Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-15 / 35. szám
Hírlap, 1990. május 15., kedd GAZDASÁG - TÁRSADALOM Hogyan kell pályázni a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hitelére? A pályázat kis- és közepes méretű vállalkozásnak tekint ininden olyan egyéni és társas, jogi és nem jogi személyiségű vállalkozást, amelynél a munka- viszonyban állók száma kisvállalkozás esetében — éves átlagban — nem haladja meg a 60, kö- áepes méretű vállalkozás esetében pedig a 150 alkalmazottat. ” A bankok az alapítványtól pályázat útján nyerhetik el a hitelt. Mégpedig azok, amelyek vállaljak, hogy a kedvezményes forrást — és az ehhez kapcsolódó saját banki forrást — a pályázat feltételei szerint kis- és közepes ígéretűnek minősülő vállalkozásokhoz helyezik ki. 2» További kívánalom, hogy az áfapítványtól kapott hitelforrásai legalább azonos összegű saját hitelforrás álljon a pályázati felhívásban érintett vállalkozói kör rendelkezésére. Saját hitelforrásnak minősül az MNB által a magán- és kisvállalkozások élénkítésére rendelkezésre bocsátott refinanszírozási hitelkeret igény- bevétele is. A bankok a hitelkihelyezés garanciájaként csak a fejlesztés keretében beszerzett, a vállalkozás vagyonát képező eszközöket terhelik jelzáloggal, illetve zálogjoggal. A vállalkozónak a vállalkozásban nem működő magánvagyonára jelzálogot, illetve zálogjogot nem kötnek ki. Hitelt csak az üj, induló vállalkozások álló- és fogyóeszközeinek fedezetére, valamint a már működő vállalkozások beruházásaira lehet adni. A bankok által a legfeljebb 60 embert foglalkoztató kisvállalkozások részére nyújtott hitel ösz- szege nem haladhatja meg az évi 30 millió forintot, a legfeljebb 150 fős közepes méretű vállalkozások esetében pedig a 80 millió forintot. Nagyon fontos feltétel, hogy a hitelek lejárata maximum öt év. A vállalkozóknak nyújtott hitelnek mozgó kamatlába van, amely a mindenkori állami alapjuttatás refinanszírozási jegybanki hitel kamatlábának a változását követi. Hitelkérelemkor a vállalkozónak tudnia kell, hogy a fejlesztéshez szükséges forrás legalább 25 százalékát saját erejéből, saját eszközeiből kell előteremtenie. Saját erőnek minősül a visszte- hermentesen kapott, egyéb forrásból finanszírozott támogatás is. És végül: a vállalkozó hitelt csak akkor kaphat, ha vállalkozását, a beruházás gazdaságosságát a bank megfelelőnek tartja. Valami bűzlik... — Takaros Tibi, a kis ravasz róka majd megoldja | Környezetvédelem — „sógoréknál...” (Tudósítónktól) ■&A szelektív lakossági hulla- cfékgyűjtés, a kórházi és egyéb veszélyes szeméttárolás és -ártalmatlanítás témakörében tartott ismertetőt a minap az osztrák Sa- ubermacher cég, amelynek tájékoztatóján alkalmam volt részt fenni. Bevallom, némi szorongással hallgattam Ausztria egyik vezető hulladékártalmatlanító vállalatának rendezvényén, mert piindvégig érzékelhető volt, hogy mi, magyarok, a sógorokhoz képest (is) sok tekintetben csak beszélünk, álmodunk környezetvédelemről, amikor ők ezt már évek, évtizedek óta valahogy úgy csinálják, ahogyan kell. Ők ugyanis már évekkel ezelőtt felismerték, hogy szükség van a hulladékok szelektálására, mert a lerakóhelyek nem állnak korlátlanul rendelkezésre. Külön gyjíjtik a háztartásokban keletkező hulladékokat, össze sem lehet téveszteni, hogy melyik hulladékot melyik tárolóedénybe