Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-28 / 73. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1990. március 28., szerda Az OVB nemzetközi sajtótájékoztatóján jelentették be: Április 8-án lesz a második forduló (Folytatás az 1. oldalról) Az Országos Választási Bizottság kedden este 21.30 órakor kezdődött nemzetközi sajtótájékoztatóján Németh János, az OVB elnöke ismertette a testület közleményét: „Az 1990. március 25-ei országgyűlésiképviselő-választás előzetes eredményét — a választójogi törvény 48. paragrafus (1) bekezdésében foglaltaknak eleget téve — az Országos Választási Bizottság a számítógépes feldolgozás adatai alapján a következők szerint hozza nyilvánosságra: a/ Az egyéni választókerületi jelöltekre a választójogosultak 64,99 százaléka szavazott. b/ Az egyéni választókerületek közül az alábbiakban volt eredményes a választás első fordulója: Bács-Kiskun megye 2. számú egyéni választókerületében a megválasztott képviselő dr. Debreczeni József (Magyar Demokrata Fórum), aki 22.026 érvényes szavazat közül 10.709 érvényes szavazatot Szerzett (50,93 százalék). Békés megye 5. számú egyéni választókerületében a megválasztott képviselő Deme Zoltán független jelölt, a 27.390 érvényes szavazat közül 14.669 érvényes szavazatot szerzett (53.55 százalék). Borsod-Abaúj-Zemplén megye 11. számú egyéni választókerületében a megválasztott képviselő Németh Miklós független jelölt, ^9.112 érvényes szavazat közül 17.458 érvényes szavazatot szerzett (59.96 százalék). u Csongrád megye 1. számú választókerületében a megválasztott képviselő dr. Raffay Ernő (Magyar Demokrata Fórum), a 31.130 érvényes szavazat közül 16.631 érvényes szavazatot szerzett (53.42 százalék). Csongrád megye 2. számú egyéni választókerületében a megválasztott képviselő Király Zoltán (Magyar Demokrata Fórum) 38.583 érvényes szavazat közül 25.261 érvényes szavazatot szerzett (65.47 százalék). Érvénytelen volt a választás első fordulója Hajdú-Bihar megye 4. számú, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4., 5., 7., 8. számú regyéni választókerületében, mert nem szavazott a választópolgároknak több mint a fele. c/ A területi választókerületekben a területi listákra a választójogosultak 63.15 százaléka szavazott. e/ Második választási fordulót kell tartani a választás érvénytelensége miatt Hajdú-Bihar megye 4., valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4., 5., 7. és 8. számú egyéni választókerületében. Ezekben a választókerületekben mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban indultak. Második választási fordulót kell tartani továbbá — a választás eredménytelensége miatt — Bács-Kiskun megye 2., Békés megye 5., Borsod-Abaúj-Zemplén megye 11. és Csongrád megye 1., 2. számú egyéni választókerületén kívül az összes többi egyéni választókerületben, mert bár a választáson részt vett a választójogosultak több mint a fele, egyetlen jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint 50 százalékát. Ezekben az egyéni választókerületekben a választás második fordulójában mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban megkapták az érvényes szavazatok legalább 15 százalékát, illetve ennek hiányában az.első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt. A szavazás valamennyi területi választókerületben érvényes volt, d/ Az országos összesítésben az egyes pártokra leadott érvényes szavazatok százalékaránya a következő: Magyar Demokrata Fórum 24.71 Szabad Demokraták Szövetsége 21.38 Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt 11.76 Magyar Szocialista Párt 10.89 Fiatal Demokraták Szövetsége 8.94 Kereszténydemokrata Néppárt 6.46 Magyar Szocialista Munkáspárt 3.68 Magyarországi Szociáldemokrata Párt 3.55 Agrárszövetség 3.15 Vállalkozók Pártja 1.89 Hazafias Választási Koalíció 1.87 Magyar Néppárt 0.46 Magyarországi Zöld Párt 0.37 Nemzeti Kisgazda- és Polgári Párt 0.20 Somogyi Keresztény Koalíció 0.12 Magyarországi Szövetkezeti és Agrárpárt 0.10 Független Magyar Demokrata Part 0.06 Szabadság Párt 0.06 Magyar Függetlenségi Párt 0.04 Az első hat párt jutott be a Parlamentbe, amelyek szavazatainak országos aránya meghaladta a 4 százalékot ezért a területi választókerületekben nem kell második fordulót tartani. Az Országos Választási Bizottság köszönetét fejezi ki a választó- polgároknak és mindazoknak, akik részt vettek az országgyűlési képviselői választások előkészítésében és lebonyolításában, áldozatos és eredményes munkájukkal hozzájárulva a demokratikus államrendünket megalapozó választás első fordulójának sikeréhez. Az Országos Választási Bizottság a választás második fordulóját 1990. április 8-ára, vasárnapra tűzte ki. Budapest, 1990. március 27.” * * * Ezt követően dr. Németh János válaszolt az újságírók kérdéseire. Mint mondotta: a képviselői helyek elosztása a választójogi törvény értelmében nem tartozik az OVB hatáskörébe. A területi listákon szerzett mandátumokat a területi választási bizottságok osztják el. Úgy vélte, ez már ezen a héten megtörténhet. Az OVB mindössze any- nyit közöl a területi választási bizottságokkal, mely pártok értek el több mint 4 százalékot, tehát melyek szerezhetnek mandátumot a területi listáról. Ismertette az OVB — korábban már nyilvánosságra hozott — állás- foglalását, miszerint ha a második fordulóban az indulásra jogosultak közül valaki visszalép, helyére más személy nem kerülhet. Egy kérdésre válaszolva dr. Németh János elmondta: a törvény értelmében az OVB közleményének nem kell tartalmaznia a leadott érvényes szavazatok számát, ezért nem szerepel az a közleményben. Az országos összesítés egyébként 4.892.242 szavazat alapján készült. A NATO nem kíván hozzájárulni a feszültség növeléséhez — Walesa levele Gorbacsovhoz Litván segélykérés a nyugati államoktól Vilnius: tüntetők gyülekeznek a Litván Kommunista Párt székháza előtt, azt követően, hogy a szovjet ejtőernyősök megszállták az SZKP-tól független litván kommunisták két székházát, a Marxizmus-Leninizmus Intézetet és a pártfőiskolát (Folytatás az 1. oldalról) ezt, hogy a szovjet egységek mindenképpen erőt alkalmaznak majd, mivel ezt a fenyegetést saját maguk is könnyen létre tudják hozni — értelmezte Gorbacsov szavait Landsbergis. „Azt kérdezzük a demokratikus nemzetektől — folytatta a litván vezető —, vajon a Nyugat ismét el akar- ja-e adni Litvániát a Szovjetuniónak?” Landsbergis szerint a szovjet alakulatok már nyilvánvalóan engedélyt kaptak erő alkalmazására, hiszen ezt már megtették hétfőn éjjel, amikor betörtek a vilniusi elmegyógyintézetbe, és . litván katonaszökevényeket fogtak el, megsebesítve néhány embert akciójuk közben. A litván politikus beszámolt arról, hogy szovjet deszantosok Kaunasban is elhurcoltak kórházi ápoltakat. v „A Nyugat mindeddig nem reagált az eseményekre” — tette hozzá Landsbergis. Mint mondta, Moszkva bizonytalan helyzetet próbál teremteni Litvániában, amióta a köztársaság kinyilvánította függetlenségét a Szovjetuniótól. Incidens azonban nem történt azóta, kivéve azokat, amelyeket a megszálló szovjet hadsereg idézett elő. Landsbergis végül nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy nem hozták tudomásukra Éduard Se- vardnadze szovjet és James Baker amerikai külügyminiszter hétfői táviratváltásának tartal- raát. A washingtoni Fehér Ház hétfő^ első ízben hangsúlyozta, hogy Moszkva „további akciói” Litvániában kárt okozhatnak az amerikai-szovjet kapcsolatoknak, és ellenezte, hogy a szovjet csapatok épületeket foglaljanak el a balti köztársaságban. Washington ugyanakkor nem ismerte még el a függetlenségéért küzdő Litván Köztársaságot, ;bár emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok soha nem ismerte el formálisan a balti köztársaságok 1940-ben történt bekebelezését a Szovjetunióba. * Illetékes NATO-források tájékoztatása szerint az Észak-atlanti Szövetség szoros figyelemmel követi a litvániai helyzetet, de nem kíván hozzájárulni a feszültség növeléséhez, ezért nyilvánosan nem is kommentálja azt. A szövetség politikai bizottsága, amelyben a tizenhat tagállam diplomatái vesznek részt, a belga hírügynökség értesülése szerint hétfőn és kedden is ülést tartott, ezek középpontjában a litvániai helyzet állt. Égy, nevének elhallgatását kérő NATO-funkcionárius szerint a szövetség azt szeretné, ha a feszültség gyorsan enyhülne, s tárgyalások kezdődnének a szovjet kormány és a demokratikusan megválasztott litván vezetés között. A nyilatkozó forrás szerint a tárgyalásokat mindenfajta fenyegetéstől mentes légkörben kellene folytatni. Bármiféle baljós fejlemény Litvániában káros hatást gyakorolhatna a nemzetközi kapcsolatok eddig ígéretes fejlődésére. * Elnöki kormányzás bevezetését sürgették kedden a Vilniusban megtartott mintegy húszezres tüntetés és nagygyűlés részvevői. A litván parlament épületénél megtartott rendezvényre — mint vilniusi források kedd reggel közölték — a szovjet hadsereg repülőgépeiről leszórt röplapok mozgósították a város lakosságának azt a részét, amely nem ért egyet a litván Legfelsőbb Tanács függetlenségi döntésével. A szovjet televízió esti híradójában megszólaltatott egyik szervező elmondta, Litvánia oroszajkú lakosainak többsége a parlament döntése után — amellyel hatályon kívül helyezték a Szovjetunió törvényeit — törvényen kívülinek érzi magát. Úgy ítélik meg, hogy a jelenlegi litván vezetés a Szovjetunióval szemben a konfrontáció politikáját követi. * A szovjet katonai nyomás abbahagyására és a litván kormány(Népújság—telefotó — MTI) nyal való politikai párbeszéd megkezdésére szólította fel Mihail Gorbacsovot Lech Walesa a szovjet elnöknek írt levelében. Ennek szövegét kedden hozták nyilvánosságra Varsóban. A Szolidaritás Nobel-békedí- jas elnöke ebben leszögezi: „A legnagyobb nyugtalansággal tölt el a szovjet fellépés Litvániában, amely szembetűnően ellentétben áll az ön által évek óta folytatott politika szellemével. Litvánia szuverenitásának megsértése az új, demokratikus európai rend építésének folyamata ellen irányuló tevékenység. — A Szovjetunió és Kelet- Európa történelme azt igazolja, hogy az erő és az erővel való fenyegetés a politikai problémák megoldásának régen lejáratott és a nemzetközi közvélemény által számtalanszor elítélt eszköze.” A Szolidaritás vezette lengyel kormány — bár a Szolidaritás vezetői tüntetőén jó kapcsolatokat tartanak az új litván vezetéssel és a Sajudisszal — nem ismerte el a litván államot. Csípős szavakkal bírálták a magyar labdarúgás mai rendszerét Megalakult az SZDSZ sportszekciőja Elsőbbséget az iskolai sportnak és az olimpiai felkészülésnek Ankét formájában, szépszámú érdeklődő jelenlétében jelentette be megalakulását kedden a Szabad Demokraták Szövetségének sportszekciója. A párt zuglói kerületi székházában tartott gyűlésén ismertették elképzeléseiket a szekció alapítói: dr. Nádori László egyetemi tanár, dr. Török Ferenc, a Magyar Öttusa Szövetség elnöke, Csötö- nyi Sándor ökölvívó- és Farkas Zoltán kajak mesteredző, Ra- kusz Éva kajak világbajnoknő és Ch. Gáli András, az MTI Sportszerkesztőségének munkatársa. A közönség soraiban olyan ismert sportemberek foglaltak helyet, mint Sidó Ferenc sokszoros asztalitenisz világbajnok, Kamarás György, az egykori válogatott kosárlabdázó, Déri Dezső, a kiváló röplabdaedző, Brünyi Béla az MTK-VM labdarúgó csapatának szakosztályvezetője, Fehér Lajos a népszerű „Pacal” a szkander szövetség elnöke. Ott volt az érdeklődök között dr. Domonkos Anna, az OSH elnökhelyettese. Dr. Nádori László, a sportszekció elnöke ismertette a témakörrel kapcsolatos gondolatait, amelyet — s ezt hangsúlyozta — nem hivatalos SZDSZ sportkoncepcióként kell értelmezni, hanem úgy, mint „Nádori professzor magánvéleményét”. A TF egyetemi tanára szerint a magyar sport válságban van, sa jelenlegi átmeneti állapotban mindenképpen meg kell akadályozni, hogy összeomoljon, a meglévő értékeket — világszínvonalú sportolók, sikeres utánpótlás-nevelés, a létesítményhá- lózat, s a Testnevelési Főiskola tudományos kutatóbázisa — feltétlenül meg kell őrizni. A központi pénzeszközökből, azaz a költségvetésből azonban mindenre nem jut, az összegeket az iskolai és diáksportra, illetve az olimpiai felkészülésre kell összf tontosítani, más szóval a képze- etbeli gúla alapjára és csúcsára. A közbeeső „szelet” — általában az élsport, s a szabadidősport is — szponzorok segítségével, az önkormányzatok, a vállalatok, s az egyének pénzével kell, hogy fenntartsa önmagát. Szükség lenne a totóból befolyó óriási ösz- szegek legalább egy jelentős részének a sportba visszaáramolta- tására, ahogy az egész Európában történik. A megalkotandó sporttörvény pedig ne korlátokat állítson, hanem feltételeket és garanciákat biztosítson a sportolásra. Dr. Török Ferenc az „államosított sportot” — ahogy fogalmazott — teljes csődnek minősítette, amely 43 évi működés, illetve nem működés után ideje, hogy megszűnjön. Az öttusázók elnöke, aki Nádori professzorral együtt politikus is, hiszen mindketten indultak parlamenti választásokon — csípős szavakkal bírálta a magyar labdarúgás jelenlegi rendszerét. Amint mondta, az ország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a jelenlegi formában eltartsa a futballt. Elrettentő példaként említette, hogy egyetlen NB I-es csapat évi költségvetése átlagosan 40 millió forint, s ilyen csapatból 16 van... Ő is egyetértett Nádori professzorral abban, hogy a jövőben a prioritást, az elsőbbséget az iskolai sportnak és az olimpiai felkészülésnek kell élveznie, utóbbinak többek között azért is, mert a magyar fiatalságnak a jövőben is szüksége lesz olyan példaképekre, mint Damyi Tamás, vagy Egerszegi Krisztina. Önkormányzatokról — hátrányos helyzetben (Folytatás az 1. oldalról) lat, helyismeret szükséges, tehát átgondolt személycserét szabad csak végrehajtani, különben a mindennapi élet nagyon megsínyli a változásokat. Az önkormányzati koncepcióhoz véleményt fűző tanácsi dolgozók megerősítették ezeket a gondolatokat, hiszen nem látják biztosítottnak a jövőjüket a helyi választásokat követően. Nem tudni — fogalmazták meg —, a hatalomra kerülő pártok „szóba állnak-e” a jelenlegi gárda szakembereivel, meghallgatják-e a Parlamentben az önkormányzati szövetség javaslatait és véleményét, s egyáltalán június 8-a, a tanácsi ciklus lejárta után meghosz- szabbítják-e a jelenlegi apparátus mandátumát az önkormányzati — várhatóan őszi — választásokig. Élesen vetődtek fel ezek a kérdések, jelzi ezt két vélemény: "nem tudni, mit szólnának a jelenlegi szakapparátus széthullását elősegítő pártok, ha mondjuk a mostani választások második fordulójakor sztrájkolnának a tanácsok...!” Vagy: ”... úgy gondolják-e talán, hogy mandátumunk lejárta után a leendő, helyi önkormányzati választásokig társadalmi munkában kezdjük el saját temetésünket... ? Az önkormányzati koncepció vitájában — hátrányos helyzetben — megfogalmazott kérdések egyelőre megválasztolatlanok maradtak... Szilvás István GYORSLISTA (Nyereményjegyzék) Az 1990. március 26-án megtartott hatos lottó tárgynyereménysorsolásról, melyen a március havi lottószelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási utalvány (4.000 Ft) B Dacia 1310 TLX tip. személygépkocsira szóló utalvány C Trabant Lim. Spec. tip. személygépkocsira szóló utalvány D Szerencse-utalvány (30.000 Ft) E Vásárlási utalvány (10.000 Ft) F Vásárlási utalvány ( 7.000 Ft) G Vásárlási utalvány ( 5.000 Ft) A nyertes szelvényeket 1990. április 26-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság címére (1875. Budapest VB., MünnichF. u. 15.jeljuttatni. A hivatalos tárgynyereményjegyzék április 2-től megtekinthető az OTP-fiókokban, a totó-lottó kirendeltségekben és a Posta-hivatalokban. 5 090 363 E 5 116 489 E 5 142 615 F 5 155 678 F 5 168 741 G 5 181 804 G 5 194 867 G 5 207 930 G 5 220 993 G 5 234 056 G 5 247 119 G 5 260 182 E 5 273 245 G 5 299 371 E 5 364 686 D 5 390 812 G 5 430 001 E 5 443 064 F 5 456 127 F 5 469 190 F 5 482 253 D 5 508 379 G 5 547 568 G 5 599 820 G 5 612 883 G 5 639 009 D 5 652 072 D 5 665 135 F 5 678 198 F 5 756 576 E 5 769 639 G 5 782 702 F 5 795 765 F 5 834 954 E 5 861 080 D 5 874 143 G 5 887 206 D 5 939 458 F 5 978 647 F 10 759 705 F 10 772 768 F 10 785 831 G 10 798 894 E 10 825 020 E 10 838 083 G 10 851 146 G 10 877 272 G 10 903 398 D 10 916 461 G 10 929 524 G 10 942 587 G 10 968 713 G 10 981 776 G
