Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)
1990-09-29 / 152. szám
A Moszkva-pa esték előadója, Gorbacsov szerepében Moszkva. Az Utolsó figyelmeztetés című amerikai film a csernobili atomerőmű katasztrófájáról szól. A film egy részét a Szovjetunióban forgatták szovjet filmesek közreműködésével. Arra az epizódra, amikor a szovjet elnök dolgozószobájában fogadja Armand Hammert és Robert Gailt, a rendező szovjet színészt hívott meg Mihail Gorbacsov szerepére. A népszerű Vlagyimir Trosinra esett a választása, aki már rengeteg színpadi és filmszerepet játszott, többek közt Lenint alakította a Moszkvai Művész Színházban A Kreml toronyórája című darabban, valamint a fiatal Churchillt az Összeomlás című filmben. — Amikor a Gorbacsov-sze- rep próbajátékára hívtak — mondta Trosin a Novosztyi tudósítójának —, arra gondoltam, hogy én nem is hasonlítok az elnökre, se a szám, se a szemem, talán csak a „frizuránk” hasonlít. De kíváncsiságom erősebb volt, tehát elmentem. Úgy láttam, Tony Page azok közé a rendezők közé tartozik, akik azt az elvet vallják, hogy a tartalomért érdemes feláldozni a külső hasonlóságot. Majdnem egy órát beszélgettünk Mihail Gorbacsovról, én elmondtam, milyennek képzelem, próbáltam eljátszani, ahogy felszólal, emberekkel beszélget, elgondolkozik, haragszik. Már nem tudom, mindezt hogy csináltam, de a rendező és a producer nekem adták a szerepet. Már a búcsúzásnál valaki elmondta az amerikaiaknak, hogy én az a bizonyos Trosin vagyok, aki először énekelte a híres Moszkva-parti esték című dalt. Az éneket persze mindenki ismerte, ott rögtön el is énekeltük kórusban. Most természetesen, izgulok: állandóan gyötör a kétség „ha- sonlít-nem hasonlít”, de a lényeg: hogyan fogadják majd alakításomat honfitársaim? Hiszen én játszottam el először filmen a szovjet elnök szerepét. A tíz neves marsall egyike volt Meghalt Hszü tábornok Hosszú betegség után 88 éves korában elhunyt Hszü Hsziang- csien, a kínai Vörös Hadsereg tíz neves marsalljának egyike. Hszü az 1934 — 1935-ös hosz- szú menetelésben egy hadosztályt vezetett, később partizánegységet irányított a japán megszállók ellen. 1949 — 1954 között a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg vezérkari főnöke. 1967-ben azzal vádolták, hogy szemben áll Lin Piaóval (egy másik marsall), és szabotálja a „kulturális forradalmat”. 1969-ben rehabilitálták, 1978 — 81 között védelmi miniszter volt. A hadsereg korszerűsítésének, a katonai technológia importjának támogatása érdekében Hszü Hsziang-csien azzal riogatta a pekingi vezetést, hogy a Szovjetunió Kína stratégiai bekerítésére törekszik, és agresszióra készül. Hszü marsall katonai pályafutása 1985-ben zárult le, amikor más agg vezetőkkel együtt egy rendkívüli pártértekezleten lemondásra kényszerítették. Mintegy ezer oszakai állampolgár beperelte a japán kormányzatot, amiért az közpénzeket használ föl a császár novemberi beiktatási ceremóniájára. Ez szerintük alkotmányellenes, mert az ország alaptörvénye rögzíti az állam és az egyház különállását. A városi bíróságnál benyújtott keresetükben a felperes állampolgárok egyidejűleg fejenként 10 ezer jen kártérítést is követelnek, amiért az állam „lelki fájdalmat" okozott nekik a koronázásról szóló döntéssel. A japán kormányzat nemrégiben jelentette be, hogy Akihito uralkodó beiktatási ceremóniáját miként akarja lebonyolítani, és részletesen ismertette a szertartást, amelyet azért modernizáltak, hogy kifejezésre juttassák az államfelség elvét. Az oszakai polgárok azzal érvelnek, hogy mind a daidzsoszai, mind a trónra lépés rítusa sinto vallási ceremóniák, az államnak tehát nem szabadna rájuk pénzt fordítania. Az uralkodó hat méter magasan elhelyezett trónra lép majd föl, ami tudósok szerint sinto hagyományt szimbolizál, azt, hogy Amateraszu istenség 2600 évvel ezelőtt az égből alá- szállva alapította meg a császárságot. Még nagyobb bajok vannak a daidzsoszaijal, vagyis azzal, hogy az uralkodó rizst és különböző ételeket ajánl föl az istenek bizalmának elnyerésére. Ez a ceremónia mintegy 1 milliárd forintnak megfelelő összegbe fog állítólag kerülni. Közpénzeket ilyen célra nem lehet az alkotmány értelmében fordítani, minthogy azt sem engedi meg az alkotmány 20. pontja, hogy az állam beavatkozzék a vallási nevelés ügyébe. „Az állam törvénytelen vallásos tevékenysége” — címén követelik a felperesek a kártérítést. Ami a politikai pártokat illeti, a Japán Szocialista Párt szintén kifogásolja a drága daidzsoszait, és a ceremóniáknak a birodalomra emlékeztető jelképeit. A párt szerint, amikor a miniszterelnök banzait kiált a császár dicsőségére, ezzel a háború előtti császárság emlékeit ébreszti föl, és megsérti az ázsiai népeket, amelyek sokat szenvedtek a japán militarizmustól. Hírlap 1990. 29-, szombat UFO-lesen Amikor a tudomány is elbizonytalanodik Az angliai Hed község mellett található óriási gabonatáblákon az utóbbi időben egyre több titokzatos ábra tűnt fel. Legtöbbjüket a közeli dombtetőről fedezték fel, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a földekre. Legelőször a gazdálkodók persze azt hitték, hogy valamelyik szomszéd paraszt tréfát űz velük, de mint később kiderült, ezek a lenyomatok olyan szabályosak — elég egy pillantást vetni rájuk —, hogy semmiféle emberi alkotás nyomai nem lehetnek. — A tudósok a fényképen levő ábrákra először legyintettek, mondván: talán a tréfás kedvű szomszéd parasztok traktorral vagy kombájnnal készítették a lenyomatokat. Csakhogy a lenyomatokhoz vezető bejáratoknak is látszani kellene, de ilyet nem találtak. Az is felmerült, az ábrákat hátha helikopterről készítették, de ezt a felvetést is azonnal elvetették, hiszen mozgó gépről semmiféle szabályos grafikát nem lehet készíteni, nemhogy ilyen precíz lenyoma- tot. 1989-ben Angliában az ábrák száma elérte a 2 70-et, 90 augusztusáig 480-ra növekedett a számuk. Ezzel arányosan méretük is. A legnagyobb átmérője eléri a 100 métert is. Sőt, ma már szabályos téglalap alakú ábrákat is megfigyelhetünk. Ezek után nem csoda, hogy az ott élő emberek világvéget jósolgattak. A nagy zűrzavar közepette két angol botanikus mikroszkopikus vizsgálatok alá vette a lenyomatok alatt a talajt és a gabonaszemeket. Az eredmény megdöbbentő volt. Az ábrákban a gabonaszemek, szárak molekuláris szerkezete teljesen megváltozott, s olyan tulajdonságokat mutatott, amivel a kutatók eddig még soha nem találkoztak. Sokak szerint Terence Meaden angol fizikus elmélete bizonyult a legjobbnak, bár ez sem ad mindenre magyarázatot. Meaden szerint a körábrákat elektromosan töltött, forró léggömb hozza létre, amely hirtelen csap le a földekre, és jellegzetes körkörös rombolást végez a mezőgazdasági kultúrában. Sokaknak persze úgy tűnik, mintha UFO-k szálltak volna le ezen a A KGB és a g! asznoszt A KGB jelenlegi tevékenységének és a szervezetben zajló peresztrojkának alapvető irányzata a törvény és a nyilvánosság. Az egyik legtitkosabb szovjet hatóság újabb lépést tett a fentiek felé azzal, hogy létrehozta a Társadalmi Kapcsolatok Központját, melyet a Ljubjankán lévő híres épületben mutattak be szovjet és külföldi újságírók számára rendezett sajtókonferencián. Az AN tudósítója megkérdezte, mennyire tükröződnek a KGB-ről szóló új törvényben a glasznoszty szempontjai, es ilyen körülmények között hogyan valósul majd meg a szervezet több szempontból titkos munkája? — A KGB tevékenységében a glasznoszty kérdése elsősorban a jogi alapok megerősítését, szerveink szigorú, törvényes keretek közötti működését érintik — mondta Alekszandr Karbainov, a központ vezetője. A kidolgozandó törvényben szigorúan meghatározzák szervezetünk jogait, kötelességeit és tevékenységének kereteit. Ugyanakkor munkánkban ésszerű arányban kell lennie a glasznosztynak, és a titkosság olyan fokának, amely lehetővé teszi hatékony tevékenységünket. Az újságírókkal folytatott beszélgetés egyenes és nyílt volt. Szóba került az NKVD archívumaihoz való hozzáférés kérdése is, csakúgy, mint az eltűnt svéd diplomata, Raul Wallenberg sorsa, a KGB jelenlegi tevékenységének ismertetése, valamint Oleg Kalugin, volt KGB-tábor- nok és a KGB múltban játszott szerepe. vidéken, pedig a gabonatáblákon levő ábrák csak atmoszférikus képződmények. Feltételezése szerint: a dombok felett elhaladó szél a domb oldalán örvényeket hoz létre, ezáltal forgó léggömbök keletkeznek. Állítását azzal támasztja alá, hogy a köröket főleg a dombok közelében lévő földeken fedezték fel. A dolog érdekessége még az, ha valaki varázsvesszővel — tehát olyan vesszővel, amivel az emberek vizet szoktak keresni — vizsgálja a köröket, a vessző ugyanúgy lefordul, mintha ott víz lenne. Tehát valami sugárzik vissza a földből, valami, ami az elektromos hatás miatt jött létre, amit a forgó elektromosan töltött léggömb préselt a földbe. Elgondolkodtató továbbá az is, hogy az ábrák szinte mindig éjszaka keletkeznek, nagyon szabályosak, és a rejtélyes erő az óramutató járásával megegyező, vagy ellentétes irányba tekeri a gabonát. És mindez rendszerint olyan csendben történik, hogy a környékbeli lakók soha semmit sem hallanak. Ezek után a tudósok magnetofonokat helyeztek el a földeken, de ez a megoldás sem hozott semmiféle eredményt. Derek Elsőn meteorológus végül így összegzett: általunk Titokzatos ábrák a gabonaföldeken ismert eszközökkel, a mai fizikai ismereteink birtokában ezek az óriás körök nem hozhatók létre. Itt magas intelligenciájú lények hatalmas erőt igénylő munkájáról van szó. A gond csupán az, hogy a helyi UFO-szervezetek szerint itt sem észleltek gyakoribb UFO-tevékenységet, mint másutt. Mások elképzelései szerint a körök és téglalapok elrendezései jelenthetnek valamit, de megfejtésükhöz hosszú évekre lesz szükség. Ha már a legfrissebb titkok elemzésénél tartunk, nem szabad kihagyni az úgynevezett Hassdalen-jelenséget sem! Ez a jelenség nagyon erős fényen alapul, és gyakran a házak tetején jelenik meg. Egy olyan fénysugárról van szó, amelynek átmérője legalább húsz méter, és közvetlenül a házak felett keletkezik. Nem csoda, hogy az ott lakó emberek nagyon megijedtek tőle. Sokszor akár órákig is világíthat egyfolytában. Ha domboldalon jelenik meg — néhány órai lebegés után —, hirtelen lekúszik a völgybe. Eddig még senki sem tudta megmagyarázni, miféle fény ez. A szakemberek szerint nagyon sok energiát kell, hogy tartalmazzon, hiszen órákon át képes erős fénnyel világítani. A Hassdalen néven futó kutató- program azt a célt tűzte ki maga elé, hogy minél pontosabban feltérképezze a jelenség természetét. Eddig már sok mérést végeztek az oslói egyetemmel együttműködve, jól felszerelt műszeres párjukkal, radar, lézer, elektro- magnetométer, stb., de még most sem tudják megmondani, mi ez az ismeretlen eredetű tünemény. A kutatás legfontosabb kérdése az: honnan jön az a hatalmas energia? Maga Erling Strand, a Hassdalen-program vezetője is elismeri, hogy ezek a fények az embereket sokszor félrevezetik, és hajlamosak azt hinni, hogy UFO-któl származnak, de valójában — szerinte — egy ismeretlen természeti jelenséggel állunk szemben. De vajon ugyanilyen jelenségnek számítanak-e az angliaihoz megdöbbentően hasonlatos kör alakú ábrák, melyek már Japánban is feltűntek a Fukuoka körzetében elhelyezkedő rizsföldeken. A több méter átmérőjű szabályos körön belül itt a rizsszálak módszeresen az óramutató járásával ellentétesen nyomódtak le. Úgy látszik, egy új jelenségsorozat van terjedőben. Ki tudja, mi lesz a vége!? Yasné Tana Judit A röntgen segített... Ismeretiem Goya -festm ény Fontos felfedezésre jutottak szakértők a Buenos Aires-i Nemzeti Képzőművészeti Múzeum tulajdonában lévő, eddig kevésbé ismert festő képének restaurálása során: amikor a mind ez idáig Luis Osoriónak tulajdonított „Jósé Romero torreádor portréja” címen jegyzett képet megröntgenezték, a festményen látható képaláírás alatt Goya neve vált olvashatóvá. A Buenos Aires-i múzeum és az amerikai Philadelphiai Nemzeti Múzeum szakértői április óta tanulmányozták a festmény eredetiségét. A képet különleges vizsgálatoknak vetették alá, és csak a röntgen- és ibolyántúli sugarakkal való átvilágítás eredményére támaszkodva jelentették be felfedezésüket — közölte Jorge Lorenzutti, a múzeum igazgatója. Elmondta, hogy a Goya nevét eltakaró festékréteget a szakértők eltávolították, és a képet visszahelyezték a múzeum kiállítótermébe. Elpusztult volna New , Washington, Chictigo Fidel Castro kubai vezető 1962-ben, a karibi válság idején azt javasolta Nyikita Szergeje- vics Hruscsovnak, a Szovjetunió akkori első emberének, hogy Moszkva ne vonja ki a Kubába telepített nukleáris rakétáit, hanem azokkal támadja meg az Egyesült Á llamokat—olvasható Hruscsov most nyilvánosságra hozott újabb visszaemlékezéseiben. Hruscsov 1964-es bukása után mondta magnóra emlékeit. A Der Spiegel ezekből részleteket közölt a hetvenes években. Az egész felvételt eddig a család nem hozta nyilvánosságra, de októberben a teljes szöveg megjelenik „Hruscsov emlékei: a glasznoszty magnószalagok” címmel. A készülő kötetből a Time című amerikai hetilap közölt legújabb számában részleteket. A karibi válságot az robbantotta ki, hogy a Szovjetunió 42 darab nukleáris rakétát telepített az egyébként súlyosan fenyegetett Kubában. Amikor az amerikai titkosszolgálat ezt felderítette, és Washington a rakéták leszerelését követelte Moszkvától, Castro azt javasolta Hruscsovnak, hogy a rakétákkal mérjenek megelőző csapást az Egyesült Államokra. Ezekkel a fegyverekkel el lehetett volna pusztítani New Yorkot, Washingtont és Chicagót. A szovjet vezető azonban, miután biztosítékokat kapott az amerikai kormánytól, hogy az Egyesült Államok nem követ el újabb inváziót Kuba ellen, a rakéták kivonása mellett döntött. (A CIA egy évvel korábban súlyos kudarcba fulladt inváziót szervezett és hajtott végre a kubai Disznó-öbölben.) Hruscsov arról is szól, hogy Sztálin egyszer meleg szavakkal méltatta a Rosenberg házaspárt, akiket az Egyesült Államokban bíróság elé állítottak és kivégeztek azzal a váddal, hogy atomtit-' kokat árultak el Moszkvának. Sztálin nem részletezte, hogy mire gondol, csak annyit mondott: Julius és Ethel Rosenberg nagyon speciális segítséget nyújtott nekünk az atombomba elkészítésének felgyorsításában — idézi a Time Hruscsovot. Lehet-e banzai-t kiáltani?
