Heves Megyei Hírlap, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-10 / 161. szám

HEVES MEGYEI I. évfolyam, 161. szám ÁRA: 1990. október 10., szerda 5,80 FORINT A TANÍTÓ A GYERMEKEKET, AZ ORVOS A BETEGEKET HAGYJA OTT „...a politikamentesség szerintem embernélküliséget is je­lent.” (5. oldal) IGAZ, Ml ELMEHETÜNK TAKARÍTANI IS... „Az eredményt sötét fátyollal borították.” (5. oldal) EGY EDZŐMENESZTÉS HÁTTERE Vélemény a Hatvanban történtekről: „A játékosok többsé­gét is Takács elképzelései alapján igazoltuk.” (6. oldal) „Nem kell együtt meghalnunk” — patthelyzet egy öntödében A „vízfej” már nem, a gyöngyösiek még nem... Válaszúton: traktor vagy kapa? (Archív fotó: Szántó György) Lesz-e katasztrófa a mező- gazdaságban? Interjú dr. Reisinger Péterrel, a Földművelési Minisztérium főosztályvezetőjével Az ISG Gyöngyösi Öntöde és Gépgyárában felgyorsultak az események. A dolgozók • nevé- ben.Gól Katalin fogalmazta meg az eddig történteket. — Már hónapok óta különbö­ző híresztelések keringtek város­szerte a gyöngyösi öntödéről. El­adják? Nem adják? Mi lesz a munkások sorsa? Ami tény, hogy Szendrei László igazgató hosszabb ideje folytat tárgyalá­sokat külföldi cégekkel az együttműködésről. A hat érdek­lődő közül egyedül a nyugatné­met HA WLE cég bizonyult ko­moly vevőnek. Nézeteik viszont nehezen találkoztak, a gyár ve­zetése ugyanis nem volt hajlandó olyan üzletbe belemenni, ami a dolgozók többségét munkanél­küliséggel fenyegeti. A nyugati partner ugyanis csak az öntödére és a hozzá tartozó üres telekre tartana igényt, a gépgyárra nem. így egyelőre nem jött létre a vár­va várt megegyezés. Kérdés, hogy a gyöngyösiek hagyják-e magukat sodortatni az árral, vagy kezükbe veszik saját sorsuk irányítását. Döntöttek. A' szakszervezet munkásgyűlést hí­vott össze, ahol mindenkit tájé­koztattak a lehetőségekről. Ha az ISG — a nagy vállalat — nem változtat eddigi stratégiáján, jö­vő év elején öncsődöt jelenthet be. Éppen ezért a kollektíva több mint kétharmados többséggel megszavazta, hogy váljanak le a budapesti központtól. * * * E tények ismeretében kértük meg Szendrei László igazgatót, hogy tájékoztassa lapunkat a gyöngyösi részleg elképzelései­ről. — Egyelőre várunk — mond­ja. — A mi döntésünk világos: önállóak kívánunk lenni. Meg­alakult már az ideiglenes vállalati tanács 15 fővel, magam is bizal­mat kaptam, és felkértek, hogy folytassam tovább a tárgyaláso­kat a HAWLE képviselőjével. — Úgy tudom, ez a bizonyos képviselő az ISG vezérigazgató­jával, Konrád Anselm úrral kí­ván megállapodást kötni... — Nem jók az értesülései. Nem is tehetné, hogy csak a köz­ponttal egyezkedjen, hiszen az anyavállalat már nem dönthet a mi ügyünkben. Az is igaz, hogy mi pedig még nem dönthetünk, jogilag egyelőre nem tisztázott a helyzetünk, „lógunk a levegő­ben”. A hónap végén az ISG vál­lalati tanácsa bírálja el kérésün­ket az önállósodásról. Valószí­nűleg nemmel válaszolnak majd. — És akkor? — Az alapítóhoz, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz fordulunk. Nekik hatvan napon belül érdemi lépést kell tenni — ennek megfelelően csak január­ban válik világossá a helyzetünk. — Nem félnek az önállóság­tól? Hiszen egy központi rend­szer egyfajta védelmet is jelenthet a részlegeinek. — Nem kell együtt meghal­nunk, azt hiszem. Eddig semmi bajunk nem volt, arányosan ad­tunk és kaptunk, nem bántak ve­lünk mostohagyerekként. Nem is nagyon tehették, egyfolytában nyereséget termeltünk. Ha vi­szont most nem lépünk, jövőre szinte biztos, hogy együtt bu­kunk. Az ISG-nek öt gyára van, abból kettő jnár most vesztesé­ges. Az meg, hogy félünk-e az önállóságtól? Idáig is saját ma­gunk intéztünk mindent az anyagbeszerzéstől az értékesíté­sig, nem fogunk zavarba jönni, ha ezt most „központi vízfej” nélkül kell folytatnunk... Mint ismeretes, az Alkot­mánybíróság döntése alapján nincs mód arra, hogy csakis a föl­det kapják vissza a régi tulajdo­nosok. Ennek okán ismét fordu­lópontjához ért a földvita, hiszen a kisgazdák eredeti elképzelésé­nek kivitelezésére nincs mód. Az azóta napvilágot látott híradások némelyike arról tájékoztat, hogy a kisgazdák szerint az Antall- kormány „hátba szúrta” őket, ám sokan leplezetlen megnyug­vással vették tudomásul a dön­tést. A napokban megyénkben járt dr. Reisinger Péter, a Föld- művelési Minisztérium főosz­tályvezetője, akit a most kiala­kult helyzetről kérdeztünk: — Annyit tudok önnek el­mondani — mondta —, hogy az információk a minisztériumban nagyon szűkszavúan terjednek, és a napi sajtóból értesülünk a dolgokról. Tudni kell, hogy a mi­nisztériumban a korábbiakban is megoszlottak a vélemények a földkérdés kapcsán, tehát nem volt egyértelmű a minisztérium vezetésének álláspontja, hogy a reprivatizáció vagy a privatizáció a járható út. Ismeretes az, hogy a miniszter úr kisgazdapárti, vi­szont a minisztériumban fontos pozíciót betöltő urak MDF-ta- gok. (Folytatás a 3. oldalon) Doros Judit Ne engedje, hogy ismét mások döntsenek az Ön sorsáról! Magyar Demokrata förum MDF V Válasszon október 14-én! Egy nap alatt 488 külföldit állítottak elő Közbiztonsági razzia Aíz ország közbiztonságát sér­tő külföldiek kiszűrése érdeké­ben hétfőtől elrendelt intézke­déssorozat eredményeként az el­ső napon 488 külföldi állampol­gárt állítottak elő. Eddig 288 személy adatait dolgozták fel. Összesen 13 ország állampolgá­rainak — köztük 146 románnak és 98 lengyelnek — az ügyében történt intézkedés. Közülük 56- ot meghallgatás után elbocsátot­tak, 39-en pedig önként vállalták az ország elhagyását — közölték az MTI érdeklődésére a Belügy­minisztériumban. Idegenrendészeti intézkedés­ként 143 külföldinek a tartózko­dási engedélyét megvonták, 22 személyt kiutasítottak. Hét eset­ben elrendelték a kiutasítást biz­tosító őrizetet is. Büntető-, illet­ve szabálysértési eljárást 18 sze­mély ellen kezdeményeztek. A legtöbb rendőri intézkedés oka az útiokmány, illetve a tar­tózkodási engedély hiánya, a vám- és devizaszabályok meg­sértése, valamint engedély nél­küli árusítás volt. A BM Határőrség illetékese arról tájékoztatta az MTI-t, hogy hétfőtől a korábbi gyakorlattól eltérően nem küldik vissza az or­szág belsejébe azokat a külföldi állampolgárokat, akik, ugyan ér­vényes útlevéllel, de többnyire ví­zum nélkül kísérelnek meg ma­gyar területről Ausztriába át­szökni, hanem bekísérik őket a Győrött, Sopronban és Szom­bathelyen ideiglenesen felállított befogadóállomásokra. Ezeken a helyeken pedig az igazgatásren­dészet, valamint a menekültügyi hivatal munkatársai döntenek az elfogott személyek sorsáról. Kedd reggelig 127 felnőttet és 5, velük tartózkodó gyermeket kí­sértek be a három állomásra. Kö­zülük 47 román állampolgárt busszal máris útnak indítottak a nagylaki határállomásra. Az el­fogott libanoni, török és szír ál­lampolgárokat várhatóan kato­nai repülőgéppel szállítják haza. (Folytatás a 2. oldalon)- MINISZTERELNÖKI UTAZÁS. Antall József mi­niszterelnök október 12-én Hollandiába utazik, majd októ­ber 15 — 21. között hatnapos látogatást tesz az Amerikai Egyesült Államokban. A hol­landiai és az egyesült államok­beli látogatás között kerül sor a helyhatósági választások máso­dik fordulójára; a miniszterel­nök csak ezt a napot, október 14-ét tölti itthon; másnap — október 15-én — utazik az Amerikai Egyesült Államokba, George Bush elnök meghívásá­ra.- SZOVJET PÁRTTÖR­VÉNY. A szovjet parlament kedden elfogadta a szovjetunió- beli többpártrendszer jogi alap­jául szolgáló törvényt. Ä társa­dalmi egyesülésekről szóló tör­vény teljes egyenjogúságot biz­tosít valamennyi párt részére. A történelmi jelentőségű doku­mentum végérvényesen lezárta a kommunista párt egyeduralmá­nak korszakát. ­- ÚJ IRAKI RAKÉTA. Nagy hatótávolságú iraki rakéta kifejlesztéséről tett bejelentést kedden Szaddám Húszéin. Az iraki elnök bejelentését egy be­mondó olvasta fel a bagdadi rá­dióban. A fegyverről annyit árultak el, hogy hatótávolsága több száz kilométer.- MNB-KÖTVÉNY. Újabb jelentős összegű MNB-kötvényt jegyezhetnek keddtől a befekte­tők az osztrák pénzpiacon. A je: lenlegi félmilliárd schilling ösz- szegű kötvénykibocsátás idén már az ötödik, és az osztrák pénzpiacon a második. Görgetik a „hordóügyet” A Legfőbb Ügyészség tegnap a következő közlemény közzétételét kérte a Magyar Távirati Irodától: „Mint az a sajtó híradásaiból is közismert, az Országgyűlés elnöké­nek kezdeményezésére a Legfőbb Ügyészség vizsgálatot folytat an­nak megállapítására, hogy az Országgyűlés szeptember 18-i ülésén egy interpelláció előterjesztése közben milyen tartalmú közbekiáltás hangzott el. A Legfőbb Ügyészség soron kívüli intézkedéssel beszer­zett minden olyan tényanyagot, amely szükséges a vizsgálat előbb jel­zett céljának eléréséhez. Minthogy a vizsgálat lefolytatásához külön­leges szakértelemre van szükség, ilyen szakértelemmel rendelkező szakértőket vesz igénybe. A vizsgálat befejezése után a Legfőbb Ügyészség megállapításait az Országgyűlés elnökének rendelkezésé­re bocsátja.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom