Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)

1990-04-04 / 2. szám

Hírlap, 1990. április 4., szerda VÁLASZTÁSI FÓRUM 3. A Hírlap kérdez, a jelöltek válaszolnak IV. számú választókerület (Hatvan) 1. Kelet-Európábán egyre feszítőbb a nemzetiségi, kisebbségi kérdés. Van-e remény arra, hogy ez a gond határaikon belül és kívül valamilyen formában megoldódik, s miben látja a megoldás kulcsát? 2. Némelyek szerint a kultúra igazi értékeit meg kell védeni, mégpedig úgy, hogy visszaszorítjuk a ponyvát, a könyvekben, a filmekben, stb. megjelenő erőszakot és pornográfiát. Önnek mi az álláspontja? 3. Milyen elképzelései vannak a helyi munkalehetőségek bővítéséről, szükségszerűnek tartja-e az ingázást, mi a véleménye a munkanélküliségről? 4. Tegyük fel, hogy ön képviselő, s egy ülésszak végén fáradtan hazaérkezik, ám pihenni mégsem tud, mert egy választója valamilyen ügyes-bajos dologgal keresifel. Hogyan viselkedne ebben az esetben ? Dr. Baranyai Miklós Magyar Demokrata Fórum 1. Kelet-Európa népei évszázadok óta élnek egymásnak feszülő világ- hatalmi ambíciók törésvonalán. Or­szágai mindmáig őrzik a hajdanvolt Római Birodalom limeseinek, a ke­reszténységet megosztó egyházsza­kadásnak, a népvándorlás viharai­nak tárgyi és nyelvi emlékeit a táj­ban és az emberi lelkekben. A né­pirtások, áttelepítések, megszállá­sok és határrevíziók ellenére szige­tekként megmaradt nemzetiségi csoportok megbékülésének egyet­len útja, ha megismerik egymás ér­tékeit és kultúráját, megszívlelve Szent István gondolatát: „Az egy­nyelvű ország gyenge és esendő.” Szomszédainak jobb megismerésé­ben a tárgyilagos, ferdítéseknek helyt nem adó elektronikus sajtó te­het sokat — gyorsan és hatásosan — a „bundás indulatok” megfékezésé­vel. 2. Az egyetemes és nemzeti kultú­ra igazi értékeit akkor védjük meg igazán, ha idejében igényt támasz­tunk irántuk gyermekeinkben. Mi­kor megkérdeztek Kodály Zoltán­tól, hány éves kortól kell elkezdeni zenei nevelésünket, állítólag így vá­laszolt: kilenc hónappal megszüle­tésünk előtt. Szüléink, családunk után az óvoda lehet a kultúra értéke­inek leghivatottabb közvetítő intéz­ménye verssel, dallal, mesével, já­tékkal. A kisgyermekek hamvas szóleleményei példázzák, milyen ér­zékenyek vagyunk ebben az életkor­ban az árnyalt kifejezések, a valóság sokszínűsége iránt. A trágárságot és a nyelvi igényte­lenséget pusztán tiltásokkal vissza­szorítani nem lehet. Idejében el kell plántálnunk gyermekeinkben a szép szó és a játékos önkifejezés József Attila-i igényét — s ez ne hivatalok és íróasztalok, hanem családok, óvodák, iskolák, egyházak, színhá­zak, művészeti műhelyek közös ügye legyen. 3. Az elmúlt hetekben többször forgattam a Heves megyei ismerte­tő és adattár 1936-os kiadású vas­kos kötetét. Meglepve olvastam községről — községre a kiskeres­kedők, kézművesek, gazdálkodók, iparosok, vállalkozók névsorait. Lám, „szabadság és tulajdon" in­gázás nélkül is kenyeret adott a fal­vak lakóinak a két világháború kö­zött. Meggyőződésem, hogy a már folyamatban lévő politikai és gaz­dasági rendszerváltás sok kis ma­gánvállalkozást indít el a még fennálló hiánygazdálkodás rései­ben, egy-egy új munkaalkalmat is teremtve az ingázás kényszere nél­kül. A munkanélküliség naponta szorongva emlegetett réme eddig is itt kísértett köztünk a gyárkapu­kon belül, ha nevén nem is nevez­hettük. Egykori üzemorvosként ezt közelről láthattam. A táppénz cí­mén országosan kifizetett összegek meg is közelítették a várható mun­kanélküli segélyezés nagyságrend­jét. A leendő képviselők feladata az lesz, hogy elhárítsák a vállalko­zások útjában álló jogi, pénzügyi és adópolitikai akadályokat, s eltö­röljék a tulajdonformák jelenlegi kárhozatos rangsorát. A gazdaság- irányítás nem a képviselők, hanem a gazdasági vezetők feladata lesz, akiket nem pártállásuk, hanem helytállásuk, szakértelmük emel­het fel, s alkalmatlanságuk el is mozdíthat majd. Új munkahelye­ket csak nyereséges vállalatok fog­nak teremteni, amint az már ma is látható, felemás gazdasági rend­szerünk piacorientált magánvállal­kozásaiban. Az állami vállalatokat pedig nem roncsaikban kell eladni — mélyen valóságos értékük alatt — hanem állami tőkebefektetési vállalkozásként talpraállítani. Ek­ként a pusztulásnak indult nemzeti vagyonból is több menthető meg. 4. A képviselő kétféleképpen szolgálhatja választói érdekeit. Egyrészt úgy, hogy jogi, gazdasági, piaci mozgásterületüket szélesíti ki a társadalmi együttélés új játéksza­bályainak kidolgozásával a parla­mentben, másrészt úgy, hogy sze­mélyes gondjaik enyhítésére megol­dásokat keres. Az utóbbifeladat el­sősorban a helyi önkormányzatok illetékességi körébe tartozik majd, de a választói körzet alapproblé­máit a képviselőnek ismernie kell, hogy közvetíthesse azokat az orszá­gosfórumokhoz. Az idegőrlő és há­látlan munka lesz, haragot, vádas­kodást és értetlenséget fog szülni azokban, akik azért választanak most képviselőt, hogy kedvezmé­nyeketjárjon ki számukra — mások rovására. A képviselőnek azonban körzete minden polgárát, s azon túl egy egész ország közös érdekeit is kell képviselnie egyidejűleg. Szá­momra ez az áj feladatkör nem je­lentene lényegi életformaváltást. Orvosi hivatásom eddig is gondjai­nak megoldására kötelezett és ál­landó készenlétet követelt tőlem. Dr. Bajusz Imre Szabad DemoKraták Szövetsége 1. Hazánkban érett a politikai helyzet, s biztatóan érlelődő a társadalom a nemzetiségi és más kisebbségi kérdések emberhez méltó megoldására. A környező, s e gondokkal küszködő, orszá­gokban történtekről azonban csak arra tudok következtetni, hogy e helyeken még hosszú idő fog eltelni a kisebbségi kollektív jogok teljes törvényi, s még hosz- szabb a társadalmi elismeréséig. A megoldást a kisebbségek dön­tési jogosultságának kiteljesedé­sében látom; azaz a kulturális önállóságukról önmaguk, a terü­leti önállóságukról a többség nemzettel megegyezve határoz­hassanak. Addig is fontosnak tartom, a belső és külső párbeszéd fenn­tartását, a kölcsönösen elfogad­ható megoldások keresését, a ki­sebbségek emberi jogaihoz való ragaszkodását, és ebben a politi­kai támogatásukat, a demokrati­kus országok rokonszenvének megnyerését, a jogi garanciák ki­építésének szorgalmazását. Adott országban a demokratikus társadalmi és gazdasági fejlődés, a jóléti polgári fejlettségi szint­hez való közeledés elősegíti a ki­sebbségi kérdés rendeződését is. Ezen az úton haladva fog meg­szűnni az a jelenleg kialakult helyzet, hogy a többségi nemzet a meglévő problémáik valódi megoldása helyett a kisebbsé­gekből kreál bűnbakot. 2. Alapvetően szerelempárti vagyok. Jómagam viszolygok a pornográfiától, s az erőszaktól. A kultúra igazi értékei képesek megfelelően befolyásolni a fel­nőtt ember ízlés és értékrendsze­rét. Meggyőződésem, hogy a por­nográfia és az erőszak „irodal­ma ” ellen csak az igazi kulturális értékek támogatásával lehet vé­dekezni. Direkt tiltással, elvo­nással semmire nem megyünk. A még alakuló személyiségű gyermekeinket is elsősorban az egyéniségükre koncentráló neve­lésen keresztül, de ezen túl a fe­léjük irányuló terjesztés jogi kor­látozásával óvnám mindezektől. 3. Hatvanban és környékén a vállalkozások erőteljes támoga­tásától, a mezőgazdasági ma­gángazdaságok és szövetkezé­seik kialakulásától, a kiskeres­kedelmi tevékenység fellendü­lésétől, a kisüzemi és szolgálta­tó tevékenységi formák szapo­rodásától várom a helyi munka- lehetőségek bővülését. Ezeket támogatnám. Az ingázást ember- és család­nyomorítónak tartom. A helyi munkalehetőségek növelése le­het a legnagyobb segítség ab­ban, hogy ez drasztikusan csök­kenhessen. A munkanélküliség a verse­nyen alapuló piacgazdaság tör­vényszerű eleme. Az egyén szempontjából nem jó, ha mun­kanélkülivé válik, de a gazdaság önfejlődését emberi oldalról motiválja. Ösztönzi a vállalko­zási szellem állandó fönntartá­sát, a munkaerő egyre hatéko­nyabb átcsoportosulását. Mint köztudott, mindez felülről, ad­minisztratív úton vezényelve nem működött. Természetesen el kell érni, hogy a munkanél­küliség ne jelentsen jogtalansá­got, és szegénységet, valamint azt, hogy az a lehető legrövi­debb ideig tartson. Ezt átkép­zéssel, anyagi biztonság megte­remtésével, a munkalehetősé­gek bővítésével, a mobilizáció lehetővé tételével gondolom el­érni. 4. A képviselőnek, mint bárki másnak, fáradtan is tenni kell dolgát, ezért ilyen helyzetben a legkevesebb, hogy meghallga­tom az engemfelkereső választó- polgárt. Dr.Molnár Lajos KereszténydemokrataNéppárt 1. Napjainkban a nemzetiségi és a kisebbségi gondok, problémák nö­vekednek. Országunk határán belül és szomszédainknál is nagymérték­ben fellángoltak e gondok, néhol ül­dözötté váltak honfitársaink. Ha­zánkat tekintve ezt a gondot még- csak fokozta az, hogy több mint egy félévszázaddal ezelőtt magyaljaink nem hagyták el hazájukat, hanem őket lépte át a magyar határ, és ilyen módon más szomszédos országok lakóivá váltak. Megoldását a szentistváni szem­léletben és gyakorlatban látom, mely szerint boldog lehet az a nép, amelynek más nemzetiségű polgá­rai vannak. Minden jogot meg kell adni hazánkban — egyenlő mérték­ben — más nemzet fiainak. Napja­inkban átmeneti megoldást abban látok, legalábbis a gondok, problé­mák csökkenését, hogy nekünk itt­hon Magyarországon mindenkép­pen biztosítani kell a nemzetiségiek és a kisebbségek jogát, azért is, mert erre jogosultak, másrészt, ezt látva a szomszédos országoktól is méltán megkövetelhetjük magyarjaink jo­gait, akár országok közötti kapcso­lattartásban és tárgyalásban, akár nemzetközi szinten. 2. A mezőgazdaságban és a kerté­szetben a gondosan gazdálkodó gazda a talajba a magot nem csupán elveti, hanem szárbaszökkenését, virágzását, a termés betakarításáig mindvégig gondosan gyomlálja, ápolja. Hasonló módon a több évez­redes kultúra igazi értékeit éppen úgy, mint az évszázadunként nem csupán a mi érdekünkben, hanem a jövőért is védeni, ápolni kell. Ügy gondolom, miközben a ponyvát a könyvekben, filmekben stb., megjelenő erőszakot és pornog­ráfiát igyekszünk visszaszorítani, eközben a kultúra igazi értékeit ter­jeszteni kell. Módszerként a legmeg­felelőbbnek tartom, ha a családtól kezdődően az oktatás és a nevelés minden szintjén (bölcsőde, óvoda, iskolák stb.) állami, magántanítók és tanárok, közművelődésért felelős személyek ne fizetésükért, járandó­ságukért oktassák és neveljék a rá­juk bízottakat, hanem a lelkiismeret parancsa legyen erősebb és hivatás- tudatuk. A felekezeti vezetők (pl.pa­pok, szerzetesek, szerzetesnők stb.) az eddig elfojtott hitet és erkölcsöt tanító szándékukat lelkiismereti szabadsággal a társadalom javára kifejthessék. 3. Az ingázás és a munkanélkü­liség olyan, mint az igáslónak a ló­patkó: szükséges rossz. Minden jól szervezett társadalomban van bi­zonyos mértékű munkanélküliség. Az ingázás szinte minden család számára nagy átok, pedig minden társadalomnak legfőbb vágya, hogy a legkisebb társadalmi egysé­ge, a család boldogan együtt éljen. Hatvanban és választókerületé­ben legmegfelelőbbnek látnám, ha úgynevezett családi vállalkozásban és kisebb-nagyobb egymást meg­értő, együttműködő magaválasz­totta társaival összefogásban dol­goznának. Jellegzetes élemiszerek előállí­tása, amelyben nagymértékű em­beri (élő) munkaerő van. (pl.bol- dogi speciális savanyúkáposzta és fűszerpaprika; hatvani sajátságo­sán készített gyümölcsbefőtt és gyümölcsital; házinyúl-feldolgozó kis- középüzem, — egyéni vállal­kozókkal, vagy a hortiak, csányiak dinnyetermelő szaktudásuk ered­ményeként terméküket exportjog­gal külföldre szállíthatnák kiskö­zösségekben). Mezőgazdasági — műszaki jellegű főiskolát kellene alapítani Hatvannak. Annál is in­kább, mert a jövő megköveteli, hogy a családi vállalkozást is jól képzett, akár felsőfokú végzettség­gel is rendelkező személyek lássák el. Hasonlóan jóval fejlettebb euró­pai országokhoz. 4. Éppen úgy, mint három évtize­des állatorvosi hivatásom során. Mindig nyitva áll ajtónk a vendégnek, a segítségre szorulónak. Az életem­ben szinte semmi változást nem jelen­tene, mert eddig is segítőszándékkal, igen nagy türelemmel, szeretettel meghallgattam, végighallgattam mindenkit. A kifejezésre jutott szán­déknak megfelelően differenciáltam, fontossági sorrendbe szedtem a dol­gokat és a napszaknak, időpontnak, egyéb körülményeknek megfelelően lehetőség szerint azonnal segítettem, szükség esetén ismételt találkozással egyedül vagy közösen oldottuk meg a problémát. Országgyűlési képviselőként is hasonló módon cselekednék, töb­bek között azzal a különbséggel, hogy jóval nagyobb országos, terü­leti és társadalmi érdekeket kellene képviselnem. Ilyen módon az orszá­gos nagy egészbe, érdekközösségbe illeszteném be, az egy választópol­gár szándékát, kérését, panaszát, és ennek megfelelően cselekednék idő és fontossági sorrendben. Párthírek MDF-VAKÁCIÓ. A Magyar Demokrata Fórum Egri Szerve­zete és a Városi Közlekedésbiz­tonsági Tanács április 5-én, csü­törtökön délutánra játszani hívja a 6-14 éves gyerekeket. A Líce­um előtt 14 óra 30-tól aszfalt­rajzverseny és 15 órától kerékpá­ros akadályverseny kezdődik. A vetélkedők nyertesei jutalmakat kapnak. Minden gyermek és fel­nőtt érdeklődőt tisztelettel és szeretettel várnak. * A Mátraaljai Szénbányák igazgatósága és szakszervezeti bizottságának vezetése tájékoz­tatásul közli, hogy március 31-én az SZDSZ választási kampányá­nak gyöngyösi rendezvényein a bányász fúvószenekar csupán üzletpolitikai szempontok alap­ján vállalt szerepet. Részvételük az SZDSZ választási kampányá­ban nem jelenti a bányavállalat dolgozóinak politikai elkötele­zettségét e párt mellett. Ma délután 16 órától Eger­ben, a Tavasz utcai Cuki-presz- szóban dr. Lukács Tamás, a Ke­reszténydemokrata Néppárt képviselőjelöltje várja a válasz­tókat beszélgetésre. Értelmi és egyéb fogyatékos, hátrányos- és veszélyeztetett helyzetű gyermekek számára rendezjátszóházat a tavaszi szü­netben a Magyar Demokrata Fórum Egri Szervezete és a Má­jus 1 utcai kisegítő iskola. Ez utóbbi intézmény termeiben áp­rilis 5-étől 9-től 13 óráig a szü­net minden napján várják a gyermekeket és szüleiket. A Magyar Szocialista Párt Eger Városi Szervezete a válasz­tásokkal kapcsolatos munkával, a jelenlegi helyzettel, s a követ­kező időszak tennivalóival kap­csolatban pártfórumot szervez. A tagokat ma, 17 órára várják a városi pártirodára, Eger Széché­nyi út 23. alá. Kis János, a Szabad Demok­raták Szövetségének elnöke ápri­lis 5-én, csütörtökön délután a bélapátfalvi kultúrházban talál­kozik az érdeklődőkkel, a házi­gazda Horváth László, az SZDSZ képviselőjelöltje e kör­zetben. Kis János ezután Mórá­tól Egerben, a Líceum nagyelő­adójában tart nagygyűlést, ahol dr. Novák Rudolf, egri képviselő- jelölt a házigazda. Közlemény Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben a Keresztényde­mokrata Néppárt jelöltjei indulnak a második fordulóban is, s to­vábbra is — ahogy eddig — kizárólag tisztességes eszközökkel küz­denek a választók bizalmáért. Dr. Lukács Tamás a KDNP megyei elnöke A hétköznapi demokráciáért AZ MCDSZ Elnökségének felhívása A Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének Elnök­sége kéri tagjait és az országban élő cigányokat, hogy az 1990. április 8-i választáson minél nagyobb számban szavazzanak a Magyar De­mokrata Fórum képviselőjelöltjeire. Ezzel hozzájárulunk, hogy a polgári demokrácia minél hamarabb érvényesüljön a gyakorlati — hétköznapi életben. Budapest, 1990. április 3. MCDSZ Elnöksége nevében: Náday Gyula elnök NYILATKOZAT / A Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Demokrata Fórum közös jelöltje az országgy űlési képviselőválasztás máso­dik fordulójában a Füzesabony székhelyű, 6. számú választóke­rületben: ELEK ISTVÁN. Dr. Pásztor József a második fordulóban nem a KDNP támo­gatásával, hanem független jelöltként indul. A KDNP célja az, hogy az országgyűlésben a keresztény, né­pi-nemzeti értékek a lehető legerősebb képviselethez jussanak, ezért az első fordulóban győztes, tehát a második fordulóban a legkedvezőbb helyzetben lévő jelöltet ELEK ISTVÁN-t támo­gatjuk, aki az április 8-i választáson MDF-KDNP jelöltként in­dul. Benne látjuk azt az embert, aki ezeket az értékeket tudásával, felkészültségével a leghitelesebben fogja képviselni a parla­mentben. Kérjük valamennyi tagunkat és támogatónkat, a második for­dulóban szavazzon közös jelöltünkre ELEK ISTVÁN-ra! 1990. április 2. Köszönettel: Kereszténydemokrata Néppárt Füzesabonyi Szervezete nevében Koppány Károly alapszervezeti elnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom