Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)

1990-04-20 / 15. szám

Tvr Extra INGYENES MELLÉKLETÜNK: Heti rádió- és tv-müsor 16 oldalon! HEVES MEGYEI I. évfolyam, 15. szám ÁRA: 1990. április 20., péntek 4,30 FORINT HAZAJÖTT,; ÉS AZT MONDJA: LEGYÜNK OPTIMISTÁK Értavy Baráti) József több mint harminc évvel ezelőtt hagy­ta el Magyarországot, s most azért jött haza Amerikából, hogy az embereket derűlátásra ösztönözze. (3. oldat) ÉLET - VESE NÉLKÜL „A vesebetegek helyzetének javításához három dolog kelle­ne: pénz, pénz, pénz.” (4. oldal) A GRAFOLÓGUS „...olyan nem létezik, hogy fél kezemmel fojtogatom az anyósom, a másikkal rögzítem az írásomat.” (8. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 23, 36, 68, 83, 87 Javaslat: mielőbb csökkenteni a katonai szolgálat időtartamát — Az új Országgyű­lés megalakulása alkalmából közkegye­lem várható — Tízszázalékos „felárral” tervezik a kamatadó visszafizetését — Májustól az év végéig négyszáz jogsza­bály, rendelet veszti hatályát Kormányszóvivői tájékoztató a Parlamentben (Munkatársunk telefaxjelen­tése) A Minisztertanács tervezte, de nem tudta egyetlen nap alatt be­fejezni a munkáját, ezért jövő csütörtökön újabb kormányülés­re kerül sor. Ebben a felállásban várhatóan az utolsóra, mert mint szóba került: eddig már több mint harminc miniszterhelyettes, államtitkár, kormánytisztviselő kérte felmentését beosztása alól — kezdte tegnap kora esti tájé­koztatóját a Parlamentben Baj­nok Zsolt kormányszóvivő. Abból a több mint harminc té­mából, amelyet napirendre tűzött a kormány, számos a kö­vetkező alkalomra marad. A megvitatottak közül feltétlenül emh'tésre méltó — s érdeklődésre tarthat számot — az, amelyik a katonai szolgálati idő csökkenté­sével függ össze. A jelenlegi kor­mány ügy ítélte meg, hogy a ka­tonapolitikai helyzet javulása le­hetővé teszi: hazánkban a kato­nai szolgálat együttes időtarta­mát 22 hónapban határozzák meg. Ebből a sorkatonai szolgá­lat 12, míg az utána számba ve­hető tartalékos szolgálat ideje tíz hónap. Az alternatív szolgálat­ban a fegyver nélküli katonaidő a sorállomány esetében 18, a tar­talékosoknál 4 hónap, hasonló­an szabályozták a polgári ruhás szolgálat időtartamát is. A kor­mány döntése jövő januártól lép életbe, de javasolta a következő kabinetnek, hogy — amennyiben a helyzet továbbra is kedvező marad — ezt az időpontot hozza előbbre. Az új Országgyűlés megala­kulása — hangzott a Miniszterta­nács megállapítása — olyan fon­tos és kiemelkedő esemény, amely indokolttá teszi a közke­gyelem gyakorlását. Mint a szó­vivő a teljesség igénye nélkül em­lítést tett róla: a szabadságvesz­tés teljes eltörlésére számíthat az, aki nem visszaesőként egy évet meg nem haladó büntetését tölti. Hasonlóan amnesztiában része­sülhet az, aki gondatlanságból elkövetett bűncselekményért ül börtönben — amennyiben a szándékosság nem játszott közre —, s három évet nem haladja meg a büntetése. Többeket érint majd a szabadságvesztés felének, illet­ve harmadának eltörlése. Az elő­zetes felmérések szerint mintegy 6300 elítélt számíthat ezúttal közkegyelemre. Tárgyalt a kormány — emelte ki a szóvivő — a kamatadó eltör­lésének további intézkedéséről is. Mint határozat született róla: az állampolgárok önérzetét sértő törvény megszüntetése kapcsán minden kérés nélkül visszatérítik a februárban, illetve márciusban már befizetett összegeket. S ami lényeges: tízszázalékos többlet­tel. Foglalkozott a Miniszterta­nács a továbbiakban a volt Mun­kásőrség egyes ingatlanainak hasznosításával. Mint ismeretes, több objektum jogi helyzete — mert például más kezelésében lé­vő földterületre épültek fel — rendezetlen volt, ennek tisztázá­sa nyomán lehetővé vált számos ingatlan pályázati körön kívüli hasznosítása. Úgy döntött a kor­mány, hogy 18 munkásőrségi in­gatlant soron kívül hasznosít: két lőteret a Magyar Hon védség, ötöt pedig a Belügyminisztérium ka­pott meg. A többit mezőgazdasá­gi művelésre, illetve idegenfor­galmi vagy turisztikai célra hasz­nosítják majd. A szóvivő tájékoztatón részt­vevő dr. Sárközi Tamás, a kor­mány deregulációs bizottságá­nak vezetője elmondta a továb­biakban, hogy május 1-jétől az év végéig — de zömmel a követ­kező hónaptól — összesen újabb négyszáz elavult, feleslegessé vált jogszabályt helyeznek hatályon kívül. Egyebek között 130 mi­nisztertanácsi rendeletet, 260 miniszteri, államtitkári utasítást, s módosítanak — egyszerűsíte­nek — húsz kormányrendeletet, illetve 110 miniszteri, államtitká­rijogszabályt. Sor kerül a későb­biekben olyan rendelkezések ér­vénytelenítésére, mint például a telephely engedélyezés, a sze­mélyzeti munka egyes szabályai, a tűz- és munkavédelem elavult előírásai. Emlékeztetett Sárközi Tamás arra, hogy a „rendelet- gyomlálás” kezdetekor, tavaly szeptemberben háromezer jog­szabály került „górcső” alá, mára ezek 80 százaléka fölöslegessé vált. Jellemző, hogy a legtöbb a pénzügyi tárcához kapcsolódott: itt 1200 jogszabályt töröltek el, mindössze 120 maradt meg, il­letve kilencven rendelet állta ki a vizsgálódás próbáját. Szilvás István Bush elnök nyilatkozata — Washington a békés megoldás híve — Az elnök „szoros kapcsolatban áll” Gorbacsovval — A külügyminiszter gazdasági bojkott esetén megszorító intézkedésekre gon­dol — Megszűnt a szállítás az egyik kulcsfontosságú olajfinomító számára — Ellentmondó moszk­vai vélemények A válság megoldásáról Litvániának és a Szovjetuniónak kell tárgyalnia Vilnius kompromisszumot ajánlott, ám a függetlenséghez továbbra is ragaszkodik Washington nem tud olyan messzire elmenni a litván kérdés­ben, amint azt Landsbergis lit­ván elnök szeretné, mertazEgye- sült Államok érdekei szempont­jából sok minden forog kockán — jelentette ki George Bush. Az amerikai elnök szerdán este a World Monitor tv-hálózatban sugárzott nyilatkozatában újra leszögezte, hogy a válság megol­dásáról Litvániának és a Szovjet­uniónak kell tárgyalnia, Ameri­ka a „rendkívül nehéz helyzet” békés megoldását igényli. Amennyiben nem lesz békés pár­beszéd, „mérlegelnie kell, mit te­gyen” — fogalmazott Bush. Az elnök közölte, hogy nem beszélt sem Landsbergissel, sem Mihail Gorbacsovval, de az utóbbival „szoros kapcsolatban áll.” James Baker amerikai külügy­miniszter szerdán arról tájékoz­tatta a törvényhozást, hogy Wa­shington Litvánia gazdasági boj­kottja esetén az amerikai — szov­jet gazdasági kapcsolatok terén hozna megszorító intézkedéseket. Szerdán este leállt a szovjet olajszállítás Litvánia egyik kulcsfontosságú kőolaj-finomí­tója számára. A litván parlament tájékozta­tó irodájának munkatársa az MTI moszkvai tudósítójának csütörtökön telefonon elmond­ta, hogy szerdán este fél tízkor le­állt a mazeikiai finomítóba irá­nyuló kőolajszállítás. Az eset részleteiről nem tudott felvilágo­sítást adni az iroda munkatársa, s mint mondotta: egyelőre nem is- (Folytatás a 2. oldalon) Mátyás király halálának 500. évfordulóján Történészek emlékülése Egerben Mátyás király, a nagy magyar uralkodó halálának 500. évfor­dulójára emlékeztek azzal az üléssel, amelyet tegnap délután rendezett a megyeszékhelyen a TIT Országos Történelmi Vá­lasztmánya és a társulat megyei szervezete, valamint az egri ta­nárképző főiskola történettudo­mányi tanszéke. A rendezvé­nyen Kubinyi András, Engel Pál, Rázsó Gyula és Szakály Ferenc történészek elemezték Mátyás korának hazai és európai viszo­nyait, és különböző szempon­tokból világították meg az ural­kodó tevékenységét. — Olyan király volt, aki épp­oly bölcsen intézte ügyeit hábo­rúban, mint békeidőben — mondta az első előadó, Kubinyi András. Ezután vázolta azokat a hatalmi tényezőket, amelyek meghatározóak voltak a XV. szá­zad Magyarországán. Három je­lentős erővel kell számolni e kor­szak viszonyait elemezve: a ki­rály, a világi nagybirtok és a köz­nemesség befolyásával. Az ural­kodó hatalma látszólag jóval gyengébb az arisztokráciánál, Mátyás király — Thuróczi János krónikájából (1488) (Perl Márton reprodukciója) ám őt erősíti a városi rend és a fő­papság támogatása, valamint a szent korona tekintélye. Mátyás politikájának meghatározó vo­nása, hogy mindig megtalálta azokat az erőket, amelyekkel ha­talmát erősíteni tudta. A királyi tanács, a kancellária és a kincs­tartóság szerepéről szólt ezután a történész, megállapítva, hogy ezen intézmények teljesen kö- zépkorias formák szerint mű­ködtek, ám Mátyás képes volt ezeket törekvéseinek szolgálatá­ba állítani. Engel Pál Heves megye terü­letére, annak XV. századi viszo­nyaira irányította a hallgatóság figyelmét, és így elemezte az uralkodó és a bárók kapcsolatát. Az 1440-es években egyesült a Kompoltiak kezében az a birtok­komplexum, amely Kisnána központtal a megye legjelentő­sebb földesuraivá tette őket. Bár e család a vizsgált időszakban nem vett részt aktívan a politikai életben, mégis történetüket vizs­gálva felismerhetők a korszakra jellemző főbb tendenciák. Meg- (Folytatás a 2. oldalon) Vitatott az igény jogalapja — A fegyelmivel kapcsolatos ügyiratok a Minisztertanács titkárságán pi­henne^!) Kártérítési kereset 47 havi munkabérért Recsk leváltott tanácselnöke pereli a megyei tanácsot Újabb ügy köszön vissza a rendszerváltást megelőző idők­ből. Országosan is nagy port ka­vart az az eset, amikor Recsk nagyközség volt tanácselnökét, Pócs Istvánt a megyei tanács, mint munkáltató fegyelmi úton eltávolította tisztségéből. Azt követően egyébként még bünte­tőeljárást is folytattak vele szem­ben, ez azonban a felmentésével végződött. Az. egykori tanácsel­nök — jogi képviselője révén — most keresettel fordult az Egri Városi Bírósághoz. Az ügyben tegnap a megyei munkaügyi bíróság háromtagú tanácsa tartott tárgyalást. Az Eg­ri Városi Bíróság ugyanis — a jogszabályoknak megfelelően — ehhez az intézményhez tette át az iratokat. A tárgyalást vezető bírónő el­sőnek azt állapíthatta meg, hogy a szabályszerű idézés ellenére Pócs István jogi képviselője, dr. Ruttner György nem jelent meg. Ott volt ugyanakkor a megyei ta­nács jogtanácsosaként dr. Vass Géza. Ezután iratismertetésre került sor. A benyújtott kereset­ből kiderül, hogy a felperes, a volt recski tanácselnök 1980. áp­rilis 1-jétől állt munkaviszony­ban Heves Megye Tanácsával. Akkor választották ugyanis a nagyközség vezetőjének. Arról is beszámol, hogy az 1985-ös vá­lasztáson csak azért indult, mert erre a megyei tanács vb-titkára rábeszélte. Ekkor újraválasztot­ták, hiszen a településen lakók­kal mindig is jó volt a kapcsolata. Alig két hónappal a bizalom el­nyerése után rendeltek el vele szemben célvizsgálatot, s ennek nyomán 1986. január 30-án el­bocsátották állásából, amit az év március 28-i ülésén a tanácstes­tület helybenhagyott. Miként a kereset szól: azóta Pócs István­nak semmilyen fizetést vagy jö­vedelmet nem folyósítottak, vé­leménye szerint annak ellenére sem, hogy az ügyét nem zárták le. Csak 1986. szeptember 25-én hívták össze Recsk Nagyközség Tanácsát, ahol azonban „azt a vádat, vádiratot ismertették, amely a későbbi, kebelbeli bíró­sági eljárás során alaptalannak minősült, és nyilván e megalapo­zatlan vád valóként történt tála­lása miatt került sor az összefér­hetetlenség kimondására velem szemben”. A felperes álláspontja szerint a büntetőügy befejézését meg­előzően, ártatlansága vélelmét hangoztató és a munkaügy elha­lasztására irányuló kérelme elle- (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom