Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-29 / 152. szám

1990. szeptember 29., szombat Hírlap 7 Balkay Pál — Kazinczy patronáltja Középszerű tehetség, aki remekül másolt A múlt század első felének or­szágszerte ismert egri festőmű­vészéről, korabeli szóhasználat­tal képírójáról, Balkay Pálról nemcsak a képzőművészet iránt fogékony közönség, hanem még a szakemberek is megfeledkez­tek. Ezt bizonyítja, hogy a helyi sajtóban az elmúlt évtizedekben egy sor sem jelent meg róla. írá­som célja az adósság némi tör­lesztése. 1785. június 29-én született Tiszaörsön. Szegény szülőktől származott, ezért nem volt pénze festészeti tanulmányok folytatá­sára. Szerencsére a művészetek iránt is fogékony, nagy nyelvújí­tó, Kazinczy Ferenc pártfogókat szerzett neki, így a bécsi Képző- művészeti Akadémián folytat­hatott tanulmányokat 1804 és 1808 között. Az akadémián Ma- uemél tanult festészetet. Ideje jó részét híres művészek munkái­nak másolásával töltötte. Bécsi évei alatt Báróczy Sándorhoz, a korában ismert testőríróhoz is bejáratos volt. Kazinczy indítványára 1808 októberében jött haza Bécsből. Ezt követően évekig Mezőkö­vesden élt nagybátyjánál, a hely­beli plébánosnál. 1810 májusá­ban patrónusa indítványára Széphalomra ment, ahol a család kellemes légkörében szabadon élhetett kedvtelésének. Itt lemá­solta egy Krentzinger nevű festő 1808-ban Kazinczyról készített arcképét. A másolat nagyon jól sikerült, és pártfogójának is megtetszett. Bizonyára ennek hatására az arcképet Balkay ere­deti festményének tekintették. Széphalmon nemcsak másolt, hanem eredeti képeket is festett, így elkészítette a nyelvújító fele­ségének, Török Zsófiának az arcképét is. 1817-ben Egerben telepedett le. 1827-ben Pyrker érsek támo­gatásával rajziskolát állított fel. A következő évben itt ismerte meg Joó Jánost, az intézmény Szegedről idekerült tanárát. Joó és közte a nagy korkülönbség el­lenére halálig tartó jó barátság alakult ki. Ezt mutatta az is, hogy amikor Joó János 1830-ban megnősült, ott vett ki szállást, ahol Balkay lakott. Meghitt kap­csolatuk bizonyítéka, hogy a mű­vész első életrajzát Joó János írta meg. Leírása szerint: „Balkay Pál magas, némileg testes és nem rút ember volt.” Ennek ellenére nőtlenül élte le életét. Igaz, egy időben feleségül akarta venni barátja idősebb nő­testvérét, de a házasság meghiú­sult. Balkay egri éveinek kezdetén Balkay Pál: Virágcsendé­let mint nőtlen ember Pálfy János kanonoknál étkezett. Ennek ha­lála után különböző helyeken kosztolt. Miután Joó János évek múlva házat vett, Balkay kérte, hogy lakhasson nála. Barátja ké­résére háza mellé két szobát épít­tetett, ahol haláláig lakott. Bal­kay Pál egész életében hangya- szorgalommal dolgozott. A ha­zai oltárképfestészet egyik úttö­rője volt. 1818-ban gróf Kegle- vich Miklós megbízásából a pé- tervásárai új neogótikus temp­lom számára festett. A követke­ző évben a miskolci Mindszenti­templomba festette a „Mária mennybemenetele” című oltár­képet. Ugyanezt a témát dolgoz­ta fel 1827-ben Tiszafüreden is. Valószínűleg a következő évben az egri Servita-templomban a „Szent János evangélista” című főoltárképet készítette el. 1840-ben Pyrker érsek‘’meg­bízásából a bükkszenterzsébeti templomban elkészítette a „Szent Erzsébet, mint özvegy” című oltárképet. 1840 körül ke­rült ki ecsetje alól a füzesabonyi templomban a „Krisztus keresz­telése a Jordán vizében” című kép. Ugynezt a témát a hevesara­nyosi templomnak is megfestet­te. 1841-ben Párádon a „Szent Ottilia” című képen dolgozott. 1844-ben Pyrker érsek rendel­kezésére a szarvaskői templom­ban elkészítette a „Jézus megke- resztelése” című főoltárképet. A kép mellékalakjait egykori nép­viseletbe öltöztetve készítette el. Nevéhez fűződik még Bese­nyőtelken a „Szent Lőrinc”, Fe- démesen a „Szent István király” című oltárkép, ő festette az egri Minorita-templomban Nepo- muki Szent János képét, a nád­udvariaknak pedig „A kereszt felmagasztalása” című oltárké­pet. Az oltárképeken kívül fes­tett történeti képeket, allegóriá­kat, tájképeket, arcképeket is. Ez utóbbiak közül saját képmása si­került legjobban. Említésre mél­tó alkotása az 1810-ből származó „Léda hattyúval”, s az 1820-ban festett „A béke háza”. A legtöbb munkája mások által festett arc­képek másolata volt. Sajnos, festményein nem tüntette fel ne­vét, így pontos képet alkotni munkáinak számáról nem köny- nyű feladat. Balkay a kortársak szerint nem volt nagy művész, közép­szerű tehetség volt. Ezt a véle­ményt alakította ki róla Kazinczy is. Joó János így jellemezte: „Eredeti művei ritkán sikerül­tek. Bár az alakokat többnyire jó metszések és skitzekből rakta ösz- sze, perspektívája többnyire hi­bás. Színezete élet nélküli és rossz, olyannyira, hogy több ol­tárképei színüket is elvesztették, a festék által az alapszínnek igen vékonyan történt bevonása mi­att.” A szakemberek véleménye szerint legjobban sikerültek kép­másolatai. Míg az eredeti mun­kák alkotásaiban középszerű te­hetség, a másolásban igazi tehet­ség volt. 1835-ben, már 50. életévében eljutott a művészetek honába, Olaszországba. Útja során felke­reste Fiúmét, Triesztet és Velen­cét. A festészeten kívül nagyon szerette az irodalmat. Szép könyvtára volt. A könyveket ké­peiért kapta ajándékba. Sokat olvasott. Joó János nagyon be­csületes, jó kedélyű embernek mutatja be. Kedvenc szórakozá­sa a sakkozás volt. Barátai orvo­sok, ügyvédek, táblabírók, me­gyei hivatalnokok közül kerültek ki. 1846. június 13-án halt meg Egerben. Sírhelye jelenleg már nem ismeretes. Szecskó Károly » Kihallgatás Kihallgattam a minap két papsajt beszélgetését. Szándékosan nem lehallgatásról, hanem kihallga- tásrólbeszélek, mert az előbbi a közismert botrány óta olyan rossz szájízt hagy az emberekben. Szóval, a szupertitkos adóra véletlenül kapcsoltam rá bo­rotválkozás közben, amint a jobb könyököm a boj­lerhez ért 46 fokos szögben, aztán a bal kezemmel megfogtam a vízcsapot... További technikai részle­teket nem árulhatok el, mert az már reklámnak szá­mítana, s attól tartok, hogy honorárium helyett ne­kem kellene megfizetnem a hirdetési költséget. Azt mondja az egyik papsajt a másiknak: — Nem mindig papsajt! (Ekkor jött a reklám: „A Kacsalá­bon Függő Párt kéri a dolgozókat, hogy tartsanak még ki egy kicsit az emelkedő árak mellett. Újból megígérjük, hogy mi is kitartunk.”) Aztán zene kö­vetkezett: „Egy icce, két icce, száz icce, haj! Elvitte a benzinre a pénzemet.” És egy sláger a múltból: „Párttitkárok beszélgetnek, bólintgatnak, úgy fe­lelnek egymásnak.” Váratlanul megszólalt a másik papsajt: — Időjárás. Akinek vaj van a fején, ne men­jen a napra! (Ez itt a reklám helye: „Hozd a tőkét, ne siránkozz! Ne szisszenj minden kis petákhoz”) vlajd rövid kereksajt-beszélgetés következett, ami­nek az volt a lényege, hogy van-e különbség Móricz Zsigmond Hét krajcárja és a nyugdíjas Szabóék hét forintja között. A két papsajt csak abban értett egyet, hogy a hét krajcárt vidáman keresték, és vi­szonylag könnyen találták meg, a hét forint viszont rögtön eltűnik, mihelyt megtalálják, azaz megkere­sik. Erről pedig nem a forint tehet, mert a kutyát em a farka csóválja. (”50-100 százalékkal olcsóbb •ett a volt kormány minden ígérete, ugyancsak 100 ;zázalékkal olcsóbban kaphatók a hat hónapnál ré­gebbi dobostorták.”) Itt néhány vállalkozó 53 százalékos SZTK-adó- jának a hangja szűrődött át. Némi adászavar: „Uzsorakamat..., aktahalmaz, a csillagos égig emelt terembér..., a kezdeményezések elfojtása..., a tö­mény adót nem lehet tömjénnel gyógyítani...” (Ez itt a reklám helye: „A parafenomén hatalmas bio­energiájával az új kormány tagjaira és a több mint 10 milliós szurkolótáborára kíván hatást gyakorol­ni. Az előadás holnap este hétkor kezdődik, s akkor ér véget, ha mindenkit átprogramozott. Ötévi hideg élelmet hozzon magával!”) Az egyik papsajt ismét megszólalt. Ő arról nevezetes, hogy odaátról, a szo­cialista Kánaánból menekült adóját, anyósát és végkielégítését hátrahagyva: — Nem mind forint, ami fénylik! Ezt követően mesét mondtak a felnőt­teknek arról, hogy miért kell mindig leértékelni a forintot. Az illetékes hétfejű sárkány szerint azért, mert még ma is vannak olyan királyfik, akik azzal keresik a kenyerüket, hogy az okokat magyarázzák. Ha ezek a kiskirályok már meghaltak volna, a másik papsajt meséje is tovább tartott volna. (Ez itt a rek­lám helye: „Fogyassza és fagyassza be árainkat, mert holnap már drágábban fogyaszthat és fa­gyaszthat!”) Ekkor Feje Benő lépett a mikrofon­hoz, majd neje bejő, és nem hagyta őt szóhoz jutni. Benőnének olyan nagy hangja volt, mint az egész reformkorszaknak együttvéve. Elmondta, hogy be­dolgozó volt az Árminisztériumban; a rendszervál­tásig ő gyártatta a nullákat az árak után, de kidob­ták, mert véletlenül rossz helyre tette a tizedesvesz- szőt... Sajnos, megszakadt az adás, pontosabban a ki­hallgatás. Talán valaki engem is kihallgatott, hogy én kihallgattam őket? Vagy valaki (valami) árnyé­kolta le az adást, a vételt? Lehet, hogy akkor már rosszul tartottam a könyököm, s a bojlerrel nem zárta be a megfelelő szöget? Nem, nem, nem. Aztán mégis kiderítettem a dol­got: a szomszédban a Laci bácsi magnóról hallgatta a kabarét... Saiga Attila Száz éve született a krimikirálynő Senki sem gyilkolt olyan szépen, mint Agatha ...Nyekeregve nyílik az ódon udvarház tapétázott ajtaja, a tit­kos átjáróból a gyilkos árnyéka hull a kandalló pattogó tüzére — egy misztikus fantáziavilágból vett ilyen és hasonló jelenetekkel fojtja vissza lélegzetünket még ma is egy asszony, aki életében a krimi királynőjének koronáját viselte — így kezdi a száz eszten­dővel ezelőtt született világhírű angol írónőre emlékező cikkét a Bildben Max Pierre Schaeffer német krimiíró és bűnügyi szak­értő. A krimik a felnőtteknek szóló véres mesék. Senki sem mesélte őket olyan érdekfeszítően, oly sok furfanggal és olyan borzon­gató-szépen, mint Agatha Chris­tie. Titka „gyilkos” fantáziájában rejlik. Ó maga mondta egyszer: „Életem pofonegyszerű volt. Ám mindig elképzeltem ma­gamnak, hogyan cselekednek azok az emberek, akik valami­lyen ok folytán szabad utat en­gedtek a mindnyájunkban lako­zó gyilkos indulatoknak.” Mindenesetre azért nem volt annyira egyszerű Agatha élete. Egyszer egy drámai történet kö­zéppontja lett, amit önmagával játszott el. 1926. december 3-án az írónő váratlanul eltűnt. Üres kocsiját Devon grófságban talál­ták meg, egy tó partján. Előzőleg levelet írt a helyi rendőrfőnök­nek: „Aggódom az életemért.” Férjét, Archie-t gyilkossággal gyanúsították. 550 rendőr és 15 nak a képviselője, amelyhez ő is tartozott. Agatha legtöbbször már a kezdet kezdetén „feltálal­ja” nekünk a gyilkost, ám virtuóz becsapások révén végig az or­runknál fogva vezet. A feszültsé­get gyakran azáltal éri el, hogy gyilkosságai zárt helyiségekben történnek, ahonnan a tettes nem tud elmenekülni. Mind például a Gyilkosság az Orient expresz- szen, vagy a Halál a felhők közt című regényeiben. Figuráit Agatha néhány órára vagy napra összezárja a detektíwel mindad­dig, amíg az kibogozza a véres drámát. Az asszony, akinek a könyvei kétmilliárdos példányszámukkal a Biblia és a Korán után a harma­dik helyet foglalják el, eredetileg operaénekesnő akart lenni. Ha­nem A bolygó hollandinál, amit talán elénekelhetett volna ne­künk, mennyivel kedvesebbek számunkra Agatha gyilkos an­goljai! (zahemszky) ezer önkéntes — köztük krimiíró kollégája, Edgar Wallace — ke- reste-kutatta vérebekkel és repü­lőgépekkel az eltűnt írónőt. Ti­zenegy nappal később álnéven találták meg egy észak-angliai hotelben. Eltűnésének motívuma soha nem derült ki egyértelműen. Lá­nya, Rosalind Hicks (71 éves) ma úgy véli: „Anyámnak valószínű­leg ideg-összeroppanása volt, és elvesztette az emlékezőtehetsé­gét, amikor apám bevallotta ne­ki, hogy mást szeret.” Két állandó főhőse, Hercule Poirot és Marple kisasszony szi­mata kellene hozzá, hogy kide­rítsük a krimikirálynő tettének mozgatórugóit. 78 bestsellert, 20 színdarabot és 150 elbeszélést hagyott ránk a riadt öreg hölgy, amikor 1976- ban, 85 éves korában meghalt. Elképzelhetetlen, hogy könyvei­ben egy kertész legyen a gyilkos. A tettes mindig a régi nemesség­nek vagy a feltörekvő polgárság­MŰSORNAPTÁR 1990. OKTÓBER 6ÁEDCNtlíé)ÉZA színház vie ecu GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ HÁZISZÍNPADA 4. csütörtök 19.00 A KAVÉHAZ Dobó 13. szombat 19.30 SÍRKŐ ÉS KAKAÓ 15. hétfő 19.30 SÍRKŐ ÉS KAKAÓ 5. péntek 19.00 A KÁVÉHÁZ Gárdonyi (bemutató) 16. kedd 19.30 SÍRKŐ ÉS KAKAÓ 6. szombat 19.00 A KÁVÉHÁZ Illyés 19.péntek 19.30 SÍRKŐ ÉS KAKAÓ 9.kedd 18.30 A KÁVÉHÁZ Ady 20. szombat > 19.30 SÍRKŐ ÉS KAKAÓ 10. szerda 19.00 INGYENÉLŐK Radnóti 26. péntek 19.30 SÍRKŐ ÉS KAKAÓ 30. kedd 20.30 Komámasszony, hol a stukker? 11. csütörtök 19.00 A KÁVÉHÁZ Déryné 31. szerda 20.30 Komámasszony, hol a stukker? 12. péntek 19.00 A KÁVÉHÁZ Latinovits Gárdonyi G éza Színház Harlekin Bábszínháza 13. szombat 16 és 19.00 A KÁVÉHÁZ Egressy Hevesi (tsanoK tieia rer o.) 7-én, (vasárnap) 10.00 óra Gál Sándor: A szürke ló 16- án, (kedd) 10.00 14.00 óra Gál Sándor: A szürke ló 17- én, (szerda) 10.00 14.00 óra Gál Sándor: A szürke ló 19-én, (péntek) 10.00 14.00 óra Gál Sándor: A szürke ló 21 -én, (vasárnap) 10.00 óra Gál Sándor: A szürke ló 24- én, (szerda) 10.00 14.00 óra Gál Sándor: A szürke ló 25- én, (csütörtök) 10.00 14.00 óra Gál Sándor: A szürke ló 26- án, (péntek) 10.00 14.00 óra Gál Sándor: A szürke ló 28-án, (vasárnap) 10.00 óra Gál Sándor: A szürke ló 30-án, (kedd) 10.00 14.00 óra Gál Sándor: A szürke ló 31 -én, (szerda) 10.00 óra Gál Sándor: A szürke ló 18. csütörtök 19.00 A KÁVÉHÁZ Móricz 20. szombat 19.00 Á KÁVÉHÁZ Kelemen L. 27. szombat 19.00 Vízkereszt, vagy amit akartok Gárdonyi (bemutató) 29. hétfő 19.00 Vízkereszt, vág} amit akartok Bródy 30.kedd 16.00 Vízkereszt, vagy amit akartok Arany J. 31. szerda 16.00 La Mancha lovagja Bérletszünet JEGYEK A BÉRLETES ELŐADÁSOKRA IS VÁLTHATÓK A SZÍNHÁZ JEGYPÉNZTÁRÁBAN 14 - 19 óráig. (Lenin tér 11. Tel.: 36-10-026), a közönségszervező irodában 9—16 óráig (Széchenyi u. 5. Tel.: 36-12-660), valamint a Dobó tér 6. sz. alatti kiállítóteremben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom