Heves Megyei Hírlap, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-12 / 188. szám

HÍRLAP, 1990. november 12., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3. Jön a gáz... November 5-én kezdhették meg a Tigáz szakemberei Füze­sabony falusi részén a lakossági bekötéseket, a hónap első napja­iban ugyanis a miskolci kerületi műsszaki felügyelőség szakem­berei átvették a fogadóállomáso­kat. így a Bethlen, Kossuth, Rá­kóczi, Mátyás király, Egyetértés, Ifjúság, Pacsirta, Széchenyi, Hu­nyadi, Herbária és Kinizsi utcán, összesen 10 km hossszú szaka­szon vezetik be a gázt, mintegy 350 lakásba. A telepi részen de­cemberben a Honvéd, a Kere- csendi, a Szihalmi és a Vízház út mintegy 80 lakásában térhetnek át e modern fűtésre. A borkezelés így, a szüret után sok egri sző­lősgazdát érdekelhet az a téma, amelyet a Megyei Művelődési Központ kertgazda köre tűzött programjára. Ma délután 5 órá­tól a Knézich Károly utcai épü­letben dr. Pelle Béla beszél a bor­kezelés tudnivalóiról. Kukorica — hitelbe Megyénkben nagyon sokan foglalkoznak állattartással. Ezért is bizonyára érdekli és érinti őket az a hír, miszerint az Egyesült Államok 47,5 millió dollár kedvezményes hitelnyúj­tási szándékát közölték nemrég a magyar kormányfővel. Az emlí­tett összegért amerikai kukorica vásárlására nyűik lehetőség. A nagyüzemeknek ezt a tőzsdén keresztül értékesítik, a kisterme­lőknek viszont most dolgozzák ki a Földművelődésügyi Minisz­térium illetékesei azt a módszert, amely lehetővé teszi, hogy ked­vezményesen juthassanak az im­port kukoricához. Orenburgiakat várnak Az Orenburgi Alapítvány fel­hívja minden 1975-79 között Orenburgban vagy környékén dolgozó figyelmét, hogy azonnal jelentkezzen telefonon vagy sze­mélyesen dr. Egyed Istvánnál, a kuratórium elnökénél. Szeret­nék tisztázni a környezeti ártal­mak és a jelenlegi egészségkáro­sodásuk közötti ok és okozati ösz- szefüggést, amely megalapozhat egy esetleges kártérítési igényt. A cím: 1065 Budapest, Nagyme­ző út 28. Telefon: 1-324-350. Jótékony foci A Szabad Demokraták Szö­vetsége és a Fidesz gyöngyösi szervezetei jótékony célú kispá-' lyás labdarúgótornát rendeznek Pósfalvi Andriska gyógykezelé­sének támogatására. A két szer­vezet és a 16 kispályás labdarú­gócsapat a teljes bevételt föl­ajánlja e célra. A rendezvény színhelye a 7-es számú iskola tor­naterme, ideje: november 24-e, 7.30 óra. A gépjármű és a szívbeteg Ma délután 5 órakor Egerben, a Megyei Művelődési Központ­ban dr. Hoffmann Artúr, az Or­szágos Kardiológiai Intézet főor­vosa tart előadást Vezethet-e gép­járművet a szívbeteg? címmel. Újdonságok közútról, vasútról, hírközlésről (Folytatás az L oldalról) Ezt követően a házigazdák nevében dr. Jónás Pál megyei rendőrkapitány adott tájékozta­tást megyénk közlekedéséről, valamint a megyeszékhely új el­képzeléseit dr. Ringelhann György polgármester ismertette. A szombati napon a közleke­dési tárca vezetőivel találkozhat­tak az újságírók. Siklós Csaba miniszter elöljáróban kiemelte, hogy a pénzügyi tervek rövide­sen elkészülnek, és januártól tár­sadalmi vitára kívánják bocsáta­ni az infrastrukturális helyzet ja­vítását segítő fejlesztési koncep­ciókat. Az úthálózatról elmond­ta a miniszter, hogy tervbe van véve olasz cégekkel közösen egy Trieszt-Zágráb-Budapest-Zá- hony autópálya építése is. Ezután a közlekedési ágaza­ton belül a MÁV, a Malév, a Táv­közlési és Műsorszóró Vállalat vezérigazgatói szóltak a közeljö­vő terveiről. A MÁV vezérigaz­gatója megemlítette, hogy sze­Kétlóerős kisgazdaság Vitatkoznak a pártok, a Parla­ment, hogy vajon hány százalé­kát végezték már el a mezőgaz­dasági munkáknak, és hogy az most sok, vagy kevés. Nem akar­juk duzzasztani a polémiát, ezért egyszerű tényként annyit kürtö­lünk csak világgá, hogy Szöszke Patkó Lajos nagyvisnyói nyugdí­jas földjén épp a megfelelő ütem­ben mennek a dolgok. Kétlóerős bérmunkával felszántották már az egyholdas birtokot, amibe ku­koricát, krumplit, zöldséget, ba­bot ültetnek tavasszal, s amit a termést rendszeresen lopkodó autósok meghagynak, a család éléskamrájába kerül majd, jövő téli élelemnek... (Fotó: Koncz) retnének visszatérni a régi keres­kedővasút fogalmához, vissza akaiják adni rangjukat az állo­másfőnököknek, és szabad kezet kívánnak biztosítani a helyi üz­letkötésekhez. A Magyar Távközlési Vállalat vezérigazgatója elárulta, hogy ez év végéig szeretnék kicserélni az országban a legkorszerűtlenebb telefonokat, többek között a gyöngyösit is, amelyre konkrét svéd szerződés van. A tőkés partner vállalta, hogy még 1993 előtt korszerű digitális közpon­tot adnak át, s ezáltal lényegesen javul a mátrai települések tele­fonhálózata. A vasárnapot Egerben, az újonnan átszervezett Heves Me­gyei Közlekedési Igazgatóságon töltötték, ahol az oktatással és járművizsgáztatással ismerked­tek", majd elméleti és gyakorlati vizsgán mérték össze tudásukat a közlekedési újságírók. (Sz. Gy.) Méltó emléket Kálnoky Lászlónak A mai magyar költészetben nem ritkák a bámulatos időskori teljesítmények. Közülük is ki­emelkedik Kálnoky Lászlóé, aki élete utolsó 10 esztendeiében többet alkotott, mint korábban. Addig egzisztenciális okokból nagyrészt műfordításokra kellett szánnia tehetségét. Egerben, szülővárosában illő, hogy a kü­lönleges tehetségű költő életpá­lyájáról megemlékezzünk. Az 1991-es költészet napjára szán­ják a szervezők az ünnepséget. A Magyar írók Szövetsége, a Művelődési Minisztérium, a me­gyei tanács művelődési osztálya, az Egri Városi Televízió, a Heves Megyei Művelődési Központ, az egn Vitkovics-ház, és a Dobó Ist­ván Vármúzeum országos vers­mondó versenyt hirdet a költő emlékére, középiskolások, főis­kolások és egyetemisták részére. A verseny kétfordulós; jelent­kezési határidő december 15-e. Az előselejtezőket 1991. március 20-ig tartják meg. Az országos döntő természetesen Egerben lesz áprilisban. Jelentkezni a te- rületífeg illetékes művelődési központokban lehet. Monda­nunk sem kell, a versenyzőknek Kálnoky-művekből kell felké­szülniük. Nem állnak rosszul Andornakon Andomaktályán kilenc tagú a községi képviselő-testület. Ala­kuló gyűlésükön, amelyen többek között megállapították Balogh László polgármester fizetését — bruttó 26 ezer forintban —, arról is döntöttek, hogy felmérik vagyonhelyzetüket, pályázatot írnak ki a jegyzői állás betöltésére, és kéthetente jönnek össze, hogy a községet érintő ügyekben döntsenek. Ez utóbbi elhatározásukat azonban már­is „megszegték”, mert a jegyzői állásra hatan adták be pályázatukat, és a jelöltek meghallgatására valamennyien kíváncsiak voltak. így rendkívüli testületi ülést tartottak, ahol az a döntés született, hogy a falu jegyzőjének a fiatal, 23 éves Fiam Ildikót nevezik ki. A község vezetői már megtekintették a fennhatóságuk alá tarto­zó intézményeket is, és megállapították, hogy ezeket elhanyagolt ál­lapotban örökölték, s ezért rendbe kell majd azokat hozni. Különö­sen vonatkozik ez az iskola napközijére és a szolgálati lakásra. Sze­rencsére a legszükségesebb kiadásokra van pénzük, s várhatóan egy­millió forintot még tartalékolni is tudnak a jövő évre. Az is újság a faluban, hogy lakossági kezdeményezésre polgár­őrséget hoznak létre. A három községet felügyelő körzeti rendőr munkáját szeretnénk segíteni. A szervezőbizottságot már létrehoz­ták, s nagy meglepetésre közel 30-an máris jelentkeztek, hogy sza­badidejükben, illetve a hétvégeken felügyelnek a községre. Jó hír to­vábbá, hogy elkészítették a gázbevezetés tervezetét, ami zsűrizés előtt áll. Ha ezután megkapják az építési engedélyt is, akkór Ostoros, No- vaj és Makiár összefogásával megkezdődhet a szervezőmunka. Most lesz majd jó.katonának lenni...? Pályaválasztásról a honvédkollégiumban A fenti kérdésre kívánnak a legmeg­felelőbb körűimé-* nyék között válaszol­ni azoknak, akik szü­lőként, tovább tanul­ni szándékozó diák­ként érdeklődnek a katonai pálya iránt. Az egri Lenkey Já­nos Honvéd Kollégi­um ugyanis ma és no­vember 16. között nyitott kapukkal vár­ja az általános iskola utolsó osztályába já­ró fiatalokat, hogy betekinthessenek egy szakintézet mun­kájába, életébe. A kollégium vezetői­nek nem titkolt szán­déka, hogy kedvet ébresszenek a köny- nyűnek egyáltalán nem nevezhető, de szép egyenruhás élet­hivatás iránt. Ezért kerül sor hétfőtől péntekig naponta azokra a programok­ra, amelyek a leg­apróbb részletekig tájékoztatást adnak az osztályfőnökök irányította kisdiá­koknak, illetve szüle­iknek. Az általános ismertető után te­kinthetik meg a láto­gatók a kollégium egyes részeit: a könyvtárat, a múzeu­mot, a számítástech­nikai kabinetet, a ga­lériát, az ifjúsági klu­bot, a tanulószobá­kat, a növendékek körleteit, a gyengél­kedőt, de még a lőte- ret is. Sor kerül a je­lenlegi kollégisták szakköri, kulturális és sportéletének be­mutatására is, majd mindezt a közös be­szélgetés, valamint a „kérdezz-felelek” követi a tanácsadás, a felvilágosítás jegyé­ben a Bem tábornok tér 3-b'an. Rákócziról nevezték el Recski nyugdíj asklub A recski Rákóczi nyugdíjas­klub 1988. márciusában alakult, hetvenöt taggal. Eredetileg a község egyik csücskéből, a Rá- kóczi-telepről és a Kőbánya-te­lepről, a honvédtiszti lakótelep­ről jöttek ide a résztvevők, ké­sőbb a távolabbi részekről is csatlakoztak hozzájuk. Első évben a kőbánya kultúr- házában kaptak helyet, de csak egyévig lehettek ott, mert még a fűtés költségeit sem tudták fizet­ni. A honvédségtől kaptak segít­séget, s birtokba vehették a Kos­suth úton lévő pinceklub helyisé­geit. Tavaly februártól ingyen használhatnak mindent, csak a fűtéshez szükséges olajat kell megvenniük a két olajkályhába. Ennek költségét a községi tanács támogatásából fedezik, de örömmel fogadnak minden más segítséget is. Tanácsadó iroda Egerben A gazdasági életben bekövet­kezett változások, és a felmerülő igények érlelték meg azt a gon­dolatot, hogy a kezdő és már mű­ködő vállalkozások támogatásá­ra az Észak-Magyarországi Gaz­dasági Kamara Heves megyei képviselete is megtegye a szüksé­ges lépéseket. Azt a formát választották, hogy Egerben az ÉGSZI SZIN- VA közreműködésével vállalko­zási tanácsadó irodát nyitnak. Ezzel kapcsolatban sajtótájé­koztatót tartanak. Erre az ese­ményre november 13-án, ked­den délelőtt kerül sor, amelyről természetesen lapunk beszámol. Németországban is énekelnek a gyöngyösi zeneiskolából Ki lesz az intézet névadója? Immár több mint három évti­zede osztozik a helybeli Állami Zeneiskola Gyöngyös kulturális feladatain. Az intézet egykori diákjai közül dr. Mocsáry Lász- lóné igazgató olyanokkal is büsz­kélkedhet, mint a jelenleg Né­metországban éneklő Tihanyi Éva, a pécsi operatársulathoz szerződött Benei Katalin, vagy a nem kevésbé ismert Csonka Zsuzsa, hogy a Magyar Rádió zenekarában szereplő két másik gyöngyösit már ne is említse. A régi hallgatók soraiból he­ten jutottak el az akadémiai vég­zettségig, míg számosán közép­fokon folytatták tanulmányaikat s vizsgáztak is eredményesen. — A nem egészen húsz tanár jelenleg további 400fiatalt oktat a különböző tanszakokon — leg­inkább a városban sem kis ha­gyományú zongorára. A hegedű iránt sajnos már jóval kisebb az érdeklődés, majdhogynem eről­tetni kell a toborzást, jelentke­zést. Talán az éppen most induló népzenei képzéssel sikerül job­ban is felkelteni a kíváncsiságot, a kedvet. Mert mindent megpró­bálunk, hogy szélesebb körben is vágyat ébresszünk a muzsikára. Például a citeratanítással akkor is foglalkozunk, ha mindössze ketten járnak hozzánk. S termé­szetesen nemcsak így terjesztjük, gyarapítjuk az ismereteket. Két saját együttesünk isvan. A Musi- ca Mansueta és a Tücsök, ame­lyek rendszeresen fellépnek. Hosszú esztendőkön át szervez­tük a Filharmónia előadásait a felnőtteknek, egy idő óta pedig ifjúsági bérlettel hívjuk, várjuk a közönséget városunkból. Több­nyire tőlünk, a 6. és 7. számú ál­talános iskolákból és a gimnázi­umból. Évi három koncertet él­vezhetnek így a kisebbek, míg négyet a nagyobbak. Külön programban lépnek közönség elé a pedagógusok s,intézeti bér­letes előadásokon is szerepelnek gyermekcsoportunk társaságá­ban. Aztán — ki ne hagyjam! — rendszeresek persze a kötelező növendéghangversenyek is, sőt az úgynevezett „szorgalmas* műsorok, amikor az ifjúság köré­ből önkéntes jelentkezés alapján áll össze egy-egy közös produk­ció. Sőt! Minden évben nálunk van a megyei zongoraverseny is! Patinás öreg épületben — a helység kevés , műemlékeinek egyikében — beszélgetünk a múltról és jelenről. Sok minden más mellett kerül szóba, hogy a zeneiskolának máig sincs „ne­ve”. Próbálkoztak ugyan már a névadással, de valahogy nem lett belőle semmi. Pedig elképzelés lenne erre is. Bizonyságként mindjárt tip­peket sorol az igazgatónő, s nem akármilyeneket. Felvillanyoz az ötletcsokor, magam is teszek hozzá. — Lehetne az a névadó, mondjuk — említem — akár a „Nagytemplom” valamikori je­les orgonaművésze, főkántora, néhai Pátzay János is, aki sokáig zengette a karzat országhírű — ma is számos ismert előadót von­zó — míves, szép hangszerét. Vagy éppenséggel Gyöngyösi Rácz Géza, a nemzetközileg elis­mert legendás prímás, aki méltán vette kezébe s szólaltatta meg any- nyi vendég gyönyörűségére szin­tén a fél világon tündökölt édes­apjának hegedűjét. S bármelyi- kőjükre esnék is a választás, a né- pizenekar-vezető történelmi ér­tékű hagyatéka, legalább néhány érdekesebb relikvia feltétlenül hazakerülhetne a pesterzsébeti házból. Vitrinbe, tárlóba, múze­umi anyagként. Hogy a jövőnek is megőrizhessék az iskola falai. Áz igazgatónő felcsillanó szemmel kap a javaslaton. Már a tekintetén látszik, hogy ifeki is szimpatikus, lenne hozzá kedve., Mi több: kezdeményezi is, hogy felkarolják az ügyet! — Bizonyosra veszem, hogy az új polgármesteri hivatalban sem zárkóznak el az elképzelése­ink megvalósítása elől. Támo­gatják a kérésünket, hogy váro­sunk nemes tradícióit az említett módon is ápolhassuk. Nem kívánhatok mást, mint, hogy ez is sikerüljön. (gyóni) A 24. órában A Magyar Néptáncszövetség felhívása Megyénkben több sikeres néptáncegyüttes működik, ezért őket kiváltképp érdekelheti, hogy drámai hangú felhívást tett közzé a Ma­gyar Néptáncszövetség. Novák Ferenc megbízott elnök szerint a moz­galom a 24. órában van, ezért összefogásra van szükség. A végveszély elkerülésére fel kell készülni az új helyzetre, amelyben a szövetség min­den eszközzel küzd a tagszervezetek és együttesek fennmaradásáért. Sok olyan intézmény és szervezet szűnik meg, amely eddig hátteret nyújtott a csoportoknak. Ezért anyagi és jogifeltételeket kell terem tenia rövid és hosszútávú elképzelések megvalósításához. Az ideiglenes or­szágos elnökség csatlakozást s információkat kér. E betegség nevét hiába szádra ne vedd! (Folytatás az 1.oldalról) így az osztályvezető főorvos álláspontja az, hogy nem tiltja ezeknek a szereknek a használa­tát, de nem is javasolja. Éppen azért, mivel rendkívül fontos a lelki háttér és hit a betegség keze­lésénél. Mind több beteget kell regiszt­rálniuk. Ennék persze az is a hát­terében áll, hogy Heves megyé­ben magas az átlagéletkor, s a szaporodó évek alatt gyakrab­ban felismerésre kerülhet a hosz- szú idő alatt kialakuló kór. A bő egy esztendő alatt rendelkezé­sükre álló harmincegy ágyon mintegy ötszáz rászorulót kezel­tek. Húsz százalékuknál teljes ja­vulást tudtak elérni, azaz nem újult ki a daganat, illetve sokuk­nál a felvételkor még meglévő visszafejlődött. Egyes esetekben sikerült műtétre alkalmas álla­potba hozni a pácienseket, smin- • tégy harmincöt százalékban lé­nyeges élethosszabbítást, életmi­nőség-javítást tudtak biztosítani. Nem könnyű a helyzetük, mi­vel akkor képesek igazából ered­ményeket elérni, ha idejekorán észreveszik a rosszindulatú da­ganatot. De sajnos nagyon sok az elhanyagolt eset, még a legjob­ban megszervezett nőgyógyásza­ti szűrővizsgálatokra is egyre ke­vesebben járnak el. Ezabetegség ugyanis nem jár komoly panaszt okozó tünetekkel, ezért aztán nem is tűnik fel sokszor a léte. Az emberek mostanában hajlamo­sak kevesebbet törődni egészsé­gükkel, s csak akkor kerülnek az orvoisok elé, amikor már „ég á ház”. Megegyezünk abban, hogy egyelőre az emberek nem tekin­tik igazi értéknek önmagukat, nem tisztelik eléggé egészségü­ket, azért is ez a félhomály e be­tegség körül. Ha felfigyelnének az aránylag nem nagy, de mégis fenyegető tünetekre, eljárnának a szűrővizsgálatokra, s szembe­néznének azzal a betegséggel, amely nem csak őket, de család­jukat, környezetüket is érinti, bi­zony könnyebb lenne a helyzet. Szó esik az osztály helyzetéről is, mint a főorvos elmondja: jó körülmények között dolgoznak. A főorvos és három orvosa min­den erejével a munkára koncent­rál, s a nővérek is betegcentriku- sak. Nem kis jelentősége van en­nek, hiszen még más osztályok­nál is fontosabb itt'taián a jó, az emberséges hangulat. Külön figyelmet érdemel a re­habilitáció, vagyis az utókezelés gyógyászati és lelki szempontból egyaránt. Ezen az osztályon pszichológus szolgálja a betege­ket, a lábadozókat és a gyógyul- takat e téren. Annál is nagyobb szükség Van erre, mivel nehezen hiszik el a megbetegedettek, hogy egyenrangúak lehetnek a mindennapi életben. Mindenfé­leképpen meg kell adni a támo­gatást számukra, hogy teljesérté­kű embereknek érezhessék ma­gukat. Ennek érdekében alakí­tották például az emlőműtöttek klubját (működéséről, munkájá­ról már beszámoltunk lapunk­ban), ahol szervezett formában igyekeznek orvosi tanácsokat nyújtani, segíteni. Nehéz azzal a misztikus köd­del megküzdeni, amely ezt a be­tegséget körülveszi. Mégis szük­séges, mert nem kevesen válnak áldozataivá, pedig sokan meg­menekülnének, ha tisztábban látnának, s gondolkoznának er­ről, s időben megkeresnék az or- • vost. Gábor László

Next

/
Oldalképek
Tartalom