséggel rendelkező pártcsoport szóvivő­jének véleménye... Dr. Gyurkó Péter (SZDSZ): — Ott kell kezdeni, hogy a de­mokráciát, mint olyat, már jókor kitalálták, tehát, van egy intéz­ményrendszere... S miután ná­lunk az önkormányzati törvény úgy épül fel, hogy a Parlamentet képezi le helyi szintre, nyilvánva­lónak tartom: képviselőcsopor­tokban kell működni. Ennek a csoportnak az a dolga, hogy egy­szer „átgyűrje” az anyagot, s ez­zel elősegítse az egész önkor­mányzat munkáját, így már eleve kevesebb fölös szó hangzik majd el az üléseken. A különböző többségi, kisebbségi és egyéb vé­lemények közül már csak a meg­szűrtek kerülnek ide két vagy há­rom tömörítésben. Ezek mellett lehet érvelni, tehát úgy gondo­lom, ez egy jó munkamódszer, a demokrácia egyik módja. — Tudtommal az SZDSZ már az alakuló ülés előtt létrehozta a frakcióját. Ez azt jelenti, hogy minden tanácskozás előtt szigorú „pártszűrés és -egyeztetés”folyik majd? — Arról valóban szó van, hogy megbeszéljük a dolgokat, de csak abban a kérdésben lesz úgynevezett „szóvivői” hozzá­szólás, amelyben egyhangú a csoport álláspontja. Ha vannak kisebbségi vélemények, akkor felállnak az érintett tagjaink, s el­mondják saját elképzelésüket. Ezzel tulajdonképpen a csopor­ton belül mindenki megkapja a munkálkodás egyéni szabadsá­gát... Mandák Attila (MDF): — Már az alakuló ülésen is ki­fejtettük, s azóta is ehhez tartjuk magunkat: frakciómentesen, a pártpolitikától eltekintve, tehát csak a város érdekében próbál­junk meg tevékenykedni. Ugyan­is, ha politikát viszünk a testületi munkába, akkor az óhatatlanul kötöttséget jelent. Mert, tegyük fel: egyetértek egy másik párthoz tartozó képviselő véleményével, de az esetleges frakciófegyelem miatt nem szavazhatom meg a ja­vaslatát... A lakoság érdeke min­denképpen azt kívánja meg, hogy a képviselő a saját körzeté­ért dolgozzon, ezzel viszont au­tomatikusan a várost is szolgálja, nem...? — Bizonyára akad olyan hely­zet, amikor mégis csak közös vé­leményt kívánnak tolmácsolni. Tervezik-e a szóvivői rendszer meghonosítását az MDF-es kép­viselők között? — így nem vetődött fel a kér­dés. De más dolog az, hogy a megkapott anyagról, testületi programról folytatunk közös be­szélgetéseket, s megpróbáljuk egyeztetni a véleményünket, de „messze” nem frakciószinten. Égyszerűen tájékoztatjuk egy­mást arról, hogy „én fel akarok állni holnap az ülésen és egy ilyen és ilyen javaslatot teszek”. Úgy is fogalmazhatom ezt: senkitől nem vesszük el a szólás és a véle­ményalkotás jogát és szabadsá­gát... Heves: el akarjuk kerülni a parttalan vitákat Dr. Hegedűs György, Heves város polgármestere elmondta: a jövő pénteki önkormányzati ülés előtt nem tud erről a kérdésről teljes biztonsággal, bővebbet mondani, de a jelenlegi elképze­lések szerint Hevesen nem mű­ködnének pártfrakciók. Ennek egyik oka, hogy a tes­tület mindössze 19 fős, és így a frakciók amúgy is elég csekély létszámúak lennének. Másrészt a polgármester azt szeretné, ha a pártcsatározások nem nehezíte­nék a munkát. El akarják kerülni azokat az olykor negatív jelensé­geket — parttalan vitákat —, amelyeket a parlamenti üléseken tapasztalhat az ország lakossága. A polgármester tehát azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a dönté­sekben Heves város érdekei kap­janak elsőbbséget, ne pedig a pártpolitikai szempontok. Készítették: Havas András Kovács Attila Moldvay Győző Szilvás István Változó egri buszközlekedés A városfejlesztési ter­veknek megfelelően: no­vember 6-tól várhatóan a hónap végéig út- és közmű- építési munkálatokat vé­geznek Egerben, a Kertész út-Szarvas tér-Mély utca közötti szakaszon. Ezért az érintett részen változik az autóbuszok útvonala. Az 5-ös, M5-ÖS helyijáratok Andornaktálya és Ostoros felé közlekedő járatai a So­mogyi B. út-Lenin út-Mün- nich F. út-Hadnagy út-Ker- tész utca vonalán járnak. Az elterelés miatt a buszok nem érintik a főiskolai, az Egészségház utcai, az uszo­dai, a Szarvas téri és a Ker­tész utca 70. előtti megálló­helyeket. Az egyéb jármű­vek forgalmát ez idő alatt a Makiári út-Szarvas tér- Hadnagy utca felé terelik. Ötven boltban kínálják Mint lapunkban is beszámoltunk róla, a Gabo­nakereskedelmi Kft. a kistermelők téli takarmány ellátására Ausztriából 25 ezer tonna árpát impor­tált. A Parasztszövetség kezdeményezésére az árut országosan a megyei gabonaforgalmi és malomipa­ri vállalatok saját szakbolthálózatukon keresztül ér­tékesítik, kedvezményes áron! Mint Sasvári Tivadartól, a Heves Megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat kereskedelmi­igazgatóhelyettesétől megtudtuk, tegnaptól sző­kébb hazánkban, 50 boltban tonnánként 7.100 fo­rintos áron kínálnak összesen 700 tonna árpát. Mindezt 600 forint kedvezménnyel biztosítják az érdeklődő kistermelőknek tonnánként. Arra szá­mítanak, hogy az esztendő hátralévő részében, de­cember végéig értékesítik is. Vágányzár Gyöngyös és Mátrafüred között Sínen marad vagy kisiklik a kisvonat...? ( Tudósítónktól): November 5-től, hétfőtől szü­netel a Gyöngyös — Mátrafüred között közlekedő kisvonatforga- lom, mert pályakorszerűsítés mi­att vágányzárra kerül sor. Amint azt Bajcsyné Tóth Idától, a Mát- ravasút vonalfőnökétől megtud­tuk, a Farkasmélyi megállónál mintegy 800 méteres szakaszon kicserélik az elöregedett talpfá­kat, vágányokat. A november vé­géig tartó munkálatokat a har­minc tagú kollektíva önerőből végzi, mert ez a megoldás a legol­csóbb. Amíg a korszerűsítés tart, állandó utasaikat kisvonat he­lyett mikrobusszal szállítják Gyöngyös és a Mátrafüred kö­zött. A járatok Gyöngyösről reg­gel 5.38 és 6.44-kor, délután pe­dig 15.36 és 16.40 órakor indul­nak, melyek Mátrafüredről visz- sza is szállítják utasaikat. Gyöngyös évtizedek óta ked­velt színfoltját, a kisvasút létét, fennmaradását szinte tragikusan érinti az üzemanyag-áremelés — adta ezt is tudtunkra az üzemve­zető. A Mátravasút ugyanis nem kap kompenzációt, s ez vesztesé­güket csak növeli, amely év végé­re várhatóan 1.6 millió forintra rúghat. A kialakult helyzethez a gázolajárak emelkedésén túl az is hozzájárult, hogy a csoportos is­kolai utazások elmaradtak, mindehhez az időjárás sem ked­vezett. Ahhoz, hogy fennmarad­janak, viteldijat kellene emelni­ük, de ez már csak azért is meg­gondolandó, mert a 13 forintos Gyöngyös — Mátrafüred közötti menetdíj már így is egy forinttal drágább, mint az autóbuszé. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság kezelésében üze­melő Mátravasút — a turisták, gyerekek, nyugdíjasok kedvenc közlekedési eszköze — vesztesé­ges. Az, hogy sínen marad-e vagy kisiklik a kisvonat, tehát végleges lesz-e vagy sem a vágányzár: előbb — utóbb kiderül a Mátra alján. Korábban a városi tanács egy fillérrel sem támogatta ezt a nevezetességet Gyöngyösön. Próbálkoztak reklámszerződés­sel is, mert a kis szerelvények iga­zán jó reklámhordozók lenné­nek, de nem érdeklődött senki. Vajon a helyi önkormányzati tes­tület törődik-e majd velük, pró­bál-e segíteni gondjaikon...? A kérdés nyitott. (korcsog)

Next

/
Oldalképek
Tartalom