Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)
1990-04-21 / 16. szám
2. Hírlap, 1990. április 21., szombat Gyöngyöshalászon folytatódik a harc (Folytatás az 1. oldalról) san léptünk fel — mert úgy kellett —, most sem kérkedünk az erőnkkel. Mi mindig jól érezzük magunkat, ha vannak ellenfeleink. Éppen ezért javasoltuk, s végül úgy is lett, hogy a volt végrehajtó bizottságban, az általunk most intézőbizottságnak nevezett testületben egyforma számban vannak demokrata tanácstagok és „régi emberek”. Ebből is látszik, hogy mi nem a hatalmat akarjuk átvenni. Olyan körülményeket teremtettünk, hogy ha a mi csoportunkból valaki önös érdekből ártani akar, akkor azt le tudjuk állítani. Volt áram — nem lett botrány Nehéz helyzetben van Tóth Mihály, a községi tanács jelenlegi vb-titkára, hiszen csak néhány hónapja került a faluba, korábban nem volt részese az eseményeknek. Kissé zavarban is van, amikor nyilatkozik, el-elkalan- dozik a tekintete. — Korábban nem láttam ezt a filmet, de most megnéztem — mondja. — Ebből tájékozódtam a helyzetről, de azokkal, akik szerepeltek ebben, még nem tudtam azóta találkozni, ők sem kerestek meg. Szeretném, ha lenne egy közös megbeszélés, mert én is szeretném tudni, hogy mik voltak azok a nagy gondok. Most már szerintem elérték a céljukat, úgyhogy további acsarkodások- ra, személyeskedésekre nincsen szükség. — On objektívként tudta nézni a filmet, hiszen nem vett részt Archív kép: Hegedűs Gyula még a háttérben (Fotó: Gál Gábor) ezekben az eseményekben. Adott-e valamelyik oldalnak igazat? — Hát én így nem tudnám mérlegre tenni ezeket a dolgokat, mélyebb információkra volna szükségem. — A filmben az hangzott el, hogy önnek jó az együttműködése az MDF-fel. — Ha információkért jönnek, azokat nyilvánvalóan adok nekik, de én ezt természetesnek tartom. Talán korábban ez nem volt az, ezért minősítik így a kapcsolatunkat. — Nem bánja, hogy éppen ide került vb-titkárnak? — Az ismerőseim azt mondták, hogy itt ki fognak nyírni hamar, ha nem egy bizonyos kör szája íze szerint cselekszem. Ezt is figyelembe vettem, de nem tudom elképzelni, hogy ez előjönne, hiszen a döntéseimet a testületnek alávetve végzem, kizárva a személyeskedést. Búcsúzás közben még megemlíti Tóth Mihály, hogy a televíziós vetítés napjának délutánján áramszünet volt a községben, és személyesen szólt az ÉMÁSZ- nak, hogy cselekedjenek, mert a gyöngyöshalászi ember botrányt csinál, ha nem láthatja a filmet. Nem alaptalan ez a nézet, hiszen nem is olyan régen Gyöngyös környékén még nem árulták azt az Új Tükört, amelyben a faluról írtak... Lemond-e a tanácselnök? A falu lakói sem voltak soha ugyanazon a véleményen, egy évvel ezelőtt a filmvetítés után is majd késhegyre menő vitát folytattak éjszakába nyúlóan, s bizony jól odamondogattak akkor egymásnak. Mostani ottjártam- kor csendes Gyöngyöshalász, mindenki dolgozik. De másnap Hegedűs Gyula telefonál, elmondja, hogy az intézőbizottság ülésén a demokratikus csoport képviselői javasolták, hogy a helyhatósági választásokig a jelenlegi társadalmi elnök, Kádár János mondjon le, s ők állíthassanak vezetőt. Kádár egy hét gondolkodási időt kért, így a gyöngyöshalászi események még nem tekinthetők befejezettnek, a harc — úgy tűnik — még sokáig folytatódik. Egy azonban biztos: a mostani MDF ott nem csak a választásokon győzött. Kovács Attila A kifogás: érdemi vizsgálat nélkül elutasítva (Folytatás az 1. oldalról) gását érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Hozzátéve a végzés rendelkező részéhez, hogy a bíróság döntése ellen rendes jogorvoslatnak nincs helye. — Hogyan szól az indoklás? — Az egri választási bizottság olyan határozatot hozott, amit a bíróság előtt jogorvoslattal nem lehet megtámadni. A választójogi törvény ugyanis csak a kifogást elutasító döntés ellen enged jogorvoslatot. Az egri válásztási testület viszont új szavazást elrendelő határozatával orvosolta az SZDSZ sérelmét. A megyei bíróság álláspontja szerint jogorvoslattal csak az fordulhat a bírósághoz, akinek a kifogását a választási bizottság elutasította. (Ez jelen esetben nem történt meg.) Hivatkozik a végzés indokolása arra is, hogy a választójogi törvény értelmében a kifogás elbírálása nem tartozik bírósági hatáskörbe. — Ha jól belegondolunk, ez esetben patthelyzet állt elő... — így van, mindaddig az egri választási bizottság határozata lesz az érvényes, amíg valamilyen hatóság azzal ellentétes döntést nem hoz. — Nincs is tehát semmiféle út- ja-módja a még meglévő sérelmek orvoslásának? — A választási bizottság határozata ellen véleményem szerint — lévén e testület is hatóság a törvény értelmében — esetleg ügyészi óvás emelhető. A bíróság végzésével szemben pedig a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy a legfőbb ügyész nyújthat be törvényességi óvást. Megjegyzésünk: a megyei bíróság tegnap született végzésének indokolását nem tartottuk érdemesnek részletezni. A Tisztelt Olvasó bizonyára elvészne a jogszabályi rendelkezések sajátos labirintusában. Mindez azonban — maga az elég furcsa állapot, ami most létrejött — arra hívja fel a figyelmet, hogy bizony joghézag van a választójogi törvény X. fejezetében, amely a választásokkal kapcsolatos jogorvoslat eljárási kérdéseivel foglalkozik. Lévén, az immár harmadik szavazás senkinek sem, de leginkább a két szavazókor választó- polgárainak nem jó, csak az remélhető, a helyhatósági választásokig a törvénynek eme hiányos rendelkezései is módosulnak. Szalay Zoltán Sajtótájékoztató a Pedagógusszakszervezetben Szakítottak a SZOSZ-szal (Folytatás az 1. oldalról) mánynak. Szakszervezetüknek semmiféle politikai színezetet nem kívánnak adni. — Már elját- szottuk a transzmissziós szerepet, most éppen ideje, hogy elszakítsuk ennek a szíját — hangsúlyozta a főtitkár. Szándékukban áll, hogy kibogozzák azokat az anyagi szálakat, amelyek még mindig a SZOSZ-hoz fűzik a Pedagógus- szakszervezetet. A tagdíjak 5 százalékából, amelyre a szövetség igényt tartana, szolidaritási alapotfognak létrehozni. Az ösz- szegyűlt pénzt az átmenetileg munka nélkül maradt kollégák megsegítésére akaiják fordítani. Igényt tartanak néhány ingatlan, így a soproni pedagógusüdülő, a budapesti Benczúr utcai pedagógusszálló és a balatonalmádi üdülő kezelési jogára is. — Aggódom a magyar oktatás ügyéért — szólt ezután Szől- lősi Istvánná, majd arról tájékoztatott, hogy júniusban nemzeti oktatási kerekasztalt kívánnak összehívni, amelyre meghívót kaptak a minisztériumok, a politikai, valamint a társadalmi és szakmai szervezetek. Ezen tárgyalásokon szó esik majd az oktatási intézmények működési feltételeiről, az állami finanszírozás nagyságáról és formáiról, valamint a pedagógusbér-reformról. Nem csupán a hazai, a külföldi szakszervezetekhez fűződő viszonyaikat is újra kívánják fogalmazni. Nem találják indokoltnak a pedagógus-szakszervezetek eddigi európai tömörüléseinek úgynevezett „felparcellázását”, ami külön blokkba terelte a kelet-európai szervezeteket. A változás jegyében nemzetközi eszmecserét kezdeményeztek, amelynek kétnapos programjára április 24 — 25-én kerül sor Budapesten. Itt fogják megvitatni azokat a gondolatokat, amelyek egy össz-európai pedagógusszakszervezeti fórum kirajzolódását segítik. (palágyi) Tiltakozás kinevezések ellen nak, ezért igyekszik a gondok enyhítéséből részt vállalni. Még hallgatásával sem tűrheti viszont azt, hogy a létszámgondok enyhítése címén olyan személyek kerüljenek rendőri állományba, illetve kinevezésre, akik nem enyhítik, hanem tovább növelik gondjainkat, és további támadás céltáblájává változtatják rendőri szerveinket. Most tapasztalhatjuk az eddig hivatásukat értő, szakmai felkészültségüket tudatosan javító, több éve becsületesen dolgozó rendőrök számára oly távolinak tűnő beosztások, magas rendfokozatok hogyan találnak gazdára olyan személyeknél, akik nem rendelkeznek sem felkészültséggel, sem tapasztalattal. Nem érthető számunkra, milyen érdekek vezérelhetik e döntéseket, a társadalmi érdekeken kívül. A kinevezésekről való döntés minden olyannak a lábbal tiprása, amely a rendőrségnél értéknek, ösztönző hatásúnak nevezhető. danak a rendőri munka, rendőrségnél dolgozók érdekeinek, a rendőri felvétel feltételeinek, — a betöltetlen vagy későbbiekben létesülő beosztások betöltése pályázat útján történjen meg, ahol elsőbbséget élvezhessenek már régebben rendőri munkát végző, arra alkalmas személyek, — a személyzeti döntések ne történhessenek meg a szakszervezet véleménynyilvánítása nélkül, — vizsgálják felül az eddig hozott személyzeti döntéseket és a rendőrség érdekeinek ellentmondókat helyezzék hatályon kívül. A Független Rendőrszakszervezet Heves megyei alapszervezetei a jövőben is mindent megtesznek azért, hogy rendőrségünk szerezze vissza a társadalom megbecsülését, az állampolgárok bizalmát, valósuljon meg Magyarországon az európai színvonalú rendőri munka. A Független Rendőrszakszervezet gyöngyösi és hatvani szervezete csatlakozási tiltakozó levelet intézett a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének. Ezt csatlakozási szándékkal a Független Kisgazda-, Földműves- és Polgári Párt hozza nyilvánosságra. Az FRSZ gyöngyösi és hatvani alapszerve&tének vezetősége, beosztott állományú tagsága nevében tiltakozik a Gyöngyösi és a Hatvani Rendőrkapitányságon az utóbbi hetekben megvalósult, illetve előkészítés alatt szolgálati viszonyba történő olyan kinevezések miatt, amelyek a rendőrség tekintélyét, szavahihetőségét rontják, a társadalom rendőrség felé megnyilvánuló bizalmának visszaállítását hátráltatják. A jelenleg is érvényes parancsoknak, utasításoknak, a rendőrség érdekeinek is ellentmondanak azok a vezetői döntések, amelyek során olyan személyek felvételére, kinevezésére kerül sor a két kapitányságon, akik sem a rendőri felvételnek, sem a képesítési követelményeknek nem felelnek meg. A kinevezésre kerülők magas életkora, a kinevezéskor kapott beosztás, rendfokozat, az ezekhez kapcsolódó beosztási illetmény irritáló valamennyiünk számára. Tudatában van szakszervezetünk tagsága a rendőrség nehéz helyzetének, IétszámgondjaiIlyennek tartjuk a szakmai hozzáértést, a rátermettséget, hivatástudatot, magasabb beosztás, rendfokozat elérésének a lehetőségét, stb. Mindezen okok miatt a gyöngyösi és hatvani alapszervezet vezetősége, a megye más alapszervezeteinek egyetértésével, kéri a Főkapitány Urat, hogy tegyen intézkedést az alábbiakra: — olyan kinevezésekre ne kerüljön sor, amelyek ellentmonAlapszervezeteink tagsága bízik a Főkapitány Úr minden rendőr érdekét szolgáló támogatásában. Gyöngyös, 1990. április 13. Kiss István r. százados, az országos választmány tagja, a gyöngyösi alapszervezet vezetőségének elnöke Hegyaljai József r. hadnagy, a hatvani alapszervezet vezetőségének elnöke Tovább gyűrűzik a botrány (Folytatás az 1. oldalról) fel, egyszerűen nem hozták rendbe. A tanácselnök szerint a helyzet holnap csak rosszabb lehet, mint ma. Mert, mint elmondotta, 1974-ben, amikor az első kuka szemetet kibontották e tufabányába, semmiféle engedélyt nem tudtak az illetékesek felmutatni. Még egy 1978-as okirat is igazolja, hogy e hely természetes vízforrásgyűjtő, ezért alkalmatlan szemétlerakásra. Nem beszélve életveszélyes voltáról. Sem védőgát, sem figyelőkút, övárok, illetve körbeken'tő nincs ezen a „holdbéli” tájon. A megyei tanács akkori illetékesei szerint a tanácselnök túllépte hatáskörét, amikor elzárkózott attól, hogy továbbra is e helyre hordják a környező gyárak, üzemek hulladékát és a községek háztartási szemetét. Nos, a hatásköri túllépésről lehetne vitatkozni. Mert mit tegyen a falu gazdája akkor, amikor tavaly ősszel patkányinvázió tört ki. Az iskolásokat más épületben kellett elhelyezni, mivel a mérget kirakó szakemberek nem vállaltak felelősséget a gyerekek, a pedagógusok védettségéért. Számos fórumon számos jegyzőkönyv született, de a helyzet semmit sem változott. Ugyanúgy a község útjain szállították a szemetet, méghozzá a folyékonyát is, amely az útra fagyott télen, s baleset is történt. Petőfibánya lakói úgy gondol- ják: csak köszönetét érdemelnének azért, hogy eddig is eltűrték ezt az áldatlan állapotot. S bár június 30-tól már nem hordják ide a hulladékot, a szemetet, eddig senki sem biztosította a tanácselnököt arról, hogy a területet helyreállítják. Úgy tűnik, betelt a pohár. Vasárnap, a Föld napján az MDF helyi szervezete, a községi tanács és a petőfibányaiak nagyszabású demonstrációt tartanak. Nem pusztán a figyelem- felkeltés kedvéért, hanem tiltakozásuk kemény jeléül is. Mikes Márta Megyénk templomainak vasárnapi miserendje Bazilika: 6, 7, 9, 10, 11 és 18.30 óra. Kórház, Szt. Anna-kápolna (Széchenyi u. 29.): 7 óra, valamint a kórházi betegeknek is, 10.30 óra (akik az utcán át tudják a templomot megközelíteni). Fájdalmas Anya-templom (Szajcz Leó u. 7.): 7, 9, 11 és 18 óra. Szent Bernát-templom (Széchenyi u. 15.): 7,8,10 és 19 óra. Nagyboldogasszony-templom (Kossuth u. 14.): 8,9,11.30 és 17 óra. Jézus Szíve-templom (Makiári út 91.): 6.30, 8.30 és 17 óra. Lajosvárosi templom (Aradi u.): 7, 9 és 18 óra. Minorita-templom (Dobó tér 4.): 12 óra. K isboldogasszony-templom: fél 8 és 9 óra. Éger-Felnémet, templom: 8 és 9.30 óra. Istentisztelet az egri református templomban (Lenin út 56.) délelőtt 10 órakor, .hitoktatás délután 15 és 16 órakor a gyülekezeti teremben (Markot F. u. 2.), s ugyanott istentisztelet 17 órakor. Gyöngyösön Gyöngyös-Felsőváros, Szent Bertalan-templom 1, 8.30,10 és 18 óra. Temetőkápolna: 15 óra. Gyöngyös-Alsóváros: 7, 8.30, 10 és 18.30 órakor. Gyöngyöspüspöki: 11 óra. Hatvanban 6.30, 8, 10, 11.30 és 18 óra. Újhatvanban: 7, 9 és 18 óra.
