Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-16 / 88. szám

Hírlap 1990. július 16., hétfő A NATO főtitkárát Gorbacsov is fogadta Wörner együttműködést ajánlott a szovjet vezetőknek Szót kért a kormányszóvivő László Balázs kormányszóvi­vő az alábbiak közreadására kér­te fel a Magyar Távirati Irodát: „A pénteki kormányszóvivői sajtótájékoztatón sajnálatos fél­reértés történt egyes lapkiadó vállalatok felügyeletét illetően. Mivel a több részletben elhang­zottakat a lapok részben pontat­lanul ismertették, a szóvivő szükségesnek látja a tényleges helyzet kifejtését: — A Pallas Lap- és Könyvkia­dó eddig és ezután is a Miniszter­elnöki Hivatal államigazgatási felügyelete alá tartozó állami vállalat. Itt tehát semminemű változás nem történt. Erre utal­tam a sajtótájékoztatón, amikor az egyik válaszban azt mondtam, hogy az egyik lapkiadó a minisz­terelnökség hatáskörében volt. — A Hírlapkiadó Vállalatról az MSZP lemondott a kormány javára. Ennek nyomán a kor­mánynak csak arról kellett dön­tenie, hogy közvetlenül a Minisz­terelnöki Hivatal, vagy pedig va­lamelyik minisztérium állami­gazgatási felügyelete alá veszi-e a vállalatot. Egy korábbi előter­jesztéssel szemben — ami szerint a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium lett volna kijelölve — a végső döntés szerint az állami­gazgatási felügyeletet a Minisz­terelnöki Hivatal útján látja el a kormány. — A Magyar Rádió és a Ma­gyar Televízió felügyeletének a kérdése nem változott, és változ­tatás nem is merült fel. — Az MTI felügyeletét tavaly az államminisztertől a művelő­dési miniszter vette át. A kor­mány legutóbbi ülésén az az ál­láspont alakult ki, hogy a jövő­ben az MTI felügyeletét is — úgy, mint régen — a Miniszterelnöki Hivatal lássa el. Ez tehát kor­mányzaton belüli feladatátcso­portosítást jelent. — A saját államigazgatási fel­ügyelete alatt álló állami vállala­tot a kormány — a törvényekben meghatározott eseteket kivéve — nem utasíthatja konkrét gazda­sági lépések megtételére, vagy meg nem tételére. Az úgyneve­zett önkormányzó vállalatoktól eltérően államigazgatási fel­ügyelet esetén az alapító szerv gyakorolja viszont a munkáltatói jogokat az igazgató tekintetében. Európa jövője nagymérték­ben függ a NATO és a Varsói Szerződés politikai szervezetté alakításától, a két szervezet kö­zötti bizalom megteremtésétől. Ezt hangsúlyozta Eduard Se- vardnadze szovjet külügyminisz­ter szombaton azon az ebéden, amelyet Manfred Wörner NA- TO-főtitkár tiszteletére adott tárgyalásaik befejeztével. A NA­TO főtitkárát a nap folyamán fo­gadta Mihail Gorbacsov szovjet államfő is. Az ebéden Sevardna- dze kiemelte, hogy a NATO fő­titkára volt az első magas rangú nyugati politikus, aki az SZKP A Varsói Szerződés átalakítá­sáról kezdtek tanácskozást va­sárnap a tagországok szakértői. A kormánymegbízottakból álló ideiglenes bizottság tagjai a Prá­ga melletti Celakovicében ültek össze, hogy — mint azt diplomá­ciai források tudni vélik — ked­dig tartó értekezletükön kidol­A Szovjetunió olyan kompro­misszumos javaslatot terjesztett elő az Egyesült Államoknak az afgán rendezésre, amely háttér­be szorítja Mohammad Nadzsi- bullah elnököt. Az elgondolásról a jövő héten Párizsban tárgyal a szovjet és az amerikai külügymi­niszter. A The New York Times vasár­napi jelentése szerint az új szov­jetjavaslat korábbi amerikai terv módosítása. James Baker ameri­kai külügyminiszter februári Románia — Romániában nyilvánosságra hozták azoknak a személyeknek a névsorát, akiket a múlt havi bu­karesti tüntetéseket követően vettek őrizetbe. A román állam- ügyészség által szombaton ki­adott dokumentum megemlíti, hogy a júniusi megmozduláson hat személy életét vesztette, 502- en megsebesültek, és 127-en még mindig kórházi kezelésre szorulnak. Az ügyészségi okmányban emlékeztetnek arra, hogy a meg­XXVIII. kongresszusának befe­jeztével a szovjet fővárosba láto­gatott. A szovjet külügyminiszter szólt arról, hogy a két szemben­álló katonai szervezet tagorszá­gainak ünnepélyesen deklarál­nia kellene, hogy a jövőben nem tekintik egymást ellenségnek, tartózkodnak az erőszaktól, il­letve az azzal való fenyegetőzés­től, s nem tesznek olyan lépést, amely ellentétes az ENSZ alap­okmányával, illetve az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet záróokmányával. Wörner válaszában hangsú­gozzák a szervezet reformjának konkrét tervezetét. A tagországok képviselőiből álló ideiglenes bizottság létreho­zásáról a VSZ Politikai Tanács­kozó Testületének moszkvai ülé­sén született döntés. E testület­nek éppen az a feladata, hogy az új világhelyzetre való tekintettel moszkvai látogatásán az afga­nisztáni patthelyzet fokozatos megoldását javasolta. Az első szakaszban a Nadzsibullah-kor- mány a helyén maradna, és az el­lenállók ideiglenes kormánya al- kotmányozó gyűlést hívna össze. A második szakaszban a kabuli kormány és az ellenállás megál­lapodna a nemzetközileg ellen­őrzött választásokban, amelyek­ben azonban Nadzsibullahnak nem lehetne szerepe: az elnök le­mondana, bár indulhatna mozdulás idején számtalan rend­őrségi járművet megrongáltak, és megtámadták a rendőrség, a belügyminisztérium, valamint a televízió épületét. Az okozott kár elérte a 7,5 millió dollárt. Harmincnégy személyt állítottak bíróság elé, akik közül kilencet ítéltek egytől hat hónapig teijedő börtönbüntetésre. Száznyolcvanöt személy — 74 munkanélküli, 57 munkás, és több mint 30 tizenéves fiatal — került előzetes letartóztatásba. lyozta: azért érkezett Moszkvá­ba, hogy együttműködést ajánl­jon a szovjet vezetőknek, a szov­jet népnek. Együtt akarunk dol­gozni Önökkel az új Európa megteremtéséért — jelentette ki a NATO főtitkára. Mihail Gorbacsov és Manfred Wörner megbeszélésén — mint a TASZSZ közölte — az európai biztonsági rendszer megteremté­séről, a NATO és a Varsói Szer­ződés politikai szervezetté alakí­tásáról volt szó, valamint az egy­séges Németország politikai és katonai státuszával összefüggő kérdéseket tekintettek át. kidolgozza a szervezet megúju­lására vonatkozó elképzeléseket. Az említett források szerint a VSZ megreformálása arra irá­nyul, hogy a tagországok együtt­működéséből kiiktassák a kato­nai elemeket, s annak politikai vonatkozását helyezzék előtér­be. a választáson. A Bush-kormány kész elfogadni a szovjet kompro­misszumot, annál is inkább, mi­vel a háború befejezése óta az amerikai támogatást élvező fel­kelők nem voltak képesek a ka­buli kormány megdöntésére. A Nadzsibullah-rendszer mintegy havi 300 millió dolláros szovjet támogatást kap, és Moszkva sze­retne mielőbb véget vetni a konf­liktusnak, hogy javíthassa viszo­nyát a mohamedán országokkal és Washingtonnal egyaránt, írta a lap. Őket erőszakos cselekményekre való felbujtással, a közrend meg­zavarásával, a köztulajdon meg­károsításával és rablással vádol­ják. A Reuter brit hírügynökség jelentésében kiemeli, hogy az őrizetbe vett személyek egyike sem bányász. Román hivatalos személyek ugyanakkor elmond­ták, hogy vizsgálatot indítottak egy hatfős — bányászokból álló — csoport ellen, mert részük volt az erőszakos cselekményekben. Keddre elkészül a VSZ reformtervezete? Szovjet kompromisszum Afganisztánban Őrizetbe vettek névsora Pisztoly után nyúlt, hogy ne legyen tömegverekedés (Folytatás az 1. oldalról) — Ha egy katonatiszt elindul szórakozni, megfésülködik, fo­gat mos, és zsebre vágja a piszto­lyát? — Ha arra gondol, nem szán­dékosan vittem magammal a fegyvert. Egész nap nálam volt, hiszen szombaton még teljes gőzzel zajlott a kiképzés az erdő­ben. Véletlenül maradt nálam, eszem ágában sem volt, hogy ez­zel villogjak. — No jó. Térjünk át a vadnyu­gati jelenetre. — Próbáltam meggyőzni a jegyszedőt, hajlandó lettem vol­na többet is fizetni, de mindhiá­ba. Indultam kifelé, amikor az őrmester szóváltásba keveredett Dávid Istvánnal. — Min különböztek össze? — Ó egy társasággal jött fölfe­lé — válaszolta Somoskövi János —, látta és hallotta, hogy mi tör­ténik a bejáratnál. Sértegettek bennünket, olyanokat mondtak, mint példá­ul mocskos katonák. Mi vissza­vágtunk. Én külön megjegyzést tettem rá, mire kiszakította ma­gát a barátai kezéből, és elindult felém. Léptem volna fölfelé a lépcsőn, o utánam nyúlt, meg­próbált visszarántani, de az ano- rákom kantálja kicsúszott a ke­zéből. Visszafordultam, a haver­jai próbálták megnyugtatni, hogy hagyjon békén bennünket, ám nem sikerült jobb útra téríte­ni. A hadnagy úr ott volt mellet­tem, odanyúltam a pisztolytás­kájához, és kivettem a fegyvert. De nem olyan szándékkal, hogy lőjek, csak meg akartam félemli- teni. — Ráfogta a fegyvert Dávid­ra? — Igen. — Amikor megláttam a moz­dulatot — vette át a szót a had­nagy —, elvettem tőle a pisztolyt, hiszem tisztában voltam azzal, hogy ilyen szituációban nem le­het fegyvert rántani. Szóval, el­tettem apisztolyt, és kitoloncol­tam az őrmestert, hogy nehogy verekedésbe vagy tragédiába torkolljon az összetűzés. Elhaj­tottunk a kocsival, majd nem sokkal később egyedül vissza­mentem, mivel átéreztem a do­log súlyosságát. Bár Dávid azt mondta a rendőrnek, hogy van­nak neki olyan befolyásos isme­rősei, akik révén majd ő „elinté­zi” az ügyet, akkor sem haragud­tam rá, odamentem hozzá, és ke­zet fogtam vele. — Őrmester úr, ön, ha jól tu­dom, augusztusban leszerelt vol­na. Úgy tűnik, ebből nem lesz semmi. Tervezett valamit a vaká­cióra? — Igen, szerettem volna kipi­henni magam, mielőtt szeptem­berben munkába állok. Építészmérnöki diplomám van, tavaly végeztem tíz egyetemen. — Másnap lehiggadva, józa­nul hogyan értékelte az éjszakai incidenst? — Amit akkor cselekedtem, egyértelműen hibás döntés volt. De abban a pillanatban megfor­dult a fejemben az is, ha nem rán­tom elő a pisztolyt, nincs, ami megakadályozza a tömegvereke­dést. A levegőben benne volt en­nek a lehetősége. Ettől függetle­nül értelmetlen volt, amit csinál­tam. Az ügyet jelenleg az ügyészség vizsgálja. Mint azt Szabó Béla őrnagytól, a Bercsényi Miklós önálló felderítő zászlóalj pa­rancsnokhelyettesétől, a fegyel­mi vizsgálatot lefolytató bizott­ság elnökétől megtudtuk, Vár­nagy Gyula négy éve tölt be tiszti hivatást, s ez idáig csak dicséretet érdemelt ki. Bíró József ezredes, a seregtest felderítő főnöke a két katona nevében is elnézést kér mindazoktól, akik szenvedő ala­nyai voltak az atrocitásnak. Re­méli, hogy ez a nem mindennapi eset nem vezet általánosításhoz, hiszen különösen a felderítőknél — nem véletlenül hívják őket elit alakulatnak — szívós, megfeszí­tett munka folyik. Hogy milyen büntetésre szá­míthatnak? Bíró Béla vezérőr­nagy, a seregtest törzsfőnöke sze­rint nagy valószínűséggel a had­nagyot leváltják század parancs­noki beosztásából, vagy pedig fogdafenyítést kap. Az őrmes­tert ezek után nem avatják tarta­lékos tisztté, és kénytelen lesz néhány hónapot a fegyelmező zászlóaljban — a futkosón — el­tölteni. Budai Ferenc Melyik felelősség? (Hozzászólás Novák Rudolf országgyűlési képviselő a Hírlap július 12-i számában megjelent cikkéhez) Működési zavaraink egyik eredője, amit Novák Rudolfképviselő- társam megfogalmazott, nevezetesen: el kell választani a parlamenti és a kormányzati felelősséget. Ezek összemosására azonban az ön­magát konstruktívnak nevező ellenzék is hajlamos akkor, amikor kormányzati kérdéseket igyekszik parlamenti obstrukciós fegyverrel megtorpedózni. Ilyen volt például a hitoktatás körüli vita is. En megértem, hogy nehéz tudomásul venni a választási eredmé­nyeket egy olyan pártnak, amely kormányozni készül. Az áremeléseket nem a kormányzó pártok felejtették el, hanem az előző kormányzat, ugyanis a költségvetési törvény meghatározza a kormányzati lépéseket és döntéseket. Nem létezik ugyanis olyan po­litikai erő, amely a helyhatósági választások előtt jelentős mértékben árakat emelne. Ha pedig mégis ezt teszi, tessék elhinni, hogy ezt kell tennie, mert vállalja a felelősséget. Értelmes vita csak abban az össze­függésben bontakozhat ki (bontakozhatott volna ki), hogy milyen testületek, milyen területeken, és milyen mértékű áremelést kell vég­rehajtani, és milyen mértékű, és kiket érintő legyen az ellentételezés. Persze, az önmagát konstruktívnak nevező ellenzék nem ezzel fog­lalkozik, mivel a hangulatkeltés egyszerűbb dolognak tűnik. Mert igaz, hogy késik a leépítés, de nem bírná el a gazdaság a tömeges mun­kanélküliséget. Remélem, képviselőtársamnak volt ideje elolvasni a teljes anyagot, és elmerült annak tanulmányozásában. Ebben az eset­ben nem állíthatja, hogy a támogatásokat kellő mértékben nem vonta meg a kormányzat. Ami pedig a minisztériumok létszámát illeti, nem hiszem, hogy ez kardinális kérdés, mert a létszámot a feladatok hatá­rozzák meg. Ennyit a dilettantizmusról. Ezek után téljünk rá a másik, a parlamenti felelősségre. Higgye el, képviselőtársam, s higgyék el a többi képviselőtársaim is, hogy nem ezt váija tőlünk a nemzet. Nem kíváncsi a néző és a választó sem az önmagáért való obstrukcióra, sem az úgynevezett ügyrendi vitákra, sem pedig a személyeskedésre. Hogy idézettel éljek: „Rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk...” Ehhez valóban működő kor­mányzat, es valóban konstruktív ellenzék szükséges, de másfelől nem kevésbé a piac (mégpedig a szociális piac) megteremtése. A választás során ugyanis a lassabb, de biztosabb fejlődést ígértük, s azt, hogy nem küldjük az embereket az utcára olyan mértékben, mint azt esetleg tennék mások, ha ők kormányoznának. Ez tudniillik a felelősség... Dr. Lukács Tamás országgyűlési képviselő KDNP A helyhatósági választások előkészítése A Kereszténydemokrata Néppárt Egri Szervezete — a he­lyi demokratikus átalakulás biz­tosítékaiként — a következő alapelveket fogalmazza meg: Az önkormányzati törvény koncepcióiban biztosítsa azokat a társadalmi-gazdasági feltétele­ket, amelyek figyelembe veszik a helyi lakosság erdekeit, a terme­lés gazdaságossá tételét minden szférában, és megteremtik az ön- kormányzatok önállóságának anyagi alapjait. Az anyagi források bővítésé­hez nélkülözhetetlen a kapcsoló­dó törvényalkotás (tulajdonvi­szonyok rendezése, privatizálás, a felesleges helyi vállalatok meg­szüntetésével a költségvetés — az adófizetők — kímélése, a meg­maradó nagyüzemek, állami vál­lalatok stabilizálása, a magánvál­lalkozások tényleges ösztönzése, az idegenforgalom, vadászati jo­gosultság, stb. eredményeiből helyi célú elvonások bevezetése, a helyi adózások ésszerű reform­ja. A helyi önkormányzatok tük­rözzék a szellemi, erkölcsi élet gyökeres átalakulását. Mindezek megvalósulásához kardinális kérdés az önkormányzati szer­vekben (de az élet egész terüle­tén) a személyi feltételek biztosí­tása, kizárólag a hitelesség és szakmai felkészültség mércéjé­vel mérve. Javasoljuk ezért a de­mokratikus pártok közötti egyeztetések haladéktalan bein­dítását. Várjuk és kérjük a lakosság jelzéseit az egri képviselő-testü­let tagjaira, a polgármester sze­mélyere vonatkozóan. Postací­münk: KDNP 3300 Eger, Szé­chenyi u. 18. Személyesen: ugyanitt, minden kedden du. 17 — 19 óra között. KDNP Egri Szervezete Dr. Bárdos Rezső titkár Értesítés a népszavazásról Tisztelt Választópolgár! Az Országgyűlés 1990. július 29-ére, vasárnapra népszavazást tűzött ki a köztársasági elnök megválasztásának módjáról. Ezúton értesítünk minden vá­lasztópolgárt, hogy a népszava­zásra nem készül névre szóló ér­tesítés a választók nyilvántartás­ba történő felvételéről. A helyi tanács hivatali helyisé­gében azonban a választók nyil­vántartása július 20-a után meg­tekinthető. A törvény lehetőséget ad arra, hogy ha a népszavazás napján nem tartózkodik otthon, akkor az állandó lakhely szerint illeté­kes helyi tanácstól személyesen kérheti igazolás kiadását az ide­iglenes tartózkodási helyen (pl. üdülőhelyen) való szavazás érde­kében. A népszavazásra feltett kér­désre az 1990. március 25-i or­szággyűlési képviselő-választá­sokra kialakított szavazókörök­ben szavazhat. A „hogyan lehet szavazni?” kérdéséről a lap hasábjain a nép­szavazás előtti héten tájékozta­tást adunk. Heves Megyei Választási Iro­da Eger, Kossuth L. u. 9. Telefon: (36) 12-307 „Jobb adni, mint kapni” Bizonytalan a Heves megyei kórházban a vérellátás. A biztonsá­gos, gyógyításhoz szükséges tartalék vér nem áll rendelkezésre, ami emberi sorsokat határozhat meg, esetleg végzetesen. A térítésmen­tes véradáson a résztvevők száma a Vöröskereszt fokozott szerve­zőmunkája ellenére lényegesen kevesebb a korábbiaknál. A Szo­cialista Párt felhívással fordul tagjaihoz, és minden állampolgár­hoz, aki felelősséget érez embertársaiért, gyerekeinkért, hogy segít­sen a folyamatos vérellátás biztosításában, vegyenek részt a szerve­zett véradásokon. Egerben: 1990. július 24-én és 25-én: 8-tól 15 óráig, a Heves megyei kórház vérellátó osztályán. Gyöngyösön: 1990. július 25-én: 8-tól 14 óráig, az úttörőhá- z ban. Lőrinciben: 1990. július 17-én 9-től 12 óráig, a mátravidéki erőműben. Hatvan: 1990. július 24-én 9-től 12 óráig, a kórház váradóállomásán. — 1990. augusztus 7-én 9-től 12 óráig, MÁV-vasútállomás. — 1990. augusztus 14-én 9-től 12 óráig, cukorgyári kultúrotthon. 1990. augusztus 31-én 9-től 12 óráig, kórház véradóállomás. Korhatár: 18 — 60 éves korig. A véradások között minimum 3 hónap szünet. Magyar Szocialista Párt Heves megyei szervezetei

Next

/
Oldalképek
Tartalom