Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-31 / 76. szám
NÉPÚJSÁG, 1990. március 31., szombat 5. Kinek jó ez? Szurdokparti briliánsok Több napon át lehetett olvasni egy hirdetést a Népújságban: jó kereseti lehetőséggel felvesznek embereket egy gyémántcsiszoló és ékszerkészi'tő kft-be. A cím helyett azonban csak a postafiók száma jtfKßk^ volt olvasható. Sk Hogy mégis miért éppen dr. Semegi Gyulát, a Gyöngyszöv Áfész elnökhelyettesét kerestem meg, annak egyszerű az oka. Ő a kereskedelmi főosztály vezetője is, és mivel az áfész is tagja a kft- nek, a közös vállalkozás létrejöttében ő bábáskodott eleitől fogva. Hogyan is kezdődött? — Már tavaly januárban külföldi partnereket kerestünk a Szurdokparton épült úgynevezett exportraktárunk hasznosítására. Megkeresett bennünket egy svéd sörgyár, de a Coca-Cola is, és még japán érdeklődés is volt irántunk. Végül a Magyar Kereskedelmi és Hitelbank révén egy nagyon tőkeerős nemzetközi céggel kerültünk kapcsolatba. Ez volt tavaly novemberben. Tárgyalást tárgyalás követett. Végül a szerződést az idén február 13-án írtuk alá a Nemzetközi Gyémánt Kft. megalapításáról, amihez kapcsolódik egy Gyémánt Kft is. Az egyik termel, a másik értékesít. — Milyen részesedéssel vesz részt a Gyöngyszöv a kft-ben? — Tizenöt százalékkal. Úgynevezett apportként az épületet „vittük be” a kft-be. — Milyen pénznemben történik az elszámolás? — Dollárban. Mi azonban egyelőre forintban kapjuk meg a részünket, de nem titkolt szándékunk, hogy mi is dollárban részesüljünk. Ennek a lehetősége a pénzügyi rendelkezésektől függ. Annyit még megtudtam nagy- nehezen, hogy a nemzetközi cégnek a központja Tel-Aviv. A gyöngyösi üzem vámszabad terület lesz. Az engedélyezésére bizton számítanak a kft. tagjai. A dolgozók toborzása a hirdetéssel megkezdődött. De az épület átalakítása is folyik. Ennek a költségeit csak tízmillió forintokban lehet számolni. Eddig hatszázan jelentkeztek az új céghez. — Nehezen képzelhető el, hogy mondjuk a tegnapi izzás dolgozóból holnapra gyémánt- csiszoló lesz — jegyeztem meg. — Persze, ez nem megy egyik napról a másikra. A kiválasztásnál szigorú feltételeknek kell megfelelni. Utána következik a betanítás, amit nagy gyakorlattal rendelkező külföldi szakemberek végeznek. Az első tanítványokból lesznek aztán az új tanítómesterek. Az irányítást végző személyek szintén máshonnan jönnek Gyöngyösre. Egy részük már itt van. — Hogyan oldják meg az ő lakásgondjukat?-Ez nem a mi szövetkezetünk feladata, mint semmi egyéb sem, ami a kft-re tartozik. Annyit tudunk, hogy lakásokat akarnak építeni, ideiglenesen pedig elszállásolják őket. A munkások gyöngyösiek és a környékbeliek lesznek. Nekik lakásról ezért nem kell gondoskodni. — Anyagilag mit vár a Gyöngyszöv ettől a vállalkozástól? — Az eddigieknél több jövedelmet. Az idén a második félévtől várhatóan elkezdődik a termelés és az értékesítés is. Jövőre tehát már a nyereségből részesedhetünk. Az ékszereket a nemzetközi hálózatán keresztül értékesíti a kft, de itthon is lesznek boltjai. Többek között az üzem területén is. Azt is lehetővé akaija tenni a kft, hogy szervezett csoportok az üzemet működés közben meglátogathassák. Ennek következtében az idegen- forgalom növekedni fog a városban. Kedvem van eljátszani a gon(Fotó: Vibók Róbert) dolattal, ezentúl Amszterdam után Gyöngyösre jönnek majd azok a kíváncsiskodók, akik látni szeretnék, hogy a nyers gyémántból hogyan lesz briliáns. Hát nem nagyszerű? El ne felejtsem: ennek a kft- nek a működése arra is jó alkalmat kínál, hogy tanulhassunk a Mátraalján üzemet szervezni és működtetni úgy, hogy annak haszna a tágabb körre is kisugá- rozzék. Maradt még egy kérdés. Miért éppen Gyöngyöst találták alkalmasnak a nemzetközi vállalkozás színhelyének azok, akik ebben dönthettek? A választ így mondták: mert a magyar munkás erényei...! Majd hozzátették: A magyar munkás munkaerejének a bére...! További faggatózás után sejtetni engedték, hogy a nemzetközi cég vezetőjét mintha személyes szálak is kapcsolnák a Kárpát-medencéhez... De ezt nem illik firtatni. Mert azt is meg kell tanulnunk még, hogy az üzletnek a „privát szférához” semmi köze nincs. Ugyanis az üzlet egyetlen igaz célja a nyereség. A többi...? Ennek a függvénye. G. Molnár Ferenc A lyukas kétfilléres Lehet, hogy jelen írásom most annyit sem ér, mint a címben feltüntetett pénzérték, mert ötfilléres társával már rég kivonták a forgalomból, pedig jelenleg is törvényes fizetőeszköz. Most viszont szenzációs a hír: április elsejével új köntösben feltámadnak — Magyar Köztársaság felirattal— elfelejtett poraikból a 10, a 20, az 50 filléresek társaságában. Az újveretű fizetőeszközöket mindenki köteles elfogadni. Később, ahogy a pénzverde bírja szusszal, energiával erre a sorsra jut a többi is, akár lesz új címere, akár nem arra az időre az országnak. Érdekes módon a sajtó — szokásától eltérően — most nem reagált a hírre. A rádió és a tévé is csak igen szűkszavúan számolt be a készülő eseményről. Az is igaz: a választási csatározásokban, az ünnepi készülődésben mindenkinek, így a „tollforgatók- nak” is kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy a lyukas kétfilléresekkel foglalkozzanak. Jómagam is elszaladtam volna mellette, ha a tévé riporterének arcát nem láttam volna elsomolyodni. Ki tudja, milyen kesernyés humor, emlékezés villanhatott át gondolatain? A múlt, a jelen, vagy a jövő? Jól emlékszem én is a forint bevezetésére, amikor egyik napról a másikra kibuktatta a piacokról, az üzletekből a millió, billió, trillió, alul és felülbélyegzett pengőket, amelyeket olyan mennyiségben fújt a szél az utcákon, mintha röplapokkal terítették volna be a várost a repülőgépek. Mi, gyerekek persze élveztük a dolgot, hasznát vettük, mert még sárkányt is gyártottunk belőle. Jó papíranyag volt, fogta a kovászos-csiriz, kitűnően állta a szélrohamokat az egri Nagyréten. 5 hogy milyen értéke volt az új pénznek, a fillérnek, a forintnak? Két darab „lyukasért” már zsemlét vagy kiflit is lehetett vásárolni, a boltosnál pedig egyért egy adag „medvecukrot”, azt a fekete színű, melaszkos, hosszúkás édességfélét. Őrzök is odahaza ma is a „lyukasból” spárgára fűzve vagy húsz darabot. Ott csüng az előszobában a gyerekek okítására. Le is töröltem róla a port a hír hallatán, miközben azon töprengtem: mivé lett, mivé vált jó negyven év után a forintunk? Ma már sokan átkozzák, bajaink egyik forrásának, okának tartják. Pedig pénzből van rengeteg. Préseli kifelé a növekvő infláció. Mások mégis kevésnek tartják, ha az üzletek, a piacok árait nézik és belepillantanak saját pénztárcájukba. S mi lesz vele a jövőben? Megbukik mint az elődje, vagy mint az egypártrendszer emlékét teszik hűvösre? Már nemcsak ötszázas, de ezer forintos bankónk is van. Készülődik az ötezer forintos és tervbe vették a tízezres nyomását is. Akkor meg mi a csodának van szükség ezekre a kicsinyke, picurka karikákra? Ez a kérdés sok feltételezésre, variálásra késztetheti az egyszerű, a pénzügyekhez keveset értő halandót. Például lehet áprilisi tréfának is venni, mert ekkor jelenik meg. Az is lehetséges ebben a zűrzavarban, hogy a vásárlók bosszantására szánták. Nem hiszem, — de lelki szemeim előtt már látom, amint a boltokban „hülyére” maceráljuk majd egymást a pénztárosokkal. Elvégre kötelességünk lesz mindkettőnknek elfogadni az érméket. Számolhatja ő is, meg én is az aprókat a mögöttem álló, türelmetlenül kígyózó sorok pukkasztására. Biztos, hogy muris lesz a helyzet, krimi téma, amikor az egyébként is pattanásig feszült, ideges emberek kezdő szóváltás után egymás fején verik majd szét a bevásárlókosarakat, tojásokat, sörös- és borosüvegeket. Az is elképzelhető persze,hogy ez az intézkedés az első lépcső a konvertibilis forint bevezetéséhez. Itt már azért a filléreknek is súlyuk lehet. De az is lehetséges, hogy redukálni, fékezni, átértékelni akarják a pattogó számsorokat, mert ha ebben az ütemben haladunk tovább, hoznak forgalomba újabb nagyértékű bankjegyeket, végül lepedőnagyságú papírok kellenek a nullák leírásához. Saját negyvenéves világcsúcsunkat javítanánk ezzel. Mert ha redukálnánk a forintot egy a tíz arányhoz, akkor is értelme lenne a két és ötfilléreseknek. Ám ez sem biztos, mert akkor egyfilléreseket is veretni illene... Nagy a gyanúm, s nem is állok vele teljesen egyedül, hogy az éremgyűjtők, a numizmatikusok érdekéről van először is szó, ők léptek közbe. Aki ismeri ezt a „sportot”, jól tudja, a teljes sorozathoz a legkisebb névértékű érmére is szükség van. A piacon ez a kelendőbb, az értékesebb. Külföldön még inkább. Biztos, hogy nemcsak az egyéni eladók — tilos is —, de az állam is hasznot láthatna belőle. Csupán érzék kell hozzá. S amikor majd az új címer is elfogadásra kerül, minden ismétlődhet elölről... Ezzel viszont bebizonyíthatjuk ország-világ előtt, minden ellenkező állítás ellenére: forintért — lyukas kétfilléresért — is adnak értékes valutákat nyugaton! Fazekas István A húsellátás ellenőrzésének tapasztalatai At vagyunk verve... Több megye húsellátását, a bolti húsbontást és a vásárlási körülményeket vizsgálták a közelmúltban a kereskedelmi és piaci felügyelőségek. Az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a hentesüzletekben észlelt minőségi hibák gyakran az ipari megmunkálás hiányosságaira vezethetők vissza. A húsipari üzemek sokszor a szabvány előírásainak nem megfelelő minőségű árut szállítanak az üzletekbe. A boltvezetők félnek A boltvezetők azonban nem élnek minőségi kifogással, mert attól tartanak, hogy akkor a jövőben a szállítók nem teljesítik megrendeléseiket. Az áruátvétel így változatlanul a mennyiségi átvételre korlátozódik. Az ipar szabálytalanságait viszont a kereskedelem — szintén szabálytalanul — nem megfelelő húsbontással a fogyasztók megkárosításával ellensúlyozza. A szabványtól eltérő bolti bontást a vizsgált üzletek 43 százalékában tapasztalták az ellenőrök. A leggyakoribb, hogy az olcsóbb húsrészeket a drágábbakkal együtt adják el. Noha jogszabály tiltja a tőkehúsok előre ledarálását, ezt a vizsgálatok tapasztalatai szerint az üzletek mintegy 20 százalékában nem tartják be. így a szabálytalan húsbontással nyert különböző nyesedékhúsokat drágábban árusítják. A mostani ellenőrzés alkalmával — amelyet 469 hálózati egységnél végeztek — a kereskedelmi felügyelőségek 234 kereskedőt vontak felelősségre, egy esetben kezdeményeztek büntető eljárást, 17 dolgozót figyelmeztettek, s 4 alkalommal fegyelmi eljárást indítványoztak. Bírságot 211 esetben, összesen 616 ezer forint értékben szabtak ki. Az ellenőrzés tapasztalatai alapján az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség javasolja, hogy a területileg illetékes állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomások a szállítóknál fokozottan vizsgálják a hús és húskészítmények minőségét. Általában a kárunkra... Ez a probléma Heves megyében ugyancsak gondot okoz. S ezt hűen bizonyítja a Heves megyei tanács kereskedelmi osztálya kereskedelmi -és piacfelügyelőségének vizsgálata is, amely a közelmúlt tapasztalatait taglalja. Ebből megtudhatjuk, hogy a bolti húsbontás szakszerűsége és főleg szabályossága igencsak romlott az elmúlt évekhez képest. Ez — állapítja meg az anyag — összefügg a szakmunkásképzés színvonalával, másrészt a húsértékesítés jövedelmezőségével. A vizsgált egységek közel 90 százalékában végeztek próbavásárlást, melyek közül 38 százalékot tett ki a szabálytalan húsbontás és értékesítés. Meg kell jegyezni, hogy az állami szektorú egységekben ugrásszerűen nőtt a vétségek száma, míg a szövetkezeti egységekben ez az eddigi szinten maradt. És most nézzük, milyen formában sértik meg az előírásokat, hátha a vásárlóknak ez némi eligazodást nyújthat. A leggyakoribb „átverések” tehát a következők: a sertés mellsőcsülköt bütyökcsonttal együtt értékesítik, a dagadót porcogóval együtt árulják, a marharostélyosról pedig nem vágják le az úgynevezett „grót”-csontot. Sokszor a hátsó csülköt az előírtnál nagyobb szögben választják le a combról, vagy egy másik példa, hogy a hosszú karaj egy részét a rövidkarajhoz bontják. A próbavásárlások során az esetek 58 százalékában számoltak rosszul, s ebből a vásárlók kárára 46, javukra pedig 12 százalékos arányban. Szemügyre vették azt is, hogy az egységek túlnyomó többségében csoportos ártájékoztatást alkalmaznak, ezek viszont hiányosak. Javasolták, hogy inkább az egyedi ártájékoztatást vezessék be. Szűzpecsenye nélkül A vizsgálatból az is kiderül, hogy például a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat a félsertéseket szűzpecsenye nélkül szállította. Az ellenőrök azt is kirívó szabálytalanságnak minősítették — és ez sajnos gyakorlat is — hogy az ebből kinyert rövidkaraj áráról a vásárlókat egy egység sem tájékoztatta. A próbavásárlások alkalmával mintegy 40 százalékos arányban volt kifogásolható az áralkalmazás. Ennek fő oka az előbb említett „szűzpecsenye nélküli rövidkaraj” értékesítése, továbbá az, hogy a mai napig igen gyakori az, hogy a füstölt kenyérszalonnát csemegeszalonnaként értékesítik a kereskedők. (havas) MŰSORNAPTÁR 1990. ÁPRILIS < Al I 4 sMp I i\ SZÍNHÁZ VLEGEI3 GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ HÁZISZÍNPADA 2. hétfő 19.00 A salemi boszorkányok Madách 12. csütörtök 19.00 Bűnhődés 5. csütörtök 19.00 La Mancha lovagja Déryné 18.szerda 19.00 Bűnhődés 6. péntek 19.00 La Mancha lovagja Gárdonyi 19. csütörtök 19.30 Bűnhődés 7. szombat 19.00 La Mancha lovagja Illyés 21. szombat 20.00 Komámasszony, hol a stukker? 9. hétfő 19.00 La Mancha lovagja Bródy 23. hétfő 19.00 Komámasszony, hol a stukker? 10. kedd 19.00 Úrhatnám polgár Bérletszünet 24. kedd 19.00 Torpedó bácsi meséi 11. szerda 19.00 A salemi boszorkányok Bérletszünet 25. szerda 19.00 Torpedó bácsi meséi 12. csütörtök 19.00 A salemi boszorkányok Bérletszünet 26. csütörtök 19.00 Torpedó bácsi meséi 17.kedd 19.00 La Mancha lovagja Remenyik Gárdonyi Géza Színház Harlekin Bábszínháza 18. szerda 17.00 Úrhatnám polgár József Attila 19. csütörtök 16.00 és 19.30 Úrhatnám polgár Arany János Vörösmarty 1. vasárnap 10.00 Mese a két kis borzról 20. péntek 19.00 La Mancha lovagja Latinovits 21. szombat 17.00 A salemi boszorkányok Bérletszünet 24.kedd 19.00 A salemi boszorkányok Radnóti 3. kedd 10.00 Mese a két kis borzról 25. szerda 19.00 A salemi boszorkányok Katona József 26. csütörtök 19.00 A salemi boszorkányok Dobó 22. vasárnap 10.00 A Vologdai Bábszínház vendégjátéka Buluskina: Az elveszett dalocska 27. péntek 15.00 és 19.00 Csókos asszony Bérletszünet 28. szombat 19.00 La Mancha lovagja Hevesi 22.vasárnap 14.00 A Vologdai Bábszínház vendégjátéka Samuil Marsek: Macskalak 30. héttő 19.00 La Mancha lovagja Móricz JEGYEK A BÉRLETES ELŐADÁSOKRA IS VÁLTHATÓK. A SZÍNHÁZ A MŰSORVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJA! Jegyek válthatók a színház jegypénztárában 14—19 óráig. (Lenin tér 11. Tel.: 36-10-026), valamint a közönségszervező irodában 9—16 óráig (Széchenyi u. 5. Tel.: 36-12-660).
