Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-01 / 102. szám
1990. augusztus 1., szerda Hírlap 3 Büntetőbíráskodás Magyarországon, anno 1949-1956 (XII/9.) Bírák és szegény emberek 8831/1951. sz. leirat: A kuláksággal szembeni korlátozás politikájáról Ismerjük meg Erdélyt! Negyedik forduló 1. Ki volt Nagy András? a) A hajdúk vezetője b) Váradi hajdűkapitány c) Báthory Gábor, Homonnai Bálint és Rákóczi Zsigmond mellett jelölt az erdélyi fejedelemségre 2. Ki volt az a fejedelem, akinek politikáját a következőkkel jellemezhetnénk? „Csődjét kereshetjük szerencsétlen belpolitikájában, de nagyhatalmi tervekről álmodozó külpolitikájában is. Még nem is volt erdélyi fejedelem, amikor már kapcsolatot keresett és teremtett ellenzéki lengyel politikusokkal. <3 is lengyel király szeretett volna lenni. Moldva és Havasalföld ellen indított hadjárata kudarccal végződött. A jezsuitákat elkergette Erdélyből. Megszállta Szeben városát, eltörölte a szász privilégiumokat...” a) Bethlen Gábor b) Báthory Gábor c) Rákóczi Zsigmond 3. Mikor szerveződött meg a Katolikus Liga? a) 1618. b) 1619. c) 1616. 4. Bethlen Gábor fejedelemségét Erdély aranykoraként emlegetik. Kísérletet tett a Habsburgok magyarországi hatalmának lerázására, 1619 augusztus végén induló seregével november végén már Bécs alatt volt. Miért kellett visszafordulnia? a) A Habsburgok leverték a csehországi lázadást, s teljes erejükkel Bethlen ellen tudtak fordulni. b) Ehlesi bíboros kémei beférkőztek az erdélyi seregbe, pontos értesüléseket szereztek az ostrom terveiről. Bethlen jobbnak látta, ha inkább visszafordul, mert a leleplezett haditerv miatt az ostrom sikerének lehetősége alaposan csökkent. c) Bethlen Gábort Homonnai György Lengyel- ország felől hátbatámadta, s félő volt, hogy bekerítik, s elszigetelik Erdélytől. 5. Miért nevezik Bethlen Gábor uralkodását Erdély aranykorának? a) Mert uralkodása a békés építés időszaka volt, Erdély számára nyugalmi helyzetet kívánt teremteni, amelyben az emberek saját gyarapodásukra fordíthatják erejüket és figyelmüket. b) A török udvarral sikerült egy békét kieszközölni. Ez a béke ötven évre szólt. c) A Habsburgok hosszú évekre le voltak kötve a csehországi háborúval. Amikor ennek a háborúnak vége lett, annyira kimerült a császári kincstár, hogy jó ideig gondolni sem lehetett arra, hogy bármiképpen is beleavatkozzanak Erdély életébe. 6. Ki volt Homonnai György? a) A magyarországi császári seregek főparancsnoka. b) A csehországi háború Habsburgok által megbízott tábornoka. c) Rekatolizált zempléni főúr, akinek Bethlen fejedelemségének megszerzése volt a célja. 7. Hol és mikor történt meg Bethlen magyar királlyá választása? a) 1620. Besztercebánya b) 1619. Buda c) 1619. Pozsony ti»» (Fotó: Gál Gábor) a) Rákóczi György b) Apafi Mihály c) Bethlen özvegye, Katalin. « 11. Ki írta az Erdélyről szóló trilógiát, melynek első része a Tündérkert címet kapta? a) Móricz Zsigmond b) Mikszáth Kálmán c) Jókai Mór ■ 12. Mely földrajzi terület jellegzetes néprajzi területe az Ermellék? a) A Szilágyság b) Kalotaszeg c) Bihar ' n 13. Mi a bakator? a) Az árvizek miatt magasabb dombokon épített pincék az Érmelléken. b) A présház elnevezése a Szilágyságban. c) Az Érmelléken termelt szőlőfajta. 13 + 1: Mi a kaláka? a) Az Érmelléken nemcsak a közösen végzett munkát jelentette, hanem kisebb táncmulatságot is. b) A székelység kedvelt népi hangszere. c) Közösen zenélő emberek csoportja 8. Az 1618. évi pozsonyi országgyűlésen na- a hpküldo fiei/G* gyón sok fontos, korszakalkotónak számító törvényt hoztak. Többek között újfajta adózást is bevezettek. Mi volt ez? ............................................................... a) A bányavárosok és a mezővárosok évi egy ősz- , szegben adhatták be adójukat. Címe: b) A 12 forintos portánkénti adóból 6 forintot a földesurakra vetnek ki. c) Keményen megadóztatták az ezüst- és az aranykivitelt. a támogatott csapat neve: 9.1621 szilveszterén megkötötték a nikolsburgi békét. Mit mond ki ez a béke? ............................................................... a) Bethlen lemond a magyar királyi trónról, de (A helyes megfejtéseket augusztus 14-ig kérjük megkapja Ferdmandtol a birodalmi hercegi címet, beküldeni b) Bethlen megkap Ferdinándtól hét felvidéki , ’ vármegyét. Cím. Eger, Pf. 96. c) Bethlen megkapja Lengyelország trónját. Az eddig közölt négy totó helyes megfejtői kö* zött jutalmakat sorsolunk ki a Hírlap-fesztiválon 10. Ki volt Bethlen halála után Erdély fejedelme? (augusztus 20-án). Elképzelhetetlen az eredményes gyógyítás, mert: Ellopták Csernobil adatait... Egy újabb alapelv, a bírói függetlenségé, ugyancsak szerepelt az 1949. évi alkotmány szövegében. A legkörmönfontabban épp ezt játszották ki leginkább. Nem hivatásnak, hanem foglalkozásnak A bírói függetlenség érvényesülésének nemhogy garanciái nem voltak, hanem elbocsátották mindazokat a bírákat, akik ezt az elvet hagyományos módon értelmezték. A hivatásos bírák lejáratása az igazságügyi igazgatás részévé vált. Dr. Ries István igazságügy-miniszter -különösen támadta Justitia szolgálóit. íme, egy idézet: „A hivatásos bírák fő hibája az, hogy lassan nem hivatásnak fogják fel a bíráskodást, hanem foglalkozásnak. Megszokják, és az ítélkezés elbürok- ratizálódik. Nem érdeklik az ügyek azt a bírót, aki éveken keresztül ugyanazt csinálja”. Mindehhez társult az a tévhit, hogy „...a szocialista állam lassanként megszünteti a bűnözés előfeltételeit, és így magát a bűnözést is”. Persze, ébernek kell lenni, mert „az imperialista országok... kémeket küldenek hozzánk, összeesküvéseket szőnek, hogy a nép hatalmát megdönt- sék”. Egyes esetekben nyoma van annak is, hogy egy-egy bíró igyekezett az elvárások elé menni. A baráti hozzáállást bizonyítandó, figyelemre méltó lehet egy, a rögtönítélő tanács döntéséhez fűzött különvélemény. Eszerint a lőfegyver beszolgáltatásának elmulasztása miatt — mint már említettük — életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt elmebeteg vádlott esetében az öt bíró egyhangúan nyilatkozott a bűnösség kérdésében. Négyen az életfogytig tartó börtönre szavaztak, dr. Veres Lajos viszont azt fejtegette, hogy a vádlott a sosem használt pisztolyt épp a Rajk-féle összeesküvés idején birtokolta, amikor a népi demokrácia súlyos veszélyben volt, s Rajkék épp a hozzá hasonlókra számítottak. Ilyen körülmények között pedig halált érdemelt. Ha egyszer a járőr megjegyzi... A bírói függetlenséget alig észrevehetően, de jelentős mértékben érintették a „bizonyítékként becsatolt” úgynevezett környezettanulmányok vagy „vélemények”, néha pedig a „járőr megjegyzi” kezdetű kívánalmak. Hogy milyen áthallás van a rendőijárőr vélekedése és a bírói ítélet között, arra itt egy újabb példa. Az 52 éves parasztasz- szony összes bűne az volt, megsértődött, mert a malomban elé állt a helybeli tszcs párttitkára, s emiatt némi szidalom közepette mondta neki, hogy „lesz még ez másképpen is, nem örök a békának a tó”. Ezzel kapcsolatban a járőr megjegyezni kívánta, hogy a gyanúsított a klerikális reakció befolyása alatt áll, a tszcs-tagok- ra nem jó szemmel néz, és híve a magántulajdonnak, ellensége a demokráciának”. A türelmetlen asszonyt 6 hónap börtönnel és 5 év hivatalvesztéssel, valamint 2 ezer forint pénzmellékbüntetéssel sújtották. A bírói függetlenség másik, aligha tagadható korlátja volt az a „lojalitás”, amelyet a bíróságok az MDP írásban előadott „igényeivel” szemben tanúsítottak. Ez kiterjedt az előzetes fogvatar- tások elbírálására éppúgy, mint az ügyek érdemére. A szándékos emberölés kísérlete miatt vád alá helyett 24 éves fiatalember szerelemféltésből kést rántott a kihívó magatartást tanúsító sértettre, őt életveszélyesen megszúrta, többek közt a mellkas jobb oldalán. Az MDP abasári szervezete azonban úgy találta, hogy a vádlott „józan életű, szorgalmas munkásember, aki a törvény kíméletét megérdemli”. A vizsgálóbíró is így találta, s még aznap szabadlábra helyezte T. Józsefet. A határozat indoklásában — igaz nem túl meggyőzően — az szerepel, hogy önvédelemre lehet következtetni, s azt is megemlíti, hogy „a terhelt az MDP abasári titkárának jelentése szerint szorgalmas munkásember”. Nyilvánvaló tehát ezek után, hogy az emberölés kísérletének bűntettéből súlyos testi sértés vétsége lett, s az illetőt 200 forint pénzbüntetéssel sújtották. Ám ennek végrehajtását is felfüggesztették 3 évi próbaidőre. A megakadályozott begyűjtés 1952 augusztusában Szűcsi asszonyai verődtek csoportba, hogy megakadályozzák a begyűjtést. Ebből természetesen büntetőeljárás lett, s a vádirat ezt így indokolta: „Az államrenddel kifejezett szembehelyezkedést jelent minden olyan magatartás, amely a dolgozókat arra akarja rábírni, hogy adózási kötelezettségüket ne teljesítsék”. Ráadásul a Szűcsiben történt eset nem az első ilyen megnyilvánulás volt. Az asszonyok mintegy százfős csoportjában tolongott M. Verőn, akinek érdekében a helyi MDP-szervezet fellépett, hogy büntetését enyhítsék. Ez ugyan eredményre vezetett, hisz a bíróság a vádlott-társakhoz képest a pártfogolt büntetését csupán a felében állapította meg, ám így is 4 hónap börtönt kapott... Korántsem volt ilyen lojális a bíróság olyan esetekben, amikor a dolgozók folyamodtak beadvánnyal társuk érdekében. Jó példa volt erre az analfabéta egri dohánygyári munkásasszony, B. József né esete. Nem járt szerencsésebben az ittas állapotban elkeseredésében kifakadó A. János sem. Azt kifogásolta, hogy az anyját elszámoltató bizottság elnöke magának és a testület tagjainak 20 — 20 forintot követelt. Azt ordítozta az állomáson a távozó bizottsági tagoknak, hogy „...a szegény embertől a rendszer mindent elvett, és azt ilyen ingyenélők élvezik fel”. A férfi érdekében kérvényt nyújtottak be a füzesabonyi állomás dolgozói, továbbá T. Elemérné is nyilatkozott a közjegyző előtt. Elmondta, hogy A. János a nyilas időben őt és családját, valamint még egy üldözött család életét és vagyonát megmentette. Ennek ellenére emberünket 1 év börtönnel sújtották, és 3 évre eltiltották a közügyek gyakorlásáról. A bíróság szóra sem méltatta a beadott kérvényeket. A kulákokkal barátkozó jobboldali A rögtönítélő tanács előtt egy másik ügyben azért várt felelős- ségrevonásra Zs. Menyhért, mert a padlásán egy rozsdás forgópisztolyt találtak. Mellesleg lőszer nélkül. A vádlott mindvégig tagadta, hogy tudott volna a fegyverről. Az egész tanyavilág által aláírt nyilatkozatból egy tiszteletreméltó ember képe bontakozott ki. Ám neki 67 éves fejjel 12 év börtönt, 10 év közügyektől eltiltást, és 10 ezer forint vagyonelkobzást kellett elszenvednie. A nyomozóhatóság a környezettanulmányában ugyanis kulákokkal barátkozó, jobboldali, az MDP- és tszcs-ta- gokat gyűlölő ellenségnek írta le. Ami a pervezetést és az eljárást illeti, a kép súlyos torzulásokat mutat mind a nagy (főbenjáró), mind a kis (szóra sem érdemes, csupán néhány hónap szabadságvesztést maga után vonó) ügyekben. A főbenjáró ügyek pervezetésére jellemző volta vád- centrikusság, amely mindenáron arra törekedett, hogy a vád az ítéletben megállapíttassék, ne pedig megdönthető legyen. A Legfelsőbb Bíróság ezt a szemléletet mindenben megerősítette és helybenhagyta. Egy bátor ember Konstruált per volt az is, amelyet V Zoltán szabómester ellen folytattak. Eltérő a többitől viszont azért, mert akadt egy bátor ember — Gergelyi István eger- baktai lakos —, aki 1950. február 28-án le merte írni, és a bíróságon is ezt vallotta: „szemtanúja voltam annak, amikor Danes György főhadnagy V. Zoltán lakásán elrejtette a szekrény mögé a házkutatásnál „megtalált” pisztolyt”. Ezt a vallomást támogatta özv. Szombathy La/ösnészemtanú is, de mindez a rögtönítélő bíróságot nem érdekelte. így érvelt: „fel sem tételezhető, hogy Danes György rendőrnyomozó főhadnagy helyezte el a pisztolyt... a bíróság álláspontja szerint rendőrségünknek nincs szüksége arra, hogy bárki ellen is ilyen egészen együgyű és ponyvaregénybe illő módon koholjon és szerezzen bizonyítékot”. A vége az lett, hogy az ártatlan V. Zoltán 15 évi fegyházzal és 10 év egyes jogoktól való eltiltással, valamint vagyonelkobzással bűnhődött. A sors fintora, hogy „szerencséjére” a fegyházbüntetést 1954. november 30-ig töltötte, azután kegyelemben részesült. / Dr. Kahler Frigyes (Következik: Válogatás a bizonyítékok között) A csernobili tragédiához képest első pillantásra nem tűnhet túl nagy ügynek, hogy elloptak egy Olivetti és egy IBM számítógépet a Belorusz Egészségügyi Minisztérium Radiológiai Kutatóintézetéből. Az eset mégis tragikus, mivel a számítógépek emlékezetében őrizték közel félmillió sugárfertőzött beteg és mintegy húszezer település sugár- szennyezettségi adatait. Ezek hiányában egyszerűen elképzelhetetlen az eredményes gyógyítás. A belorusz orvosok a beteg felnőttek és gyerekek, a hozzátartozók és az egész nép nevében kérték a betörőket, hogy önként szolgáltassák vissza a pótolhatatlan értékű számítógépes adatállományt. (MTI)
