Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)

1990-04-20 / 15. szám

Hírlap, 1990. április 20., péntek Itt még mosolyra semmi ok: 1988. június 16. Hősök tere A Nagy Imre-temetésen Klubhálózatot alapít az amerikás magyar Egy budai lakásban találkoztam Értavy Baráth József pszicholó­gussal, aki több mint harminc esztendő múltán most azért jött haza Amerikából, hogy az embereket derűlátásra ösztönözze. A mint­egy hetven éve megalakult Optimist International Nemzetközi Szervezet számára kíván magyarországi híveket toborozni. Mivel a sajtótájékoztatóról valamilyen véletlen folytán lekéstem, így talál­kozónk négyszemközti lett. De hát ezt is akartam. Nem csupán a mozgalom érdekelt, hanem főként az, aki mögötte van. íme, itt egy optimista: Értavy Baráth József Az első jelekből úgy tűnt, Ér­tavy Baráth Józsefnek — ami a múltját illeti — igazán nem lenne oka harsány optimizmusra. An­nak idején, ötvenhatban a Nagy Imre-per vádlottjaként hagyta el Magyarországot, illegálisan. Nemjókedvéből döntöttígy. Ta­nárként dolgozott, már családos ember volt. Felesége és kisfia is vele tartott. Aztán 1988-ban, amikor az első politikai hóolva­dást megérezte, hazajött. Nem volt valami rózsás a fogadtatás. Egy fotót mutat, ami tanúsítja azt, amit mond. Hisszük-e, hogy még két esztendeje bekísérte a rendőrség a Hősök teréről, ami­kor Nagy Imre halála évforduló­ján egyszemélyes tiszteletét kí­vánta leróni. Aztán rá egy évre a nagy társadalmi konszenzus je­gyében már, engedéllyel ugyan, de felszabadult lélekkel vett részt azon a bizonyos parádés temeté­sen. Némi gyanákvással figyelem, mitől mégis olyan kiegyensúlyo­zott. Mert külsőleg is kétségtele­nül az. Nem illik ugyan firtatni a kort, de úgy gondolom, a hetedik iksz közelében jár. Alkata ki­sportolt, arcán derű, pedig né­hány utalásból sejthetem, nem kerülték el a betegségek sem. Aztán érdekel a hivatása is: ho­gyan lett pedagógusból pszicho­lógus? Atlantában, az egyete­men előbb politikatudomány­nyal, később a szakmájához kö­zel álló pszichológiával kezdett el foglalkozni. Felesége is segít­ségére volt ebben. Ő szintén pszichológus. Ma már felnőtt lá­nya is csatlakozott hozzájuk, s privát rendelőjük van. Erről lát­hatóan nem sokat beszél, magyar mentalitással ma még nehéz is megérteni, hogy az amerikaiak miért szánnak annyi pénzt lelki bajaik orvoslására. De hogy jól megfizetik a terápiát, az nem le­het kétséges. Beszélgetőtársam azért — úgy látszik — nem elégszik meg az­zal, ha csak egyes embereket gyógyít. A szövetségek, amelyek mindegyikének tagja és lelkes szervezője, legalább annyira hozzájárulnak a testi-lelki jó közérzethez. Az öregdiák-szö­vetség Amerikában például az iskolák, különféle college-ok ha­tékony támogatója. Magyaror­szágon is gombamód szaporod­nak az utóbbi hónapokban ezek a közösségek. Beszélgetőtársam is létrehozója az egyiknek, még­pedig egykori alma matere, az I. István Gimnázium öregdiák­szövetségének is alapító tagja. De küldetését az Amerikai — Magyar Művelődési Alapítvány is támogatta, hiszen, ha sikerül elindítania az optimistaklub-há- lózat megteremtését Magyaror­szágon, számos lehetőség nyílik a klubok közötti kapcsolatfelvé­telre. Erről a következőket mondja: — Az Optimist International szinte az egész világot behálózza. Nyugat-Európában éppúgy van­nak szervezeteink, mint akár Ausztráliában, vagy az USA- ban. Eddig mintegy 170.000 ta­got számlál a szervezet. Az egész úgy kezdődött hetven éve, hogy két lelkes egyetemista szeretett volna minél több külhoni ember­társával kapcsolatba kerülni. És ezt az általuk kialakított életfilo­zófiát hirdetni az egész világon. Az optimista klubok jóakaraté emberekből szerveződnek. Ná­lunk, Atlantában is sok híve van. Jótékonysági akciókat szerve-- zünk. Karácsonykor fenyőfát árulunk, s a bevételt felajánljuk rászoruló gyerekközösségeknek. De sorolhatnám a példákat. Mindenféle rendű és rangú em­ber jár a klubokba. A hálózat tagjai aztán egymással is kapcso­latot tartanak, kölcsönösen láto­gatják egymást. Mit mondjak, a lehetőség csá­bító. Az optimista hitvallás is, amit az egyszerűség kedvéért szó szerint — ahogyan Értavy úr pa­pírra vetve a kezembe adta — most megosztom önökkel. Fel­lelkesítettek a szép gondolatok. Azon a héten, amikor beszélget­tünk, megpróbáltam megvalósí­tani: mosolyogtam embertársa­imra, és bíztam benne, hogy mindenki hisz a jóindulatom­ban. Egy ideig minden erőmet összeszedve igyekeztem derűs arccal járni-kelni, senkit nem bí­rálni, nem aggódni és nem hara­gudni. Csak hát, ez épp a pártok ádáz küzdelmének időszaka volt. Amikor nem riadtak vissza egymás pocskondiázásától sem. Ez idő alatt a Magyar Optimista- klub-szervezet március 30-án meg is alakult. Az elnök tisztét dr. Antalóczi Zoltán egyetemi tanár vállalta el. Egyre-másra hirdették a klubok összejövete­leit, így Pesten a Rátkai-klub- ban, sőt Hatvanban is. Ez azért bizakodással tölt el. Történjék bármi körülöttünk, szökjenek az árak a csillagos égig, legyenek politikai acsarkodások, mégsem veszett ki belőlünk az optimiz­mus. Értavy úr, ami engem illet: be­lépek! Jámbor Ildikó Optimista hitvallás Megfogadom, hogy: — oly erős leszek, hogy semmi sem zavarhatja meg lelkem nyugalmát; — egészségről, boldogságról és fejlődésről beszélek, akivel csak találkozom; — barátaimmal éreztetem, hogy valamiért becsülöm őket; — a dolgok napos oldalát tekintem, és derűlátó elképzelésem valóra váltásán munkálkodom; — csak a legjobbra gondolok, azért küzdők, és mindig a lehe­tő legjobbra számítok; — épp olyan lelkesen remélem mások sikerét, mint a sajáto­mét; — a múltbéli tévedéseket nem hánytorgatom fel. a jövőben pedig mindig kiváló teljesítményekre törekszem; — mindig derűs arccal járok-kelek, és rámosolygok minden teremtett lélekre, akivel csak találkozom; — saját magam jobbítása annyira elfoglal, hogy mások bírá­latára nincs időm; — nem ér fel hozzám az aggódás, a haraghoz túl nemes, a fé­lelemhez túl erős vagyok, és a bajok nem zavarhatják meg bol­dogságomat. Hagymaszárító üzem Tarcalon Tarcalon 30 millió forintos beruházással új szárítóüzemet hozott létre hat vállalat. A SZETTA Kft., Szárítmányt Előállító Társaság a korszerű olasz feldolgozó és szárító gépsort lízingbe vette, és hat év alatt fizeti ki. Október végéig tart az új üzem próbája, ám már most három műszak­ban dolgoznak, s naponta 30 tonna makói hagymát szárítanak. (MTI-fotó: Kozma István) Nem mindennapi látványos­ságban lehetett részünk az elmúlt hetekben. Március végén az esti égbolton, április elején pedig a hajnali égen figyelhettük meg az Austin 1989 cl/ó nevű üstököst (Kométa). A pontos helyét az ábra jelöli a különböző dátumo­kon egy órával a napnyugta után, illetve napkelte előtt. A mellé­kelt táblázat pedig a csillagászati koordinátáit tartalmazza. Ilyen fényes üstökös feltűné­sére sokszor hosszú éveket kell várni. Meglehetősen ritka az olyan, mint az Austin, mely sza­bad szemmel is jól látható. Leg­fényesebbnek április elején, 11-e körül láttuk. Érdemes a megfi­gyeléséhez kisebb távcsövet, pél­dául vadásztávcsövet (binoku- lárt) használni, mert így a halvá­nyabb részei is szépen előtűn­nek. Valószínűleg fényesebb lesz, mint az 1986-ban itt járt Halley-üstökös. Ezek az égites­tek egyébként viszonylag gyak­ran láthatóak az égbolton, csak általában halványak, s emiatt csak távcsővel pillanthatok meg. Az Austin azonban az átlagostól jobban megközelíti a Napot és a Földünket is, így társainál jóval fényesebbnek mutatkozik. Ezért látjuk majd szabad szemmel is. De milyen égitestek is valójá­ban az üstökösök? Régen azt tar­tották róluk, hogy járványok, tragédiák, háborúk hírnökei. A feltűnésük mindig nagy riadal­mat okozott. Wolfgand Hildeb­rand XVII. századi német króni­kás így írt a Halley-üstökös 1682-es látogatásáról: „Nyolcas ostor sújt a népen Ha üstökös fut az égen. Láz, betegség és sok ragály, Szűk esztendő és éhhalál, Kopár földek, hőség, aszály, Vad háború, irigy viszály, Meddő forrás, fagy és vihar, Sok főnemes háza kihal, Földrengés dúl, a pór zendül, Új vezetők a trón körül Ily átok fogan a népen Ha üstökös fut az égen.” Igaz, sokáig szinte semmit sem tudtunk ezekről a rejtélyes égi vándorokról, s nem csoda, hogy féltek tőlük az emberek, még ak­kor is, mikor már kezdték megis­merni őket. így volt ez 1910-ben is, mikor a Halley-üstökös erő­sen megközelítette a Földet. A csillagászok kiszámították, hogy a Föld át fog haladni az üstökös csóváján, melyről kiderült, hogy ciángázt is tartalmaz. Sokan úgy vélték, hogy minden bizonnyal be fog következni a világ vége. Vagyonukat eldorbézolták a nagy pusztulás előtt, ami persze nem következett be. Ez nem cso­da, hisz a csóva roppant ritka gázból és porból állt, s számotte­vő mennyiségű cián nem kerül­hetett a Föld légkörébe. A hiszé­keny emberek pedig valóban megérték a világ végét, mert va­gyonuk elveszett. Ma már tudjuk, hogy az üstö­kösök viszonylag kis méretű égi­testek. Általában 10 km az átmé­rőjük (a Halley esetében 16x8x8 km). Anyaguk főként különbö­ző gázok és folyadékok jege, melyben kisebb-nagyobb kőda­rabok vannak ágyazva. A felszí­nüket por borítja. Nagy részük messziről a Naprendszer szélé­ről, a Naptól kb. 1 — 1,5 fényév távolságban húzódó üstökösfel­hőből látogatnak hozzánk. (A fényév az a távolság, amit a fény egy esztendő alatt befut.) Ebben a zónában nagyon sok üstökös­mag található. A szomszédos csillagok zavaró hatása némelyi­ket letéríti pályájáról, s emiatt erősen megközelítheti a Napot. Útja során ahogy egyre közelebb ér a Naphoz, az anyagát alkotó jég elkezd „párologni”. Ekkor a magot egy ködös páraréteg veszi körül, mely egyre nő, s ezt nevez­zük kómának, vagy más néven üstöknek. Innen ered az elneve­zés is. Ha központi csillagunkat még jobban megközelíti, az égi­test anyaga még hevesebben „párolog”, s a Napból kifelé tar­tó részecskeáradat, a napszél ezt a párát lefújja róla, s kialakul a látványos csóva. Éz mindig a Nappal ellenkező irányba mutat. A csóva nagyon hosszú is lehet. Akár a Nap — Föld távolságot (egy csillagászati egység) is elér­heti, sőt az 1882. évi üstökös-ese­tében 900 millió kilométeres volt. Ez hatalmas távolság, s mi­vel a csóva anyagát nagyon kevés gáz és por alkotja, csupán né­hány tonna roppant ritka kép­ződményről van szó. A sűrűsége csak néhány molekula köbcenti­méterenként. Megtörténhet, hogy a Kométa közel halad el egy nagyobb égitest, egy bolygó mellett. Ilyenkor annak vonzóe­reje eltorzítja az üstökös pályá­ját, s gyakran előfordul, hogy az üstökös keringési ideje erősen le­csökken. Az így „fogságba ej­tett” üstökösök gyakrabban lá­togatnak a Naprendszer belső te­rébe. Ilyen például a Halley-üs­tökös is, mely 76 évenként kerüli meg a Napot, vagy az Éneke, mely 3,3 évenként. Minden egyes napközelség idején jelen­tős mennyiségű anyagot veszíte­nek az üstökösök. A jéganyaguk ezért előbb-utóbb elfogy, s ez „halálukat” jelenti. Remélem, az időjárás lehetővé teszi, hogy mi­nél többen gyönyörködhessünk ebben az égi látványosságban. Az üstökös koordinátái és adatai Dátum Rektaszcenzió Deklináció Fényesség h m magnitúdó 3.30. 1 45,6 + 11 fok 25’ 1,7 4.4. 1 46,3 + 18 fok 18’ 0,7 4.9. 1 40,4 + 25 fok 7’ 0,0 4.14. 1 26,1 + 30 fok 37’ 0,0 4.19. 1 5,4 + 34 fok 2’ 0,4 4.24. 0 41,5 + 35 fok 36’ 0,9 4.29. 0 15,7 + 35 fok 47’ 1,4 5.4. 23 46,8 + 34 fok 48’ 1,6 5.9. 23 12,2 + 32 fok 28’ 1,8 5.14. 22 27,6 + 27 fok 59’ 1,8 5.19. 21 28,2 + 19 fok 42’ 1,8 5.24. 20 12,9 + 6 fok 5’ 1,9 5.29. 18 52,7-9 fok 43' 2,4 Karászi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom