Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)

1990-04-20 / 15. szám

2. Hírlap, 1990. április 20., péntek Tanulmánytervek a rajzasztalon — Városközpont, hangulatos piactérrel — Lovasbázis, horgásztanya, vízisport — Kis hajók, jachtok kikötője Építész alkotótábor Abádszalókon Fekete Miklós Árpád egri építész terve (Molnár Zsolt reprodukciója) tűk — többek között — Mako­Az utóbbi években rendkívül dinamikus idegenforgalmi igény jelentkezik a Tisza-tó iránt. Ez statisztikailag is bizonyítható, hi­szen a kereskedelmi szálláshe­lyeket igénybevevők száma évente 30 — 40 százalékkal, ezen belül a nyugati vendégeké az el­múlt három évben majdnem há­romszorosával, pontosabban 250 százalékkal emelkedett. Célszerű tehát — s ez szóba ke­rült a Közép-Tisza Vidéki Inté­zőbizottság legutóbbi ülésén is —, hogy ez az alföldi régió is maj­dan egyedi építészeti arculatával felzárkózzon az ország kiemelt üdülőkörzeteihez: Balaton, Ve­lencei-tó, Dunakanyar, Sopron, Mátra — Bükk. Erre a legalkal­masabb módszernek egy építész alkotótábor megszervezése kí­nálkozott, amelyről Kerekes László, az intézőbizottság főtit­kára a következőket mondta: — A térség legismertebb épí­tészei, összesen tizennégyen, két hetet töltöttek Abádszalókon, a Malom fogadóban, és 15 olyan feladatot választottunk ki ré­szükre a több tucatból, amelye­ket a legfontosabbnak találtunk. A tó körül elhelyezkedő kis tele­püléseket, mint regionális táj­egységet szeretnénk az elkövet­kezendőkben látni, nem pedig elszigetelten fejlesztgetni a falva­kat. Az itt készült tervek részei lesznek egy rendezési, fejlesztési programnak. Az alkotótábort szakmai konzulensek is felkeres­ték, előadást és diaképes vetítést tartottak. Közöttük üdvözölhet­vecz Imrét, Farkas Gábort, Bo- donyi Csabát, Dévényi Sándort, Ferenczi Istvánt, az NSZK-ból Werner Maximilian Gillt és az egri építészkor tagjait. Megra­gadva az alkalmat, szeretnék kö­szönetét mondani a Szolnok Me­gyei Tanács ÉKV-osztályának, a tiszafüredi, a kiskörei, az abád- szalóki, a poroszlói, a sarudi köz­ségi tanácsnak, a termelőszövet­kezetnek, valamint a Heves Me­gyei Tanács kereskedelmi osztá­lyának. Szomorúan jegyzem meg, hogy az ÉKV-osztály vá­laszra sem méltatta levelünket. — A szebbnél szebb tervek ma még a rajzasztalon hevernek. Hogyan változik meg néhány év múlva általuk a vidék képe? — Tiszafüreden korszerű vá­rosközpontot kívánunk kialakí­tani hangulatos piactérrel, Abádszalókon lovasbázissal, Kiskörén a vízügyi repülőteret sportgépek fogadására alkalmas hellyé kívánjuk tenni, termálfür­dőt építünk a meglévő kútra, va­lamint a téli kikötőt kis hajók és jachtok fogadására alakítjuk át. Természetesen gondolunk a vízi­túrázókra, a horgászokra is. Az alkotótáborban készült terveket vándorkiállításon mutatjuk be, készítünk továbbá egy albumot azoknak a hazai, illetve külföldi üzletembereknek, akik tőkéjü­ket idegenforgalmi célokra itt kí­vánják befektetni. Ezt a szakmai találkozót a következő évben is meghirdetjük, hiszen még renge­teg feladatunk van, nemcsak a szolnoki, hanem a hevesi térség­ben is. Szüle Rita A válság megoldásáról Litvániának és a Szovjetuniónak kell tárgyalnia (Folytatás az 1. oldalról) mert a csütörtök reggeli helyzet. Az iroda munkatársa úgy foglalt állást, hogy a szállítás leállításá­nak hátterében a jelek szerint a moszkvai vezetés múlt hét végi ultimátuma áll, amelyben Mihail Gorbacsov elnök és Nyikolaj Rizskov kormányfő gazdasági szankciókat helyezett kilátásba, ha a litván parlament nem vonja vissza a Szovjetunióval szembe­szegülő döntéseit. A szovjet hírügynökségnek adott szerdai nyilatkozatában az illetékes szovjet miniszterhelyet­tes cáfolta a korábbi híresztelése­ket, amelyek szerint csökkentet­ték volna a Litvániába irányuló kőolajszállítást. A TASZSZ-in- teíjú ugyanakkor nem cáfolta a szállítások későbbi időpontban történő leállításának lehetősé­gét. Csütörtök délelőtti értesülé­sek szerint ugyanez a miniszter- helyettes a DPA nyugatnémet hírügynökség kérdésére vála­szolva már megerősítette a szov­jet olajszállítások leállítását. A litván parlament szerdán választ adott a szovjet elnök és kormányfő felhívására. Válaszá­ban kompromisszumot ajánlott Moszkvának, hangsúlyozva, hogy az esetleges parlamenti konzultációk idejére, május 1-jé- ig felfüggesztik a függetlenség megteremtését célzó törvényal­kotást. Mátyás király halálának 500. évfordulóján Történészek emlékülése Egerben (Folytatás az 1. oldalról) határozó a nagybirtok koncent­rációja, és ezzel szoros kapcsolat­ban áll az új minőség, a főnemes­ség, a mágnás fogalmának kifor­málódása. Mátyás keleti politikájának mozgatórugóit vizsgálta Szakály Ferenc. Arra keresett választ, va­jon igazuk volt-e azoknak, akik Hunyadi János fiától azt várták, hogy hadseregének erejét első­sorban a török elleni harcra kon­centrálja. Európa keresztény or­szágai, maga a pápa és a magyar nemesség is Mátyás kötelességé­nek tekintette ezt. A történész megállapítása szerint az uralko­dó elképzelései nem fordultak szembe apja törekvéseivel. Hu­nyadi János harcának jelentősé­gét felmérte, ám reálisan értékel­te saját korának lehetőségeit is. A király belátta, hogy a kis erők­kel végrehajtott offenzívák csak arra jók, hogy a török önbizal­mát növeljék, és mintegy provo­kálják a félhold országának tá­madását. Mátyás ezért folytatott védekező politikát kelet felé. Az uralkodó birodalomépítő tevékenységéről tartott előadást Rázsó Gyula. Azt vizsgálta, hogy trónra lépésének kedvezőtlen külső és belső körülményei elle­nére hogyan jutott el Mátyás a bi­rodalomépítő gondolatig. Rázsó Gyula szerint a labilis helyzet megszilárdításának legfonto­sabb tényezője a zsoldoshadsereg létrehozása volt, és ez teremtette meg az offenzív politika lehető­ségét is. Mátyás nyugat felé irá­nyuló erőfeszítéseit elemezte ez­után, a hódító politika motiváci­óját abban látva, hogy egyenran- gúként fogadtassa el magát az európai uralkodódinasztiák so­rában. Mátyás nagyszerűen élt a XV. századi Európában kínálko­zó lehetőségekkel, és így bonta­kozott ki uralkodásának ered­ményeképp egy regionális dunai középbirodalom. A „Munkástanácsok 56 — 90 Bizottság” felhívása A „Munkástanácsok 56 — 90 Bizottság” felhívja a munkáso­kat és alkalmazottakat, hogy küldöttjeikkel, megalakult vagy ala­kulóban lévő munkástanácsaikkal képviseljék magukat az 1990. április 21-én tartandó Országos Munkásküldött-találkozón. A találkozó célja a munkából élő emberek jövőjének megha­tározása a mai magyar társadalomban. A tanácskozás időpontja: 1990. április 21., de. 10 óra. A tanácskozás helye: Budapest, II. kér., Tárogató út 2 — 4. fszt. 1. A tanácskozás nyilvános, érdeklődőket szeretettel várunk. A bizottság nevében: Rácz Sándor a Nagy-budapesti Munkástanács 1956-os elnöke Felsőfokú áruforgalmi szakvizsgával, gyakorlattal rendelkező munkatársakat keresünk felvételre. V. Jelentkezni lehet írásban: INTER-METEOR Kft. I 3000 Hatvan, Szálkái u. 8. \ ______- _____r ( MTI) Tájékoztató a pápai misére utazóknak II. János Pál pápa április 22- én a bratislavai sportrepülőtéren misét celebrál. A várhatóan nagy utasforgalom gyors és zavartalan lebonyolítása érdekében a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnoksága, a BM Határőrség Országos Parancsnoksága és az Országos Rendőr-főkapitányság javasolja, hogy a kiutazni szán­dékozók lehetőleg Rajkánál lép­jék át a határt. A magyar utasfor­galom részére 22-én 06 órától Csúny községben kisegítő határ­átkelőt is nyitnak. Érdemes elke­rülni az Ml-es számú autóút Ta­tabánya és Győr közötti szaka­szát, itt ugyanis építési munkák miatt forgalomtorlódással, je­lentős sebességkorlátozással le­het számolni. A komáromi, a vá­mosszabadi, a rajkai, illetve az ideiglenes jelleggel működő csú- nyi határállomást a 8-as, a 10-es, a 11-es, a 13-as, a 15-ös, a 81-es, a 82-es, a 83-as, a 85-ös és a 86- os útvonalon célszerű megköze­líteni. TISZTELT VÁSÁRLÓK! Megnyitjuk STIHL Márkaboltunkat 1990. április 25-én, szerdán 9 órakor, Eger, Zellervár űt 3. sz. alatt (a SZUPERETT ABC-től 3 percre, az új lakótelepen). Motorfűrészek, gödörfúrók, permetezőgépek és egyéb kisgépek, valamint alkatrészeik nagy választékával várjuk kedves vásárlóinkat STIHL-lel ­Stílszerűen! STIHL Kártérítési kereset 47 havi munkabérért (Folytatás az 1. oldalról) nére hívták Vissza. Ez pedig sérti az érdekeit. Hangsúlyozza a ke­reset, hogy az ellene folytatott munkaügy ugyanolyan tényállás miatt ment végbe, mintazalapta- lan büntetőügy. Mellesleg a bün­tetőeljárás Pócs István felmenté­sével végződött, s azt másodfo­kon is helybenhagyták. Törvé­nyességi óvás iránti kérelmének viszont nem adtak helyt. A felpe­res úgy véli, annak ellenére, hogy ártatlannak bizonyult, ,viselnie kellett és ma is kell a hátrányos munkaügyi következményeket. Állásából elbocsátották, s azóta is munkanélküli. Mindezek alapján kereseté­ben Pócs István a számára oko­zott kár megtérítését kéri, annak megállapítását, hogy az ellene le­folytatott fegyelmi eljárás, elbo­csátó határozat indokai nem áll­nak fenn. Kéri kötelezni a me­gyei tanácsot az elmaradt kerese­teinek kifizetésére, mondván, hogy 1986. február 1-jétől 1990. január 3-ig 4 7 havi munkabér il­leti meg őt. Ennek összege pon­tosan 348 ezer forint. Az alperes megyei tanács el­lenkérelmében arra hivatkozik, hogy a kereseti követelés valójá­ban a jogerős fegyelmi határozat megváltoztatására vagy annak megállapítására irányul, hogy az összhangban volt-e az elkövetett fegyelmi vétség súlyával és Pócs István addigi munkájával, körül­ményeivel. Ebben az esetben vi­szont álláspontja szerint a köve­telés elévült, hiszen az elbocsátás fegyelmi büntetés 1986 márciu­sában jogerőre emelkedett, ezért annak elutasítását kérik a bíró­ságtól. Az alperes jogi fejtegeté­séből érdemes kiemelni: a bírói jogorvoslat lehetőségét a közi­gazgatásban tevékenykedő ma­gasabb vezető állású dolgozók részére a 27/1989-es miniszter- tanácsi rendelet nyitotta meg, ám a kárigény bejelentésének idő­pontjában, 1989 novemberében már több mint fél éve beállott az elévülés. Arra is utal az ellenké­relem, hogy a felperes munkaü­gyi vitáját akkor lehetett volna érdemben újratárgyalni, ha 1987-ben, a büntető ítélet jog­erőre emelkedésétől számított hat hónapon belül Pócs István új eljárást kezdeményezett volna. Ez azonban nem történt meg. A tárgyaláson szóba került, hogy a bérigény jogalapja szem­pontjából lényeges iratokat a bí­róság a megyei tanácstól meg­kérte. Ám a megyei tanácstól a megkeresésre az a válasz érke­zett, hogy a Pócs István fegyelmi eljárásával kapcsolatos iratok je­lenleg is a Minisztertanács Tit­kárságán „pihennek’fü). Dr. Vass Géza az alperes ne­vében fenntartotta az ellenkére­lemben foglaltakat, s kérte a fel­peres keresetének elutasítását. A munkaügyi bíróság rövid tanácskozás után hozta meg vég­zését, ebben a tárgyalást elha­lasztotta, új tárgyalási napot tűz ki. Egyszersmind kötelezte az al­peres megyei tanácsot a szüksé­ges iratok 15 napon belüli be­szerzésére, s arra, hogy azokat küldje meg a bíróságnak. A fel­peresjogi képviselőjét a bérigény jogalapjának pontos meghatáro­zására szólítja majd fel írásban. Az újabb tárgyalási napra egyéb­ként a bíróság magát Pócs Ist­vánt is megidézi. Szalay Zoltán Nálunk bérelni is, vásárolni is érdemes! Reklámáron vásárolható 180 perces TDK videokazetta 470 Ft, ágynemű-garnitúra 380—480 Ft, pataki kerámiák: tálak, kaspók 70—300 Ft. Címünk: Egén & \ % Pacsirta u. 2. */ * f A domoszlói Mátragyöngye Mg. ^ Termelőszövetkezet vállalkozókat keres \ költségtérítéses üzemeltetésre, az alábbi típusú erőgépekre: Rába Steiger 250-es, Zetor Crist ál, John Deere. Jelentkezni lehet személyesen Szalay György műszaki vezetőnél, a termelő­szövetkezet központjában: Domoszló, Deák tér 12. r (palágyi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom