Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-29 / 152. szám

A Moszkva-pa esték előadója, Gorbacsov szerepében Moszkva. Az Utolsó figyel­meztetés című amerikai film a csernobili atomerőmű katasztró­fájáról szól. A film egy részét a Szovjetunióban forgatták szovjet filmesek közreműködésével. Ar­ra az epizódra, amikor a szovjet elnök dolgozószobájában fogad­ja Armand Hammert és Robert Gailt, a rendező szovjet színészt hívott meg Mihail Gorbacsov szerepére. A népszerű Vlagyimir Trosinra esett a választása, aki már rengeteg színpadi és filmsze­repet játszott, többek közt Le­nint alakította a Moszkvai Mű­vész Színházban A Kreml to­ronyórája című darabban, vala­mint a fiatal Churchillt az Össze­omlás című filmben. — Amikor a Gorbacsov-sze- rep próbajátékára hívtak — mondta Trosin a Novosztyi tudó­sítójának —, arra gondoltam, hogy én nem is hasonlítok az el­nökre, se a szám, se a szemem, talán csak a „frizuránk” hasonlít. De kíváncsiságom erősebb volt, tehát elmentem. Úgy láttam, Tony Page azok közé a rendezők közé tartozik, akik azt az elvet vallják, hogy a tartalomért érde­mes feláldozni a külső hasonló­ságot. Majdnem egy órát beszél­gettünk Mihail Gorbacsovról, én elmondtam, milyennek képze­lem, próbáltam eljátszani, ahogy felszólal, emberekkel beszélget, elgondolkozik, haragszik. Már nem tudom, mindezt hogy csi­náltam, de a rendező és a produ­cer nekem adták a szerepet. Már a búcsúzásnál valaki el­mondta az amerikaiaknak, hogy én az a bizonyos Trosin vagyok, aki először énekelte a híres Moszkva-parti esték című dalt. Az éneket persze mindenki is­merte, ott rögtön el is énekeltük kórusban. Most természetesen, izgulok: állandóan gyötör a kétség „ha- sonlít-nem hasonlít”, de a lé­nyeg: hogyan fogadják majd ala­kításomat honfitársaim? Hiszen én játszottam el először filmen a szovjet elnök szerepét. A tíz neves marsall egyike volt Meghalt Hszü tábornok Hosszú betegség után 88 éves korában elhunyt Hszü Hsziang- csien, a kínai Vörös Hadsereg tíz neves marsalljának egyike. Hszü az 1934 — 1935-ös hosz- szú menetelésben egy hadosz­tályt vezetett, később partizá­negységet irányított a japán megszállók ellen. 1949 — 1954 között a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg vezérkari főnöke. 1967-ben azzal vádolták, hogy szemben áll Lin Piaóval (egy má­sik marsall), és szabotálja a „kul­turális forradalmat”. 1969-ben rehabilitálták, 1978 — 81 között védelmi miniszter volt. A hadsereg korszerűsítésé­nek, a katonai technológia im­portjának támogatása érdeké­ben Hszü Hsziang-csien azzal ri­ogatta a pekingi vezetést, hogy a Szovjetunió Kína stratégiai beke­rítésére törekszik, és agresszióra készül. Hszü marsall katonai pá­lyafutása 1985-ben zárult le, amikor más agg vezetőkkel együtt egy rendkívüli pártérte­kezleten lemondásra kényszerí­tették. Mintegy ezer oszakai állam­polgár beperelte a japán kor­mányzatot, amiért az közpénze­ket használ föl a császár novem­beri beiktatási ceremóniájára. Ez szerintük alkotmányellenes, mert az ország alaptörvénye rög­zíti az állam és az egyház külö­nállását. A városi bíróságnál benyújtott keresetükben a felperes állam­polgárok egyidejűleg fejenként 10 ezer jen kártérítést is követel­nek, amiért az állam „lelki fáj­dalmat" okozott nekik a koroná­zásról szóló döntéssel. A japán kormányzat nemrégiben jelen­tette be, hogy Akihito uralkodó beiktatási ceremóniáját miként akarja lebonyolítani, és részlete­sen ismertette a szertartást, ame­lyet azért modernizáltak, hogy kifejezésre juttassák az államfel­ség elvét. Az oszakai polgárok azzal ér­velnek, hogy mind a daidzsoszai, mind a trónra lépés rítusa sinto vallási ceremóniák, az államnak tehát nem szabadna rájuk pénzt fordítania. Az uralkodó hat mé­ter magasan elhelyezett trónra lép majd föl, ami tudósok szerint sinto hagyományt szimbolizál, azt, hogy Amateraszu istenség 2600 évvel ezelőtt az égből alá- szállva alapította meg a császár­ságot. Még nagyobb bajok van­nak a daidzsoszaijal, vagyis az­zal, hogy az uralkodó rizst és kü­lönböző ételeket ajánl föl az iste­nek bizalmának elnyerésére. Ez a ceremónia mintegy 1 milliárd forintnak megfelelő összegbe fog állítólag kerülni. Közpénze­ket ilyen célra nem lehet az al­kotmány értelmében fordítani, minthogy azt sem engedi meg az alkotmány 20. pontja, hogy az állam beavatkozzék a vallási ne­velés ügyébe. „Az állam tör­vénytelen vallásos tevékenysé­ge” — címén követelik a felpere­sek a kártérítést. Ami a politikai pártokat illeti, a Japán Szocialista Párt szintén kifogásolja a drága daidzsoszait, és a ceremóniáknak a biroda­lomra emlékeztető jelképeit. A párt szerint, amikor a miniszte­relnök banzait kiált a császár di­csőségére, ezzel a háború előtti császárság emlékeit ébreszti föl, és megsérti az ázsiai népeket, amelyek sokat szenvedtek a ja­pán militarizmustól. Hírlap 1990. 29-, szombat UFO-lesen Amikor a tudomány is elbizonytalanodik Az angliai Hed község mel­lett található óriási gabonatáb­lákon az utóbbi időben egyre több titokzatos ábra tűnt fel. Legtöbbjüket a közeli dombte­tőről fedezték fel, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a föl­dekre. Legelőször a gazdálko­dók persze azt hitték, hogy vala­melyik szomszéd paraszt tréfát űz velük, de mint később kide­rült, ezek a lenyomatok olyan szabályosak — elég egy pillan­tást vetni rájuk —, hogy semmi­féle emberi alkotás nyomai nem lehetnek. — A tudósok a fényképen le­vő ábrákra először legyintettek, mondván: talán a tréfás kedvű szomszéd parasztok traktorral vagy kombájnnal készítették a lenyomatokat. Csakhogy a le­nyomatokhoz vezető bejáratok­nak is látszani kellene, de ilyet nem találtak. Az is felmerült, az ábrákat hátha helikopterről ké­szítették, de ezt a felvetést is azonnal elvetették, hiszen moz­gó gépről semmiféle szabályos grafikát nem lehet készíteni, nemhogy ilyen precíz lenyoma- tot. 1989-ben Angliában az ábrák száma elérte a 2 70-et, 90 augusz­tusáig 480-ra növekedett a szá­muk. Ezzel arányosan méretük is. A legnagyobb átmérője eléri a 100 métert is. Sőt, ma már szabá­lyos téglalap alakú ábrákat is megfigyelhetünk. Ezek után nem csoda, hogy az ott élő embe­rek világvéget jósolgattak. A nagy zűrzavar közepette két an­gol botanikus mikroszkopikus vizsgálatok alá vette a lenyoma­tok alatt a talajt és a gabonasze­meket. Az eredmény megdöb­bentő volt. Az ábrákban a gabonasze­mek, szárak molekuláris szerke­zete teljesen megváltozott, s olyan tulajdonságokat mutatott, amivel a kutatók eddig még soha nem találkoztak. Sokak szerint Terence Meaden angol fizikus el­mélete bizonyult a legjobbnak, bár ez sem ad mindenre magya­rázatot. Meaden szerint a köráb­rákat elektromosan töltött, forró léggömb hozza létre, amely hirte­len csap le a földekre, és jellegze­tes körkörös rombolást végez a mezőgazdasági kultúrában. So­kaknak persze úgy tűnik, mintha UFO-k szálltak volna le ezen a A KGB és a g! asznoszt A KGB jelenlegi tevékenysé­gének és a szervezetben zajló pe­resztrojkának alapvető irányzata a törvény és a nyilvánosság. Az egyik legtitkosabb szovjet ható­ság újabb lépést tett a fentiek felé azzal, hogy létrehozta a Társa­dalmi Kapcsolatok Központját, melyet a Ljubjankán lévő híres épületben mutattak be szovjet és külföldi újságírók számára ren­dezett sajtókonferencián. Az AN tudósítója megkérdez­te, mennyire tükröződnek a KGB-ről szóló új törvényben a glasznoszty szempontjai, es ilyen körülmények között hogyan va­lósul majd meg a szervezet több szempontból titkos munkája? — A KGB tevékenységében a glasznoszty kérdése elsősorban a jogi alapok megerősítését, szer­veink szigorú, törvényes keretek közötti működését érintik — mondta Alekszandr Karbainov, a központ vezetője. A kidolgo­zandó törvényben szigorúan meghatározzák szervezetünk jo­gait, kötelességeit és tevékenysé­gének kereteit. Ugyanakkor munkánkban ésszerű arányban kell lennie a glasznosztynak, és a titkosság olyan fokának, amely lehetővé teszi hatékony tevé­kenységünket. Az újságírókkal folytatott be­szélgetés egyenes és nyílt volt. Szóba került az NKVD archívu­maihoz való hozzáférés kérdése is, csakúgy, mint az eltűnt svéd diplomata, Raul Wallenberg sor­sa, a KGB jelenlegi tevékenysé­gének ismertetése, valamint Oleg Kalugin, volt KGB-tábor- nok és a KGB múltban játszott szerepe. vidéken, pedig a gabonatáblá­kon levő ábrák csak atmoszféri­kus képződmények. Feltételezé­se szerint: a dombok felett elha­ladó szél a domb oldalán örvé­nyeket hoz létre, ezáltal forgó léggömbök keletkeznek. Állítá­sát azzal támasztja alá, hogy a köröket főleg a dombok közelé­ben lévő földeken fedezték fel. A dolog érdekessége még az, ha va­laki varázsvesszővel — tehát olyan vesszővel, amivel az embe­rek vizet szoktak keresni — vizs­gálja a köröket, a vessző ugyan­úgy lefordul, mintha ott víz len­ne. Tehát valami sugárzik vissza a földből, valami, ami az elektro­mos hatás miatt jött létre, amit a forgó elektromosan töltött lég­gömb préselt a földbe. Elgondolkodtató továbbá az is, hogy az ábrák szinte mindig éjszaka keletkeznek, nagyon sza­bályosak, és a rejtélyes erő az óramutató járásával megegyező, vagy ellentétes irányba tekeri a gabonát. És mindez rendszerint olyan csendben történik, hogy a környékbeli lakók soha semmit sem hallanak. Ezek után a tudó­sok magnetofonokat helyeztek el a földeken, de ez a megoldás sem hozott semmiféle ered­ményt. Derek Elsőn meteoroló­gus végül így összegzett: általunk Titokzatos ábrák a gabonaföldeken ismert eszközökkel, a mai fizikai ismereteink birtokában ezek az óriás körök nem hozhatók létre. Itt magas intelligenciájú lények hatalmas erőt igénylő munkájá­ról van szó. A gond csupán az, hogy a helyi UFO-szervezetek szerint itt sem észleltek gyako­ribb UFO-tevékenységet, mint másutt. Mások elképzelései sze­rint a körök és téglalapok elren­dezései jelenthetnek valamit, de megfejtésükhöz hosszú évekre lesz szükség. Ha már a legfrissebb titkok elemzésénél tartunk, nem sza­bad kihagyni az úgynevezett Hassdalen-jelenséget sem! Ez a jelenség nagyon erős fényen ala­pul, és gyakran a házak tetején jelenik meg. Egy olyan fénysu­gárról van szó, amelynek átmé­rője legalább húsz méter, és köz­vetlenül a házak felett keletke­zik. Nem csoda, hogy az ott lakó emberek nagyon megijedtek tő­le. Sokszor akár órákig is világít­hat egyfolytában. Ha dombolda­lon jelenik meg — néhány órai le­begés után —, hirtelen lekúszik a völgybe. Eddig még senki sem tudta megmagyarázni, miféle fény ez. A szakemberek szerint nagyon sok energiát kell, hogy tartalmazzon, hiszen órákon át képes erős fénnyel világítani. A Hassdalen néven futó kutató- program azt a célt tűzte ki maga elé, hogy minél pontosabban fel­térképezze a jelenség természe­tét. Eddig már sok mérést végez­tek az oslói egyetemmel együtt­működve, jól felszerelt műszeres párjukkal, radar, lézer, elektro- magnetométer, stb., de még most sem tudják megmondani, mi ez az ismeretlen eredetű tüne­mény. A kutatás legfontosabb kérdése az: honnan jön az a ha­talmas energia? Maga Erling Strand, a Hassdalen-program vezetője is elismeri, hogy ezek a fények az embereket sokszor fél­revezetik, és hajlamosak azt hin­ni, hogy UFO-któl származnak, de valójában — szerinte — egy is­meretlen természeti jelenséggel állunk szemben. De vajon ugyanilyen jelenség­nek számítanak-e az angliaihoz megdöbbentően hasonlatos kör alakú ábrák, melyek már Japán­ban is feltűntek a Fukuoka kör­zetében elhelyezkedő rizsfölde­ken. A több méter átmérőjű sza­bályos körön belül itt a rizsszálak módszeresen az óramutató járá­sával ellentétesen nyomódtak le. Úgy látszik, egy új jelenségsoro­zat van terjedőben. Ki tudja, mi lesz a vége!? Yasné Tana Judit A röntgen segített... Ismeretiem Goya -festm ény Fontos felfedezésre jutottak szakértők a Buenos Aires-i Nemzeti Képzőművészeti Mú­zeum tulajdonában lévő, eddig kevésbé ismert festő képének restaurálása során: amikor a mind ez idáig Luis Osoriónak tu­lajdonított „Jósé Romero torreá­dor portréja” címen jegyzett ké­pet megröntgenezték, a festmé­nyen látható képaláírás alatt Goya neve vált olvashatóvá. A Buenos Aires-i múzeum és az amerikai Philadelphiai Nem­zeti Múzeum szakértői április óta tanulmányozták a festmény ere­detiségét. A képet különleges vizsgálatoknak vetették alá, és csak a röntgen- és ibolyántúli su­garakkal való átvilágítás ered­ményére támaszkodva jelentették be felfedezésüket — közölte Jor­ge Lorenzutti, a múzeum igazga­tója. Elmondta, hogy a Goya ne­vét eltakaró festékréteget a szak­értők eltávolították, és a képet visszahelyezték a múzeum kiállí­tótermébe. Elpusztult volna New , Washington, Chictigo Fidel Castro kubai vezető 1962-ben, a karibi válság idején azt javasolta Nyikita Szergeje- vics Hruscsovnak, a Szovjetunió akkori első emberének, hogy Moszkva ne vonja ki a Kubába telepített nukleáris rakétáit, ha­nem azokkal támadja meg az Egyesült Á llamokat—olvasható Hruscsov most nyilvánosságra hozott újabb visszaemlékezései­ben. Hruscsov 1964-es bukása után mondta magnóra emlékeit. A Der Spiegel ezekből részlete­ket közölt a hetvenes években. Az egész felvételt eddig a család nem hozta nyilvánosságra, de októberben a teljes szöveg megje­lenik „Hruscsov emlékei: a glasznoszty magnószalagok” címmel. A készülő kötetből a Ti­me című amerikai hetilap közölt legújabb számában részleteket. A karibi válságot az robban­totta ki, hogy a Szovjetunió 42 darab nukleáris rakétát telepített az egyébként súlyosan fenyege­tett Kubában. Amikor az ameri­kai titkosszolgálat ezt felderítet­te, és Washington a rakéták le­szerelését követelte Moszkvától, Castro azt javasolta Hruscsov­nak, hogy a rakétákkal mérjenek megelőző csapást az Egyesült Ál­lamokra. Ezekkel a fegyverekkel el lehetett volna pusztítani New Yorkot, Washingtont és Chica­gót. A szovjet vezető azonban, miután biztosítékokat kapott az amerikai kormánytól, hogy az Egyesült Államok nem követ el újabb inváziót Kuba ellen, a ra­kéták kivonása mellett döntött. (A CIA egy évvel korábban sú­lyos kudarcba fulladt inváziót szervezett és hajtott végre a ku­bai Disznó-öbölben.) Hruscsov arról is szól, hogy Sztálin egyszer meleg szavakkal méltatta a Rosenberg házaspárt, akiket az Egyesült Államokban bíróság elé állítottak és kivégez­tek azzal a váddal, hogy atomtit-' kokat árultak el Moszkvának. Sztálin nem részletezte, hogy mi­re gondol, csak annyit mondott: Julius és Ethel Rosenberg na­gyon speciális segítséget nyújtott nekünk az atombomba elkészí­tésének felgyorsításában — idézi a Time Hruscsovot. Lehet-e banzai-t kiáltani?

Next

/
Oldalképek
Tartalom