Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-11 / 32. szám
Hírlap, 1990. május 11., péntek 3. Magyarország igen jelentős könnyítésekre számíthat a technológiaimportban — COCOM- könnyítések — Csak polgári célra! Csökken a tiltólista Kitűnő politikai légkörben folytak, és jelentős haladást hoztak a szerdán befejeződött washingtoni amerikai — magyar tárgyalások a nyugati csúcstechnológia magyarországi kivitelének megkönnyítéséről. Az MTI-nek a küldöttségek köreiből kapott értesülése szerint a szakértői megbeszéléseket a kölcsönös bizalom jellemezte, és amerikai részről jelezték: amennyiben beválik az egyetértésben kialakuló ellenőrzési rendszer, Magyarország idővel akár bizonyos nyugati országokéhoz hasonló elbánásban is részesülhet a COCOM, a stratégiai exportot ellenőrző testület részéről. Magyarország emlékezetesen Kelet-Európábán elsőnek, tavaly októberben ajánlotta fel: kész biztosítani az ellenőrzést, hogy hozzájuthasson a gazdasági fejlődéshez nélkülözhetetlen korszerű technológiához, termékekhez. Az amerikai kormány februárban tért vissza a javaslatra, indítványozva a szakértői tárgyalásokat, amelyek első szakasza most zárult le. Amint Kőhalmi Zsolt kormánymegbízott és Kádár György, az MDF Külügyi Bizottságának tagja elmondotta, a magyar küldöttség az amerikai kül- ügy-, a kereskedelmi, az igazságügyi és a védelmi minisztérium, illetve a vámhatóság képviselőivel folytatott beható megbeszéléseket a szükséges ellenőrzési módszerekről. Magyarország kész kötelezettséget vállalni, hogy a kapott csúcstechnológiát nem adja tovább, illetve csak polgári célra használja fel, s ennek gyors helyszíni ellenőrzésére is mód lesz. A vizsgálatok szerint nem lesz szükség törvénymódosításra ahhoz, hogy biztosítsák a megfelelő jogi garanciákat is, amelyeket kiegészíti majd az új kereskedelmi és vámtörvény. A COCOM június eleji párizsi ülése (amint George Bush elnök már jelezte) várhatóan úgy dönt, hogy jelentősen csökkenti a tilalmi listát, s a kelet-európai országok, valamint a Szovjetunió engedély nélkül hozzájuthat személyi számítógépekhez, számos szerszámgéphez, hírközlési berendezéshez. A három, az ellenőrzést vállaló ország azonban — Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia — előnyben részesül: magasabb szintű technológiát kaphat. A korlátok fokozatos csökkentésével Magyarország lényegében hozzájuthat majd mindahhoz — például a híradástechnikában —, amire oly égető szüksége van infrastruktúrája, gazdasága fejlesztéséhez. A sikeres együttműködés alapján Magyarországot partnernek tekintik majd, s egyedi elbírálás alapján az ország vásárolhat olyan termékeket is, amelyek megvételére korábban nem is gondolhatott. Amennyiben az együttműködés, az ellenőrzési módszer beválik, Magyarország még kedvezőbb, bizonyos nyugati országokéhoz hasonló besorolásba kerülhet a COCOM-ban, hangoztatták amerikai részről. A magyar küldöttség csütörtöktől Ottawában kezd hasonló jellegű megbeszéléseket a kanadai kormány képviselőivel. Az amerikai féllel június közepén — a június eleji párizsi COCOM- konferencia tanulságainak tükrében — Budapesten folytatják a szakértői tárgyalásokat az ellenőrzés kérdéseiről. A munkanélküliek átképzésére: Modul-forma Kilenc központra lenne szükség — Képzési idő alatt a leendő bér 75 — 90 százalékát kapják — Pályakezdő fiataloknak is — Segítség 20 ezer rászorulónak A munkanélküliek segítséget várnak ahhoz, hogy hasznosítható szakképesítéshez jussanak. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban az átképzéssel foglalkozó szakemberek ezért a felnőttoktatás szerkezetének teljes átalakítását tartják célszerűnek. A mai forma nem felel meg a munka nélkül maradók igényeinek. Az ABMH — a szaktárcákkal együtt — azon dolgozik, hogy a felnőttképzést alakítsák a munkanélküliek lehetőségeinek megfelelően. Ez lényegében any- nyit jelent, hogy a többéves képzési idő — a gyakorlati óraszám növelésével — lényegesen lerövidül. Az úgynevezett modul-formával figyelembe vennék, hogy az állás nélkül maradók képzettsége korántsem egységes. Az esztergályos szakképesítések megszerzése például több szakaszban történne; az elsőben csak betanított szintet érne el a jelentkező, és a továbbiakban jutna hozzá az országosan is érvényes szakmai végzettséghez ebben a modul-rendszerű képzésben. Akinél a meglévő foglalkozás, illetve a felkészültség lehetővé teszi, nyomban a második, harmadik szintnél kezdhetné az „iskolát”. Ez a forma számos ipari szakmánál használható. Rövidített, ám teljes értékű elméleti és gyakorlati oktatási tematikát dolgoztak ki például a szociális gondozói, ápolónői képzettség megszerzésére. A banki számítástechnikai felkészítésre szintén gyorsított tanfolyamot akarnak szervezni. Az elméleti és gyakorlati képzés megszervezésére a megyei tanácsok munkaügyi szervezetei, a munkaügyi szolgáltató irodák írnak ki pályázatokat az oktatási intézményeknek, vállalatoknak. A koordinációt javíthatná, ha a már épülő miskolci és pécsi átképző központokon kívül az ország valamennyi területén rendelkezésre állna egy-egy átképző intézmény; kilenc ilyen központra lenne szükség. Az év elejétől új lehetőségek állnak rendelkezésre az átképzésben résztvevők támogatására. Azok, akik munkanélküli-segélyben részesülnek, választásuk szerint a segély 110 százalékát, vagy az elsajátítandó szakma országos átlagbérének 75 — 90 százalékát kaphatják meg, amennyiben jelentkeznek az átképzésre. Megilleti ez a segítség azokat a pályakezdő fiatalokat is, akik még nem tudtak elhelyezkedni. Leendő munkakörük munkabérének 75 — 90 százalékát kaphatják meg a képzés ideje alatt. Kiegészíthető az időkiesés miatti átlagkereset-csökkenés azoknál, akik munka mellett vesznek részt az átképzésben. Ez akkor lehetséges, ha az adott vállalatot bizonyos időn belül felszámolják, vagy ott jelentős létszámleépítésre kerül sor. Megadható a kedvezmény akkor is, ha a munkahelyen a további foglalkoztatás alapvető feltétele valamilyen új képesítés megszerzése. Az átképzésben résztvevők támogatására, illetve a felmerülő költségek megtérítésére erre az évre 300 — 400 millió forintot tervezett a Foglalkoztatási Alapból az ABMH. így mintegy 20 ezer arra rászoruló embernek adhatnak segítséget. Végre Megalakultunk! Egy műszakiakat tömörítő szakszervezet szükségességének gondolata egész biztosan nagyon sok embernek megfordult a fejében az elmúlt évtizedekben. 1989 második felére nyilvánvalóvá vált számomra, hogy nem érdemes tovább várni. Mezei András mérnök-író emlékezetes Élet- és Irodalom- beli cikksorozata (Soha többé kommunizmust?) adta az alkalmat. Amikor a műszakiak helyzetéről írt, egy olvasói levélben reagáltam gondolataira, és felvetettem a szakszervezet megalakításának szükségességét. Szerencsére sikerült néhány partnerre találni, így jött létre a szervezőbizottság. 1989 decemberében megjelent felhívásunk — ugyancsak az ÉS-ben. A válaszok alapján kialakult egy kis lelkes csapat, aki létrehozta az alakuló közgyűlést. Itt már bejöttek az első gikszerek is: az újságok vagy nem közölték a megalakulásunkról szóló hírt, vagy rossz dátumot (egy héttel előbbit) közöltek. Az eredetileg tervbe vett 500 darab meghívót részben pénz, részben technikai akadályok miatt nem tudtuk elküldeni, csak mintegy 200 személyt, elsősorban az addig érdeklődőket hívtuk meg. így a szép nagy terem a Budapesti Műszaki Égyetemen félig üres maradt. A jelenlévők viszont szinte kivétel nélkül nagyon lelkesek voltak. A két előadó — dr. Németh József és dr. Vámos Tibor — szemléletesen beszélt az 1945 — 49 között működött Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetéről és a jelenlegi feladatokról. Valóban úgy éreztük, történelmi pillanatnak vagyunk a tanúi a szakszervezet újjáalakulásával. Ezután prózaibb témák következtek. Jómagam az előzményekről és a gyakorlati tennivalóinkról beszéltem, majd megvitattuk a programnyilatkozatot és az alapszabályt. A megjelent kollégák sok értékes gondolattal egészítették ki tervezetünket. Szünet után már csak az alapokmányok elfogadása és az országos választmány megválasztása következett. Azokkal a kollégákkal, akik nem tudtak eljönni, vagy nem kaptak időben értesítést, két vigasztaló tényt közlök: — ősszel küldöttválasztó közgyűlést tartunk; — az alakuló ülésről videofelvétel készült, bárki megtekintheti. Az 1990. február 24-i megalakulásunk óta több hónap telt el. Mi történt eddig? Megteremtettük működésünk technikai feltételeinek nagy részét, a cégbíróságon bejegyeztettük magunkat, van már csekkszámlánk, bélyegzőnk stb. Van egy félállású munkatársunk, aki ügyeletet tart, és az adminisztrációt intézi — jelenleg saját lakásán. Az öttagú ügyvivő bizottság felosztotta maga közt a feladatokat, a munkabizottságok megkezdték munkájukat — a programnyilatkozat szerinti témákban. Megindult a tagfelvétel. Mint láthatják, van már híradónk, amely terveink szerint havonta megjelenik. Mik a problémáink? Helyiség. Rövid ideig volt egy ideiglenes helyünk, de onnan távoznunk kellett. így talán még nehezebb, mintha nem lett volna, mert azon a címen már megkezdtük a szervezést. Egy héten egyszer klubnapot is akartunk tartani, de ez egyelőre nem valósulhatott meg. Jelenleg vannak kilátásaink egy átmeneti helyre. Jogsegélyszolgálat. Már kerestünk megfelelő jogászt, aki egy- vagy kéthetente tagjaink részére jogi tanácsadást biztosítana. Idő-, pénz- és helyhiány miatt még nem alakult ki a dolog, de vannak már bizalomkeltő lépések ez ügyben. Tagfelvétel. Mehetne gyorsabban is, de a már ismertetett nehézségek miatt előfordulnak megtorpanások. Már most számolni kell (szerencsére!) a tagok számának rohamos növekedésével. Ezért a szervezeti felépítésünk átalakításával foglalkozunk. Mit várunk a tagságtól? Mivel mindannyian dolgozunk, először is mindenkit arra kérünk, ne sértődjön meg, ha levelére nem kap gyorsan választ. Legyen mindenki öntevékeny. Ha van egy kis ideje, hívja fel vagy keresse meg — a közölt lista alapján — a jelenlegi ügyvivőket, és közölje, miben tud segíteni, milyen ötletei vannak stb. Ismerősei, munkatársai köréből szervezzen új tagokat. Az egyéni tagok összefogása és működése nehezebb. Munkahelyeken szükség van az erős csoportokra. A jelenlegi helyzet kedvez a szabad, független, alulról építkezőszakszervezeteknek. Használjuk ki a kedvező fordulatot, és higgadtan, megfontoltan, műszaki precizitással, de lelkesen és aktívan építsük fel a saját szak- szervezetünket! John Vilmosné A napokban hallottam a statisztikai jelentést a rádióban, hogy évente 35 ezer ember hal meg hazánkban — a környezetszennyezés egyenes következményeként. A hír megdöbbentett, elszomorított. Késztetett is apró fejszámolásra: ami a gyárké- ményekbői pernye, füst, korom, gáz, miegyéb kitódul, ami a Trabantból kipufog, ami az utcán lerakodó szenny, naponta ezernyi forrás, bűn, az tőlünk származik, emberektől. Mi vagyunk az ipar szervezésének, működtetésének gazdái, parancsnokai is, szenvedői is, mulasztásainkkal másokat is, magunkat is közelebb juttatjuk a halálhoz; az biztos, hogy az emberi életet mindenképpen megrövidítjük. Ha tehat ilyen „gyilkossági” adatok állnak rendelkezésünkre, tennünk kell valamit. Haragomban, felindult- ságomban egy képzeletbeli térben megidéztem az ipar nagyjait, az évtizedek óta felelősöket, a nagyhangú, „szociális” gondolkodású politikusokat, és ráztam a képzeletbeli képen naggyá nőtt öklömet, mígnem csendesen leejtettem mancsomat a képzeíetbeli íróasztalra. Mert ott láttam a pecséteket, az iratokat és az aláírásokat: mindenre van verdikt, senki nem felelős semmiért. Azaz, hogy... (magamat, beleolvastam a „Heves megye védett természeti értékei” című tájékoztatóba, ahol ritka szép felvételeket nézhettem végig a Bükk természeti csodáiról. No és akkor, a képek láttán, a szöveg olvastán fogott el igazán a bánat, mert a szépség is együtt pusztul az emberrel. Akkor mi vigasztalja a túlé(farkas) Előnyben a segélyből élők — Korhatár: 18 — 40 év — Pályázni május 20-ig Munkavállalási lehetőség az NSZK-ban Az NSZK kormányzata az idén — több más munkaügyi kedvezményen kívül — 500 egyéni munkavállalási engedélyt is kiad a magyaroknak. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalhoz tartozó Országos Munkaerő-piaci Központ pályázat útján választja ki azokat, akik igénybe vehetik a lehetőséget. Az NS-ZK elsősorban szakmai és nyelvi továbbképzésre ajánlotta fel ezt a foglalkoztatást. Á pályázók közül előnyben részesül, aki a pályázat közzétételekor munkanélküli-segélyben részesült. Ugyancsak figyelembe veszik az elbírálásnál, ha a jelentkező munkáltatója az illetékes munkaerő-közvetítő szervezetnekjelentős létszámleépítést jelentett be, vagy a kritikusnak minősített foglalkoztatási körzetben — s a rendeletben meghatározott munkáltatóknál — dolgozott. Pályázni lehet a szálloda- és vendéglátóiparban konyhafőnök, szakács, cukrász, főpincér, felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó, gondnoknő, szobalány, szobafőnök, portás; az építőiparban kőműves, ács, burkoló, festő és mázoló, gipszmintakészítő; a gépgyártásban lakatos, esztergályos, számjegyvezérlésű szerszámgépek szerszámkészítője, minősített hegesztő; a villamosiparban elektrotechnikus, gyenge- és erősáramú villanyszerelő (elektronikai vezérlés- és irányítástechnikai ismeretekkel). Feltételek: 18 — 40 év közötti életkor, legalább kétéves időtartamú szakképzés, a munkakör ellátásához szükséges németnyelv-is- meret. A munkaszerződés időtartama 12 hónap, amely további hat hónappal meghosszabbítható. A bérezési és más munkafeltételek azonosak a fogadó ország állampolgáraira vonatkozó előírásokban foglaltakkal. A pályázók a jelentkezést 1990. május 20-ig adhatják be Budapesten a Fővárosi Pályaválasztási és Munkavállalási Tanácsadónál, a megyékben a megyei szintű munkaügyi szervezeteknél. A legtöbb területen ezek munkaügyi szolgáltató vagy szolgálati irodaként működnek, de megtalálható a munkaügyi hivatal, munkaügyi és pályaválasztási tanácsadó intézet, foglalkoztatási központ elnevezés is. A Mercedesben 60 — 80 kg Régi tapasztalat, hogy egy autó száz kilométeren körülbelül annyi liter benzint fogyaszt, ahány mázsa súlya. Érthető ezért, hogy a tervezők minél könnyebb szerkezeti anyagokat, elsősorban műanyagokat használnak fel konstrukcióikhoz. Ezt a törekvést segíti a műanyagipar igazán széles, egyre bővülő kínálata. A mai kényelmi és biztonsági követelményeknek csak nagyon drágán és nehezen lehetne műanyagok nélkül eleget tenni. A Mercedes személyautókba például kocsinként 60 — 80 kilogramm műanyagot építenek be, és elképzelhető, hogy néhány éven belül a száz kilogrammos határt is túllépik. Minthogy a műanyag jóval könnyebb a többi szerkezeti anyagnál, részarányának növelése egyben az összsúly csökkentését is jelenti. A korszerű autókonstrukciókban túlnyomórészt a fémjármű „felöltöztetésére” használnak műanyagokat. A belső kiképzésben a könnyen formálható, zajcsillapító, zavaró csillogásokat nem okozó fröccsöntött alkatrészek uralkodnak. Az acélrugókból és kárpitozásból álló hagyományos üléseket is kiszorítják az egyetlen formadarabból kialakított poliuretánhab megoldások. A jobb kocsik otthono// r~. jé nyagok és autók sabb, melegebb hangulatot adó textilhuzatai, tetőkárpitjai és vastag, puha padlószőnyegei is jórészt műszálas anyagokból készülnek. Kívül a korrózióállóság és a kisebb ütések iránti ellenálló képesség miatt előnyösek a műanyagok. Az acélkarosszériát szinte körülpárnázzák a rugalmas lökhárítók, hajlékony hűtőmaszkok és oldalvédő idomok. Terjedőben van a formába fú- vott, üvegszáldarabkákkal erősített üzemanyagtartály is, amely nagyfokú alakíthatóságával nagyon jól kihasználja a rendelkezésre álló szabálytalan teret, s ezzel is növeli a kocsi hatótávolságát. Műanyagból készül a motor sok segédberendezése, egyes gumiabroncsok szövetváza, valamint a kis alkatrészek egész sora is. Az alapanyagok költségein kívül fontos szerepe van a gyártha- tóságnak is. Az acélsaj tolás gyors technológiai folyamat, a műanyagok megmunkálásához viszont gyakran hosszabb alakítási, illetve keményedési idő szükséges, így a gyártáshoz több helyre és szerszámra van szükség. Más azonban a helyzet, ha nem nagy sorozatról, hanem egyedi vagy kis példányszámban készülő kocsikról van szó. Ebben az esetben ugyanis az acéllemez alakításához szükséges présszerszámok költsége nem fizetődik ki, tehát előnyösebbek a kisipari módszereket megengedő üvegszálas műgyanta-feldolgozási technológiák. így állítják elő a más autótípusok fődarabjaira épülő, különleges karosszériájú buggy-kat és kis sportkocsikat. Léteznek olyan autógyárak is — az angol Lotus és Reliant, a görög DIM, a Trabant —, amelyek műanyag karosszériás kocsik előállításával foglalkoznak, ám termelési kapacitásuk ezeket is a kis üzemek közé sorolja. Képünkön: elkészült az első holland műanyag karosszériás autó, a Max; kézi erővel rétegelt poliészterből gyártották (MTI Külföldi Képszerkesztőség)
