Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-15 / 35. szám

2. Hírlap 1990. május 15., kedd Göncz Árpád sajtóértekezlete Indianapolisban Ideiglenes köztársasági elnökünket díszdoktorrá avatták (Folytatás az 1. oldalról) szükség van a működőtőke be­vonására is — mondotta. Arra a kérdésre, hogy felveti-e majd az amerikai kormány vezetői előtt a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek kérdését, az államfő kijelentette: „Ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a határa­inkon kívül élő nemzetiségek kollektív és egyéni emberi jogait, mindenféleképpen fenn kell tar­tanunk őszinte, hátsó gondola­tok nélküli barátságunkat a szomszédos országokkal. Ma­gyarországon senki nem gondol a fennálló határok megváltozta­tására, de hiszünk abban, hogy átjárható határok teszik lehetővé a szakadatlan kapcsolatot az anyaország és a határainkon túl élő magyarság között. A cseh­szlovákiai és a romániai forrada­lom után az ott élő magyarság immár saját sorsának intézője, nemcsak elszenvedője lett. A mi felelősségünk is megnőtt. Nélkü­lük s ellenükre semmit nem tehe­tünk. A legnagyobb segítséget egyébként a határainkon kívüli magyaroknak az adja, ha Ma­gyarország demokratikus és vi­rágzó ország lesz” — mondotta Göncz. Amerikai tudósítók kérdéseire válaszolva Göncz Árpád hangoz­tatta: - A Magyar Köztársaság jó viszonyt kíván a Szovjetunióval, s úgy véljük, hogy a Szovjetunió is erre törekszik, bár nem tudhatjuk, milyen politikát fog a Szovjetunió a jövőben követni. Véleményem szerint a kommunizmus végérvé­nyesen kimúlt Kelet-Európábán, s a magyarországi változások visz- szafordíthatatlanok. — Országunk sorsa immár nem Gorbacsov elnöktől, hanem elsősorban önmagától függ — mondotta az elnök azokra a kér­désekre, hogy mennyire függhet Magyarország sorsának alakulá­sa Mihail Gorbacsov pozíciójá­tól. Göncz a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy az új kormány­nak mindenekelőtt gazdasági kérdésekkel kell megbirkóznia, s e kérdésekben számíthat az ellen­zék támogatására is. — A mozgástér annyira szűk, hogy mindenféleképpen a politi­kai, a nemzeti összefogás szol­gálhat alapul a problémák meg­oldásához — mondotta. — Az előttünk álló fél évben meg kell alkotni a törvényes kereteket, amelyek között az alkotmányos élet megszilárdítható. E szilárd keretek között a demokratikus társadalom öngyógyító képessé­ge működni fog. Elnökként fel­adatom az ellentétek kiegyensú­lyozása. Meggyőződésem, hogy a nemzeti célok dolgában a köz­vélemény többé-kevésbé egysé­ges, bár pillanatra sem tagadom, hogy a demokratikus megszilár­dulás nagyon kemény parlamen­ti viták, harcok között fog végbe­menni — mondotta a köztársa­ság ideiglenes elnöke. A magyar államfő hétfőn in- dianai üzletemberekkel és a Hudson Tudományos Kutatóin­tézetmunkatársaival találkozott. Hétfőn este New Yorkba repült. Ma tanácskozik a Zsidó Világ- kongresszus és más zsidó szerve­zetek vezetőivel, valamint John Whitehead volt első külügymi­niszter-helyettessel, aki az ame­rikai kormány által felállított Magyarországi Beruházási Alap igazgatótanácsának elnöke. Göncz Árpád New York-i ma­gyarokkal is találkozik, majd szerdától az amerikai kormány és a törvényhozás vezetői fogadják Washingtonban. — Göncz Árpád rendkívüli személyiség — mondotta az MTI tudósítójának Richard Lugar re­publikánus szenátor. Az új ma­gyar államfőt már régebben is­merték barátja, Horváth János, indianapolisi egyetemi tanár ré­vén (aki egyébként a napokban lett a republikánusok képviselő- jelöltje). Arra a kérdésre, hogy mit jelent majd Washingtonban az új, demokratikus magyar poli­tikusok megjelenése, a befolyá­sos szenátor hangoztatta: nagy az érdeklődés s a készség az együttműködésre az ilyen ki­emelkedő személyiségekkel, mint Václav Havel vagy Göncz Árpád. — Sok amerikai nehezen tudja megérteni az ilyen sorsot: hogyan szentelte a Göncz házas­pár, négy kisgyermekkel, életét a forradalomnak, hogyan vállalta a férj a sokévi börtönt, sőt, életét is kész volt feláldozni. Természe­tesen érezteti majd hatását kap­csolatainkban, hogy ilyen embe­rekkel dolgozhatunk együtt — mondotta Richard Lugar. A szenátor egyébként kijelen­tette: — A törvényhozók kitűnő kezdeményezésnek tartják Bush elnöknek azt á tervét, hogy ön­kéntesen jelentkező gazdasági és más szakembereket küld az új kelet-európai demokráciákba. A kongresszus támogatni fogja a javaslatot. (MTI) volt pánik (Folytatás az 1. oldalról) Azt a tsz mindkét szakembere hangsúlyozta érdeklődésünkre, hogy az országos pánik, amelyet felelőtlen sajtóközlések idéztek elő, egyáltalán nem felel meg a valóságnak. Az ellopott bárá­nyokat ugyanis valóban fürösz- tötték Neocidol nevű vegyszer­ben — ami az élősködők ellen va­ló —, ám ennek hatása a hivata­losan előírt élelmezés-egészség­ügyi várakozási idő szerint nem több, mint 6 nap. Tehát szó sincs arról — miként azt sajnos, nem ellenőrzött közlés alapján a rendőrség közzétett —, hogy életveszélyben lehetnének azok, akik netán a lopott bárányokból akár egy hónap múlva is falatoz­nának. Bizonyosak vagyunk abban — miként azt a tiszanánai tsz veze­tői is külön kiemelték —, hogy gazdaságainknak nincs ilyesfajta módszerük a birkalopások meg­előzésére... (-lay) Néhány bizalmasán kívül már nem hitt senkinek Zsivkov testőrparancsnoka — volt uráról Beteges rettegés és hatalom­féltés uralkodott el Todor Zsiv- kovon országlásának utolsó éve­iben. A megbuktatása előtti hó­napokban néhány bizalmasán kívül már nem hitt senkinek, a környezetével szembeni bizal­matlansága is napról napra erő­södött — mindezt testőrségének parancsnoka, Georgi Milusev vezérőrnagy, a sokak által rette­gett és ma már feloszlatott bolgár belbiztonsági szolgálat, az UBO (Biztonsági és Védelmi Szolgá­lat) vezetője nyilatkozta az „Án- teni” című bolgár hetilap leg­utóbbi számában. Milusev szerint Zsivkovot olyan információs hálózat szol­gálta ki, hogy az egykori bolgár vezető pontosan tudta: gyülekez­nek a viharfelhők országa fölött. (A bolgár ellenzék szerint lega­lább 200 ezer besúgó működött a zsivkovi Bulgáriában.) — Todor Zsivkov olyannyira féltette hatalmát, hogy az utóbbi három évben több külföldi útját is lemondta, egyszer sem tette lá­bát Szófia utcáira, csak a proto­kolláris ünnepségeken vett részt. Páncélozott gépkocsival közle­kedett. Vidéki látogatásai alkal­mával megkövetelte, hogy a biz­tonsági szolgálat alaposan szűrje meg: kikkel találkozhat. A kivá­lasztottak csak különleges enge­délyekkel juthattak közelébe. Aki vállalta a védnökséget (Folytatás az 1. oldalról) A négynapos konferencia védnöke dr. Kupa Mihály, a Pénzügyminisztérium főosz­tályvezetője, aki szívesen adta nevét a rendezvénysorozat­hoz ebben az átmeneti idő­szakban is. — Valóban így igaz — mondta érdeklődésünkre. — Bár nem tudjuk, mit akar a hamarosan megalakuló új kormány. Igaz, sokféle véle­látjuk, mi lesz! — Azt mondják, hogy a mostani adórendszer meg­nyomorítja a vállalkozókat és az egyéneket is. Valóban így van ez? — Nem teljesen. Előre­bocsátom, hogy a magyar gazdaság helyzetéről nemrég három bizottság készített elemzéseket. Az első kettő­ben nemzetközileg ismert szakemberek vannak, ők fel­rótták, hogy adózásunkban sok a kivétel, az amortizációs rendszer rossz, elavult. Nos, az országon belülről nézve a dolgot, a vállalkozói nyere­ségadó kulcsa 30 százalékos. Nagy a kedvezmény a külföl­di cegeknek, akik vegyes vál­lalatok alapítására ajánlanak tőkét. A magyar vállalkozók viszont nem élvezik az adózás előnyeit. — Ha ön a Pénzügymi­nisztérium alkalmazottja ma­rad, milyen elképzelései van­nak az adórendszer tökéletesí­tésére? — Mindenekelőtt amit ja­vasolnék, hogy nézzünk körül az Európai Gazdasági Közös­ség országaiban, hiszen ezek­kel erősödnek kapcsolataink. Meg kellene vizsgálnunk pél­dául, miként fektetik be a tő­kéjüket az említett nemzetek­nél a cégek, és mi is vegyük fi­gyelembe ezeket a jövőben. Áz adórendszer korszerűsíté­sében fontos, hogy tisztázzuk, mit akarunk kedvezményez­ni, a vállalkozói területet előnybe helyezni, vagy pedig a szociálpolitikát. Én a tiszta gazdaságpolitikai célrend­szerre épülő adórendszer híve vagyok, vagyis az elvonást és a szociálpolitikát válasszuk ketté. — Lát erre ma lehetőséget? — Mindenképpen, hiszen Magyarországon óriási társa­dalmi, gazdasági lehetőség kí­nálkozik erre az új típusú be­rendezkedéssel. Ez viszont el­sősorban rajtunk, magyaro­kon múlik, hogy mennyire élünk vele. A piaci viszonyok valóságos megteremtésével mód nyílik arra, hogy az érté­keket valóságos értekük alap­ján adják. Mentusz Károly Néhány szó a bolond ballagásról így, május közepén, városunk megszokott életét a ballagó diá­kok szerenádja teszi színesebbé. Megértéssel és örömmel fogad­juk ezt valamennyien még akkor is, ha netán éjjel csendülnek meg az ismerős dallamok. Az ember mindig szívesen emlékezik vissza fiatalságára, a gondtalan diáké­vekre. Egyházközségem hívei közül többen (ezt a néhány sort az ő nevükben is írom) megütközve mesélték, hogy apáca- és barát­ruhába öltözött ballagókat lát­tak, sőt az utóbbi keresztet is ci­pelt. Május 12-én a Hírlap cím­oldalon fotókat közölt az úgyne­vezett bolond ballagásról, s lám, itt is feltűnt egy apácaruhás bal­lagó, aki éppen karonfogva sétál, és láthatóan élvezi a helyzetét. Mindenkinek szuverén joga, hogy önmagát kifigurázza. Szí­vesen derülünk is rajta. Azt azonban már szóvá kell tenni, ha valaki azért ölt magára apáca­vagy barátruhát, és azért hordoz keresztényi jelvényeket, hogy az emberek szemében bolondnak tűnjön. Kereszthordozó fiatal Bará­tom! A jelek szerint Te még nem ismered a keresztet, s úgy tűnik, Azt sem, Akit a kereszt hordo­zott. A magam részéről azonban elmondhatom: nem csupán is­merem ezt a jelvényt, de igen sok fiatalt és tisztes korú felnőt­tet láttam már sírni is ke­resztjének terhe alatt. Ha majd Téged is a porba nyom keresz­tednek súlya, fájdalmasan fogod felismerni: a kereszt nem a paro- dizálás eszköze, hanem a világ legszentebb tárgya. És még bol­dog is lehetsz, ha ezt egyszer felis­mered. A szerzetesruhának pedig ko­moly becsülete van. Illik tudni, hogy a rendi ruha viselői teljes életüket az emberek szolgálatára szentelték és szentelik ma is a kórházakban, iskolákban, szo­ciális otthonokban, gyermekvá­rosokban, stb. A habitust és vise­lőit tisztelet illeti, hiszen a szerze­teseket legtöbbször olyan ke­resztényi és szellemi értékek jel­lemzik, amelyekről a fiataloknak sejtelmük sincs. Ezért sértő és íz­léstelen tehát, ha valaki úgy akar bolondnak látszani, hogy szerze­tesruhába bújik a nyilvánosság előtt. Esetünkben nyilván éret­lenségről és nem rosszindulatról van szó. A cselekedetet ennek el­lenére is súlyosan el kell marasz­talni. A bohémság, a vidámság, a kacagtató irónia velejárója éle­tünknek. Misem természetesebb, ha fiataljaink arcán örömet és jó­kedvet látunk. A felszabadultság azonban csak akkor lehet zavar­talan és emberhez méltóan kul­turált, ha mások érzéseire is ügyelünk. Dr. Antalóczi Lajos plébános a Notre Dame előtt Párizsban egy szélsőséges jobboldali szervezet tagjai tüntettek má­jus 13-án a Notre Dame-katedrális előtt, Jeanne d'Arc napjára em­lékezve, annak ellenére, hogy a hatóságok betiltották a megmozdu­lást (Hírlap-telefotó — MTI) :!1 HALÁLOZÁS Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy POLGÁR MIKLOSNÉ született: Máté Eszter életének 53. évében elhunyt. Temetése 1990. május 17-én 15 órakor lesz az egri Hatvani temetőben. A gyászoló család. J Gazdálkodó szervezetek, figyelem! Kedvező befektetési lehetőség a KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓ A legutolsó aukciókon elérhető éves hozamok az alábbiak voltak: 90 napos 30 napos V, maximum: 29,50 % 28,26 % átlagos: 28,94 % 27,70 % minimum: 26,67 % 26,10 % Az aukciókon bármely jogi személy részt vehet. Az aukció ideje: minden szerda, 10 óra. Helye: MNB Heves Megyei Igazgatóság Az aukció üzleti feltételei és az ajánlati lapok az MNB Heves Megyei Igazgatóságán szerezhetők be. ^ Telefon: 20-127 vagy 13-444/28. ^ Lengyelország: a szabadság biztos* a demokrácia nem „A szabadság jövője biztos, a demokráciáé nem” — így foglal­ta össze a lengyelországi helyze­tet Bronislaw Geremek profesz- szor, a Szolidaritás parlamenti csoportjának vezetője azon a mi­nap lezajlott példátlan tanácsko­záson, amelyre a krakkói jezsuita kolostorban került sor a lengyel szellemi élet olyan vezető szemé­lyiségeinek részvételével, mint Czeslaw Milosz, Witold Lutos- lawski, Andrzej Wajda, Marek Edelman, JozefTischner, Maciej Szumowski, Adam Michnik és mások. A találkozó résztvevői a len­gyel társadalomhoz intézett fel­hívást fogadtak el. Ebben közös fellépést sürgetnek a tolerancia­hiány minden megnyilvánulása, az antiszemitizmus, a nemzeti, a vallási kisebbségekkel szembeni ellenséges érzelmek és az ellen, hogy Lengyelországban egyre gyakrabban a politikai harc esz­közévé teszik a keresztény hitet, annak eszméit és szimbólumait. A felhívás időszerű. A napok­ban a lengyel jobboldal varsói kongresszusa ellen tüntetőkkel szemben felvonuló jobboldali suhancok fasiszta jelvényeket vi­seltek. Többek között „zsidó­kommunistáknak” nevezték az ellenük fellépőket. Néhány nap­pal később ugyancsak Varsóban a parasztpárt egyesülési kongresz- szusán, amelyet hálaadó mise nyitott meg és amit több magas rangú egyházi személyiség is megtisztelt jelenlétével, antisze­mita brosúrákat árusítottak, amelyek egy nap alatt egy dara­big el is keltek. A kiépülőben levő és törékeny lengyel demokráciára leselkedő veszélyek jelei nem csak az utcá­kon, a szélsőséges csoportok egy­re erőszakosabb megnyilvánulá­saiban öltenek testet, de a közé­letben, a sajtóban és a parla­mentben is. A még mindig meg­határozó társadalmi befolyással bíró Szolidaritás ellen igen sok politikai erő csak az ultra jobbol­dali pozíciókból, a nacionaliz­mus, a sovinizmus és a beteges antikommunizmus lövészárkai­ból indított támadásban lát győ­zelmi esélyt. A Szolidaritás olyan vezető személyiségei, mint a rendkívül érett demokratikus nézeteket valló Michnik vagy Kuron ellen az erősödő lengyel jobboldal a „kommunista ügynök” vagy a „zsidóbérenc” jelszavakkal lép fel. Ennek kulturáltabb, de ugyanezt takaró formája az, ami­kor a jelenlegi lengyel kormányt és a Szolidaritást „kozmopolitiz- mussal” vádolják. „Az eddigi vörös rezsimek az oroszoknak, a mostani a nyugati tőkének, a zsi­dó pénzembereknek adja el az országot” — mondják a vádasko- dók. Egyre kevésbé csak a társada­lom perifériáján élő, elszigetelt, szélsőséges és kis csoportokról van szó. Olyan, lengyel viszony­latban nagy párt, mint a Paraszt- párt, nem lát kivetni valót válasz­tási koalícióra lépni azzal a Nem­zeti Párttal, amely többek között a közelgő helyhatósági választá­sokon már a jelöltek között is csak „lengyel származású len­gyel állampolgárokat” akar látni. A tolerancia semmibe vétele a lengyel parlamentben is tapasz­talható, amikor egyes képviselők a kommunista utódpártok tűz­zel-vassal való kiirtásáért, a „csa­ládostól való szibériai száműze­tésért” kiáltanak, vagy amikor a lengyel közvélemény legalább felének álláspontjára fittyet hányva az abortusz teljes megtil­tására készül törvénytervezet. Május elején a lengyel püspö­ki kar határozatban követelte á hittanoktatás visszatérését az is4 kólákba, és a minisztérium már kész is a törvénytervezettel. A püspökök szerint ugyanis „a len­gyel társadalom alapvetően a ke­resztény értékekkel él, és ezeket az értékeket az iskolának is tük­rözni kell” — no persze —, „tisz­teletben tartva azoknak a szülők­nek a gyerekeit, akik más értéke­ket ismernek el”. Törvény még nincs, de a katolikus tolerancia már most sem nyújt biztató ké­pet. A lengyel vezetésben, Mazo­wiecki kormányfő körében, a parlamentben több olyan euró­pai politikus van, akik komolyan vették és ma is komolyan veszik a politikai pluralizmust, a parla­menti demokráciát, amely sok „új politikai csillag” számára csak a totális hatalom megszer­zését szolgáló jelszó volt. A len­gyel demokrácia jövője szem­pontjából sok múlik azon, hogy vajon nem hátrálnak-e meg ők is az immár a fizikai fenyegetést is alkalmazó és láthatólag egyre nagyobb tömegbázissal bíró „új­totalitarizmus” előtt. Zsebesi Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom