Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)
1990-04-12 / 9. szám
Hírlap, 1990. április 12., csütörtök 3 fi ATTIASÁÍi — TÁRSADAT AM llrlf.41 wt%»3nXM JL xtlHlC9 J^/tUL*VJ iYJl Költségvetési kérdőjelek Heves városában ÖnáUóság — pénz nélkül Az Országgyűlés elfogadta az 1990. évi állami költségvetést, és ezzel bevezette — a tanácsi gazdálkodás területén is — a költségvetési reformot. Ez azt jelenti, hogy az eddigi kiadásorientált költségvetésről a bevételorientáltra kell áttérni. Ennek lényege, hogy a Parlament normatív állami támogatási rendszert fogadott el, amelynek alapján, a többi bevételi források ismeretében kell megtervezni az idei bevételeket, és ehhez kell igazítani a kiadásokat. Eddig a téma „hivatalos” bevezetése, ám hogy valójában hogy is néz ki ez a koncepció, arról hallhatunk most néhány példát Kontra Gyula tanácselnök tolmácsolásában: — Az úgynevezett normatív rendszer — mondja — azt jelenti, hogy a támogatást normatívák alapján folyósítják. Ilyen normatívák például, hogy egy 3-tól 13 éves gyermekre ennyi, egy 60 éven felülire annyi jut, de ilyen az is, hogy a városban, faluban milyen intézmények milyen feladatokat látnak el. És itt van a gond, amelynek jelzésére elöljáróban annyit, hogy minden kisváros forráshiánynyal küzd: Heves esetében ez hatvanhét-, Füzesabony esetében pedig huszonhétmillió forint. Mindez abból adódik, hogy a kisvárosok, hogy a nagyobb, viszonylag fejlettebb községek az új rendszerben hátrányt szenvednek. Mert egyrészt ezek a települések alacsony létszámúak (s ehhez természetesen kevesebb pénz járul), másrészt viszont a kisvárosokra és a nagyobb községekre sokkal több feladat hárul, s így a kisebbek relatíve jobban járnak. Az új rendszer ugyanis nem tudja teljes egészében követni ezeket a különbségeket. Jellemző, hogy a 4 ezer lakosú Kisköre, amely egyébként egyre inkább üdülő- centrum is, mínusz 6 millióval indul, a hétszáz lakosú Erk pedig plusz 2;9 millióval. — Úgy tudom viszont, hogy a forráshiányos települések esetében a megyei tanács fedezi a hiányzó pénzt, tehát úgymond „nullára futtat"... — Igaz, hogy nullára hozza fel a hiányt, de ez a szint csak az elmúlt évi szinttel egyenlő. És az infláció miatt legalább 20 százalékos csökkenést jelent. — Ebben a helyzetben mi lehet a tanács fejlesztési koncepciója? Egyáltalán, van-e ilyen? — Csak az, hogy az eddig megkezdett fejlesztéseket folytatjuk. Például bővítjük a csatornarendszert, építjük a gázhálózatot vagy a buszpályaudvart, amely az idén 5 millió forintot visz el. A folytatólagos beruházások jelen esetben azt jelentik, hogy az 52 milliós fejlesztési ösz- szegből jó 3 millió a „szabad pénz”. Ilyen körülmények mellett nagyon nehéz tervezni, egyáltalán előre látni bármit is. Úgyhogy ez a költségvetés csak a vegetálásra alkalmas... S végül még egy példa a normatív rendszerrel kapcsolatban. Itt van a víz: a tanács és a lakosság — a tehóval — áldozatot hozott a kutak megépítéséért. Ám a vízmű mindentől függetlenül árat szab. Pedig azzal a géppel dolgozik, amit a tanács adott. így nagyon nehéz lesz áttérni egy valódi önkormányzatra: pénz, azaz háttér nélkül ez nemigen fog menni. (havas) Magántulajdonban Százmillió forintos lízing keretében vásárolta meg Rimóczy Sándor és fia az AURAS alkatrészgyár gépkocsialkatrész-gyártó üzemét. A mintegy 100 munkást foglalkoztató vállalkozás termékei RIMO márkanévvel jelennek meg a hazai és európai piacon. Képünkön Rimóczy Sándor és fia az üzemben. (Fotó: Bartos Gyula — MTI) A csábítás heve — Hevesben Magyar kitüntetés német államtitkárnak A Magyar Köztársaság babérkoszorúval díszített Zászlórendjével tüntették ki dr. Otto Schlechtem az NSZK gazdasági minisztériumának államtitkárát. A kitüntetést kedd este a bonni magyar nagykövetségen Beck Tamás kereskedelmi miniszter nyújtotta át. Magyarország ezzel a magas elismeréssel kívánta méltányolni dr. Otto Schlechtnek a nyugatnémet — magyar gazdasági együttműködés fejlesztéséért évtizedeken át kifejtett odaadó és eredményes erőfeszítéseit. A kitüntetési ünnepségen és a Horváth István nagykövet által ezután adott fogadáson megjelent Helmut Haussmann, az NSZK gazdasági minisztere, valamint több más politikai méltóság. Tonnánként 1200 — 1300 forinttal A termelők többet kérnek a búzáért Dél-Af rika kitárt karja... Egy hirdetés „lavinája” — Aki menni készül, s aki visszatért — Kalandorok kíméljenek A január 1-jétől érvényes, a tavalyinál magasabb árnál is többet akarnak kapni a termelők az étkezési búzáért — így foglalt állást a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) gabonatermelőket tömörítő választmánya. A testület kevesli az első osztályú étkezési búza tonnánkénti 5700, illetve a másodosztályú 5100 forintos árát. A termelők szövetségében az első osztályú étkezési búzáért tonnánként legalább 1200 forinttal, a másod- osztályúért 1300 forinttal többet követelnek. Úgy vélik ugyanis, hogy a termelői támogatások megvonását, továbbá a műtrágyák árának 75 százalékos, a növényvédő szerek, a szállítási és az energiaköltségek mintegy 30 százalékos növekedését nem ellensúlyozza, hogy magasabb lett az erre az évre meghirdetett hatósági felvásárlási ár. A Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézete a miskolci egyetem statisztikai tanszékének segítségével májusban széles körű felmérés alapján kíván tájékozódni arról, hogy a drasztikus áremelések után miként változott a lakosság fogyasztásának összetétele. Három megyében — Szabolcs-Szat- már-Bereg, Borsod-Abaúj- Zemplén és Komárom-Eszter- gom — hatezer háztartást keresnek fel, s kérdeznek meg arról: hogyan változtak havi költségvetésük főbb kiadási tételei, az idei áremelések hatására mennyiben módosították fogyasztási szokásaikat. A intézet kutatói szerint egyre bizonyosabbnak látszik, hogy az országos átlagban stagnáló foA gabonatermelőket képviselő testület programjába fölvette a gabonafélék exportjával kapcsolatos kvótarendszer kidolgozását is. E szerint egyetértenek a gabonát exportáló vállalatok monopolhelyzetének megtörésével, és azzal, hogy a szakminisztérium szorgalmazza a termelők számára is a közvetlen exportjog kiszélesítését. Véleményük szerint minden termelő kapjon saját jogú exportot, azon viszont még vita van a választmányban is, hogy ez a jog átruházható legyen-e. A többség amellett állt ki, hogy ebben a piacgazdaság szabályozó hatásának ismeretében kell véglegesen állást foglalni. A17 vidéki területi szövetség küldötteiből létrejött választmány vezetőjévé Várdaróci Józsefet, a kovácshi- dai Egyetértés Tsz főmezőgazdászát választották meg. gyasztás mögött jelentős rétegkülönbségek húzódnak meg; széles tömegek fogyasztása csökken nagymértékben, míg egy viszonylag szűk réteg vásárol több, értékesebb javakat. A szakszervezetek fontosnak tartják, hogy az átlagok mögé tekintsenek, és megbízható tényekre alapozva tudják képviselni a dolgozók érdekeit egy olyan gazdaságpolitikai irányzattal szemben, amely netán a fogyasztás további csökkentését irányozná elő. A kérdőíves vizsgálódás eredményeit általában is jól hasznosíthatnák a gazdaságpolitikai kérdések tárgyalásakor, az érdekegyeztetések során. A Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézete ezért is kéri az érintettek segítségét. Több millió forint a Foglalkoztatási Alapból A hátrányos helyzetűeknek A Munkaügyi Tanács tagjai — többek között az ifjúság, a megváltozott munkaképességűek, a cigányság, az elmaradott térségek önkormányzatainak képviselői — azt javasolják az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének, hogy a Foglalkoztatási Alap erre a célra fenntartott 50 millió forintos keretéből több, a hátrányos helyzetűeket szolgáló alapítvány kapjon támogatást, így a Hill Junior-alaphoz — amely a fiatal felsőfokú végzettségűek pályakezdését hivatott segíteni — 1 millió, az alkoholbetegek rehabilitációs alapjához 2 millió, a falusi turizmus munkahelyteremtéséhez 3 millió forinttal járulhatna hozzá az alap, a javaslat szerint. A Munkaügyi Tanács egyetértett azzal is, hogy az ÁBMH 6 millió forinttal egy külön alapítványt is létrehozzon a rehabilitációs tanácsadók, s más munkaügyi szakemberek képzésére, a hátrányos helyzetűek hatékonyabb munkaerő-közvetítése érdekében. Történt hajdanán, hogy az akkor még macskaköves egri Kossuth utca öreg házának kapujában minden péntek este álldogált egy kisfiú, s várta vásári kalapo- zó nagyapját. A megérkezést mindig élménybeszámoló követte, hogy ment az üzlet, mennyit vettek a kocsisok... Az egész család iparos volt; a nagybácsi órás, aranyműves. A gimnazista fiú mindig az ő műhelyében pepecselt, hiszen e mesterséget akarta folytatni. Aztán jött az államosítás, s a „sors” pályamunkásnak irányította a vasúthoz. Az ötvenes években került az egyetemre, ahol általános mérnöki diplomáját megszerezte. így Kóta Imres. régi kultúrmérnökök, többek között Vásárhelyi Pál nyomdokaiba léphetett, hisz oklevele a mélyépítési mellett magasépítési tervezésre is jogosította. Mai irodája ugyancsak a Kossuth utcai házban található, körben a falakon emlékek. Többek között az egri vár út-, burkolat-, csapadék- és szennyvízelvezető tanulmányterve, melyet barátjával, Bodnár Lászlóval készített 1968-ban. Több éven át a megyei tanács tervosztályának beruházási főmérnöke volt, ő mun(Folytatás az 1. oldalról) hatások ellenére is. Mondjuk például, hogy a vegyes házasságok szinte elképzelhetetlenek, a „kasztok” élesen elhatárolódnak. — Miként fogadja az afrikai állam a bevándorlókat? — Egy biztos, nagyon megnézik, hogy kit engednek be az országba. Ha a bevándorlási hivatal és az egészségügyi szolgálat szabad utat ad, már nem nehéz boldogulni, ha tud és akar dolgozni az ember. De ez, hogy úgy mondjam, kissé bonyolult dolog nyelvtudás nélkül, ráadásul kettőt is ismerni kell: az angolt és a helyi „beszédet”, a hollandból keveredett „afrikanért”. Ha törvénytisztelő az ember, s igyekszik alkalmazkodni az európaitól ugyancsak eltérő életmódhoz, helyi szokásokhoz, amelyek amolyan öszvérszüleményei a búr és a zulu hagyományoknak, akkor — ha nem is azonnal — befogadják az embert, függetlenül attól, hogy honnan jött. Ennek, mondjuk, az egyik „biztos” jele, ha meghívnak egy angol vagy kálkodott a megyeháza ötemeletes épületének beruházó és műszaki ellenőreként. — Nézze, én az életnek mindig a napos oldalára mentem át — meséli Kóta Imre. — Nem keserített el a rokkantnyugdíjazás sem. A vállalkozás családi ágon, a véremben van: tavaly a budapesti Épker Építőipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kisszövetkezet egri irodájának vezetője lettem. Beigazolódott, hogy igenis van igény egy ilyen kis megyében is mérnöki iroda működésére. Kétezer forinttal indultunk, két törzstaggal és nyugdíjas bedolgozókkal. Ä nehéz körülmények ellenére a tervezésben a szerződött összeg háromszorosát, a kivitelezésben pedig a dupláját sikerült teljesítenünk. Megfogtuk a lényeget: a feltétlen, fegyelmezett, legszigorúbb rendet. Á jelszavunk nem a tisztességtelen meggazdagodás volt, hanem a becsületes munkáért becsületes pénzt. A legfőbb a megrendelő pontos kiszolgálása. Életében eddig négyszáz családi házat tervezett. Semmilyen minőségi kifogást nem kapott visszajelzésül. Ám nem csak ez tölti el elégedettséggel. Leváltak holland-búr családhoz egy „me- etingre”... — S a magyar kolónia összetartása? — A búrok, az angolszászok, a németek között elenyésző, ám úgy 20 — 30 ezres lélekszámú lehet a kinti magyarság. Tapasztalataim szerint jóindulatúak, segítőkészek az újakkal szemben, de csak egy ideig. Tegyük fel, segítenek azzal, hogy befogadnak az otthonukba egy-két hétre, munkához is juttatnak, nyelvet is ta- nítgatnak, de aztán egyszerre szorgalmazni kezdik: ideje saját lábra állni, dolgozni, mert itt a munka szent. Úgy vettem észre, a magyarság nem vallott szégyent, de az is tény: sem nem előny, sem nem hátrány, ha magyar vagy. Térdre senki sem esik az ember előtt, itt a teljesítmény számít. Én végül is jól megvoltam odakinn. — ...Ennek ellenére csak hazajött. — Az okok egyikét nem tagadhatom: honvágyam volt... A másik pedig családi vonatkozású dolog, visszajöttem. Ennek a a budapesti cégtől, s a közelmúltban megalakult az önálló egri mérnöki iroda. Hét bedolgozó, három támogató, s három együttműködő jelentkezett, a villamos-, a gépész- és az általános mérnökök mellett környezetvédelmi szakemberek is. — A várható beruházási forma újfajta szervezetet igényel — magyarázza az irodavezető. — Erős tervező-, beruházóegységnek kell működni, s velük szorosan együtt jól gépesített kivitelezői részlegnek. Nagy terveink vannak: egy kivitelezői gmk vezetőjével, írásban még nem parafáit, ám szoros együttműködésre léptünk: egy másfél millió nyugatnémet márka értékű környezetvédelmi feldolgozó géplánc behozatalán ügyködünk. Hogy mi ez? Egyszerűen felfalja a szemétdombokat. Heves megyében évente 390 ezer köbméter szemét képződik, e berendezés három műszakban 322 nap alatt feldolgozza a felgyülemlett szemetet. A megye illetékesei támogatják az ötletet, s az lenne jó, ha a községek is belépnének a gép megvásárlásába, részvénytársasági formában. Még inkább megjött a kedvünk, amikor a Trend mostani kivándorlási hullámnak a híre hozzám is eljutott, tagadnám, hogy nem gondoltam rá, hogy újra hajóra szállók Genovában. De végül is itt vagyok, hazajönni könnyebb... — Néhány esztendeje még Afrika „csücskében” élt, bár változott a világ, annyit azért mégsem, hogy ne tudna valami ma is hasznosítható tanácsot adni azoknak, akik nekivágnak a nagy útnak... — Dél-Afrikában is érvényes a „szlogen”: kalandorok kíméljenek... Aki csak úgy, a hasára ütve indul neki, hogy majd csak lesz valahogy, az inkább maradjon itthon, mert nagyot csalódik. Korábban csábító volt az ottani zsoldos hadsereg, mert jól fizetett, igaz, ott is hagyhatta a fogát az ember, mert a háborúskodás javában dúlt... Az arany sem fénylik mindenkinek, csupán kemény munkát ad, az igazi milliomosokról én is inkább hallomásból tudok. De ki tudja, hátha közéjük kerül a magyarok közül is valaki... Környezetvédelmi Kft. igazgatójával üzleti barátokká váltunk, és lelkes hozzáállását tapasztaltuk. Kóta Imre okleveles mérnök, építési, igazságügyi, környezet- védelmi, vízügyi szakértőnek szívügye a vállalkozás. Az amerikai — magyar közművelődési alap Optimisták Klubjában is alaposan felkészül előadásaira, hogy Magyarországon mindinkább szorgalmazza a kisvállalkozásokat. Hiszi, hogy egyre nagyobb teret kaphatnak majd a bátor kedvűek. — Amikor a tavaly megalakult Tőzsdeklub tagja lettem, egy beszélgetés során megkérdezte a mellettem ülő: „Uram, ön tőkés akar lenni?” Hogyne, a szó jóízű értelmében. Hiszen miniszterelnökünk mit mond? Váljunk a több százezer kis- és magánvállalkozó országává! Bízom benne, hogy a közeljövőben hozzájuthatunk a célkölcsönökhöz a környezetvédelemre, az infrastrukturális beruházásokra. És való igaz, hogy környezetünk védelméhez ki kell alakítani a megfelelő mérőbázist, a talaj, a levegő, a víz analizálását, s módszereket kidolgozni a paraméterek javítására... Mikes Márta Hogyan változtak a családi költségvetések ? Felmérés az áremelések hatásáról Szilvás István A kalaposmester unokája — Az Optimisták Klubja tagja — A mérnöki iroda önálló lett — A környezetvédelmi géplánc „felfalja” a hulladékot — Tőzsdekalauz nélkül nem szabad az utcára lépni „ Uram, ön tőkés akar lenni?!”
