Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-25 / 96. szám
Hírlap 1990. július 25., szerda Tanácskozik az Országgyűlés (Folytatás az I. oldalról) sító javaslatok benyújtására is. Ezt követően Horváth Balázs belügyminiszter kapott szót, aki bevezetőként leszögezte: az ön- kormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvénynek az önkormányzati intézményrendszert kell szolgálnia. Az Országgyűlés minden olyan döntésének, amely az ön- kormányzatok rendszerére vonatkozik, tükröződnie kell a választási törvényben is. Az előterjesztésről szólva utalt arra, hogy a javaslat három választási módozatot tartalmaz: a kislistás, az egyéni választókerületi és a két- szavazatos rendszer szisztémáját. A tervezet szerint az ötezer lakosúnál kisebb településen kislistás módszer a célszerű, amely szerint minden jelölt felkerül a szavazólapra, s a választópolgár annyi jelöltre szavaz, amennyi a településen megválasztható képviselők száma. Az ötezernél több, de 60 ezernél kevesebb lakosú településekre a kormány az egyéni választókerületi választási rendszert javasolja elfogadásra az Országgyűlésnek. A harmadikjavaslat a 60 ezernél nagyobb lélekszámú városokban és valamennyi fővárosi kerületben a kétszavazatos választási rendszert tartalmazza. Dr. Szabó Andrást választotta az Alkotmánybíróság tagjává az Országgyűlés. Az új alkotmány- bíró a Legfelsőbb Bíróság elnökévé megválasztott Solt Pál megüresedett helyét tölti be. Az erdélyi születésű Szabó András 62 esztendős. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem jogi és köz- gazdasági karán kezdte meg. 1947-ben Magyarországra szökött, s a budapesti jogi karon szerzett diplomát, summa cum laude minősítéssel. Kezdetben a Központi Döntőbizottságon dolgozott tárgyalásvezetőként, majd 1953-tól az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében volt tudományos kutató. 1957 — 58-ban nemzetőrparancsnoki tevékenysége miatt büntetőeljárás folyt ellene, s internálták. Később az intézet újból alkalmazta. Kandidátusi, majd doktori tudományos fokozatot szerzett. Vezető szerepe volt a kriminológia és a kriminálszociológia bevezetésében; e két témát a szegedi és a budapesti egyetemen oktatta. Ennek révén címzetes egyetemi tanárrá nevezték ki. Alapító tagja, majd elnöke lett a Magyar Kriminológiai Társaságnak, s tagja a Magyar Büntetőjogi Társaságnak. Pályafutása során 460 tanulmánya jelent meg. A közvéleményben élénk visszhangot keltett a Nagy Imre-perről szóló vitacikke. Tagja volt a koncepciós pereket vizsgáló jogászbizottságnak. Jelenleg tudományos osztályvezető és tanácsadó az MTA Jogtudományi Intézetében. Tevékenységével külföldön is elismerést szerzett: több nagy hírű kriminológiai intézetben dolgozott, egyetemen adott elő. Antall József miniszterelnök a kormány nevében csatlakozott ahhoz a kereszténydemokrata párti indítványhoz, hogy az Országgyűlés mielőbb határozzon a közszolgálati médiák vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szóló javaslatról, hiszen nem halasztható tovább a Tv és a Rádió elnökének, az MTI vezérigazgatójának kinevezése, illetve a döntés ez ügyben. Ezután nyugod- tabban vitázhatnak a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságáról. A Szabad Demokraták Szövetsége e javaslattal szemben ragaszkodott ahhoz, hogy beterjesztett, több pólusú — a frenk- venciamoratóriumra is vonatkozó — indítványáról szerdán szavazzon a plénum. Az SZDSZ előterjesztéséről szóló vita egyébként egyre inkább eltért a „tárgytól”. Különösen akkor korbácsolódtak fel az indulatok, amikor Iván Géza kisgazdapárti képviselő kijelentette: az a párt, amelyik nem törekszik a hatalomra, nem más, mint vénasszonyok fecsegése. Erre a felszólalásra Áder János (Fidesz) az alkotmányt idézte, hangsúlyozva: ha igaz az, amit Iván Géza mond, akkor a Független Kisgazdapárt alkotmányellenesen cselekszik, sőt a párttörvény értelmében bírósági döntés alapján feloszlatható. Csengey Dénes (MDF) gyermetegnek nevezte ezt a felszólalást, amelyre Orbán Viktor úgy válaszolt: talán a „kisgazdakörlevél” nevezhető gyermetegnek, ám képviselő- és frakciótársának véleménye semmiképp sem. A Független Kisgazdapárt szándékait boncolgató heves szópárbaj után a plénum az SZDSZ törvényjavaslatának általános vitáját lezárta. Dr.Ader János (FIDESZ) beszél A Pártatlan Tájékoztatás Bizottságáról, valamint a közszolgálati médiák vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szóló előterjesztést ma délelőtt ismételten tárgyalja a kulturális bizottság, majd délután a plenáris ülésen a törvényjavaslat részletes vitájával folytatódik a munka. Harminckét távolról jött vendég (Folytatás az 1. oldalról) Gép- és Műszeripari Szakközép- iskola udvarán vártak, persze nagy izgalommal, hiszen ez volt az első találkozás. A csoport „befutása” előtt egyiküket, az egri Bőgős Zoltánnét arról kérdeztük, milyen programmal kedveskedik majd a család a távolról jöttéknek: — Úgy gondoltuk, hogy megmutatjuk a várost, az egri várat, elmegyünk a strandra is, és megnézzük a környék nevezetességeit. — Nem túl költséges a vendéglátás? A Magyarországra utazás ugyan az ideérkezők számláját terheli, itt-tartózkodásuk alatt a fogadó család gondoskodik róluk. — Hozzánk egy idős néni jön, így csak egy személlyel lesz több nálunk, ami nem jelent különösebb kiadást. Próbáljuk úgy csinálni, hogy ne legyen túl költséges. Először a volt „keleti blokkiban Louisa Laenen a belgiumi Friendship Force-klub elnöke. Először jár a volt „keleti blokk”- ban, az immár eltűnt vasfüggöny mögött, Magyarországon, először találkozik magyar családokkal. Arról érdeklődtünk, mit vár ettől az első kapcsolatfelvételtől: — Azt szeretnénk, hogy mindenféle politikai felhangok nélkül jöjjenek létre emberek közötti kapcsolatok, barátságok. Ez csak úgy történhet, hogy megismerjük az itteni, a kelet-európai életet. — Lesz lehetőség arra, hogy később a mostani vendéglátók keressék fel vendégeiket otthonukban, hogy ott töltsenek néhány napot? — A tervek szerint jövőre két magyar csoport utazik Európa nyugati felébe és a tengerentúlra, ott élő emberekhez; így a magyarok is bepillantást nyerhetnek majd a mi életünkbe, szorosabbá válhatnak a most kötött barátságok. (rénes) Z' RENDKÍVÜLI LEHETŐSÉG! \ Az Egertrade Kft. import árualapjából az alábbi áruféleségeket ajánlja fel termelői ár + ÁFA megtérítése ellenében; Tisztelt Vásárlóinknak — Osztrák sör 0,33 l-es üveges és dobozos, különböző fajta — Olasz bébi tipegők, öt féle színben — Merni szemes babkávé, 0,25 és 1,00 kg-os csomagolásban — Zenélő képeslap, születésnapi, névnapi, karácsonyi felirattal, — Kínai női alsónadrág, 100 %-os pamut Értékesítés helye: Eger, Vincellériskola u. 1/3. Értékesítés kezdete: 1990. július hó 26-tól. Napi nyitvatartás: de. 6.00-10.00 óráig, du. 14.00-18.00 óráig. Tisztelettel várunk minden kedves vásárlót. IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. ^---------- ^ Jel szavakat kiáltó diákok követelik a júniusi események után letartóztatott diáktársaik szabadonbocsátását. A diákszervezetek és a szakszervezetek által közösen szervezett, engedélyezett megmozdulás békésen zajlott le. Az előtérben szintén fogva tartott Marian Munteanu diákvezető fényképe látható. (Hírlap-telefotó MTI) „Mondjon le!” Majdnem megverték a bolgár miniszterelnököt Az egész jelenetet filmre vették A szófiai „igazság városának” tüntetői, azaz a bolgár államelnökség előtti tiltakozó akcióban résztvevők majdnem megverték vasárnap este Andrej Lukanov miniszterelnököt — derül ki a Duma szocialista párti napilap keddi számának jelentéséből. A beszámoló szerint a kormányfő gyalog ment át a tüntetők által „Demokrácia terének” nevezett Szeptember 9-e téren, ám mielőtt a pártházat elérte volna — ahova igyekezett —, a fejükön fehér szalagot viselő tüntetők fogták körül. „Mondjon le!”, „Vége a kommunizmusnak!” és „Maffiózó! ” — kiabálták a politikus felé. A miniszterelnököt a Bolgár Szocialista Párt közelben tartózkodó hívei mentették mega súlyosabb inzultustól, úgy, hogy élő láncot vontak köréje. A lap szerint az ellenzék az egész jelenetet filmre vette. (MTI) Gazdasági ellentétek a volt szövetségesek között Iraki csapatösszevonás a Kuvaittal határos vidékeken Nem adnak kimenőt az amerikai matrózoknak A The Washington Post értesülése szerint Irak csapatösszevonást hajtott végre a Kuvaittal határos vidékein, a Per- zsa(Arab)-öbölben állomásozó amerikai flottát pedig fokozott harckészültségbe helyezték. A lap keddi számában közölt jelentések a térségben dolgozó nyugati katonai attasék beszámolóin alapulnak. A névtelenül idézett források szerint két-há- romezer katonai szállítójármű mintegy 30.000 iraki katonát vitt a kuvaiti határra a főváros környékéről. Ugyanezek a diplomaták közölték a lap tudósítójával, hogy az öbölben hajózó amerikai flottánál nem adnak kimenőt a matrózoknak, mert a hét hadihajó utasítást kapott, hogy folyamatosan tartózkodjék a nyílt vizeken. Az amerikai haditengerészet szóvivője mindenesetre azt állította, hogy nincs tudomása a dologról. Irakot felingerelte korábbi szövetségese és háborús támasza, Kuvait olajpiaci magatartása. Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek ugyanis túllépi az OPEC (a kőolaj-exportáló országok szervezete) által megszabott kitermelési kvótákat, és ezzel lenyomja a kőolaj világpiaci árát. Bagdad emögött Irak-elle- nes amerikai — kuvaiti „összeesküvést” gyam't. Úgy véli, gyengíteni akaiják gazdaságát, alá akarják ásni katonai erejét. Szaddám Húszéin iraki elnök a múlt kedden megtorlással fenyegetőzött. (MTI) A Scotland Yard kérte Vita a Rushdie-film A The Times vezércikket szentelt a témának Heves vitát váltott ki Nagy- Britanniában a „Sátáni versek” szerzőjét, Salman Rushdie-t megszemélyesítő pakisztáni film videováltozatának betiltása. A brit filmminősítő testület a Scotland Yard kérésének eleget téve tiltotta be a videofilm nagy-bri- tanniai terjesztését azon a címen, hogy az súlyosan rágalmazza az indiai származású írót, és alkalmas gyűlöletkeltésre a brit állampolgárságú szerző ellen. Salman Rushdie másfél éve rejtekhelyen él rendőri védelem alatt, miután Irán néhai vallási vezetője, Khomeini ajatollah „halálra ítélte” az iszlám meg- gyalázásának minősített könyve miatt. Irán tavaly áprilisban szakította meg diplomáciai kapcsolatait Nagy-Britanniával, mivel a brit kormány nem volt hajlandó eh'télni a szerző művét és betiltatni terjesztését. A szigetországban élő másfél milliós muszlim közösség vallási vezetői tiltakoztak a videofilm betiltása ellen, egyoldalúsággal és részrehajlással vádolva a brit hatóságokat. Szóvivője útján Salman Rushdie is tiltakozott az előzetes cenzúra ellen. Érthetőnek nevezte a muszlim közösség felháborodását, mivel szerinte is úgy érezhetik, hogy a brit hatóságok, amelyek nem tettek eleget az általuk szentséggyalázónak tekintett „Sátáni versek” betiltására irányuló követelésüknek, most kettős mércét alkalmaznak az őt megbélyegző pakisztáni film elbírálásánál. A brit filmminősítő testület indoklása szerint figyelembe kellett vennie a Scotland Yardnak azt a véleményét, hogy a pakisztáni film kimenti a vonatkozó törvényben bűncselekménynek minősülő súlyos rágalmazás fogalmát. A testület hangsúlyozza, hogy nem tekinti feladatának ez egyes muszlimok által érzett felháborodás „jogos kifejezésének” elfojtását. „Mindazonáltal — hangzik az indoklás — a törvény megkívánja, hogy a felháborodás kifejezése mérsékelt módon, minden érintett állampolgári jogaira tekintettel történjen. Bármely mű, amely a muszlim közösség valamely tagját rágalmazná, a brit törvény hasonló feltételeinek lenne alávetve.” A „Nemzetközigerillák”című pakisztáni film a muszlimok elvetemült ellenségeként ábrázolja Salman Rushdie-t, aki a forgató- könyv szerint torkuk elmetszésé- vel gyilkolja az igazhívőket, és a legborzalmasabb kínzásnak veti alá áldozatait: a „Sátáni versek” magnófelvételre rögzített szent- séggyalázó szövegének hallgatására kényszerítve őket. Végül elnyeri méltó büntetését: a film negatív hősét a Koránnal szembesítve sújtja halálra Allah villáma. Vezércikket is szentelt a témának a The Times. „A cenzúra cselekménye” című írás a brit állampolgárok többsége szempontjából is „meglepőnek” találja, hogy a főügyészség nem emelt óvást bizonyíték hiánya címén a videofilm terjesztésének betiltása ellen. Felveti a kérdést, hogy a filmminősítő testület — mint írja: valójában filmcenzúra-hivatal — miként tekintheti feladatának, hogy a rágalmazás bűncselekményének pusztán lehetséges elkövetése címén folyamodjék betiltáshoz. Rámutat, hogy maga az érintett szerző sem kér ilyen védelmet, hiszen a világszerte viharos tiltakozást kiváltó saját könyvének védelmét mindvégig a véleménynyilvánítási szabadság elvére alapozta. A lap megállapítja: miután a brit televízióállomások részleteket mutattak be a pakisztáni mozikban játszott filmből, bizonyosra vehető, hogy most már milliók akaiják látni betiltott vi- deováltozatát, amelynek szabad teijesztése esetén legfeljebb néhány ezer nézője lett volna Nagy- Britanniában. „Lehet, hogy Voltaire híres mondása — „nem helyeslem, amit mondasz, de élet- re-halálra megvédem jogodat, hogy mondjad” — gyakran rossz jogi irányelv, de ebben az esetben sokkal jobb lett volna, ha a cenzor inkább a szólásszabadság javára téved, és rábízza Rushdie-ra önnön védelmét” — írja a The Times.
