Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-15 / 35. szám

HEVES MEGYEI I. évfolyam, 35. szám ÁRA: 1990. május 15., kedd 4,30 FORINT GYŐZÖTT AZ IGAZSÁG A MÁTRADERECSKEI TSZ-BEN „...az akkori vezetés megfenyegette őket...” (3. oldal) REPÜLŐVEL A DIADALÍV ALATT „...civilben is ugyanolyan, mint szerepeiben.” (4. oldal) FOGATOSOK IDÉNY NYITÓ JA SZILVÁSVÁRADON „...mára a lovasverseny zsákutcába jutott.” (5. oldal) MINDENKINEK JÁR-E AZ ÉRETTSÉGI SZÜNET? „...rájuk azokon a napokon szükség van...” (8. oldal) Az újonnan született magyar demokrácia garantálja a megbízható part­nerséget — Hazánk örömmel fogadja Bush elnök javaslatát—Az Egyesült Államoktól elsősorban erkölcsi támogatásra számítunk — A kommuniz­mus véglegesen megszűnt Kelet-Európábán—Jó viszony a Szovjetunió­val — A kedvező folyamatok már visszafordíthatatlanok Göncz Árpád sajtóértekezlete Indianapolisban Ideiglenes köztársasági elnökünket díszdoktorrá avatták „Mindenekelőtt szeretném megismertetni George Bush el­nökkel, az amerikai törvényho­zókkal az újonnan született, tíz­napos magyar demokrácia első eredményeit, és biztosítani őket: megbízható partnerként számít­hatnak Magyarországra mind politikai, mind gazdasági szem­pontból: hazánkban létrejött a politikai életnek olyan formája, amely sima kormányzást, egyút­tal erős ellenzéket biztosít” — je­lentette ki az MTI tudósítójának jövő heti washingtoni látogatásá­ról Göncz Árpád. Az ideiglenes köztársasági elnök Indianapolis- ban nyilatkozott, ahol vasárnap a Butler Egyetem évzáró ünnepsé­gén beszélt, s átvette az egyetem díszdoktori oklevelét. Az államelnök az MTI-nek arra az érdeklődésére, hogy mi a véleménye George Bush elnök szombati javaslatáról, kijelentet­te: országunk örömmel fogadja azt a tervet, hogy amerikai ön­kéntesek segítsék a fejlődést a magyar gazdaságban és az élet más területein. — Az Egyesült Államoktól elsősorban erkölcsi támogatásra számítunk, de nagy (Folytatás a 2. oldalon) Az ország nemzetközi fizetési helyzete jobb, mint ahogy előre jelezték — Kétezerötszáz dollár az egy főre jutó nemzeti jövedelem — Magas az inflá­ció, és a költségvetés deficitje már többszöröse annak, mint amennyit az Országgyűlés erre az évre jóváhagyott Pénz- és adóügyeink—közelről Talán e sorokat olvasva többen azt mondják, hogy most ebben az átmeneti időszakban szükség van-e olyan országos konferenciára, ahol pénz- és adóügyeinkről beszélnek. Mert erre vállalkozott a bu­dapesti központú Mentor Mont Kiadói és Tanácsadói Kft., amely hétfőtől csütörtökig Egerben, a megyei tanács nagytermében ren­dezi meg a vállalatoknál, szövetkezeteknél dolgozó és a pénzügye­kért felelős vezetők szemináriumát. És van szép számúérdeklődő, hogy közelebbről szembesüljön pénz- és adóügyeinkkel. A résztvevőket a házigazda város vezetői nevében Békési Jó­zsef megbízott tanácselnök kö­szöntötte. Megnyitójában dr. Kupa Mihály, a Pénzügyminisz­térium főosztályvezetője emlé­keztetett arra, hogy a jövő héten várhatóan bemutatkozik az or­szág új kormánya. Ám adó- és pénzügyek akkor is csak lesznek, és a képzett, felkészült szakem­berek munkája akkor is elenged­hetetlen lesz. Rámutatott, hogy társadalmi-gazdasági helyze­tünk ugyan nem jó, de az egy főre jutó 2500 dolláros nemzeti jöve­delemmel rendelkező országok­kal összehasonlítva mégsem any­nyira rossz. Az ügyvezető kor­mány most adja át a leltárt az új­nak. Ennek lényege az, hogy a válságjelek közepette is az ország nemzetközi külgazdasági, fizeté­si helyzete kedvezőbb, mint ahogy előre jelezték. Kétségtelen, magas az infláció, és a költségve­tés deficitje is többszöröse már annak, amennyit az Országgyű­lés erre az évre jóváhagyott. Hangoztatta, hogy hamarosan új költségvetés kerül a Parlament elé. Természetesen a pénzügyek szerepe is változik, miután a tu­lajdonviszonyok is változnak. Más lesz az állami tulajdon szer­kezete, és a pénzügyi, illetve adórendszernek ezt kell figye­lembe vennie. Aláhúzta, hogy európai összehasonlításban adó­rendszerünk átlagosnak mond­ható. Az utóbbi időben viszont a személyi jövedelemadó inkább a bérből és fizetésből élőket sújtja, s ezen mielőbb változtatni kell. Továbbfejlesztése attól függ, hogy a szociális piacgazdasag miként valósul meg. A megnyitó után dr. Sugár Dezső, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese tar­tott bevezető előadást a vállalko­zói nyereségadó létrehozásáról és alkalmazásáról. Délután Gyömrei Gábor, a PM osztály- vezetője beszélt a személyi jöve­delemadóról. Kedden, szerdán és csütörtökön az általános for­galmi adóról, az adóigazgatási eljárásról, a kedvezmények szá­mításáról esik szó. A résztvevők szakértőkkel konzultálnak az ál­talános forgalmi adóról, és szám­viteli gyakorlatra is sor kerül. (Folytatás a 2. oldalon) Felesleges volt az országos pánik A jerkék eltűntek, az éjjeliőr nem emlékszik, a rendőrök tájékozatlanok Az ország szenzációként érte­sült a dologról. Már vasárnap es­te a televízió híradásaiból meg­tudhattuk: Tiszanánán elloptak huszonkét birkát, amelyek egy különleges vegyszeres kezelés folytán legalább harminc napig emberi fogyasztásra alkalmatla­nok, mi több, életveszélyesek! Utánajártunk a dolognak, hétfőn kora délelőtt a Hevesi Rendőrkapitányságon érdek­lődtünk. Ott elmondták, hozzá­juk az a bejelentés érkezett a ti- szanánai Petőfi Termelőszövet­kezetből, hogy a múlt hét szom­bat este 6 és vasárnap reggel fél 6 óra közötti időszakra tehető, hogy huszonhat jerke tokjót, azaz alig 20 — 25 kilogrammos bárányt ismeretlen tettesek eltu­lajdonítottak. Még az is felme­rült, hogy az egyik éjjeliőrt még az értesítés időpontjában sem le­hetett felébreszteni, annyira má­moros állapotban volt. A tiszanánai termelőszövet­kezetben — mikor a helyszínre érkezünk kérdezősködni — kissé már unalmasnak tartják a témát. Nem véletlen, a Mai Naptól kora reggel jöttek faggatózni. — Minden hét végén a vezeté­sünk valamelyik tagja ügyeletet tart — válaszolja dr. Tóth József tsz-elnökhelyettes. — Az a fel­adata az ügyeletesnek, hogy kör- bejáijon a tanyákon, tájékozód­jon, hogy szükség van-e szerelő­re, valamilyen rendkívüli munka elvégzésére. Ez esetben Cseh Gábor főkönyvelő volt az ügye­letes. A rendőrségi iratokból tud­juk, valóban Cseh Gábor volt a feljelentő. Ennek nyomán ka­pott lábra az országos médiák­ban is — ellenőrizetlenül hagyott — hír, miszerint a tolvajok, illet­ve azok, akik tőlük megvásárol­ják és netán megfőzik az eltulaj­donított jószágot, súlyos mérge­zés elé néznek. — Valójában arról van szó — meséli a történteket Cseh Gábor —, hogy múlt vasárnap fél 8 táj­ban az irodai portán jelentették, valami baj van a Vajda-tanyán. Egyik éjjeliőrünk, Ficsor József mondta el, hogy éjjel hallott va­lami kutyaugatást, ám a társát nem tudta felébreszteni. Épp ezért aztán csak vasárnap reggel 9 körül értesítették a rendőrsé­get. Erre már a helyszínre érkezett a szövetkezetből a rendész, a bri­gádvezető és az ügyeletes fő­könyvelő is. Hamar kiderítették, hogy a Vajda-tanyai hodályból a 196 jerke tokjó közül 26 hiány­zik. Ezek egyenként 28 — 30 ki­logramm súlyúak voltak, vala­mennyien négy hónaposak. Mint megtudtuk a szakemberektől, ezeket tenyésztésre kívánták visz- szatartani, s a jelenlegi értékük legalább 104 ezer forint volt. Nyilvánvaló, ha hozzáértő sze­mélyek vállalkoztak erre a me­rész tettre, nagyon is jól tudták, hogy majdan — ismételten hang­súlyozzuk: a tenyésztésre alkal­mas birkák ellopása révén — bu­sás haszonra tehetnek szert. Az sem mellékes, hogy a jól kivehető nyomok szerint hosz- szabb úton vonszolták magukkal a tolvajok a jószágokat. S mivel valószínűleg szakavatottakról van szó, a krotáliát, vagyis a fülbe olvasztott jelzőszámot is képesek eltávolítani. (Folytatás a 2. oldalon) Parázs vita várható az SZDSZ parlamenti javaslatáról Kilépni a Varsói Szerződésből, és utána... ? — Nem az első és egyetlen önálló indítványa lesz ez az SZDSZ parlamenti frakciójának — mondta legutóbbi sajtóérte­kezletén Tölgyessy Péter, amikor Vásárhelyi Miklós, a szabad de­mokraták külügyi referense is­mertette azt a határozati javasla­tot, amely indítványozta: a Ma­gyar Köztársaság kormánya mondja fel hazánknak a Varsói Szerződésben való részvételét. A ma kezdődő ülésszak előtt — miután parázs vita várható a javaslatról a T. Házban — idéz­zük fel Vásárhelyi Miklós véle­ményét az SZDSZ-indítványról. — Ezzel a bejelentéssel kíván­tuk érzékeltetni az ügy történel­mi kontinuitását. Tehát, hogy mi ebben a törekvésben is az 1956- os forradalmi kormány hagyo­mányainak folytatói kívánunk lenni— mondta. — Azt, amit az a kormány két hét alatt megvalósí­tani nem tudott, mi most az Or­szággyűlés elé terjesztjük abban a reményben, hogy azt a Parla­ment magáévá fogja tenni... An­nak idején, 1956. november 1-jén és 2-án az akkori kormány a Varsói Szerződésben való rész­vételünk felmondását tervezte. Nagy /mrefelajánlotta, hogy tár­gyalni kíván az érdekelt országok képviselőivel, tehát nem akart kész helyzetet teremtem. Nem akart egyoldalúan határozni, er­re bizonyíték, hogy kijelölte azt a bizottságot, amelynek november 4-én Varsóba kellett volna utaz­nia a tárgyalásokra... — Önök ezúttal is tárgyaláso­kat javasolnak. — A kétoldalú tárgyalások fontosságát hangsúlyozzuk, te­hát semmiképpen sem egyoldalú lépéssel kívánjuk elintézni ezt a történelmi jelentőségű kérdést, azt a szándékot, hogy a Varsói Paktumnak a továbbiakban ne legyünk tagjai. Arra kívánjuk az Országgyűlésen keresztül felhív­ni a leendő kormányt, hogy vala­mennyi érdekelttel, elsősorban a Szovjetunióval kezdjen tárgyalá­sokat. Ezt a tárgyalásos szelle­met fontosnak tartjuk, ezt érzé­kelteti az is, hogy mi az össz-eu- rópai biztonsági rendszer létre­hozására tett erőfeszítéseinket is egyeztetni fogjuk a VSZ-tagálla- mokkal. — A mostani javaslat megle­hetősen „ szigorúan ”fogalmaz...-...Igen,hangsúlyozzuk: mára tárgyalások alatt, a kölcsönös megértés és érdekegyeztetés ideje alatt is szüneteltesse a Magyar Köztársaság a részvételét a Var­sói Szerződés katonai szervezeté­ben. Ebben semmi különös nincs, hiszen a NATO-nak is vannak olyan tagállamai, ame­lyek a katonai szervezetben nem vesznek részt. — Mit jelent konkrétan ebben az esetben a „szüneteltetés”? — Tartalmilag azt jelenti, hogy Magyarország nem tartoz­na, ne tartozzék a VSZ közös pa­rancsnoksága alá, a Magyar Hadsereg nem vesz részt közös hadgyakorlatokon, s más álla­mok részvételével a Magyar Köz­társaság területén nem tartanak hadgyakorlatot. — Vajon a VSZ-ből való kilé­pés úgy értelmezhető, hogy Ma­gyarország megteszi az első lépé­seit a NATO, vagy pedig a semle­gesség felé? — Miután a célunk az, hogy kilépjünk egy katonai tömbből, ellentmondás lenne hát egy má­sik felé menetelnünk... Ami pe­dig a semlegességet illeti, ha­zánknak nem erre kell töreked­nie, hanem igenis arra, hogy egy aktívan politizáló, a világban reális helyet elfoglaló országgá váljék. — Vásárhelyi úr! Ha jól tud­juk, Önnek ehhez a „történelmi kontinuitással” jegyzett indít­ványhoz személyes kötődései is vannak... — Valóban, hiszen mind 1956-ban, mind pedig most részt vettem az előkészítésében. S ami valóban személyes élmény: a mostanihoz hasonlóan, annak idején a Nagy Imre-kormány saj­tófőnökeként is én jelenthettem be a kilépési szándékot... Szilvás István Az érettségi első napján Nem a puskától féltek, hanem a bombától tötték az írásbelire szánt délelőtt egy részét a gárdonyis negyedi­kesek. Háromnegyed tizenegy körül ugyanis egy névtelen tele­fonáló közölte a rendőrséggel, hogy a patinás gimnázium perce­ken belül a levegőbe repül. Két rendőrautó robogott a helyszín­re, és bombariadót rendeltek el. Az érettségizőket az udvarra te­relték, ahol húsz percet várakoz­tak, míg az egyenruhások átvizs­gálták az épületet az állítólagos robbanószerkezet után. Nem ta­láltak ilyet. A diákok visszatér­hettek dolgozataikhoz, és kaptak plusz fél órát, hogy pótolhassák a „levegőzéssel” elvesztett időt. Az esetet — vérmérséklettől füg­gően — kétféleképpen értékel­hetjük. Az egyik: a gyerekeket sokk érte, és ez rontja a teljesítmé­nyüket. A másik: a bombariadó alatt volt idejük megbeszélni a té­teleket... (pala) A tegnapi Déli krónika riport­ja szerint Pesten az idén is akad­tak „jól értesült” negyedikesek, akik előre tudták az írásbeli érettségi magyartételeit, de Egerbe — úgy tűnik — nem ju­tottak el a hírek. Itt csak tippelni tudtak, például így: Kölcsey biz­tosan lesz, mert illeszkedik a nép­nemzeti vonalhoz... Lett is. Tegnap délelőtt a diákok még javában írtak, így először a ma­gyartanárokat kérdezgettem a Szilágyi Erzsébet Gimnázium­ban. — A minisztérium bölcsessé­gét mutatja, hogy egyik tétel sem „politikus” — mondja Török Fe- rencné. — A legnehezebb talán Kölcseyt írni, hiszen a költő nyelvezete és gondolatai nem áll­nak közel a gyerekekhez. Szíve­sebben választották a Kosztolá- nyi-novella vagy a József Attila című Nagy László-vers elemzé­sét. Véleményem szerint több fantáziát is vihetnének a témák címeibe. Ugyanezt a Kosztolá- nyi-művet például a hetvenes években is feladták ugyanígy. — Mi a véleményem az érett­ségi intézményéről? Szerintem Képeink a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumban készültek, ahol tegnap délelőtt százhatvanan írásbeliztek. (Fotó: Szántó György) szükség van rá, felháborodást váltana ki, ha eltörölnék — véli Gál Józsefné. — A gyerekek is mellette vannak, ez az első meg­mérettetésük. Közben az írásbelizők közül három lány már befejezte a mun­kát. Mind más tételről írtak: az egyik szereti Nagy Lászlót, a má­sik reggel épp Kölcseyt lapozta át, a harmadik úgy gondolta, a novellában tévedhet a legkeve­sebbet. Matrózblúzban vannak (szóltak nekik, hogy abban jöjje­nek), és nem lelkesednek nagyon a vizsgáért. — Lehet, hogy nemes hagyomány, de semmi értelme— mondja egyikük. * » * Az iskola fölötti kertben töl-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom