Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)

1990-04-21 / 16. szám

HEVES MEGYEI I. évfolyam, 16. szám 1990. április 21., szombat ÁRA: 5,30 FORINT Azt tartja a mondás: nem zörög a haraszt... (5. oldal) „BEKÖTÖTT SZEMMEL" Lelkének titkos zugaiba ő nyitott bejárást országnak-világ- nak. (8. oldal) AZ ÉLŐ LEGENDA Ha Galilei korában él, akkor bizony vele szemben az egy­ház védelmét szolgálta volna. (II. oldal) AZ ÖNÉ LEHET - AZ ÖNÉ LETT! A fődíj: 5000 forintos vásárlási utalvány. (16. oldal) MUNKA NÉLKÜL LESZ A FÉL FALU... Hiányosság a választójogi törvényben — Noszvajon megismétlik a szavazást — Jogi patthelyzet A kifogás: érdemi vizsgálat nélkül elutasítva Döntött a megyei bíróság Korábbi közléseinkből isme­retes, hogy a Szabad Demokra­ták Szövetségének egri szerveze­te kifogást emelt a noszvaji 1. és 2. számú szavazókörzetben szü­letett választási eredmény ellen. Ezzel az 1-es számú választóke­rület választási bizottsága foglal­kozott, a testület határozatával szemben a Magyar Demokrata Fórum egri szervezete élt kifo­gással. Az ügy fejleményeiről kértünk tájékoztatást dr. Gás- párdy Józseftől, a Heves Megyei Bíróság polgári elnökhelyettesé­től. — Kérem, ismertesse, mi tör­tént a kifogásokkal kapcsolat­ban az elmúlt napokban? — Az SZDSZ egri szervezeté­nek kifogását az 1-es számú egyé­ni választókerület választási bi­zottsága elbírálta, s határozatával orvosolta a szabad demokraták által sérelmezett eljárást. Ugyanis új választást rendelt el ebben a két szavazókörben, megsemmisítve a korábbi eredményt. — A folytatás? — Az MDF egri szervezete ki­fogással élt a választási bizottság határozata miatt az Országos Választási Bizottsághoz. Az pe­dig a Heves Megyei Bírósághoz utalta át az ügyet. — A megyei bíróság mikép­pen határozott? — Három hivatásos bíróból álló tanács nem peres eljárásban folytatott vizsgálatot, és hozott döntést. E szerint az MDF kifo­(Folytatás a 2. oldalon) Sajtótájékoztató a Pedagógus-szakszervezetben Szakítottak a SZOSZ-szal — Most jelentem be először, a Pedagógusok Szakszervezete nem csatlakozott a Szakszerve­zetek Országos Szövetségéhez — mondta Szőllősi Istvánná, a szer­vezet főtitkára a tegnap délelőtti budapesti sajtótájékoztatón. Ez­után arról szólt, hogy számukra történelmi sorsfordulót jelent ez a döntés, hiszen évtizedekig a SZOT-hoz tartoztak. Az elsza­kadást az indokolja, hogy a szö­vetségben kisebbségben érzik magukat, elképzeléseik nem egyeznek meg a többség vélemé­nyével, ezért úgy érzik, hogy kon­szenzus kialakítására nincs lehe­tőség. A főtitkárnő vázolta azt a folyamatot, amely már egy éve elkezdődött, és amelynek során lélekben eltávolodtak az orszá­gos tanácstól, majd az annak he­lyébe lépő szövetségtől. A most bejelentett szakításról közvetle­nül a tagságtól kértek véleményt. A Pedagógusok Szakszervezeté­nek mintegy 179 ezer aktív tagja van, akiket levélben kerestek meg, s közülük mintegy százez­ren válaszoltak: többségük ne­met mondott a SZOSZ-hoz való csatlakozásra. Szőllősi Istvánná a hogyan to­vább lehetőségeit elemezve el­mondotta, hogy keresik termé­szetes szövetségeseiket. Meg­egyeznek érdekeik mindazok­kal, akik az állami költségvetés-' bői tengetik életüket. így kap­csolatot kívánnak teremteni az egészségügyi dolgozók, a köz- szolgálati dolgozók szövetségé­vel, de nyitottak a művészeti életben, a felsőoktatás területén tevékenykedőkkel szemben is. A Pedagógusok Szakszerve­zetének fő feladata ezentúl a tag­ság érdekvédelme lesz, ennek kellett volna lennie eddig is az alapvető feladatnak. ígéretet tett arra is a főtitkár, hogy soha többé nem képeznek önmaguk fölé semmiféle plusz apparátust, és szervezetüket alapvetően egyes akciókra fogják építeni. Arra tö­rekszenek, hogy már a jövő évi költségvetés tárgyalása előtt ösz- szefogják erőiket, és potenciális partnerei legyenek az új kor- (Folytatás a 2. oldalon) Székelyudvarhelyi vendégek A hntárontúli magyarság küldöttei Az erdélyi magyarság legjelesebb írója, Sü­tő András Engedjétek hozzám jönni a szava­kat című esszéjében arról a heroikus küzde­lemről ír, ahogy egyik nemzedék a másiknak igyekszik átadni a magyar nyelv és a kultúra értékeit. Nem szólamokban, nem államközi szerződésekben, hanem a gyermekekben él tovább veszélyeztetettségében is a nemzet. Ezt bizonyították pénteken délelőtt azok a szé­kelyudvarhelyi általános Iskolások, akik az egri Gyermek-Szabadidőközpontban álltak színpadra. Még a forradalom idején határozta el az Egri 1. Számú Általános Iskola diáksága, hogy felveszi a kapcsolatot egy erdélyi társá­val. A székelyudvarhelyi szintén 1. számú is­kolával alakult ki barátság, amelyet eddig le­veleken keresztül ápoltak. Most Egerbe érkez­tek a székely gyermekek képviselői, akik nép­tánccal, népballadával és dallal köszöntötték anyaországi kis barátaikat. Szántó György képriportja e fellépésen készült. Ottjártunk után kigyulladt a szeméttelep — Mi okozta a patkányinváziót? — Az emberek nem akarnak három falu „szemétdombján” élni — Támad­ják a tanácselnököt, de a petőfibányaiak mellette állnak — Vasárnap tilta­kozó demonstrációt tartanak a lakók Tovább gyűrűzik a botrány Alig néhány napja jelent meg lapunkban a cikk, amely a pető- fibányai szemétlerakóhelyről, az azzal járó huzavonáról szólt, — sok-sok kérdőjellel. Megnyugta­tó választ nem kaptunk, s nem tudtunk adni, ám arra nem szá­mítottunk, hogy közvetlenül az után, mikor ott jártunk, kigyul­lad a szeméttelep. Frissiben kerestük meg Fekete Lászlót, Petőfibánya tanácsel­nökét, akitől meglehetősen ri­asztó dolgokat hallottunk. Hogy gyújtogatás vagy öngyulladás történt-e, még nem sikerült kide­ríteni. Tény viszont, hogy beszél­getésünk idején is izzott, füstöl­gőit a hulladék. Amikor először észlelték a tüzet, természetesen azonnal hívták a tűzoltókat, akik több mint száz köbméter vizet zúdítottak a területre, ám csak a lángokkal tudtak megbirkózni. A falu lakói, a tanácselnök és a hatvani városgazdálkodási válla­lat igazgatója késő estig a hely­színen volt. Fekete László vi­szont azon csodálkozik, hogy a lőrinci tanácselnök el sem ment. A petőfibányaiak azért is vannak nehéz helyzetben, mert az omi­nózus külterület nem hozzájuk, hanem Lőrincihez tartozik. Má­ra azonban végképp megelégel­ték az ott lakók, hogy mint mondják, három falu „szemét­dombján” éljenek. Egyenesen merényletnek tartják maguk el­len, hogy községükben már ez a harmadik szemétlerakóhely, alig négyszáz méternél messzebb a lakott területtől. S a másik két szeméttelepet is hiába számolták (Folytatás a 2. oldalon) Gyöngyöshalászon folytatódik a harc A falu válaszol „Egy kicsit olyan ez, mint ami­kor az ember a saját fényképét nézegeti. Boldogan néz szembe magával, hogy mennyire szép, vagy éppen elhúzza a száját, mert látszódnak a szeme alatt a kari­kák, esetleg kócos ä haja. Ilyen­kor aztán hajlamosak vagyunk az objektívet, vagy még inkább a fényképészt szidni; miért nem szólt, miért éppen akkor kattin­tott.” — így kezdődött egy 1989. április ötödikén íródott újság­cikk, amely azonban soha nem látott nyomdafestéket a Népúj­ságban, mert előbb a „politikai körülményeknek” nem felelt meg, aztán pedig túlhaladta az idő. Akkoriban — igaz, nem túl nagy közönség előtt — vetítették az Ez (is) zárkózott ügy című do­kumentumfilmet, amely egy gyöngyöshalászi kisközösség környékbeli hatalmasságok elle­ni lázadásáról szólt. Az újságíró a falu lakóival és rendezőkkel te­kintette ezt meg, majd benyomá­sait papírra vetette. A napokban a Magyar Televízió is a műsorára tűzte az alkotást, így valószínű­leg a nézők igen széles rétegei megismerkedtek a gyöngyösha­lásziak problémájával. A vetítés utáni reggelen ismét a községben járt az újságíró, és ezúttal munka közben joggal bizakodik, hogy sorai immár a Hírlapban megje­lennek. „Ez sokaknak még most is hihetetlennek tűnik...” — Kár volt már ezt felbolygat­ni — mondja a postás néni, mi­közben útbaigazít Hegedűs Gyu­lának, az MDF helyi elnökének a háza felé. ­— Én ezt már akkor mond­tam, amikor először láttam a fil­met, úgyse segítenek semmit, csak egymást uszítják — teszi még hozzá, és szemlátomást szí­vesen szabadulna tőlünk miha­marabb. Hegedűs Gyula sokkal szívé­lyesebb, kérdezni sem igen kell, a szemünkbe néz, úgy ömlik belő­le a szó. — A film nekünk nagy segít­séget nyújtott — kezdi. — Hiszen akik tudtak ennek készültéről, azoknak ez önigazolást jelentett, jó érzéssel nyugtázták, hogy ezek nem hiábavaló dolgok. Annyi te­rületen kerestünk nyilvánossá­got, és akkor olyan emberekkel találkoztunk, mint akik a filmet készítették, Erdélyi Jánossal és Zsigmond Dezsővel. Láttuk raj­tuk, hogy a munka miatt dolgoz­nak, és nem valami önös érdek­ből. Elég sok időt itt töltöttek, hogy megismerjék a körülmé­nyeket, és ez nagyon sokat jelen­tett nekünk, hiszen a helyi kom­munikációs eszközök nem fog­lalkoztak velünk, bár több újság­nál, televíziónál, rádiónál voltak segítőink. Csak a csoportunk tagjai voltak tudatában annak, hogy ez az ügy nyilvánosságot kaphat, a többieknek, a megfi­gyelő embereknek ez még most is hihetetlennek tűnik. — Az említett csoportnak a tagjai most már az ország legerő­sebb pártja — az MDF — tagjai­nak vallhatják magukat. Változ­tat-e ez valamit az alapálláson? — Hát — segít, elsősorban a közvéleményben. Hiszen azok­nak, akiknek eddig kétségeik voltak az ilyen harcok sikerét il­letően, most bebizonyosodott, hogy nem reménytelenek az ilyen vállalkozások. Mi egyéb­ként az MDF-be nem beléptünk, mi választottuk a Magyar De­mokrata Fórumot, ezt a vonalat láttuk a legelfogadhatóbbnak, s (Folytatás a 2. oldalon) Legalább annyian veszik, mint a Népújságot — A tegnapi számból 1500- zal többet kértek az árusok Mekkora a Hírlap sikere? Immár több mint két hete jele­nik meg az Axel Springer-Buda­pest Kiadói Kft. lapjaként, a He­ves Megyei Hírlap; nem véletlen tehát, hogy kíváncsiak voltunk, vajon mennyire sikeres az új lap, hogyan fogadták az olvasók. Először a posta egri városi hír­laposztályán, Óvári Lajosné osz­tályvezetőnél érdeklődtünk: — Új előfizetőkről egyelőre még nem tudok beszámolni, mert a jövő héten összegezzük a beérkezett igényeket, s az esetle­ges lemondásokat. Azt viszont elmondhatom, hogy az újságá­rusoknál a forgalom nem csök­kent, legalább annyian keresik a Hírlapot, mint régen a Népújsá­got. A tegnapi számból pedig, amelyben a rádió- és tv-műsort tartalmazó melléklet megjelent, az árusok 1500-zal többet kér­tek, mint a „sima” hétköznapi számokból. Ha ez elfogy, a ké­sőbbiekben is több Hírlap kerül majd pénteken a standokra. * Az egri Széchenyi utcai hírlap­üzletben szintén a tegnapi lap­szám sikeréről tudakozódtunk. Radnóti Ferencné, az üzlet dol­gozója elmondta, hogy nem vet­tek többen az újságból, mint máskor egy hétköznapi reggelen, s ennek szerinte az lehet az oka, hogy az emberek nem tudnak ar­ról, hogy van egy ilyen „műso­ros” melléklet. Majd hozzátette, így első alkalommal nemigen ér­zékelhető a változás, talán ké­sőbb kedvezőbb lesz a helyzet. * A szerkesztőségünkbe érke­zett hírek szerint a megye néhány községében, például Nagyrédén, Felsőtárkányban, Rózsaszent- mártonban a helyi postahivata­lokban emelt áron szedték a Hír­lap-előfizetési díjat. Az üggyel kapcsolatban Kulcsár Zoltánné- tól, a posta megyei hírlaposztá­lyának terjesztési előadójától kaptunk felvilágosítást, s ahogy kiderült, még a hónap elején ment ki egy olyan utasítás a helyi hivatalokhoz, hogy a Népújság ára emelkedni fog. Időközben a Népújság megszűnt, a helyébe lépő Hírlap ára ugyan nem lett magasabb, de mivel az utasítás már kinn volt a helyi hivatalok­nál, így azok több előfizetési díjat szedtek. A többletet azóta vissza kellett adniuk az előfizetőknek. (rénes)

Next

/
Oldalképek
Tartalom