Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-31 / 76. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1990. március 31., szombat Tizenkét könyv, tíz intézeti kiadvány, 35 publikáció és 33 előadás — Új búza, lucerna és kenderfajta — Hasznosítható modell az ecsédi külfejtésen — Kompolti kutatók kapcsolata nyolc ország tizenhét intézetével Az élvonalban maradtak ... Hol tart most 1990-ben egy tudományos intézet, miként helyezkedik el a hazai és a nemzetközi mezőnyben, és hogy látják jövőjüket? Nos, rendkívül érdekes és önkritikus elemzést készítettek a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutató Intézetének vezetői helyzetükről, törekvéseikről. Felmérték, mit tettek az elmúlt négy esztendőben, mivel járultak hozzá a magyar tudomány eredményeinek gazdagításához, hol voltak és vannak buktatóik, nehézségeik. Volt-e kéjlak Budapesten? — Az akkori MSZMP fényemberei kit támogattak? — Igazodj el a szólamon: „Elvtársam, veled vagyok” — Végül is kinek a pénzén épült fel az egri villa? — A volt elnök: „Tíz fillért nem tudtak rámbizonyítani” — Kóbor malacok, virágzó csirkefarmok, de kinek? — Mitől fél a mostani téeszelnök? Ha akarom vemhes, ha akarom, nem vemhes. Fejes kontra Forgó, avagy Forgó kontra Fejes Mi az igazság a mátraderecskei téeszben? 111/3. Szerényebb összegből, mint mások Ha az értékelésnek időtartamát nézzük, az 1986-1989 közötti szakaszt foglalja magában. Egy olyan időszakot, amikor a magyar társadalom és gazdaság válsága fokról-fokra mélyült. Ilyen körülmények között is szorgalmas és kitartó munkával a kompolti kutatóknak sikerült az élvonalban maradniuk. A ma 260 fős kollektíva magva a harmincöt egyetemet és főiskolát végzett szakember, amelyek közül huszonhárom kutatói állásban van. Ennek a kutató létszámnak az egyharmada 1986 óta gyakorlatilag kicserélődött. Jelenleg négynek van tudományos fokozata, amely az idén várhatóan további két kandidátusi fokozattal bővül. 1991-ben pedig hárman készülnek disszertációjuk megvédésére. Figyelemreméltó az is, hogy az elmúlt négy esztendő munkája révén ma tizennyolc munkatárs rendelkezik nyelvvizsgával. Tehát közelebb került a nemzetközi szakirodalom közvetlen, gyors tanulmányozásához. De lássunk néhány konkrét eredményt is az elmúlt négy esztendő munkájából. Az intézetben tizenhét államilag elismert növényfajtát tartanak nyilván, amelyeket mind ott nemesítettek. Igen jelentős az idén januárban elismert Kompolti 3-as őszi búzafajta, amelyet dr. Bócsa Iván, Sarkadi Zsigmond és dr. Szalai György hozott létre. Ez az északmagyarországi tájba jól illeszthető, kedvező termékenységi! és sütőipari értékű fajta. Elismerésre méltó, hogy a kompoltiak megelőzve a szegedi és a marton- vásári kutatókat állították elő ezt a fajtát, sokkal szerényebb ösz- szegből, mint mások. Még 1987- ben állami elismerésre került a Szapko lucernafajta, amelyet dr. Bócsa Iván, Buglos János és a néhai Majkó Zoltán nemesített. Ennek elteijedése bíztató, hiszen tavaly létrehozták a békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezet, valamint Gyöngyösről a Gabona- és Malomipari Kft. közreműködésével a Szapko Korlátolt Felelősségű Társaságot, amely a vetőmag termelését és a lucemaliszt előállítását végzi. Tevékenységük nyomán ezer hektár vetésterülete van az országban ennek a fajtának, és a következő három esztendőben már 10-15 ezer hektárra szeretnék bővíteni. Két szabadalom 1989-ben államilag elismerték az intézet immár negyedik kenderfajtáját, a Fibriko-1, amely magas rosttartalmú. Kétségtelen manapság a kenderipar válságban van, mégis a jövőre alapozva bíznak ennek mielőbbi megváltozásában. Egyébként a Szapko lucernafajtát, valamint a fehéije előállítására irányuló eljárást szabadalomként is elfogadták, amely néhány társa mellett elsősorban dr. Bócsa Iván főosztályvezetőnek, a mezőgazda- sági tudomány doktorának érdeme. A nemesítés egyébként a söripar alapanyagául szolgáló tavaszi árpa előállítására is irányul, amelyből négy fajtajelölt vár állami elismerésre Kompokról. Jelentős eredményeket értek el dr. Krisztián József irányításával a talajvédelmi kutatásokban is. Mindenekelőtt a dombvidéken alkalmazható vetésforgók, művelési módok, meliorációs talajvédelmi módszerek kidolgozásával. Fontosak a tápanyaggazdálkodási kísérleteik is, amelyek különös tekintettel az ésszerű káli és újabban a foszfor műtrágyázásra irányulnak. Ez gazdaságossági kérdés is, hiszen a műtrágyák ára évről-évre emelkedik, nem mindegy tehát, menynyit és mennyiért használnak fel az üzemek. Gondot fordítanak a talajok mikrobiológiai vizsgálatára, amely környezetvédelmi okokból is fontos, hiszen a felszíni és az alatti vizek elszennyeződésével vannak összefüggésben. Példamutató, hogy Ecséden, az egykori külfejtéses bánya területén ma már jól hasznosítható modellt dolgoztak ki, az úgynevezett rekultivációs területek mezőgazdasági hasznosítására a szántóföldi növényektől a szőlőig, illetve gyümölcsösig. Meteorológiai adatrendszeren A táj és az úgynevezett mikro- gazdasági kutatásaikra tavaly osztályt hoztak létre. Dr. Tóth Sebestyén kandidátusnak sikerült olyan vizsgálati modellt kialakítania, amely a dombvidéken termelhető növényekre vonatkozik. Ez Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már magas szinten áll. A melioráció gazdaságossági hatásának feltárásában és mérésében ért el eredményeket dr. Fehér Alajos, intézeti igazgató. Molnár János- né irányításával jelentős sikert hoztak azok a kutatások, amelyek révén az új növényfajták becslési táblázatát készítették el. Együttműködve az Országos Meteorológiai Szolgálattal erre vonatkozóan kifejlesztették a speciális adatrendszeren alapuló modellt, amely matematikai, statisztikai feltételeken nyugszik. Az említettek alapján csak néhány fontos dolgot emeltünk ki a kompolti kutatók elmúlt négy évi munkájából, de ennél sokkal többet tettek. Aktivitásukat bizonyítja, hogy az említett időszakban tizenkét szakkönyv szerzői, illetve társszerzői voltak, tíz intézeti kiadványt készítettek, harmincöt publikációjuk jelent meg különböző folyóiratokban, és harminchárom előadást tartottak. Jelenleg nyolc ország tizenhét intézetével vannak kapcsolatban, amelyek zöme európai, de van közöttük amerikai is. Tanszék, tájgazdálkodásra Munkájuk eközben nem volt problémamentes a bérezésben, a műszerpark elöregedése, a fejlesztési források abszolút szűkössége miatt. Ilyen körülmények között is a jövőre gondolnak, és bizonyosak abban, hogy az új kormánynak nagyobb figyelmet kell fordítania a tudományos kutatók megbecsülésére, az intézetek zavartalanabb működésére. Fontosnak tartják, hogy az intézet speciális adottságai alapján a jövőben meghatározó szerepet játsszon az északalföldi és az észak-magyarországi hegy-, illetve dombvidéki területeken, az adottságok kutatásában, a fejlesztési elképzelések kidolgozásában. Kezdeményezik, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel közösen a ’90-es években Tájgazdálkodási tanszéket hozzanak létre Kompolt- tal. Ez a speciális oktatást, képzést segítené elő. Az említett feladatokat széleskörű hazai és nemzetközi együttműködésben szeretnék végezni. Erre a már meglévő, illetve az alakuló kapcsolataik jelentik az indulás garanciáját. Mentusz Károly Ugye megértik, meglehetősen szkeptikus voltam mikor Forgó Jánossal szemben leültem a fotelba. Oly sok „rosszat” hallottam már róla, hogy szinte meggyőztek engem is a terhelő bizonyítékok. Az az ember, akivel találkoztam, szószerint „összetört”. — Szerencsésebb lett volna, ha később keres meg. Sokkal inkább bizonyítani tudtam volna igazamat — mondja. — Nézze, nekem jól fizető munkám van, a leleszi tsz-nél. Ugye, önkéntelenül adódik a kérdés: „Miért verem itt magam” egyáltalán miért akarok visszakerülni a derecskéi tsz elnöki székébe. Nos, erről any- nyit: én itt elkezdtem valamit, nem kis nyereséget hozott a gazdaságnak. Tény, hogy megkerestem Fejes Józsefet: szeretnék újból az elnöki székbe ülni. Igaz az is, hogy nem kevesebb, mint 30 milliós üzletet hozok ennek a szövetkezetnek. Arról viszont szó sincs, hogy a jelenlegi kenyéradómtól venném el ezt. Én azt hiszem, Zám Ferenc, a derecskéi tanács elnöke igazolni tud engem. Az ő jelenlétében háromszor beszélgettem Fejessel, aki mindháromszor azt mondta: nem kívánja, hogy a februári zárszámadáskor titkos szavazással elnököt is válasszanak. Az igazság az, hogy a tsz-tagoknak fogalmuk sincs miért kellett nekem 1984-ben eljönnöm. Nézze, az MSZMP már egy döglött oroszlán, nem volna becsületes dolog, ha most kezdeném el rugdosni. Volt egy összetűzésem az MSZMP akkori megyei gazdaságpolitikai titkárával és a mező- gazdasági osztály vezetőjével. Ok indították el ellenem a különböző vizsgálatokat. Nem tagadom, igencsak padlóra kerültem. Nem tudtam mást tenni, minthogy felkerestem dr. Patkó Benjámint, az akkori megyei főügyészt, s föltegyem neki a kérdést: „El tudja-e érni az MSZMP megyei bizottsága, hogy engem börtönbe juttasson úgy, hogy tíz fillért is rám tudjon bizonyítani, amit elvettem a tsz-től? Azt mondta: igen.” Ekkor mondtam le elnöki tisztségemről, ám az tény, hogy kértem, kerüljön közgyűlés elé a téma. Ezt az akkori pártvezetés egyszerűen megakadályozta. Nem akarom magam mártírként feltüntetni, de azt hiszem, mind a mai napig jogom van hozzá: érvényre juttassam igazam. Ha úgy tetszik, tisztán akarok a tagság elé állni, rehabilitációt követelek. De ez csak az egyik oldal. Lehet, hogy nem hiszik el nekem, de igenis érdekel a termelőszövetkezet további sorsa. Sajnos olyan időket élünk, hogyha valaki a közösség érdekéről beszél, már eleve gyanús. Ha önnek van két kilónyi terhelő bizonyítéka ellenem, nos, akkor én húsz kilónyi irattal tudom mindet cáfolni. A lényeg az: egyetlen egy bűncselekményt nem tudott az ügyészség rám bizonyítani. Végül az én úgynevezett felmondásomról csak any- nyit: egyszerűen közölték velem, pontosabban bejelentették, hogy fölmondtám. Utolsó kérdésem mindössze az: 1990-ben meg lehet-e hurcolni ártatlanul egy embert? Epilógus Ez a téma nem volt hálás az újságírónak. Nem „villoghatott” látványos véleménynyilvánításával. Csak a szigorú tényekre támaszkodhatott. Arról, hogy ki lesz a mátraderecskei Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke, a tagság titkos szavazással dönt majd. Am ugye, az olvasó is egyetért azzal, amelyet a tsz egyik tagja mondott: itt most káosz van... Mikes Márta Hivatásosak mellett amatőröket is tömörít Természetfotósok szövetsége alakult Legalább harminc megfelelő színvonalú képet! Megalakult Szegeden a Ma- mai tömörülés célja, hogy olyan nek mindazok, akik elfogadják gyár Természetfotósok Szövet- közösséget hozzon létre, amely sége, amely azokat a hivatásos és sajátos eszközeivel hozzájárul a amatőr alkotókat tömöríti, akik hazai természet- és kömyezetvé- a természetfotózással magas delem eredményesebb munkájá- színvonalon foglalkoznak. A 13 hoz. A „Naturart” elnevezésű alapítótag által létrehozott szak- országos szövetség tagjai lehet- (MTI) alapszabályukat, és legalább harminc olyan fotót mutatnak be, amelyet a tagok megfelelő színvonalúnak ítélnek. Az Országos Választási Bizottság közleménye Az Országos Választási Bizottság a sajtóban megjelent, esetenként ellentmondó közlemények, vélemények, értékelések kapcsán a következőket hozza nyilvánosságra: Ismételten köszönetét mond a választási szervek, valamint az azokat segítő munkacsoportok lelkiismeretes és a határidőket betartó munkájáért. A rendelkezésre álló adatok szerint a különböző választási szervekben részt vevő pártok együttműködése korrekt volt. Az első forduló törvényességét meggyőzően bizonyítja, hogy a benyújtott jogorvoslatok száma elenyésző. Az Országos Választási Bizottság, egyeztetve a számítógépes adatszolgáltatás adatait a hivatalos választási jegyzőkönyvek adataival, megállapította, hogy a gépi adatok és a jegyzőkönyvek adatai között az eredményeket befolyósoló érdemi eltérés nincs. (MTI) Honfoglaláskor! sírleletek Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban Karos, az észak-magyarországi Bodrogközben lévő község neve éppen egy évszázada vonult be a régészettudományba, gazdag honfoglaláskori leletei alapján. A múlt század végén, majd 1936-ban mezőgazdasági munkák közben kerültek először felszínre itt ezeréves emlékek. A második világháború előtt feltárt temetőben 13 sírt bontottak ki, ezekből mindössze egy sír leleteit őrzi a Magyar Nemzeti Múzeum. 1986-ban ismét fegyvereket, övdíszeket, ezüstpénzeket találtak a földmunkások. Az azóta folyamatos ásatások két újabb temető létére derítettek fényt. A Budapesti Történeti MúzeVezéri szabivá a karosi II. temetőből umban az 1986-ban és 1988-ban feltárt II. és III.számú temető leleteit mutatja be a Honfoglalás- kori vezéri sírok Karoson című kiállítás. A ritka szép és gazdag anyagot április 2-ig láthatja a főváros közönsége, ezután Miskolcon mutatják be állandó kiállításon. A száz éve feltárt Karos I.te- metőtől mindössze 200 méterre találták a Karos II. temetőt, amelyben 73 sírt tártak fel, az utóbbitól 400 méterre lévő Karos IH.temetőben pedig 19 sír leleteit sikerült ez ideig kiásni. E temetkezési helyeken sok olyan tárgyat — ruhadíszt, ékszert, lószerszámot, edényt — hoztak felszínre az ásatások, amelyek még a honfoglalás előtt készültek, és más honfoglaláskori sírokból még nem kerültek elő. Ezért feltételezhető, hogy a halottak egy része még Etelközben született, s részese volt a honfoglalásnak, a kalandozásoknak. A kiállítás nem a honfoglaláskori magyarokról szól, hanem a X.századi társadalom egy sajátos csoportjáról, valamelyik törzsfő vagy fejedelem katonai kíséretéről. Karoson a leggazdagabb honfoglaláskori leletegyüttes került felszínre. Fegyveres férfiak pompás arany-ezüst díszítésű viseletdarabja, fegyverek, nyergek, kengyelek, lószerszámok. Ritkaságnak számítanak a hatalmi jelvényként viselt, művészi színvonalú szablyák. A honfoglaló magyarságra jellemző tarsolylemezekből mind ez idáig 26-ot tart nyilván a kutatás. Karoson egy dísztelen és egy pompás vésett, ezüstözött arany tarsolylemezt őrzött meg a föld mélye. Mindkettőt vezéri sírokban találták, csakúgy, mint az eredeti elhelyezési állapotban lévő, napszimbólumokkal díszített íjtegezeket. Az elhúnyt harcos mellé a lovát is eltemették. A paripát pányvával megfojtották, majd úgy nyúzták le a bőrét, hogy benne maradt a koponya és a négy lábszárcsont. Ezt a halott lábához tették a nyereggel, kantárral együtt. A karosi női viselet — a sírleletek tanúsága szerint — nemesfémben szerényebb volt, mint az ország más vidékein. Az előkelők ingükön rombusz alakú ezüst díszeket, karpereceket, gyűrűket viseltek, csizmájuk fejét ezüst szegecsekkel verették ki. Legszebb ékszereik a bőrszalaggal, ezüst rozettával ékes hajfonatko- rongok voltak. A karosi ásatásokat a miskolci Controlflex kft finanszírozza. Az ő anyagi segítségükkel az idén tovább folytatódik a kutatás, a feltárás. (MTI)
