Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-16 / 88. szám

HEVES MEGYEI I. évfolyam, 88. szám ÁRA: 1990. július 16., hétfő 4,30 FORINT EGY VILÁGNAP ÜRÜGYÉN... „Aligha volt több résztvevő a környezetvédelmi világnapra rendezett fórumon Egerben, a megyei tanácson, mint öt- ven...” (3. oldal) TARTSÁK TISZTELETBEN A MÁSKÉNT GONDOLKODÁST „Személyes vélemény a Kereszténydemokrata Néppárt 1990. július 7-i nyilatkozatára...” (3. oldal) MISKOLCI IPARI KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR „Tizenharmadik alkalommal rendezik meg Borsod megyé­ben az eddig is híressé vált nemzetközi vásárt.” 6 (8. oldal) JUBILEUMI HEGYI TÁBOR A BÜKKBEN „Valamennyi eddiginél gazdagabb programmal várják a résztvevőket Heregréten.” (8. oldal) (Fotó: Perl Márton) A Karmel-hegyi Boldogasszony ünnepén Búcsú és zarándoklat Egerszalókon Már szombaton gyülekeztek a hívek, hogy a Karmel-hegyi Bol­dogasszony ünnepén részt ve­gyenek az egerszalóki búcsún. A két és fél évszázados kegytemp­lom hagyományosan otthont ad ezeknek a búcsúknak, s a zarán­doklatok célpontja: több rendkí­vüli imameghallgatást is följe­gyeztek ez alatt az idő alatt. Ezeket a hagyományos alkal­makat a plébános, Domán Fe­renc élesztette újjá, s emelte a ré- • gi fényébe. Olyan szabadtéri ol­tárt építtetett a kegytemplom mögé, amely alkalmas arra, hogy a szabadtéri misén több százan vagy több ezren hallgassák az Úr igéjét. Ebből az alkalomból most Budapestről gyalogos zarándo­kok is indultak Egerszalókra, ál­dozatukat részben a Magyaror­szágon végbement pozitív változá­soknak, részben pedig a családi élet szentségének ajánlva fel. Szombat délután értek — négyna­pos út után — a faluba, ahol nagy örömmel köszöntötték őket. Raj­tuk kívül százan és százan indultak el az ország különböző pontjairól, nemcsak az egri egyházmegyéből, de az ország távoli pontjairól is. (Folytatás az 5. oldalon) Pisztoly után nyűit, hogy ne legyen tömegverekedés Rendkívüli esemény. Akik voltak katonák, tudják, hogy a seregben ezzel illetnek minden kirívó esetet. Olyat például, ha az őrségben elsül a géppisztoly, ha lába kél néhány lőszernek, ha megszökik egy katona, vagy épp randalírozáson éri a járőr a „ba­kákat”. Pontosan egy héttel ez­előtt adtunk hír arról, hogy Egerben, az egykori Taverna bo­rozó helyén, a Music Metróba egy hadnagy és egy őrmester sze­retett volna éjnek évadján bebo­csátást nyerni. Ám hiába győz­ködték az ajtónállót, az nem en­gedte be őket, mondván, hogy katonai gyakorlóruhában nem kapnak belépőt. Szó szót köve­tett, mígnem az egyik katona pisztolyt rántott. A fegyver sze­rencsére nem volt csőre töltve, bár benne volt a tár. A jelenet vil­lámgyorsan lejátszódott. A had­nagy kikapta a társa kezéből a pisztolyt, visszatette az oldalán fityegő fegyvertáskába, és máris tuszkolta kifelé a magáról meg­feledkezett őrmestert. A hadnagy fegyelemsértések sorozatát követte el. A legsúlyo­sabb az, hogy ő, mint parancs­nok, kiképzés alatt elhagyta a századát. Mindezt csak tetézte, hogy gyakorlóruhában vágtak neki az éjszakának, magával vitte az önvédelmi pisztolyát, holott ezt el sem hozhatta volna otthon­ról. Természetesen az ilyen ki­ruccanáshoz a katonai gépkocsit sem lehet igénybe venni. A két katonával az egri lakta­nyában beszélgettünk a történ­tekről. — így, utólag visszagondolva, már tudom, hogy könnyelmű és felelőtlen voltam — mondta Várnagy Gyula hadnagy. — A parancsnokaim előtt is kijelen­tem, hogy a tetteimért vállalom a felelősséget. Indítékot találni nagyon ne­héz. A megfeszített munka után úgy gondoltam, hogy elfelejtem egy kis időre a katonaságot. Saj­nos, rosszul sült el a kikapcsoló­dás. — Tiszta fejjel biztosan más­ként cselekedtek volna. Sokat it­tak előtte? — A késő esti órákban indul­tunk el a táborból, Egerbaktán megálltunk, vacsoráztunk, és itt fejenként egy-egy üveg egri bort fogyasztottunk el. — Vagyis ez éppen annyi len­dületet adott, hogy a szórakozó­helyen kössenek ki. — Igen. De a korábban meg­jelentekkel ellentétben Egerben nem jártuk a kocsmákat, Baktá­rói egyenesen a diszkóhoz men­tünk. A célpont azért volt ennyi­re egyértelmű, mivel Somoskövi őrmester az egri laktanyában volt hallgató, tehát ismeri a vá­rost. (Folytatás a 2. oldalon) Ki marad, ki megy tovább? Albán menekültek Budapesten A Belügyminisztérium Mene­kültügyi Hivatala hétfőn meg­kezdi a vizsgálatot azok ügyé­ben, akik mégis Magyarországon kémének menedékjogot. A szükséges kérdőívek feldolgozá­sa és a személyes meghallgatások után, a szabályok szerint 30 na­pon belül határozatot kell hozni a meneküld státus odaítéléséről. A mostani esetben a döntéshoza­talt nehezítheti (és így lassíthatja is) az információk elégtelensége. Természetesen azok is Magyar- országon maradhatnak, akik nem kapnák meg a politikai me­nekülteknek járó kedvezménye­ket. A hazánkat csak tranzitállo­másnak tekintő albán állampol­gárok ügyével az ENSZ Mene­kültügyi Főbiztosságának buda­pesti irodája foglalkozik majd, hiszen nekik is Magyarországon kell megvárniuk a célország rév­be érést jelentő vízumát. Az emigránsokat a Menekült- ügyi Hivatal csillebérci befoga­dóállomásán helyezték el. Ott lesznek az egészségügyi és admi­nisztratív vizsgálatok ideje alatt, illetve a politikai menedékért fo­lyamodók ott várják meg a hely­zetükről döntő határozatot. A hivatal illetékese elmondta: most még nem lehet megbecsülni a „menekítésiakció”költségét, ám azt nem a Letelepedési Alapból, hanem a Külügyminisztérium költségvetéséből fedezik. A Le­telepedési Alapot terheli viszont az albán állampolgárok csille­bérci tartózkodása. A Pénzügyminisztérium tájékoztatója Egyes fogyasztási adó- és fogyasztói áremelésekről A Pénzügyminisztérium tájé­koztatása szerint a termelői ár és a fogyasztási adó emelésével ösz- szefüggésben hétfőtől emelke­dik az üzemanyagok fogyasztói ára. A motorbenzin átlagosan 20 százalékkal (literenként 5,50­6.50 forinttal), a gázolaj 30 szá­zalékkal (literenként 5 forinttal) lesz drágább. A 86-os normál­benzin ára 33,50 forint, a 92-es oktánszámú szuperbenziné 35.50 forint, a 98-as oktánszámú extra szuperbenziné 37,50 forint lesz. Az ólommentes szuperben­ziné — környezetvédelmi szem­pontokra is tekintettel — 37,00 forint lesz. A gázolaj új ára 22,00 forint literenként. Ezeket az ára­kat az üzemanyagtöltő állomá­sok hétfőn 0 órától, illetve üzem­kezdettől alkalmazzák. A kormány döntése alapján július 16-ától magasabb lesz a dohánytermékek és az égetett szeszes italok fogyasztási adója. Az ebből adódó áremelkedés át­lagosan mintegy 25 százalékos. A fogyasztási adó mértékének változása mellett a tényleges áre­melkedés attól függ, hogy a gyár­tók és a forgalmazók a gyü­mölcspálinkák, a kommersz sze­szes italok, a borpárlatok és a brandy, továbbá a különféle ci­garetták, a szivar és a fogyasztói dohány konkrét árát illetően ho­gyan döntenek. Július 16-ától a zárt elszámolású diplomatabol­tok kivételével a konvertibilis valutáért árusító üzletekben tör­ténő eladásoknál megszűnik a fogyasztási adómentesség, itt az áremelés mértéke az előzőekben jelzettnél nagyobb is lehet. (MTI) Ön vendéq lesz nálunk leg lesz nálunk Üdülés falun és tanyán Alig egy éve alakult meg a Magyar Falusi Vendégfogadók Szövetsége, és máris figyelemre méltó eredményeket ért el. Ösz- szesen 280 faluban 414 vendég­látó-fogadó helyet kínál a belföl­di és külföldi nyaralóknak. Szí­nes tájékoztatót jelentetett meg, amely tartalmazza a vendéget váró házigazdák ajánlatait jelké­pek segítségével: például étkezé­si lehetőség, sportpálya, uszoda, lovaglás és így tovább. Á kataló­gus név szerint sorolja fel a ven­déglátókat és a szolgáltatások árait is. A szövetség tegnap Gyön- gyössolymoson tartott kerekasz- tal-megbeszélést, kihasználva azt a lehetőséget, hogy hazánk­ban tartózkodik Maria Maier Gresshoff, az NSZK falusi szö­vetsége egyik bizottságának el­nöke, az Észak-Rajna-Vesztfá- lia tartomány Üdülés a Paraszt- udvarban Szövetségének elnöke. Elkísérte őt a Mátraaljára dr. Csáky Csaba, a magyar szövet­ség elnöke. A vendégasszony sokoldalú­an részletezte, milyen módokon lehet propagálni ezt a mozgal­mat, hogyan kell a vendégeknek azt a sajátos lehetőséget kínálni, amit a falusi, illetve a tanyai la­kóhely nyújthat különlegességé­ben a pihenni vágyóknak. Gya­korlati megoldásokat ajánlott a propagandamunkához. El­mondta, hogy náluk is szerény körülmények között tették meg az első lépéseket 40 évvel ez­előtt, és ma már fejlett hálózattal és szolgáltatásokkal rendelkez­nek. Dr. Csáky Csaba azt hangsú­lyozta, hogy a falusi-tanyai üdül­tetéshez nem kell engedély, és évi 300 ezer forint bevételig adó­mentes. Ez nem turizmus, ha­nem civil üdültetés, amelyben a vendég otthon érezheti magát. Kedvére, szabadon töltheti el a pihenésre szánt idejét. A háziak mindenben igyekeznek a meg­elégedettséget kiváltani. Oldal Zsolt, aki Abasáron üzemeltet ilyen vendégfogadó­helyet, arra hívta fel a figyelmet, hogy a Mátra környéke inkább a sík vidéken élők érdeklődését kelti fel. A gyöngyössolymosi Nagy Éva pedig azt hangsúlyoz­ta, hogy ő a vendéglátás hatodik napján közös programot kínál fel, és a hetedik napon közös ét­kezésre hívja meg a vendégét, ha ezt egyáltalán elfogadják. Ügyel­ni kell azonban arra, hogy a túl­zott udvariasság és figyelmesség kényelmetlen is lehet a vendég számára. A kerekasztal-megbe- szélésen többen kértek szót és mondták el tapasztalataikat. A magyar szövetség most hír­veréssel kapcsolta össze ezt a mátrai kirándulását. Várja azok­nak a jelentkezését, akik a falusi üdültetők köréhez akarnak kap­csolódni. Címük: Budapest, 1360 Pf. 6. Dúl a rút viszály... Abban, hogy az egymással rivalizáló politikai pártok nem túlzottan rajonganak egymásért, nin­csen semmi csodálatos. Hiszen azért lettek kitalál­va, hogy egymás gyengéit, hibáit keressék, s hogy mindezeket szóvá is tegyék. Az viszont már sokkal meglepőbb, hogy alig-alig akad olyan hazai párt, amelyben belül is egyetértés uralkodik. A példákat hosszasan lehetne sorolni... Gondoljunk csak arra, hogy az MDF közelmúltbeli országos gyűlésén né­hány felszólaló a pártegység megbomlásától óvott. Vagy arra, hogy a Fidesz egyik tanácskozásán is ösz- szekülönbözéseket lehetett megfigyelni. Esetleg arra, hogy a Néppártot a Varga-ügy osztotta meg nem olyan régen. S akkor még nem említettük a kis­gazdákat és a szociáldemokratákat: e szervezetek­ben szinte a megalakulásuktól kezdve harcok dúl­nak, amelyek néha-néha elcsitulnak, hogy aztán annál nagyobb erővel folytatódjanak. Vitatkozni persze lehet, sőt, kell is! Gyanítom azonban, hogy itt másról, többről van szó... Valami olyasmiről, amit Vukovics Sebő, az 1848 — 49-es magyar polgári forradalom és szabadság- harc jelentős alakja örökített meg az 1849-es esz­tendőre vonatkozó visszaemlékezéseiben. írásából kiviláglik, hogy a hadban álló magyar seregek veze­tésében mennyi-mennyi személyes ellenségeske­dés, torzsalkodás hátráltatta d harc eredményessé­gét: elegendő, ha csupán Damjanich és Vetter, Görgey és Kossuth, Damjanich és Vécsey, Guyon és Lenkey, Perczel és Görgey, avagy Görgey és Mé­száros Lázár folytonosan kiújuló „magánháborújá­ra” gondolunk. Dőreség lenne azt hinni, hogy ha nincsenek ezek a perpatvarok, kizárólag győztes ütközeteink lettek volna. Annyit azonban bátran megkockáztathatunk, hogy mindezek a dolgok aligha használtak a közös ügynek, sőt, hátráltatták a nélkülözhetetlen együttműködést, ilyenformán pedig a konkrét cselekvést. Nem, nem új keletű magatartásformáról van itt szó, hiszen íróink, költőink műveikben századokon át figyelmeztettek bennünket e káros — s a magyar­ságra olyannyira jellemző — tulajdonság veszélyei­re. Szavaik meglehetősen hatástalanok maradtak, mert ma sem dicsekedhetünk el azzal, hogy e jel­lembeli fogyatékosságunk már réges-régen a múl­té. Miért és hogyan lettünk ilyenek? Nem könnyű megválaszolni, de talán nem is a felelet a lényeges, hanem az, eljön-e az idő, amikor erről a hibánkról már csak múlt időben kell beszélnünk. Annyira naiv nem vagyok, hogy abban remény­kedjek, egyszer csak — hipp-hopp — felvirrad a nap, amikor mindnyájan egymás keblére borulunk, s híre sem marad a hajdani konfliktusoknak. Leg­feljebb csak abban bízhatok, hogy lesznek még eb­ben a hazában olyan periódusok, amikor — a közös ügyek érdekében — félretesszük mindennapos csa­tározásainkat. Alaptalan-e ez az optimizmus? Nem, nem hiszem, ugyanis történelmünk során már tanúi lehettünk annak — igaz, ez nem sokszor fordult elő —, hogy ideig-óráig valamennyien egy irányba húztuk az ország szekerét. Ez utóbbinak főleg akkor van nagy jelentősége, amikor koránt­sem úgy mennek a dolgok, mint ahogyan azt szeret­nénk. Hát, ma éppen ilyen időket élünk. A bajból mindig nehéz kilábalni... Különösképpen akkor, amikor nem elsősorban erre a feladatra koncentrá­lunk, hanem azt lessük, melyik irányból is várhatjuk a következő támadást. Ismétlem, mostanság sem vagyunk könnyű hely­zetben. Rengeteg energiát követelnek meg vala­mennyiünktől az elkövetkező hónapok, esztendők. Közösen talán juthatunk valamire, szétforgácsolt erőkkel aligha. Azoknak, akik tehetnek valamit azért, hogy az oktalan marakodás mielőbb meg­szűnjön, cselekedniük kell(ene). Mert ma még dúl a rút viszály... Sárhegyi István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom