Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)

1990-04-07 / 5. szám

HEVES MEGYEI I. évfolyam, 5. szám ÁRA: 1990. április 7., szombat 5,30 FORINT AZ OSTOROSI TÓ KINCSE az elképzelések magukban foglalták egy majdani üdülő­körzet kialakítását, lehetőségét is.” (3. oldal) TELEFAX - A TITKOK NYITJA „Létezik nálunk postai titok is...” (4. oldal) HÉT KÉRDÉS, HÉT VÁLASZ „... az emberek igénylik a felhőtlen kikapcsolódást, a neve­tést...” (6. oldal) HAT ÉVET KAPOTT AZ EGRI TÖRÖK BAZÁR TOLVAJA „A páncélszekrény ajtajában találta a kulcsot.” (16. oldal) Több területen közeledtek az álláspontok — Bush elnök fogadta Sevard- nadzét — Közös sajtóértekezlettel zárult a háromnapos rendezvénysoro­zat — Legfontosabb eredmény az, hogy kitűzték a csúcstalálkozó idő­pontját — A német egyesülést az európai biztonsági folyamathoz kap­csolják — A litván válság békés megoldása sürgető Áttörésről sem a fegyverzetkorlátozásban, sem a világpolitikai kérdésekben nem lehet beszélni Bállá Sándor pilóta magasba emeli az AN-2-est Töltik a műtrágyát a repülőgépbe Szovjet — amerikai külügyminiszteri tárgyalások Több területen sikerült közelí­teni az álláspontokat a szovjet — amerikai külügyminiszteri tár­gyalásokon, de áttörésről még sem a fegyverzetkorlátozásban, sem világpolitikai kérdésekben nem lehet beszélni. A miniszte­rek reggeltől késő estig tartott ta­nácskozásai után a munkabizott­ságok még éjjel, közép-európai idő szerint péntek reggel is dol­goztak. Pénteken George Bush elnök fogadta Eduard Sevardna- dze szovjet külügyminisztert: a fehér házi megbeszélés előtt és után is folytatódtak a tárgyalá­sok, majd helyi idő szerint este Sevardnadze, illetve James Ba­ker amerikai külügyminiszter sajtóértekezletével zárult a há­romnapos tárgyalássorozat. Leg­fontosabb eredménye, hogy — a Litvánia körüli súlyos nézetelté­rések ellenére — május 30-ra ki­tűzték a csúcstalálkozó időpont­ját. A késő esti sajtótájékoztató szerint a délután, a világpolitikai kérdésekről folyt tárgyalásokon a Szovjetunió változatlanul el­utasította ugyan az egységes Né­metország NATO-tagságát, de kész a kérdés egyéb lehetséges megoldásainak rugalmas mérle­gelésére. Egyetértés van abban, hogy a német egyesülést valami­lyen formában az európai biz­tonsági folyamathoz kapcsolják. Ugyancsak egybevágnak a néze­tek arról, hogy Angolában és Af­ganisztánban a választások hoz­hatják a válság megoldását. Wa­shington Afganisztánban ellenzi a Nadzsibullah-kormány bármi­fajta további szerepét. A Szovjetunió — amerikai tá­jékoztatás szerint — kész pozití­van mérlegelni a diplomáciai kapcsolatok felvételét Izraellel s a közvetlen légijáratokat Izrael­be, ha biztosítékokat kap, hogy a kivándorlókat nem telepítik le a megszállt területeken. A Csehszlovákiában, az NDK-ban és Bulgáriában leg­utóbb „megtalált” SS-23-as, kö­zepes hatósugarú rakéták még a rakétaegyezmény megkötése előtt kerültek ezen országok (Folytatás a 2. oldalon) Megyénkben tizenheten szállnak „ringbe” Kik lesznek a képviselők az egyéni választókerületekben? Április 8.: a választás második fordulója Az országgyűlési képviselők választásának második forduló­ja vasárnap lesz. A választópol­gárok 171 egyéni választókerü­letben dönthetnek arról: szava­zatukkal kit választanak meg képviselőjüknek a Parlamentbe a versenyben maradt jelöltek kö­zül. Öt egyéni választókerületben — Hajdú-Bihar megye 4. vk., Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4., 5., 7., 8. vk. — azért kell má­sodik fordulót tartani, mert a szavazásban nem vett részt a vá­lasztópolgároknak több mint a fele. Ebben az öt választókerü­letben valamennyi jelölt indul, aki már az első fordulóban is ver­senyezett a mandátumért. A to­vábbi 166 egyéni választókerü­letben azért kell második fordu­lót tartani, mert ajelöltek egyike sem szerezte meg az érvényes szavazatok több mint 50 százalé­kát, azaz az abszolút többséget. Ezekben a választókerületekben azok ajelöltek indulnak, akik az első fordulóban elnyerték az ér­vényes szavazatoknak legalább a 15 százalékát, illetve ha nem volt legalább három ilyen eredmény­nyel rendelkező jelölt, akkor a legtöbb szavazatot elért három jelölt indul. (Folytatás a 2. oldalon) Lelki egészségünk megóvása érdekében SOS-telefonszolgálatok országos találkozója „Tisztelt Hölgyem és Uram! Mielőtt beugrana a Temzébe, hogy öngyilkosságot kövessen el, hívja föl a következő telefon­számot...” — ezt a hirdetést adta fel a század eleji Angliában az az úr, aki segíteni akart embertársa­in, hiszen nap mint nap arról ol­vasott a sajtóban, hogy éjszakán­ként egyre többen vetik magukat a folyó hullámaiba. Ezzel indult el az a szolgáltatás, amely ma már világméretű, hazánkban is eltelj edt, és a kisvárosok közül az országban először Hatvanban hívták életre öt évvel ezelőtt. A ma kezdődő kétnapos országos találkozó színhelyéül is e Heves megyei várost választották a szakemberek. A hatvani csoport munkájá­ról, a találkozó programjáról te­lefonon érdeklődtünk. — Halló, 11-700? — Tessék, lelkisegély-telefon- szolgálat, miben segíthetek? — A Heves Megyei Hírlap ak­tuális rovatától, Szüle Rita be­szélek. Kérem, mutassa be olva­sóinknak, hogy mikor, milyen körülmények között, és milyen céllal hozták létre a segélyszolgá­latot 1985-ben? — Néhányon úgy vélték, hogy ez a tevékenység kizárólag a pszi­chiátriához tartozhat. Magyaror­szágon, Debrecenben több mint másfél évtizeddel ezelőtt is kifeje­zetten öngyilkosságot megelőző céllal indították el, mert olyan sok volt abban az időben az ön- gyilkosságot elkövetők száma. Városunkban öt évvel ezelőtt a mentálhigiéné területén dolgozó kulcsemberek összefogtak, gyógypedagógusok, tanárok, áruházi eladók, pszichológusok közül választották ki az e feladat­ra legalkalmasabbakat. A cél az volt, s az ma is, hogy segítsünk a kétségbeesett hely­zetben, tanácstalanságban, kilá- tástalanságban szenvedőknek, ez egy eszköz ahhoz, ha nincse­nek személyes kapcsolatok, ha nincs más támogatórendszer, mint például a család, a közös­ség. A lelki egészség megőrzése, a krízishelyzet elhárítása a máso­dik feladatunk, míg a harmadik — s idáig jó lenne nem eljutni — az öngyilkossági helyzetek kivé­dése. Mi annak örülünk, ha a bajba jutott emberek általunk, a beszélgetéssel, segítségünkkel „sínre” kerülnek. Bárki hívhat bennünket hétfőn és pénteken délután 13-tól 21 óráig, és vasár­naponként is este 9-től másnap reggel hatig. — Az országos rendezvény­nek kik lesznek az előadói? — A társadalom patológiái cí­mű kérdéskörre épülnek a té­mák. Minden azon alapszik ugyanis, hogy a lelki gondjaink oka nagy százalékban a társada­lom betegségeiből adódik, az ér­tékrendek bajaiból, abból, hogy az egyén nem tud mit kezdeni magával, nincs perspektívája. Először dr. Hóka József „Társa­dalmi beilleszkedési zavarok Hatvanban” címmel tart elő­adást, majd őt Hernádi Miklós szociológus követi. Az ő mon­dandójának címe: A valóság tár­sadalmi konstrukciója. A cso­portos munka után Isépy Gábor lelkész a fundamentalizmust, mint gondolkodási rendszert tűzi előadása témájául. Az ország minden tájáról érkező több mint másfélszáz vendég a szakmai konzultáció után megismerkedik a várossal, a szombat esti prog­ram orgonahangversennyel zá­rul. Vasárnap délelőtt csoportos foglalkozások keretében értéke­lik, dolgozzák fel az előadáson hallottakat. Az ezredik, a tízezredik felszállás se lehet unalmas Repülősök — a növényvédelemben A nélkülözhetetlen társ, Koncz István repülőgép-szerelő Amint megpillantjuk a kétfe­delű repülőt Tiszanána határá­ban, mindjárt Moldova György jut eszünkbe. Könyvének címéül adta, hogy szerinte: ezek égi sze­kerek. A lomhán szárnyaló AN- 2-es pilótájának elmaradhatat­lan társa, Koncz István repülő­gép-szerelő más véleményen van: — A könyvben leírtaknak a fele sem felel meg a valóságnak! Elsősorban azt színezte ki, mi- Jyen zsiványságaik vannak a re­pülőknek. De arról például már nem sok szó esett benne, hogyan is keresünk mi. — Bár nem illik így ismeretle­nül keresményről faggatózni, de ha már említette: kellően elisme­rik-e ezt a felelősségteljes mun­kát? — Ugyan, kérem! Tavaly pél­dául bruttó 12 ezer forint volt az átlagkereset. Emelkedhet ez akár húszezerig is, ahhoz viszont ugyancsak nagyot kell teljesíteni. Hajtunk mi rendesen, felszállást felszállás követ. Ám nem köny- nyű megemészteni, hogy a szol­gálatnál háromszáz pilóta és sze­relő dolgozik, ők termelik meg a bevétel 90 százalékát, a többi pe­dig az aktákat rendezgeti. A bé­reinket legalább háromszor szá­molják át... Azért szép nagy iro­daházunk van Budaörsön. — Veszélyességi pótlék? — Nincs. Mindnyájunknak azt mondták, a veszélyességet beépítették a bérünkbe. Azt is el kell mondanom, hogy a múlt év­ben ugyan volt béremelés, de ezt mi csak aránykiegyenlítésnek fogtuk fel. Ezzel közeledett ugyanis a jövedelmünk az irodis­tákéhoz. Újabb fordulóra érkezik a gép. Vezetője, Balta Sándor 1987 májusától teljes jogú pilóta. — Mi szükséges ahhoz, hogy valaki megszerezze a „teljes jo­got”? A kérdésre megint csak Koncz István válaszol, hiszen társának a műtrágya leszórásával kell tö­rődnie. S mint már megtudtuk, minden perc késlekedésnek ára van. — Sanyi 1985-ben fejezte be tanulmányait. Két éven át volt gyakornok. A teljes jogúvá vá­láshoz legalább kétezer óra repü­lési időre, teherfelszállásra van szükség. Félbe kell szakítanunk a be­szélgetést, az AN-2-es nekife­szül a levegőnek, s ilyenkor bi­zony alaposan felkavarja a port. A motorzúgásban amúgy sem igen érteni egymás szavát. Mialatt a gép megközelíti a táblákat, azon töprengünk, va­jon miként képes megjegyezni a repülős, hogy melyik sávot szór­ta már be, s melyiket nem. Meg­nyugtatnak a földön segédke­zük: a pilóta jól látja fentről is, honnan kell kezdenie az újabb adag hintését. Egyébként is a szórásszélesség ismeretében fej­ben tudja tartani, mekkora ré­szen végezte már el a műtrágyá­zást. — A tiszanánai Petőfi Terme­lőszövetkezetnek segítünk a nö­vényvédelemben — kapcsolódik be a társalgásba Koncz István, miután felfelé mutató hüvelykuj­jával jelezte a pilótának: minden oké, indíthat. — Egy-egy alka­lommal 12 mázsa műtrágyát ci­pel magával a gép. Most 34 szá­zalékos ammóniát. Összesen 762 hektáron szóljuk le. — A teljesítményérdekeltség miatt jogos a kérdés: mennyi idő alatt fejezik be ezen a területen a munkát? — Az bizony sok mindennek a függvénye. Például annak, hogy ne romoljon el a gép, ne kelljen a szerelésre fordítani a drága időt. De leginkább az idő­járás a meghatározó. Túl nagy szélben nem lehet felszállni. Szó­val, ennek a területnek a beszú­rásához szerencsés esetben há­rom-négy napra van szükség. Bí­zunk benne, hogy ez meg is lesz. Utána következhet egy újabb több száz hektáros föld, majd az­után megint egy másik. — Nem túl monoton ez a fog­lalkozás? — adunk hangot kéte­lyünknek. — Szó sincs róla! — kapjuk a feleletet —, itt minden felszállás, az ezredik, a tízezredik is tartogat valamilyen érdekességet. Merem mondani, sokkal monotonabb a polgári repülés a pilótának. Perl Márton Szalay Zoltán Felszállást fel­szállás követ

Next

/
Oldalképek
Tartalom