Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)
1990-04-21 / 16. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 16. szám 1990. április 21., szombat ÁRA: 5,30 FORINT Azt tartja a mondás: nem zörög a haraszt... (5. oldal) „BEKÖTÖTT SZEMMEL" Lelkének titkos zugaiba ő nyitott bejárást országnak-világ- nak. (8. oldal) AZ ÉLŐ LEGENDA Ha Galilei korában él, akkor bizony vele szemben az egyház védelmét szolgálta volna. (II. oldal) AZ ÖNÉ LEHET - AZ ÖNÉ LETT! A fődíj: 5000 forintos vásárlási utalvány. (16. oldal) MUNKA NÉLKÜL LESZ A FÉL FALU... Hiányosság a választójogi törvényben — Noszvajon megismétlik a szavazást — Jogi patthelyzet A kifogás: érdemi vizsgálat nélkül elutasítva Döntött a megyei bíróság Korábbi közléseinkből ismeretes, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének egri szervezete kifogást emelt a noszvaji 1. és 2. számú szavazókörzetben született választási eredmény ellen. Ezzel az 1-es számú választókerület választási bizottsága foglalkozott, a testület határozatával szemben a Magyar Demokrata Fórum egri szervezete élt kifogással. Az ügy fejleményeiről kértünk tájékoztatást dr. Gás- párdy Józseftől, a Heves Megyei Bíróság polgári elnökhelyettesétől. — Kérem, ismertesse, mi történt a kifogásokkal kapcsolatban az elmúlt napokban? — Az SZDSZ egri szervezetének kifogását az 1-es számú egyéni választókerület választási bizottsága elbírálta, s határozatával orvosolta a szabad demokraták által sérelmezett eljárást. Ugyanis új választást rendelt el ebben a két szavazókörben, megsemmisítve a korábbi eredményt. — A folytatás? — Az MDF egri szervezete kifogással élt a választási bizottság határozata miatt az Országos Választási Bizottsághoz. Az pedig a Heves Megyei Bírósághoz utalta át az ügyet. — A megyei bíróság miképpen határozott? — Három hivatásos bíróból álló tanács nem peres eljárásban folytatott vizsgálatot, és hozott döntést. E szerint az MDF kifo(Folytatás a 2. oldalon) Sajtótájékoztató a Pedagógus-szakszervezetben Szakítottak a SZOSZ-szal — Most jelentem be először, a Pedagógusok Szakszervezete nem csatlakozott a Szakszervezetek Országos Szövetségéhez — mondta Szőllősi Istvánná, a szervezet főtitkára a tegnap délelőtti budapesti sajtótájékoztatón. Ezután arról szólt, hogy számukra történelmi sorsfordulót jelent ez a döntés, hiszen évtizedekig a SZOT-hoz tartoztak. Az elszakadást az indokolja, hogy a szövetségben kisebbségben érzik magukat, elképzeléseik nem egyeznek meg a többség véleményével, ezért úgy érzik, hogy konszenzus kialakítására nincs lehetőség. A főtitkárnő vázolta azt a folyamatot, amely már egy éve elkezdődött, és amelynek során lélekben eltávolodtak az országos tanácstól, majd az annak helyébe lépő szövetségtől. A most bejelentett szakításról közvetlenül a tagságtól kértek véleményt. A Pedagógusok Szakszervezetének mintegy 179 ezer aktív tagja van, akiket levélben kerestek meg, s közülük mintegy százezren válaszoltak: többségük nemet mondott a SZOSZ-hoz való csatlakozásra. Szőllősi Istvánná a hogyan tovább lehetőségeit elemezve elmondotta, hogy keresik természetes szövetségeseiket. Megegyeznek érdekeik mindazokkal, akik az állami költségvetés-' bői tengetik életüket. így kapcsolatot kívánnak teremteni az egészségügyi dolgozók, a köz- szolgálati dolgozók szövetségével, de nyitottak a művészeti életben, a felsőoktatás területén tevékenykedőkkel szemben is. A Pedagógusok Szakszervezetének fő feladata ezentúl a tagság érdekvédelme lesz, ennek kellett volna lennie eddig is az alapvető feladatnak. ígéretet tett arra is a főtitkár, hogy soha többé nem képeznek önmaguk fölé semmiféle plusz apparátust, és szervezetüket alapvetően egyes akciókra fogják építeni. Arra törekszenek, hogy már a jövő évi költségvetés tárgyalása előtt ösz- szefogják erőiket, és potenciális partnerei legyenek az új kor- (Folytatás a 2. oldalon) Székelyudvarhelyi vendégek A hntárontúli magyarság küldöttei Az erdélyi magyarság legjelesebb írója, Sütő András Engedjétek hozzám jönni a szavakat című esszéjében arról a heroikus küzdelemről ír, ahogy egyik nemzedék a másiknak igyekszik átadni a magyar nyelv és a kultúra értékeit. Nem szólamokban, nem államközi szerződésekben, hanem a gyermekekben él tovább veszélyeztetettségében is a nemzet. Ezt bizonyították pénteken délelőtt azok a székelyudvarhelyi általános Iskolások, akik az egri Gyermek-Szabadidőközpontban álltak színpadra. Még a forradalom idején határozta el az Egri 1. Számú Általános Iskola diáksága, hogy felveszi a kapcsolatot egy erdélyi társával. A székelyudvarhelyi szintén 1. számú iskolával alakult ki barátság, amelyet eddig leveleken keresztül ápoltak. Most Egerbe érkeztek a székely gyermekek képviselői, akik néptánccal, népballadával és dallal köszöntötték anyaországi kis barátaikat. Szántó György képriportja e fellépésen készült. Ottjártunk után kigyulladt a szeméttelep — Mi okozta a patkányinváziót? — Az emberek nem akarnak három falu „szemétdombján” élni — Támadják a tanácselnököt, de a petőfibányaiak mellette állnak — Vasárnap tiltakozó demonstrációt tartanak a lakók Tovább gyűrűzik a botrány Alig néhány napja jelent meg lapunkban a cikk, amely a pető- fibányai szemétlerakóhelyről, az azzal járó huzavonáról szólt, — sok-sok kérdőjellel. Megnyugtató választ nem kaptunk, s nem tudtunk adni, ám arra nem számítottunk, hogy közvetlenül az után, mikor ott jártunk, kigyullad a szeméttelep. Frissiben kerestük meg Fekete Lászlót, Petőfibánya tanácselnökét, akitől meglehetősen riasztó dolgokat hallottunk. Hogy gyújtogatás vagy öngyulladás történt-e, még nem sikerült kideríteni. Tény viszont, hogy beszélgetésünk idején is izzott, füstölgőit a hulladék. Amikor először észlelték a tüzet, természetesen azonnal hívták a tűzoltókat, akik több mint száz köbméter vizet zúdítottak a területre, ám csak a lángokkal tudtak megbirkózni. A falu lakói, a tanácselnök és a hatvani városgazdálkodási vállalat igazgatója késő estig a helyszínen volt. Fekete László viszont azon csodálkozik, hogy a lőrinci tanácselnök el sem ment. A petőfibányaiak azért is vannak nehéz helyzetben, mert az ominózus külterület nem hozzájuk, hanem Lőrincihez tartozik. Mára azonban végképp megelégelték az ott lakók, hogy mint mondják, három falu „szemétdombján” éljenek. Egyenesen merényletnek tartják maguk ellen, hogy községükben már ez a harmadik szemétlerakóhely, alig négyszáz méternél messzebb a lakott területtől. S a másik két szeméttelepet is hiába számolták (Folytatás a 2. oldalon) Gyöngyöshalászon folytatódik a harc A falu válaszol „Egy kicsit olyan ez, mint amikor az ember a saját fényképét nézegeti. Boldogan néz szembe magával, hogy mennyire szép, vagy éppen elhúzza a száját, mert látszódnak a szeme alatt a karikák, esetleg kócos ä haja. Ilyenkor aztán hajlamosak vagyunk az objektívet, vagy még inkább a fényképészt szidni; miért nem szólt, miért éppen akkor kattintott.” — így kezdődött egy 1989. április ötödikén íródott újságcikk, amely azonban soha nem látott nyomdafestéket a Népújságban, mert előbb a „politikai körülményeknek” nem felelt meg, aztán pedig túlhaladta az idő. Akkoriban — igaz, nem túl nagy közönség előtt — vetítették az Ez (is) zárkózott ügy című dokumentumfilmet, amely egy gyöngyöshalászi kisközösség környékbeli hatalmasságok elleni lázadásáról szólt. Az újságíró a falu lakóival és rendezőkkel tekintette ezt meg, majd benyomásait papírra vetette. A napokban a Magyar Televízió is a műsorára tűzte az alkotást, így valószínűleg a nézők igen széles rétegei megismerkedtek a gyöngyöshalásziak problémájával. A vetítés utáni reggelen ismét a községben járt az újságíró, és ezúttal munka közben joggal bizakodik, hogy sorai immár a Hírlapban megjelennek. „Ez sokaknak még most is hihetetlennek tűnik...” — Kár volt már ezt felbolygatni — mondja a postás néni, miközben útbaigazít Hegedűs Gyulának, az MDF helyi elnökének a háza felé. — Én ezt már akkor mondtam, amikor először láttam a filmet, úgyse segítenek semmit, csak egymást uszítják — teszi még hozzá, és szemlátomást szívesen szabadulna tőlünk mihamarabb. Hegedűs Gyula sokkal szívélyesebb, kérdezni sem igen kell, a szemünkbe néz, úgy ömlik belőle a szó. — A film nekünk nagy segítséget nyújtott — kezdi. — Hiszen akik tudtak ennek készültéről, azoknak ez önigazolást jelentett, jó érzéssel nyugtázták, hogy ezek nem hiábavaló dolgok. Annyi területen kerestünk nyilvánosságot, és akkor olyan emberekkel találkoztunk, mint akik a filmet készítették, Erdélyi Jánossal és Zsigmond Dezsővel. Láttuk rajtuk, hogy a munka miatt dolgoznak, és nem valami önös érdekből. Elég sok időt itt töltöttek, hogy megismerjék a körülményeket, és ez nagyon sokat jelentett nekünk, hiszen a helyi kommunikációs eszközök nem foglalkoztak velünk, bár több újságnál, televíziónál, rádiónál voltak segítőink. Csak a csoportunk tagjai voltak tudatában annak, hogy ez az ügy nyilvánosságot kaphat, a többieknek, a megfigyelő embereknek ez még most is hihetetlennek tűnik. — Az említett csoportnak a tagjai most már az ország legerősebb pártja — az MDF — tagjainak vallhatják magukat. Változtat-e ez valamit az alapálláson? — Hát — segít, elsősorban a közvéleményben. Hiszen azoknak, akiknek eddig kétségeik voltak az ilyen harcok sikerét illetően, most bebizonyosodott, hogy nem reménytelenek az ilyen vállalkozások. Mi egyébként az MDF-be nem beléptünk, mi választottuk a Magyar Demokrata Fórumot, ezt a vonalat láttuk a legelfogadhatóbbnak, s (Folytatás a 2. oldalon) Legalább annyian veszik, mint a Népújságot — A tegnapi számból 1500- zal többet kértek az árusok Mekkora a Hírlap sikere? Immár több mint két hete jelenik meg az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. lapjaként, a Heves Megyei Hírlap; nem véletlen tehát, hogy kíváncsiak voltunk, vajon mennyire sikeres az új lap, hogyan fogadták az olvasók. Először a posta egri városi hírlaposztályán, Óvári Lajosné osztályvezetőnél érdeklődtünk: — Új előfizetőkről egyelőre még nem tudok beszámolni, mert a jövő héten összegezzük a beérkezett igényeket, s az esetleges lemondásokat. Azt viszont elmondhatom, hogy az újságárusoknál a forgalom nem csökkent, legalább annyian keresik a Hírlapot, mint régen a Népújságot. A tegnapi számból pedig, amelyben a rádió- és tv-műsort tartalmazó melléklet megjelent, az árusok 1500-zal többet kértek, mint a „sima” hétköznapi számokból. Ha ez elfogy, a későbbiekben is több Hírlap kerül majd pénteken a standokra. * Az egri Széchenyi utcai hírlapüzletben szintén a tegnapi lapszám sikeréről tudakozódtunk. Radnóti Ferencné, az üzlet dolgozója elmondta, hogy nem vettek többen az újságból, mint máskor egy hétköznapi reggelen, s ennek szerinte az lehet az oka, hogy az emberek nem tudnak arról, hogy van egy ilyen „műsoros” melléklet. Majd hozzátette, így első alkalommal nemigen érzékelhető a változás, talán később kedvezőbb lesz a helyzet. * A szerkesztőségünkbe érkezett hírek szerint a megye néhány községében, például Nagyrédén, Felsőtárkányban, Rózsaszent- mártonban a helyi postahivatalokban emelt áron szedték a Hírlap-előfizetési díjat. Az üggyel kapcsolatban Kulcsár Zoltánné- tól, a posta megyei hírlaposztályának terjesztési előadójától kaptunk felvilágosítást, s ahogy kiderült, még a hónap elején ment ki egy olyan utasítás a helyi hivatalokhoz, hogy a Népújság ára emelkedni fog. Időközben a Népújság megszűnt, a helyébe lépő Hírlap ára ugyan nem lett magasabb, de mivel az utasítás már kinn volt a helyi hivataloknál, így azok több előfizetési díjat szedtek. A többletet azóta vissza kellett adniuk az előfizetőknek. (rénes)