helyezzék, hiszen különböző színűek a kukák. Barna színűbe kerül a biohulladék, melyet komposztálnak, pirosba a papír, zöld edénybe helyezik a színes és a fehér üres üvegeket. A maradék szemetet a nálunk is jól ismert szürke színű kukába gyűjtik. így a fajtánkénti gyűjtéssel azon túl, hogy feldolgozzák, újra hasznosítják a hulladékokat, gyakorlatilag a felére csökkentik a kommunális szemét mennyiségét. Ezzel a lerakóhelyek 50 százaléka megtakarítható. Ami még a követendő példákhoz hozzátartozik: a szelektív hulladékgyűjtésre már óvodáskortól nevelik az „emberpalántákat”. Még mesét is írtak a gyerekeknek arról, hogy melyik színű hulladéktárolóba milyen fajta szemetet kell elhelyezni. Az osztrák — magyar Sa- ubermacher Környezetvédelmi Tanulmányi Kft. magyar nyelvű mesekönyvet is megjelentetett, amelyben ez is olvasható: „Valami bűzlik... Mérgelődik Guri manó... hamarosan Szvabidu falucska barátságos emberkéi sem tudják, hová rakják a szemétjüket. ..” A mesebeli Takaros Tibi, a kis ravasz róka megtanítja a gyerekeket: ahelyett, hogy egymás fejéhez vágják, és a másik ember ajtaja elé borítják a szemetet, mi a megoldás. A fajtánkénti hulladékgyűjtés, újrahasznosítás, ártalmatlanítás. A Saubermacher cég a kórházi hulladékok megfelelő gyűjtésére még be js iskolázza a kórház személyzetét. Az már — náluk! — természetes, hogy a megfelelő gyűjtőedényeket is biztosítják, majd sürgősen elszállítják a veszélyes kórházi hulladékokat, és ártalmatlanítják. A környezetvédelem Ausztriában is szemlélet, nevelés, pénz kérdése. Talán nem nehéz kitalálni, hogy nálunk mi az, ami hiányzik ezek közül... (korcs og) Forgó Jánost a tagok kérték fel, hogy, pályázzon — „Visszafelé sült el a puska” — Alaptalannak bizonyultak a vádak — Öt év alatt súlyos veszteségek — Hová lett a 21 millió forint — Már fejlesztésekre készül az elnök — Ahogyan a tagság fogalmazta: Győzött az igazság a mátraderecskei termelőszövetkezetben Bizonyára emlékeznek még olvasóink arra a cikksorozatunkra, amely a mátraderecskei téesz- ben történtekkel foglalkozott. Nos, nem puszta intrikákról, de kisebb fajta háborúskodásokról számoltunk be, sok-sok ember véleményét meghallgatva. Az az elnök, aki idén áprilisig öt éven át a gazdaság élén mindenképpen meg akarta akadályozni, hogy Forgó János, ki előtte 21 évig volt a Mátraderecskei Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke ismét átvegye a vezetést. Igen kemény vádakkal illették őt, már-már a becsületsértés határát is átlépvén. A sorozat megjelenése után magam is kaptam fenyegető telefonokat — holott tényszerűen írtam le a történteket —? olyan leveleket, melyben már az újságírót is megvádolták: Forgó János „lekenyerezett”. Ezt nyugodtan visszautasíthatom, hiszen szigorúan a tagok véleményét tolmácsoltam. De nem is ez a fontos, hanem az: az április 11-én megtartott közgyűlésen a tagság titkos szavazással nagy többséggel Forgó Jánost választotta meg elnöknek. — Milyen érzés volt kiállni a közgyűlésen az emberek elé? — Nem tagadom, volt bennem szorongás. Ám az, hogy mellettem voksoltak, mindenképpen elégtétellel töltött el. Ez azt erősítette meg bennem, hogy igazságtalanság történt akkor, amikor 1984. novemberében a tagság akarata ellenére kifejezetten az akkori MSZMP megyei kiskirályai mozdítottak el a helyemről. Furcsa mód, éppen ők hangoztatták, hogy én semmibe se veszem a téesz-demokráciát. De hadd mondjam el azt is, már az elmúlt év végén sokan megkerestek a tagok közül, pályázzak ismét. Elmondták azt is, két-há- romszáz ember véleményét képviselik. Úgy jöttek: ha őket akarom megmenteni, akkor jelentkezzem, mert nekik itt nincs jövőjük. Elmondták azt is, hogy az akkori vezetés megfenyegette őket, fegyelmit helyeztek kilátásba emiatt. Nos, talán ez volt a legfőbb indító ok, amiért megpályáztam újra az elnöki tisztet. — Sajnos, az-áprilisi elnök választó közgyűlésre „elfelejtették” az újságírót meghívni. Mint később megtudtam, szándékosan. Ön hogyan jellemezné a közgyűlés hangulatát? — Meglepően nyugodt légkörben zajlott le. Holott a régi vezetők „felkészültek”: s mindjárt az elején egy provokáló, vádaskodó levelet olvastattak föl a tagok egyikével ellenem. Nos, e levél oly képtelen vádakat tartalmazott, hogy „visszafelé sült el a puska” — még azok is mellém álltak, akik addig még vacillál- tak. Nos, Forgó János, ha el is nyerte a tagság többségének szavazatát, semmiképp sem lehet könnyű helyzetben, hiszen előtte oly sok vádat hoztak föl ellene, hogy szabályszerűen meghurcolták. Csak egy példa: kiderült, szó sem volt semmiféle kéjlakról Budapesten. 5 tíz fillér jogtalan hasznot sem tudtak rábizonyítani. — Öt év kihagyás után most milyen állapotban vette át a gazdaságot? — Nézze, amikor utánajártam, kiderült, a pénzügyi helyzet siralmas. Nemlétező pénzek után adóztak az eredmény szépítése érdekében. Am mivel bizonyítani szeretnék mindent, a MÜSZI-hez fordultam, pontos mérlegvizsgálatot kérve. Ezt két héten belül el is végzik, s akkor a tagság elé tárhatom a valós helyzetet. De hogy az öt év során jelentős pénzügyi veszteséget okoztak az akkori vezetők, ez tény. Megmondom őszintén, nincs könnyű helyzetem. Mivel áprilisban ülhettem csak az elnöki székbe, a januári ágazati terveket csak most lehet korrigálni. Van például olyan ágazat, amely tavaly egymillió 200 ezer forint nyereséggel zárt, s az idén kétmillió 800 ezer forint veszteséget tervezett be. Ez azonban nem minden, csak olyan fonák helyzet állt be, hogy ugyanakkor prémiumot is kitűztek. Veszteséget tervezett például a szolgáltató gépműhely, a szállítás, a varroda... — Ezek szerint ön már „frissiben” leült az ágazatvezetőkkel tárgyalni... — Természetes, s ők maguk is belátták, hogy újra kell dolgozni a 90-es terveket. Maguk is bevallották, hogy eddig a vezetőség nem bírálta, nem minősítette elképzeléseiket. Most kezdeményezzük az ágazatok önállóságát, elkülönített bankszámlával önállóan végzik július elsejétől a pénzgazdálkodást. Előbb csak a szolgáltató gépműhelynél és a szállításnál valósítjuk meg, s jövő januártól már mind a tíz ágazat így gazdálkodik majd. — Úgy érzi, ott folytatja, ahql öt éve abbahagyta? — Nos, mindenképpen nehezebb a dolgom. Akkor én 21 miF lió forintot hagytam itt a termelőszövetkezetben, amely azóta „elúszott”, s még újabb veszteségek keletkeztek. Terveink természetesen vannak. Például még az idén megvalósítunk egy kény- szervágóhidat — hiszen csak Egerben és Gyöngyösön van ilyen —? és nemcsak a téeszta- goknak, hanem a község lakóinak is előny lesz, ha 50-60 százalékos hatósági érvényes áron vehetik meg a húst. Kft-formájá- ban szeretnénk működtetni. — A sok-sok váddalnem törték hát meg, érez magában erőt az elnöki székben... - Kemény újrakezdés előtt állok, de a végsőkig optimista vagyok. Különösen annak örülök, hogy érzem, a tagság is támogatnifog az elkövetkezendő időkben munkámban... Mikes Márta A családsegítők támogatásával Közösségi programok magányosoknak és érdeklődőknek A meghívó sokaknak szól: azoknak, akik egyszerűen csak társaságra vágynak, azoknak, akik csupán az ügyes-bajos dolgaik intézéséhez várnak tanácsot, segítséget, s azoknak is, akiket érdekelnek a változatos klubprogramok. A meghívó dátuma május 31, helyileg az egri lajosvá- rosi Közösségi Házba invitál, ahol ezen a csütörtökön megalakul az idősek klubja. A leendő közösséget a Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Csoportja támogatja majd a különböző programok megszervezésében. A Közösségi Ház rendezvényei között szerepel továbbá az a beszélgetés, amelyet Sallós Gyula vezet majd május 22-én délután egy órától Jövőnk a tét! címmel, s a résztvevők megdöbbentő információkat kapnak természeti környezetünk pusztulásáról, s újabb javaslatokat értékeink védelméről. Részben ehhez is — mindennapi életünk ábrázolása kapcsán — kötődik az a fotókiállítás, amelyen Molnár István egri amatőr fotográfus felvételeit mutatják be az érdeklődőknek. A tárlatot Sebestyén János, a Heves Megyei Művelődési Központ igazgatója nyitja meg május 24-én. Előtte még látható a VIII. Sz. Általános Iskola tanulóinak rajzkiállítása. A hónap rendezvénysorozatában nagy érdeklődésre tarthat számot a május 26-27-én rendezendő sakk- verseny, amelyet a Heves Megyei Nagydíj elnevezéssel hirdettek meg. Repedésmentes szigetelést! Az elmúlt évtizedek során a gáz-, kőolaj- és vízvezetékek csőhálózatának hossza rohamosan növekedett. Ezek a földbe fektetett vezetékek többnyire acélcsőből készülnek, kitéve a korróziós veszélynek. Pedig a megfelelő korrózióvédelem növeli a csövek élettartamát, fokozza az üzembiztonságot, és csökkenti a balesetveszélyt. De az anyagtakarékosságot is segíti, hiszen már eleve kisebbre lehet méretezni a csövek falvastagságát. Az acél-csővezetékek védelmére alkalmazott bevonattól megkívánjuk, hogy az jó tapadóképességű, hosszú élettartalmú legyen, a nedvességet ne szívja magába, jó elektromos szigetelő legyen, baktériumok és rágcsálók ne támadják meg. Kívánatos továbbá a megfelelő vegyi ellenállóképesség, rugalmasság és szilárdság. Ilyen anyagot bizony nem könnyű találni. Az már eddig is kiderült, hogy a követelmények mindegyikének a hidegen tekercselt, öntapadó bevonat sokkal jobban megfelel, mint a melegen felvitt bitumenes szigetelés. A csöveket persze minden esetben előbb meg kell tisztítani a revétől, rozsdától és a szeny- nyeződésektől. Később pedig óvatosan kell végrehajtani a már szigetelt csövek szállítását és raktározását, hogy sérülés ne következzék be. Szem előtt kell tartani azt a fontos szabályt, hogy a földbe fektetett csöveknél csak a kiváló minőségű, gondos kivitelezésű, ép szigeteléstől várható el megbízható védelem. A védőréteg repedésmentessége a képünkön látható hordozható készülékkel ellenőrizhető. E műszer a film vékonyságú védőréteg folytonosságának ellenőrzésére éppúgy alkalmas, minta kátrányból, bitumenből készült bevonat vizsgálatára. A kezelő a detektort a cső felületén — a képen látható módon — végigvezeti, s ha ennek során repedést talál, a készülék látható és hallható jelzést ad.
