Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)
1990-09-03 / 129. szám
1990. szeptember 3., hétfő Hírlap 3 Minket a történelmi szükség hozott életre. Sok-sok kinccsel rendelkezünk, sok-sok élettapasztalattal, szakmai ismerettel. Kinek kínálnánk fel elsősorban, mint szőkébb hazánknak, Eger városának. Bemutatkozik a Demokrata Nyugdíjasok Pártja 1990. január 16-án alakultunk. Hivatalosan bejegyeztek 1990. február 9-én. MINŐSÍTÉSE: Demokratikus középpárt, amely úgy a bal, mint a jobboldali túlzásokat elítéli, egyensúlyi jellegű. Tagjainak kora ellenére rugalmas, alkalmazkodó, a társadalom és a történelem változásaira gyorsan válaszolni tudó érdekvédelmi csop9rt. CÉLJA: az „Igazságos nyugdíjrendszer”megvalósítása. Jelenleg ez a legsürgetőbb, legjobban követelt társadalmi igény, ami főleg az erősen tagolt, korban, egészségben, történelmileg, társadalmilag, gazdaságilag, eszmeileg emberi sorsokban igen eltérő rétegnél jelentkezik. További céljaink azonban a társadalmi és gazdasági terület szinte valamennyi részét érintik. ALAPELVEI: 1. Társadalmi értékmérőnek csak a mimkaíismerjük el. Akár fizikai, akár szellemi, de legyen értékteremtő. Mindenkit a munkája alapján minősítsenek, kivéve azokat, akik erre fizikai vagy szellemi képesség hiányában képtelenek. Ezeket viszont védjük. 2. Igazságos jövedelem-elosztást. (Béreknél, nyugdijaknál, segélyeknél, mindennemű díjazásoknál). 3. Részt veszünk a társadalompolitikában., 4. Részt veszünk a generációs feszültség feloldásában. (Lakás, családalapítás, erkölcs, hagyomány- ápolás, nevelés- iskolapolitika, népszaporulat, családtervezés, elhagyott gyermekek). 5. Az életszínvonal alakulásában 6. Részvétel a betegellátás, egészségügy, egészséges életmód kialakításában. 7. Részvétel környezetünk megóvásában. 8. Mindennemű korrupció, visszaélés elleni fellépés és olyan esetekben véleménynyilvánítás, melyek mások életkörülményeit, anyagi vagy erkölcsi helyzetét méltánytalanul rontja, jogait sérti. 9. Mindenféle társadalmi és egyéni kapcsolatok segítése. 10. Bekapcsolódás a kulturális életbe. 11. Bekapcsolódás a nemzetközi kulturális életbe. (Főleg a határainkon kívül élő magyar nyugdíjasokra vonatkozóan.) 12. Legnagyobb társadalmi betegségünk a közöny ellen harcot indítunk, főleg példamutatással. 13. Részvétel a gazdaságpolitika átalakításában, újjászervezésében. 14. Elítélünk mindennemű kiváltságot, előjogot. A társadalmi életben, törvénykezésben, gazdasági életben, magánéletben jogegyenlőséget akarunk. FELADATAI: feladatait az „ALAPELVEK”- hez kapcsolódóan, mindenkor az időszerű kérdések megoldása jelenti. MŰKÖDÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI: 1. Tevékenységét csak lakóhelyen, vagy hivatalos helyeken folytatja. 2. Önállóan, függetlenül, demokratikus módszerekkel állítja össze programját. Ugyanakkor igyekszik összehangolni céljait az állami, politikai és társadalmi szervekkel is. 3. Döntéseit állásfoglalásokban, ajánlásokban, javaslatokban hozza nyilvánosságra. 4. Vagyonát kizárólag tagdíjakból és a törvény által engedélyzett adományokból kívánja megalapozni. Állami költségvetéstől pénzt nem igényelt és még nem fogadott el. Ezzel azt kívántuk bizonyítani, hogy önzetlen munkával, lelkesedéssel egy ekkora városban is eredményt lehet elérni. Nem szükségesek feltétlenül a milliós költekezések. Céljait a legszerényebb pénzügyi eszközökkel kívánja megvalósítani. EGER VÁROSÁBAN MEGVALÓSÍTANDÓ PROGRAMUNK: 1. Az ÖNKORMÁNYZATI TESTÜLET őrködjön Eger város polgárainak jogi, szabad szellemiségi, egyenlő, minden megkülönböztetéstől mentes életfeltételei felett. Ennek teljesítéséről Eger város lakóinak legalább félévenként nyilvánosan számoljon be. A beszámoló elfogadását nyilvános sajtó- és személyes vita előzze meg. Ezt az alapelvet megsértőket nyilvánosan marasztalja el, hogy a lakosság alaposan megismerhesse a testület tagjait. 2. Az ÖNKORMÁNYZATI TESTÜLET azonnal kezdje meg a város új életének megszervezését. 3. Tegye lehetővé, hogy minden területre a legalkalmasabb emberek kerüljenek. Ne csak szakmailag, hanem emberileg is a legjobbak kerüljenek az élre, hogy városunkban az élet zökkenőmentesen haladjon. 4. Biztosítsa a szabad gondolkodást, szabad vallásgyakorlást, a szellem szabad szárnyalását. A sokszínűség biztosítsa a város gazdag szellemi életét. Mindennemű alkotás, feltalálás, minden olyan tevékenység felkarolása, amely városunknak vagy anyagi vagy erkölcsi hasznot hoz, növeli a város jó hírnevét, vonzerejét. Erre a város bevételéből szakmai A LA POK képzése. Az alapok nyilvános elszámolása. 5. Tehetségvédelem megszervezése. Erre ALAP képzése. Egyik legnagyobb kincsünk gyermekeink tehetsége. Erre áldozni kell. A kimagasló tehetségek nyilvántartásba vétele. Sorsuk figyelemmel kísérése. 6. A munka, a tudás, a becsület, a szorgalom, mint emberi értékmérők, és megvalósításuk minden társadalmi területen. 7. Mindennemű tulajdon védelme, tiszteletben tartása, akár magán, szövetkezeti, állami, társadalmi. 8. Az oktatás, iskolahálózatok újjászervezése. Fő szempont legyen az iskolákban a munkára, a dolgos, becsületes életre nevelés. A szülők iránti tisztelet legyen meghatározó a nevelésben. 9. Közrend, közbiztonság megerősítése. Bűnözés-megelőzési program előterjesztése. Rendőrség átszervezése. 10. Tiszta életet, tiszta erkölcsöt, a családiélet-védelmi program összeállítását. A család kapja vissza társadalmi rangját. 11. Felszámolási program az együttélést zavaró, szabályokat be nem tartók társadalmi elítélésére. Viselkedéskultúra kialakítása. (Lakóhelyen, közlekedésben, mindenfajta érintkezésben.) Áz illem tanítása az iskolákban. Tanfolyamok szervezése. 12. A város külső tulajdonságainak előnyös megváltoztatására program, un. tisztaság, virágosítás, ülőhelyek a helyi buszmegállóknál, környezetrontó építmények, épületek, üzemek, ipari létesítmények fokozatos kihelyezése a város szélére. 13. A város gazdasági újjászervezése. A bevételek ésszerű és a lakosságot nem terhelő növelése. A tulajdonok felmérésével, hasznosítási lehetőségeivel. A városhoz tartozó ipari, kereskedelmi, egyéb hasznot hozó ágazatok helyi megadóztatása. 14. A városhoz tartozó vállalatok, intézmények felmérése, a veszteségesek kiszűrése, nyilvánosságra hozatala, valamint a veszteségek okainak feltárására kötelezni a vállalatokat. Felelősségrevonás, ha a veszteség pazarlás, felelőtlen gazdálkodás eredménye. A meglévő ipari és kereskedelmi hálózat felülvizsgálása, piacképessége, exportképessége, nyereségképessége szempontjából. Az áron aluli exportokat ne a lakosság rovására tegyék. Vállalatok versenyeztetése. „EGER VÁROS IPARÁÉRT” cím alapítása. Nagyipar, kisipar, kézműipar támogatása és fejlesztése. 15. A tisztességtelen haszonszerzés és munka megbélyegzése minden területen. 16. A helyi vezetők odak'erülésének vizsgálata. Bárminemű összeköttetés, protekció fennforgása esetén leváltásukat javasoljuk, hiszen nagy veszteség, hogy helyükre nem igazi tehetségek kerültek. PÁLYÁZATI RENDSZER-rel betölteni ezeket. 17. A helyi vállalatoknál a dolgozói RÉSZVÉNYEK bevezetését a ledolgozott évek arányában. A PRIVATIZÁCIÓ támogatása, az eddigiek felülvizsgálata. 18. Helyi jogi kollégium alapítása. A Bíróságok személyi állományának szakmai, emberi, újraértékelése. A bíróságok függetlenségének garanciája mellett ne legyen a lakosság kiszolgáltatva az évekig elhúzódó pereskedéseknek. 19. Idegenforgalom, szállodalánc létesítése. (A gyógyvízre, gyógynövényekre alapozva (Figyelem- bevéve a város történelmi, földrajzi, mezőgazdasági, iskolakultúrái adottságait, építészeti remekeit, vallási adottságait, (hímzéskultúráját). 20. Lakásgazdálkodás felülvizsgálata. Lakás- építési program. Lakásépítési Alap képzése a város tulajdonába átkerülő összeharácsolt vagyonokból. 21. A munkanélküliség felszámolása. Munkahelyek teremtése PÁLYÁZAT meghirdetése. A lét- biztonság megteremtése. Anyagi segítség, de csak azoknak, akik önhibájukon kívül nem tudnak dolgozni. Igazságos szociálpolitika és betegbiztosítás. A Társadalombiztosítási Igazgatóság elszámoltatása. Szociális gondozóhálózat kialakítása. Nyomorékok, fekvőbetegek, aggok segítése. A segélyezettek jogosultságának felmérése. 22. Közműhiányok, infrastruktúra-hiányok felszámolására program kidolgozása. 23. A földkérdés helyi támogatása. Egyenrangú megbecsülésben legyen része a magángazdaságnak, a szövetkezetnek és az állami gazdaságnak. Lehetőleg a közmegelégedés elnyerése. 24. A közellátás színvonalának megtartására távlati program készítése, annak betartása. 25. Az egészségügy, lakossággondozás, betegségmegelőzésre helyi program, pénzügyi fedezet biztosítása. 26. Jövedelmek, bérek újraértékelése. DEMOKRATA NYUGDÍJASOK PÁRTJÁNAK elnöke: Kiss Jánosné Önkormányzatokat választunk (IV/3.) A gazdálkodás és a jogok védelme Nagyon fontos része az új törvénynek, hogy az önkormányzatok működését, valóságos önállóságát gazdaságilag is garantálja. Kimondja ugyanis, hogy az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik, és bevételeivel önállóan gazdálkodik. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok alapvető feladata az alapszükségletek kielégítése, a törvény gondoskodik arról, hogy a vagyon azon része, amely ezeket a célokat szolgálja, forgalomképtelen, vagy egyes esetekben csak korlátok között lehessen forgalomképes. Ezt azért teszi, hogy az anyagilag bajba jutott önkormányzatok nem tudják a vagyon ezen részét bajaik orvoslására felhasználni. Ugyanakkor a törvény a vagyon további részét azonos helyzetbe hozza az egyéb tulajdoni formákkal azért, hogy lehetővé tegye az önkormányzatok számára a vállalkozás lehetőségét. A törvényalkotó azonban megfontolt intézkedésekre, átgondolt vállalkozási stratégiára inti az önkormányzatokat, amikor törvényben fogalmazza meg azt, hogy a vállalkozási szabadság nem veszélyeztetheti az alapfeladatok ellátását. Az önkormányzati vagyon kérdéskörét a jelen törvény csak általában határozza meg, és további törvényekre van szükség ahhoz, hogy tisztázott legyen konkrétan is, hogy milyen vagyontárgy, milyen mértékben kerül majd az önkormányzat tulajdonába. Törvény fogja majd eldönteni, hogy az állami földek tulajdonjoga miként alakul. Várhatóan csak a belterületi állami tulajdonú föld kerül az önkormányzat tulajdonába. Szó van arról, hogy az állami gazdaságok földtulajdonából vagy legalábbis a jövedelem meghatározott részéből miként részesedik az ön- kormányzat. Hasonló a helyzet a tanácsi alapítású vállalatok sorsa, illetve hogyan történjen a tulajdonlás a helyi szolgáltatásokat meghaladó közüzemi vállalatok esetében. Várhatóan a helyi vagyon részei lesznek a középületek, tanácsi bérlakások (kivéve vállalati és szolgálati lakásokat) helyi vizek, tavak. Á gazdasági alap másik eleme — a vagyonon túl— a bevétel alakulása. Ez lehet központi költségvetési normatív támogatás, átengedett központi adó, más f azdálkodóktól átvett pénzesz- özök, saját bevétel. Miből lehet az önkormányzatnak saját bevétele? A törvényi keretek között helyben meghatározott és kivetett adókból, a vállalkozásból származó nyereségből, kamatból, bérleti díjból, a törvényi szabályozás szerint az illetékek bizonyos részéből, az önkormányzat által kivetett és befolyt környezetvédelmi, műemlékvédelmi, bírság, törvényben megszabott hányadából befolyt összeg ugyancsak külön törvényben meghatározott részéből, a vadászati jog értékesítéséből származó bevételből. A további jogalkotásra vár az a feladat, hogy a kormányzat és az önkormányzatok között egészségesebb arányú részesedésjöhessen létre annak érdekében, hogy növekedhessen az ön- kormányzatok bevétele. Meggyőződésem, hogy az önkormányzati tulajdon esetében közel áll egymáshoz a tulajdonos és a tulajdon tárgya, így hatékonyabban lehet kihasználni az eddig új értéket alig létrehozó vagyontárgyakat. Természetes igénye azonban az önkormányzatoknak, hogy elegendő anyagi erővel rendelkezzenek ahhoz, hogy ezt a vagyont mozgásba tudják hozni, és ez a vagyon minél több bevételt jelenthessen. Az is természetes igény — ezt a törvény is elismeri —, hogy az anyagilag gyengébb önkormányzatok éppen a működőképességük, vegsősoron felzárkózásuk érdekében alanyi jogon részesüljenek kiegészítő támogatásban. További törvényalkotásra van szükség ahhoz, hogy az önkormányzatok a vagyonnal, a bevételekkel valóban tudjanak is gazdálkodni. Meg kell alkotni az államháztartási törvényt ahhoz, hogy az önkormányzatok összeállíthassák az 1991. évre szóló költségvetésüket. Költségvetési törvényre van szükség ahhoz, hogy a finanszírozás rendjét az állami hozzájárulás mértékét konkrétan be lehessen állítani a költségvetésbe. Az új önkormányzati törvény messzemenően gondoskodik az önkormányzati jogok védelméről azáltal, hogy az önkormányzatokat érintő legfontosabb kérdéseket az Országggyűlés saját döntési jogkörébe vonta. Csak az Országgyűlés dönthet az önkormányzatok jogállásáról, kötelezően ellátandó feladatairól, gazdálkodásának alapkérdéseiről és a helyi képviselő-választás szabályairól. Ä kormányjavaslatára csak az Országgyűlés oszlathatja fel a helyi képviselő-testületet, de csak akkor, ha annak működése alkotmányellenes. A témát tárgyaló országgyűlési ülésre az érintett önkormányzat polgár- mesterét meg kell hívni, aki jogosult a helyi képviselő-testület álláspontját ismertetni. A köztársasági elnöki hatáskörbe tartozik a városi cím adományozása, a községalapítás, az egyesítés, szétvállás, és a város, község elnevezése. Kormány hatáskörbe tartozik a belügyminiszter közreműködésével a köztársasági megbízott útján a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése, és a helyi közszolgálati képesítés előírása. Teljesen új megoldása a törvénynek a köztársasági megbízott, aki az Országgyűlés áltál meghatározott régiókban, megyei jogú városban és kerületeiben, illetőleg külön a fővárosban és a kerületeiben törvényességi feladatokat lát el. Ezt a funkciót korábban a megyei tanácsok gyakorolták. A törvényességi ninkció mellett hatósági feladatokat is ellát, feltehetően I. és II. fokon egyaránt, illetve a régión belül összehangolja a különböző államigazgatási szervek tevékenységét. A köztársasági megbízott feladatainak ellátását hivatali szervezet fogja segíteni. Az új törvény az átmenet zökkenőmentes végrehajtása érdekében számos rendelkezést tartalmaz. A tanácsok végrehajtó bizottságai a képviselő-testület megválasztásáig működnek. A közös tanácsok társközségeinek új képviselő-testületei 1990. november 30-ig döntenek arról, hogy intézményeiket önállóan vagy társulási formában kívánják fenntartani, önálló hivatalt alakítanak vagy körjegyzőséget hoznak létre, vagy közös képviselő-testülettel kívánják irányítani településeik életet. A jelenlegi közös tanács társközségéi, ha úgy döntenek, hogy nem alakítanak közös képviselőtestületet, akkor visszakapják korábbi területüket, és meg kell állapodniuk a meglévő vagyon felosztásában. Az új önkormányzati törvény az önkormányzati képviselő-testület tagjai 1990. évi megválasztásának napján lép hatályba, és ezzel automatikusan megszűnnek létezni a tanácsok működését szabályozó 1971. évi I. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyéb jogszabályok. Ezzel az aktussal ér véget egy sztálini hatalmi berendezkedes, amely a 40 év ellenére mindig idegen volt a magyar közigazgatás számára. Dr. Gyula Zoltán Választási kérdezz-felelek — Amennyiben két vagy több párt minden egyéni választókerületben közös jelöltet állít, ez megalapozza-e az önálló listaállítás lehetőségét? — A választási törvény 29. §-a tartalmazza az önálló listaindítás, a 30.§-a közös listaindítás feltételeit. A választási törvény 29. § (1) bekezdése alapján önálló listát csak önálló egyéni választókerületi jelölések alapján lehet indítani. Közös egyéni választókerületi jelölésekkel csak közös listát lehet indítani. * * * — A két szavazatos választási rendszerben egy párt vagy társadalmi szervezet, ha a törvényben előírt feltételeket külön-külön teljesítette, indíthat-e egy önálló listát és egy közös listát is? — A két szavazatos választási rendszerben egy párt, társadalmi szervezet., ha a törvényben előírt feltételekkel a törvény 29. § és 30. §-a alapján is teljesítette, jogosult egy önálló és egy közös lista indítására. * * * — A választási törvény 26.§ (2) bekezdése kimondja, hogy személyesen, vagy hivatalhoz megküldött levélben lehet ajánlani. Értelmezhető-e úgy, hogy a pártok, társadalmi szervezetek összegyűjtik a teljeskörűen kitöltött ajánlást és beviszik a tanácshoz, vagy több darabot együttesen egy-egy borítékban postán beküldenek az ajánlóívhez való csatolás céljából? — A jelöltek, a pártok, társadalmi szervezetek a teljeskörűen kitöltött ajánlásokat a választópolgároktól összegyűjthétik és bevrhetik a tanácshoz, vagy azt postán is odaküldhetik. Ä választási törvény ezzel kapcsolatos tilalmat nem tartalmaz, s ezzel összefüggésben a formanyomtatványhasználatát sem teszi kötelezővé. így egy vagy együttesen több választópolgárnak is joga van ahhoz, hogy nevének, lakcímének, személyi számának és saját kezű aláírásának egyidejű közlésével jelöltet ajánljon. * * * — A választási törvény 26.§ (3) bekezdése szerinti ajánlásnak érvényességi feltétele, hogy az ajánlószelvényen történjen. Kérdés, hogy az értesítővel együtt kiküldött, nyomdailag előállított ajánlószelvényen kívül lehetséges-e, hogy pártok, társadalmi szervezetek e célra külön ajánlószelvényt állítsanak elő? — A választási törvény az ajánlószelvény használatát — titkos jelölés esetén — kötelezővé teszi, továbbá a törvény 3.sz. melléklete az ajánlószelvény formáját és tartalmát kötelezően meghatározza. Ennek megfelelően a törvény 26. § (3) bekezdésében szabályozott titkos ajánlás esetén az értesítővel együtt kikézbesített ajánlószelvény használata kötelező. * * * — Ha az egyéni választókerületben, vagy kislistán két azonos családi és utónévű személy indul párt, társadalmi szerevezet jelöltjeként vagy független jelöltként, mi módon lehet a szavazólapon őket megkülönböztetni? (Pl. lakcím feltüntetése lehetsé- ges-e?) Ebben az esetben a jelöltek nevét hogyan kell ábécé sorrendben feltüntetni? — Ha egy ajánlóív megnyitása után olyan családi és utónevű jelöltnek ajánlott személy számára nyitnak ajánlóívet, akinek családi és utóneve megegyezik a már korábban megnyitott ajánlóíven szereplő jelölt családi és utónevével, akkor az ajánlóívet később megnyitó személy gondoskodik arról, hogy megkülönböztethetőek legyenek egymástól. A megkülönböztetés módját az ajánlóívet később megnyitó választópolgár határozza meg. (Pl. megkülönböztető betűjelzés, lakcím, második utónév feltüntetésével.) Az ezzel kapcsolatos nyilatkozatot legkésőbb a jelöltbejelentéssel egyidejűleg kell megtenni. * * * — A területi választási bizottságba delegálhatnak-e tagokat a megyében jelöltet állító pártok, társadalmi szervezetek, illetve független jelöltek? — A választási törvény 13.§ (3) bekezdésének előírása szerint e törvényben meghatározott egyes feladatokat ellátnak az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény alapján létrehozott területi választási bizottságok is. E rendelkezésnek megfelelően a területi választási bizottságnak csak választott tagjai vannak, a megyében az önkormányzati választásokra jelöltet állító pártok, társadalmi szervezetek a területi választási bizottságba tagot nem delegálhatnak.
