Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-06 / 54. szám
1990. június 6., szerda Hírlap 3 Motorként működik-e gazdaságunk „motorja”? — Az eddigi fejlesztések hátrányosan érintették a feldolgozást — Megváltozott hazánk energetikai stratégiája — A külföldi működőtöké technikát, szervezést, munkakultúrát is jelent A kihívás, amelynek nem tudtunk megfelelni... Szinte naponta halljuk, mennyi az ország adósságállománya, hogy szegények vagyunk, kifulladt a gazdaság, erőtlenek az intézkedések, sok a veszteség. Sőt az ipari termelés az esztendő első negyedében 6 — 7 százalékkal csökkent. Mindezek tények 1990 tavaszán, amelyeket ismerünk, és amelyeket tudomásul kell vennie a nemrég alakult új kormánynak is. Mindezekkel szembetaláltuk magunkat a minap zárult Budapesti Nemzetközi Vásáron is, ahol a beruházási javak seregszemléjén sajnos nem a magyarok uralták a mezőnyt. A pénz világa A broker Ki jelentkezhet alkuszi vizsgára? Iparfejlesztésünk a kelet-európai piacokra irányult Merthogy beteg a gazdaság, beteg iparunk is. Ha visszagondolunk, a bajok gyökerei nem mostani eredetűek. Az 1970-es évtized elején a világgazdasági válság nagy kesztyűt dobott gazdaságunk „motorjának” is. Kétségtelen, ennek nyomán voltak erőfeszítések a változtatásokra, igaz, jócskán megkésve bár, de az eredmények bebizonyították, hogy a kihívásoknak nem tudtunk megfelelni. Persze, ha gazdaságtörténeti- leg vizsgáljuk iparunkat, akkor érdekes következtetésre jutunk. Annak mai szerkezetében ott lelni hazánk és a KGST-országok kapcsolatát, 1949-től kezdve. Ennek az eredménye volt a torz döntések egész sorozata, hogy iparfejlesztésünk egyértelműen a kelet-európai piacokra irányult. így mindjárt érthetővé válik, hogy milyen nagy erőfeszítések árán képes csak eleget tenni a fejlett tőkés országok piacai által diktált minőségi követelményeknek. Nem beszélve a világszerte felgyorsult műszaki fejlesztésről, amely túlszárnyalt bennünket. Iparunk szerkezetében meghatározó a gép-, a köny- nyű- és a vegyipar, amelyek össztermelésének több mint 60 százalékát adják. Ha visszapörgetjük az elmúlt másfél évtized fejlesztéseit, azokban meghatározóak voltak az alapanyag- és az energiahordozó-ágazatok, sajnos a feldolgozóipar hátrányára! Az erőfeszítések ellenére sem sikerült gazdaságunkban az egységes piaci szerkezetet kialakítani. Ez is jelzi, hogy ma még működik a belföldi, a rubel- és a konvertibilis elszámolás, illetve az ezzel ösz- szefüggő árrendszer. Sok az anyag, a félkész termék és az alkatrész Hogy mégis kik és miket vásárolnak tőlünk, érdemes felsorolnunk a KGST-országok melletti más partnereinket, így az NSZK-t, Ausztriát, az Egyesült Államokat, Olaszországot, Svájcot, Franciaországot. Mindezeknél a magyar ipari export döntő hányadát az alacsony színvonalon feldolgozott termékek jelzik. Ezek mellett pedig a mezőgazdasági cikkek adják. A feldolgozottak aránya az említetteknél jóval kisebb. Érdemes arra is utalnunk, hogy jelenleg gazdaságunk konvertibilis valutákban elszámolt kivitelének csaknem 40 százalékát az anyagok, félkész termékek és alkatrészek adják. A gépek, a szállítóeszközök exportja mindössze 10 százaléknyi. Ugyanakkor a rubelelszámolású áruforgalom szerkezete hosszú évek óta szinte semmit sem változott. Felmerül tehát a kérdés, hogy motorként működik-e gazdaságunk „motorja”, az ipar? Kijelenthetjük, nem úgy, ahogy kellene, rengeteg szerkezeti, szervezési, modernizálási gondokkal küzd. Pedig nemzetgazdaságunk fejlesztésében a jövőt illetően is meghatározó szerep hárul az iparra. A fejlődés alapja pedig csak egy lehet, az évek óta halogatott szerkezetátalakítás. Mégpedig úgy, hogy minden piacon jól értékesíthető, megfelelő minőségű termékek kerüljenek forgalomba. Persze ez nem történik varázsütésre, egyik óráról a másikra. Hisszük és valljuk, hogy a külföldi működötökének kell ezt a folyamatot felgyorsítania, amely modernizációt, technikai korszerűsítést és munkakultúrát is jelenthet vezetésben, szervezésben. Ebben segít a társasági törvény, valamint az időben életbe lépett, külföldi beruházásokat segítő törvény, amely kedvező feltételeket teremtett. Nem beszélve az úgynevezett liberalizált gazdaságpolitikáról, amely az elmúlt rövid időszakban a piacgazdaság és a pénzügyi szabályozás kiépítését, a privatizáció elindítását segítette. Ez hosszabb távon az iparban is jelentkezik. Ami kedvező hatással lehet A változások hőn várt ideje tehát elérkezett. Elsődlegességet kell, hogy kapjon a feldolgozó- ipar korszerűsítése, a szükséges szerkezetváltoztatással. Ezzel lehetőség nyílik ahhoz, hogy alkalmazkodjon a KGST-ben kialakult új helyzethez, a változó belföldi kereslethez és a nyugat-európai feltételekhez. Hazánk energetikai stratégiája is megváltozott, miután a takarékos technológiák, eljárások gyors elterjesztése a cél. Emellett az elfogadható biztonságú ellátás, valamint a nemzetközi együttműködési kapcsolatokra épülő villamosenergia-, gáz- és olajrendszer megteremtése. Az alapanyagiparban, mint a vaskohászatban, az alumíniumiparban, a műanyaggyártásban elsődleges, hogy a cégek javítsák a feldolgozottságot és a minőséget. A szerkezetátalakításban jelentős eszköz a világbanki hitel és egyéb külső tőke bevonása. A már említett vezetési, technikai ismeretek hasznosítása a termelési együttműködések és a működötöké bevonása a modernizáció érdekében elengedhetetlen. A feldolgozóiparban máris látni néhány fontos fejlesztést, amely az ipar egészének műszaki színvonalára kedvező hatással lehet. Ezek közül kiemelkedő a magyar — japán személyautóipari egyezmény, az Esztergomban megvalósuló autógyártás. Az ipar szerkezetének megújításában fontos az informatika, a számítástechnika, valamint a szórakoztató elektronika fejlesztése. Ezeknek is vannak már kedvezőjelei, főkénta Videotonnál, az Orionnál és más cégeknél is. Persze, a vázolt gyógymód csak abban az esetben lehet hatásos, ha eredményesebb, versenyképesebb és jövedelmezőbb lesz iparunk. így valóban a gazdaság motorjává válhat. Ez nem nélkülözheti a piacépítést, a vállalkozásélénkítést, nemzetközi kapcsolataink bővítését. Mentusz Károly Jelenleg a hazai bankok értékpapír-irodái mellett három brókercég áll az ügyfelek rendelkezésére, 30 — 35 alkalmazottal. Ők az alkuszok. De hogyan lett valaki alkusz — broker — egy olyan országban, ahol évtizedekig még a szótárból is száműzték a tőzsde, a váltó, a részvény kifejezéseket? A közgazdasági egyetem hivatalosan nem sietett az érdeklődő hallgatók segítségére. Csupán néhány elszánt és az ideológiai kötöttségekkel mit sem törődő oktató vállalt szakkollégiumi kurzusokat. Az alternatív tárgynak tekintett diszciplína oktatása során nyerhetett betekintést pár diák a börze világába. Külföldi szakirodalmat olvastak (nem magyar volt), s legfeljebb az ide Ahogy közeledik a szovjet csapatok Kelet-Európából való teljes kivonása, úgy nő a Szovjetunióban az aggodalom: mi lesz odahaza a katonák tízezreivel, a hozzátartozók százezreivel. A szakértők szerint a katonai egységek hazatéréséből származó kiadáscsökkenést messze felül fogják múlni az otthoni újrain- tegrálás kiadásai. Csak Magyar- országról és Csehszlovákiából hamarosan 35 ezer katona és 30 Sokaknak feltűnt, hogy az új Parlament nem alakított ifjúsági bizottságot. Vannak, akik ebből egyenesen arra következtetnek, hogy a frissen alakult képviselőház nem tartja fontosnak a felnövekvő generációk érdekeinek parlamenti szintű megjelenítését. Mások viszont úgy vélekednek: azért nincs ifjúsági bizottság, hogy a T. Ház időt nyerjen, elodázza az iskolákból éppen kilépő nagy létszámú korosztályok gondjainak orvoslását. Mi lehet az igazság? Miért nincs ifjúsági bizottság? — kérdeztük Deutsch Tamást, a Fiatal Demokraták Szövetsége parlamenti képviselőjét. — Abból, hogy jelenleg nincs ifjúsági bizottsága a Parlamentnek, nem szabad arra következtetni, hogy a téma, az iíjúság ügye nem érdekli a Parlamentet, vagy hogy azokkal az égető kérdésekkel, amelyek a szóban forgó réteget foglalkoztatják, a képviselők nem akarnak foglalkozni. Mint ahogy általánosságban sem mondható az, hogy az a téma, amelyiknek nincs illetékes bizottsága a Házban, az nem fontos. Látni kell, hogy a jelenlegi bizottsági felosztás ideiglenes. Meggyőződésem, hogy lényeges változások lesznek — mind a bizottságok összetételében, mind feladataikat tekintve — az új házszabály elfogadása után. — A Fidesz sem szorgalmazta, hogy legyen ifjúsági bizottság? — Nem. Úgy ítéltük meg, hogy a frakciónk súlya kevés lett volna ahhoz, hogy a másik öt pártot rábírjuk az ifjúsági bizottság megalakítására. Épp elég volt azt elérni, hogy a Fidesz és a kereszténydemokraták a tíz állandó bizottságból Íjétben két- két képviselővel lehessenek jelen. Ugyanekkor felvetődött, hogy a kulturális bizottság egyik albilátogató angol, amerikai, német professzorokat faggatták. A diploma megszerzése után egy részüket felszívta a születőben levő bankrendszer, mások külkereskedők, elemző közgazdászok, tanárok lettek. Amikor aztán a"80-as évek végén körvonalazódni kezdett a magyar tőzsde, s megjelentek a brókercégek, a leglelkesebb ifjak — volt tanáraik, főnökeik ajánlólevelével a zsebükben — munkára jelentkeztek. Mindenhol szívesen fogadták a többségükben huszonéves lányokat és fiúkat. A jelenlegi szabályozás a tőzsdén is dolgozni kívánó kereskedővel szemben három követelményt támaszt: büntetlen előélet, legalább kétéves forgalmazási szakmai gyakorlat, továbbá sikeres vizsga az Állami Értékpaezer család tér haza, és hasonló csapatkivonásokra lehet számítani az NDK-ból és Lengyelországból is. Az érintett családok lakás és munka nélkül találják magukat, a gyerekeknek pedig nem lesz elég iskolai férőhely. A tábornokok attól tartanak, hogy a jelenleg is 90 milliárd rubeles mérleghiánnyal küszködő költségvetésből nemigen futja az effajta problémák megoldására. A hadiipari üzemek átállítása zottsága foglalkozzon az ifjúsági ügyekkel. Ez ellen viszont azért tiltakoztunk, mert megítélésünk szerint ez a lépés az ifjúság, a fiatalok lesajnálása lett volna. Ennél lényegesen fontosabb ez a téma, nem Tehet egy albizottságra bízni ezt a feladatot. — Az új bizottsági felállásban már lesz ifjúsági bizottság, kezdeményezi a Fidesz, hogy legyen? — Igen. De hogy pontosan milyen feladatai lesznek, ma még nem határozható meg. A bizottság kormányzati ellenőrző tevékenysége miatt nagyon fontos, hogy tisztázódjon, a kormányon belül hogyan kezelik ezt a kérdést. Lesz-e egy ezzel foglalkozó államtitkár vagy tárca nélküli miniszter? Másfelől mindenekelőtt fel kell térképezni azokat a problémákat, amelyekkel — ifjúságügy címén — a kormánynak, illetve a Parlamentnek foglalkoznia kell. Az elmúlt hónapokban készültek olyan dokumentumok, amelyekre többé-kevésbé alapozni lehetett ezt a feltáró, elemző munkát. — Amit mond, az arra enged következtetni, hogy a Fidesz — amely mindig is hangsúlyozta, hogy nem ifjúsági szervezet — a Parlamentben vállalja az ifjúság képviseletét. — Szinte valamennyi ifjúsági szervezet részéről elhangzott már, hogy a választási kampány miatt háttérbe szorult az ifjúság ügye. Ez igaz is, és nemcsak az ifjúsággal kapcsolatban. Minden részprobléma háttérbe szorult. Az országnak ugyanis meg kell oldania egy átfogó problémát — a rendszerváltás kérdését. Az új rendszerben azonban már ismét rátérhetünk a társadalmi rész- problémákra: a fogyatékosok, a nők, a fiatalok gondjaira. A választási kampányban a Fidesznek nyilvánvalóvá kellett tennie, hogy nem ifjúsági szervezet. És ez kelthette sokakban azt pír-felügyelet által előírt tőzsdei tananyagból. A szakvizsgára minden olyan magyar állampolgár jelentkezhet, aki „makulátlan” múlttal rendelkezik, és 20. életévét betöltötte; az új törvény nem követeli meg a szakirányú felsőfokú végzettség igazolását. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll majd. írásban kell számot adni az értékpapírtörvényről; a társasági és az átalakulási törvényről; a tőzsde alapszabályzatáról és különböző szabályairól; végül a tőzsdén forgó papírok jegyzékén (tőzsdei papírok listája) szereplő értékpapírokról. A szigorú szóbeli vizsgán a tőzsde számítógépes kereskedelmi és információs rendszerének működtetése a feladat. is mind több olyan gyakorlati problémát vet fel, ami korábban, amíg ez csak egy távoli lehetőség volt, nemigen foglalkoztatott senkit. A szovjet hadiipar üzemei sem különbek a többi vállalatnál, már ami a szervezési, irányítási, érdekeltségi rendszert illeti. így kevés remény van arra, hogy a ma harckocsikat gyártó vállalatok belátható időn belül buszokat tudnak előállítani. (Reuter) az érzést, hogy már a Fiatal Demokraták Szövetsége sem törődik korosztálya gondjaival. De hát ez nem igaz, és nem lehet az. Egyetlen értelmes politikai szervezet sem hagyja figyelmen kívül önnön bázisának érdekeit. A Fideszt kizárólag fiatalok alkotják. Elképzelhetetlen, hogy pont mi ne foglalkozzunk az ifjúsági problémákkal; végül is a mi sorsunkról van szó. — Lesz-e, s ha igen, mikor ifjúsági ombucman? Megszület- nek-e végre azok a törvények, amelyek szentesítik a gyermek- és ifjúsági jogok nemzetközi egyezségokmányához való csatlakozásunkat? — A Parlament legfontosabb tennivalóinak egyike lesz, hogy az alkotmánymódosítás során az alapvető emberi jogintézményeket foglalja törvényekbe. Ezek közé tartozik az emberi és polgárjogi ügyek szószólója jogi intézményének megalkotása. Ehhez képest jöhetnek majd létre az egyéb ombucmani intézmények; például a nemzetiségeké, illetve az ifjúságé. Az pedig elkerülhetetlen, s mielőbb sort kell keríteni rá, hogy törvénybe iktassuk a nemzetközi gyermek- és ifjúsági chartához tartozásunkat. Szerintem ez még idén meg is történik, végül is csak formális jogi aktusról van szó... — Mennyire jövőpárti, ifjúságpárti a# új Parlament? — Nagyon remélem, hogy a Fideszes jelenlét fokozza az ifjúsági problémák iránti érzékenységet. Az biztos, hogy amennyiben érzéketlennek bizonyulnak képviselőtársaink e téma iránt, akkor „rettentő sok problémád juk” lesz a Fidesz-frakcióval- A magyar demokrácia — reményeim szerint jövőpárti, ifjúságpárti demokrácia lesz. Fekete Gy. Attila Varsás halászok a Tisza-tón... (Fotó: Szabó Sándor — MTI) B.K. Világgazdasági panoráma Ami lassíthatja a szovjet csapatok kivonását Innen elmennek, de mi lesz velük otthon? Mi lesz veled, ifjúság? \