Heves Megyei Népújság, 1990. március (41. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-03 / 53. szám

HEVES MEGYEI IXL. évfolyam, 53. szám ÁRA: 1990. március 3., szombat 5,30 FORINT FERENCI JÓZSEF ÁLLÍTÓLAGOS LESZÁRMAZOTTJÁTÓL A SZEXFILMESEKIG Sokan úgy érzik, ha végképp nincs már mit tenni, akkor az orvoshoz, újsághoz, netán a rendőrséghez fordulnak... (4. oldal) Ml IS A KORUNK GYERMEKEI VAGYUNK A tamaleleszi plébános: „én meg tudok bocsátani Farkas Vladimírnak is, ha a könnyei őszinték.” (4. oldal) IN MEMÓRIÁM USZODA ...a medencének semmi baja sem volt, csupán a tetőtartó elemek korrodálódtak. (10. oldal) BELEPES - NEM CSAK IDEZESRE Ismerkedés a fegyverekkel, a fogdával... (16. oldal) Plenáris ülés március 14-én Határozatképtelen lett az Országgyűlés Rádióállás a Parlamentben — ahonnan kevés igazán jó hírt röpít­hettek ezekben a napokban az éterbe (Fotó: Perl Márton) Önkritikát gyakorolt Egerben a városi ta­nács és az IKLV — A kiszolgáltatott szol­gáltatók nem szolgalelkűek Azért vagyunk itt, hogy megegyezzünk Kár, hogy a címben szereplő mondat akkor hangzott el, amikor egy, az egri városi tanács által elhamarkodott döntés nyomán a kisiparosok és a lakossági szolgáltatásokkal fog­lalkozó szövetkezetek képviselői már nem tehettek mást, csak kétségbeesetten tiltakozhattak a méltánytalan intézke­dés ellen. Pénteken reggel folytatta munkáját az Országgyűlés feb­ruárban megkezdődött üléssza­ka. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy Tallóssy Fri­gyes írásban is benyújtotta le­mondását képviselői mandátu­máról. Ezt a Parlament tudomá­sul vette. A plénum ezt követően Sztra- pák Ferenc (Bács-Kiskun m., 5. vk.) önálló indítványát tűzte na­pirendjére. A képviselő az Or­szággyűlés társadalombiztosítá­si, terv- és költségvetési, vala­mint szociális és egészségügyi bi­zottságának együttes állásfogla­lásával megtámogatva szüksé­gesnek tartotta a nyugdíjak, a családi pótlék, a gyermekgondo­zási segély, a gyermekgondozási díj összegének további emelését. Sztrapák Ferenc felhívta a tör­vényhozás figyelmét arra, hogy az idei infláció az előzetesen kal­kulált 15 százalékot jelentősen meghaladja, ami hovatovább rendkívüli terheket ró a nyugdíj­ból, nyugellátásból élőkre, illet­ve a gyermeküket nevelő szülők­re. A képviselő megrázó példá­kat sorolva bizonyította, hogy az áremelkedések immár a kis­nyugdíjasok puszta megélheté­sét is veszélyeztetik. Békési László pénzügymi­niszter drámai hangon reagált a képviselői indítványra, hangsú­lyozva: szíve és kormánya leg­jobb szándékai szerint egyetértő választ adna a felvetésre; azt, hogy vállalják, és meg tudják te­remteni a fedezetét. Ezt azonban Nyugdíj­minimum: 4300 forint A létminimum alatti el­látásokat — nyugdíjakat, gyermektámogatásokat — március I-jétől emeljék a létminimum szintjére, 4300 forintra. Ehhez 280 — 300 millió forint szüksé­ges, s ez még nem borítja fel az egyensúlyt — javasolta Békési László pénzügymi­niszter a képviselői indít­ványra. Ä pénzügyminiszter által ismertetett határozatot 227 igen, 3 nem, 7 tartózkodó szavazattal elfogadta a Par­lament. nem teheti meg. A miniszter a to­vábbiakban a terheket elemezve kifejtette: a családi pótléknál és a gyermekellátási formáknál indít­ványozott 300 — 400 forintos azonnali növelés, illetve a nyug­díjak minimálisan 5200forintra emelése 28 — 29 milliárd forint terhet jelentene. Később váratlanul a kormány elnöke kért rendkívüli szünetet, hogy összeülhessen a Miniszter- tanács. Ezután Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) terjesz­tett elő határozati javaslatot a Szovjetunióba jóvátételi munká­ra elhurcolt, valamint a szovjet bíróságok által elítélt és időköz­Hogy miként jellemezhető a parlamenti ciklus utolsó munka­napja? Nem egyszerű erre a kér­désre válaszolni, mert a levegő­ben benne van még az előző nap drámai feszültsége, amely keve­redik egyfajta emelkedett han­gulattal. Mégiscsak lezárul egy történelmi korszak, amely az évi négyszer ülésező, „csendes” Or­szággyűlésből mára igazi, vitat­kozó szellemű Parlamentet for­mált. Nehéz lenne belepillantani a képviselők gondolataiba, meg­fogni jelenlegi lelkivilágukat, ér­zéseik hőfokát, amely betölti a nagy T. Házat. Ami pedig a külsőségeket ille­ti: az amúgy is foghíjas széksorok között tegnap reggelre végleg üre­sen maradt egy képviselői hely. Tallósy Frigyes, megvíva csatá­ját, távozott az ülésteremből. Előtte azonban röpke monda­tokkal válaszolt az újságíró kér­déseire. — Olyan képviselőnek tartot­tam magam, aki a megbízatásá­nak utolsó percéig tisztességgel és becsülettel kíván helytállni, és a választók, az ország lakosságá­nak érdekeit képviseli. Ezúttal én ebben nem maradhattam talpon, így nem maradt más hátra, minta visszavonulás. A tanácskozás szünetében olyan félreérthetetlen nyomás zúdult rám a javaslat visz- szavonására, hogy azt nem tud­tam elviselni az igazságérzetem­mel: mintha azt sugallták volna, hogy ezen áll vagy bukik a kor­mány sorsa. ben bűncselekmény hiányában rehabilitált magyar állampolgá­rok sérelmeinek orvoslására. A Parlament — a jogi bizottság ja­vaslatára — úgy döntött, hogy az indítványt március 14-i üléssza­kán tűzi napirendre. Ezt követően az Országgyűlés határozatot hozott a pornográfia és szennyirodalom nyilvános ter­jesztésének tilalmáról. A Parlament módosította a költségvetési törvényt, Pregun Istvánnak (Szabolcs-Szatmár- Bereg m., 1. vk.) az egyházi isko­lák állami támogatására vonat­kozó interpellációjának megfe­lelően. A törvényjavaslat elfoga­dása előtt Békési László indokol­ta azt. Elfogadta az Országgyűlés a jogi bizottság jelentését, Fiiló Pálnak és Nagyiványi András­nak a lakcímbejelentéssel kap­csolatos interpellációjáról. Ugyancsak elfogadták a mező- gazdasági bizottság jelentését Kovács András (Heves m., 10. vk.) interpellációjáról, amely a hazai cukorrépa jugoszláviai.fel­dolgozásával foglalkozott. Ezután Raffay Ernő ismertet­te a Bokor . Imre Kiskirályok mundérban című könyvében le­írt jelentősebb tények valóság- tartalmának vizsgálatáról szóló honvédelmi vizsgálóbizottsági jelentést. Az elmondottakra Kárpáti Ferenc honvédelmi mi­niszter reagált. A Parlament el­fogadta a bizottság jelentését Ki­rály F<?renc(Jász-Nagykun-Szol- nok m., 5. vk.) képviselő idevágó interpellációja tárgyában. Már a kora reggeli órákban a Parlamentben volt az előterjesz­tés másik támogatója, Morvay László, aki a vitában elállt a kez­deményezéstől, a kamatadó- megszüntetésétől . — Most, hogy aludt egyet az eseményekre, miként ítéli meg a történteket? — Tallósy Frigyes sajnálatos módon túlment azon a határon, ami most, három héttel a mandá­tumunk vége előtt logikus vagy célszerű volt. őszintén sajnálom a lemondását, mert egy hiteles, új színt jelentett napjaink parla­menti életében. De a becsület úgy kívánta, hogy azok után, amit végigharcolt, ezt kellett ten­nie..: Én tárgyalni akartam a kor­mánnyal, s felmértem magam­ban ebben a gyorsuló időben, hogy mihez vezetne, ha a kor­mány lemondana, ennek a lehe­tősége ezúttal megvolt. Ezt nem lehet, nem szabad felvállalnia a Parlamentnek, három héttel a szabad választások előtt. De, mindenképpen úgy minősítem, hogy jelentős eredményt értünk el a választópolgárok érdekében, tudniillik: 3,2 — 3,5 milliárdra tehető az az elvonási összeg, amit a kormány be akar a kamatadó­ból vasalni. Nem árulok el titkot azzal, hogy második lépcsőben, ami hátravan még e rövid időből, ezt a 3,5 milliárdot is le akarom faragtatni, erre megvan a kiindu­lási alapom... — Nem érzi visszavonulásnak a javaslattól való elállását? Arról van szó, hogy nemrégi­ben született egy olyan értelmű minisztertanácsi rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a nem lakás céljára szolgáló bérlemények dí­ját akár 100 százalékkal is meg­emelhessék. Fontos megjegyez­ni, hogy egy keretrendeletről van szó, tehát egyedi elbírálás alap­ján ennél mérsékeltebb emelés is lehetséges. A városi tanács vb- ülésén a rendelet megjelenését követően lázas sietséggel foglal­tak állást a maximális, azaz a 100 százalékos emelés megállapítá­sában. (A vb egyébként nem ren­delkezik ilyen hatáskörrel.) Mintegy 18 200 viharkárt je­lentettek be országszerte az Álla­mi Biztosító fiókjainál péntek délutánig. A több mint 100 kilo­méteres óránkénti sebességű szél szerdán és csütörtökön Pest, Győr-Sopron, Fejérés Bács-Kis­kun megyében okozta a legna­gyobb károkat. A biztosító kár­szakértői a bejelentések alapján megkezdték a károk felmérését, s mindenütt, ahol súlyosnak bi­— Nem retiválás volt ez, nem visszavonulás volt, egy logikus döntés volt, amit követnie kell egy újabb döntésnek. Ezt előbb- utóbb ennek a Parlamentnek, netán a következőnek le kell vennie a napirendről, találnia kell egy újabb megoldást helyet­te, de fenyegetés nélkül. Mert az­zal sakkban tartani, fenyegetni egy parlamentet, hogy lemon­dással itt egy káosz következik: vagy taktikai húzás, vagy valós, de ennek a következményeivel számolni kell... Ne vegye poénkodásnak a Ked­ves Olvasó, de a Népújság tudósí­tója a sajtópáholyban találkozott a — Népújság tudósítójával. A rend­kívül érdeklődő riporter elmondta: — Az olvasóinknak arra van szükségük, hogy visszajelzéseket kapjanak az itteni helyzetről, ál­landó információkkal rendel­kezzenek a mai változásokról. A Parlamentből például színes tu­dósítást küldök a lapnak, de úgy­nevezett exkluzív interjúkat is készítek, most például Glatz Fe­renc művelődési miniszternek teszek fel olyan kérdéseket, ame­lyeket az olvasók „szájából” vet­tünk ki...5 ezek után határoljam el, hogy a kolléga Sükösd Leven­te Ferenc, aki — több más lap mellett — a marosvásárhelyi Nép­újságot tudósítja Magyarország­ról. S hogy milyen is az erdélyi „névrokonunk”, arról Jakabffy Attila, a Maros Megyei Nemzeti Egységtanács Nemzetiségi Bizott­ságának elnöke beszélt. A végrehajtással sem késle­kedtek, ugyanis az IKLV azonnal értesítette az érintetteket a fejük felett és tudtuk nélkül elhatáro­zott lépésről, s egyben postázta a megemelt számlát is. Röviden ez váltotta ki a város­ban tevékenykedő kisiparosok és szolgáltatással foglalkozó szö­vetkezetek dühét és felháboro­dását. A teljes igazsághoz tarto­zik, hogy néhány kisiparos eseté­ben kivételt tettek, azaz keve­sebb dijat szabtak meg. Ezen előzmények után került sor arra a fórumra, amelyet a vá- (Folytatás a 2. oldalon) zonyul a helyzet, szombat — va­sárnap is dolgoznak. Ha a kár nem haladja meg az 5000 forint értéket, a helyszínen kifizetik a pénzt. Mint a biztosítónál elmond­ták, a kárszakértők folyamato­san dolgoznak ugyan, arról azonban, hogy mekkora kárt okozott a néhány napos viharos szél, körülbelül majd egy hét múlva kapnak teljes képet. — Hadd kezdjem ott, hogy Marosvásárhely polgármesterét öt magyar város vezetése — köz­tük Egeré — kereste meg testvér- kapcsolatok kiépítése ügyében. A városunk és a megyénk dönté­se alapján végül Szegedre esett a választás, mert Marosvásárhelyt tekinthetjük az „első”, Szegedet pedig az „utolsó” városnak a Maros folyása mentén... S ami a Népújságot illeti: a régi magyar nyelvű napilapot Vörös Zászló­nak nevezték. Utódjaként tavaly december 23-án megjelent az új nevű megyei lap, amely 30-35 ezer példányban jut el az olva­sókhoz. Naponta négyoldalas, elég kevés, de pillanatnyilag még papírhiányban szenvedünk. A régi gárda mellett van egy 5-6 ta­gú fiatal újságírócsoport, amely garancia lehet a lap megújulásá­ra. Az „utolsó csengetés” kap­csán kértem összegző nyilatko­zatot a megyei csoport elnökétől, Kovács Andrástól. — Az elmúlt öt esztendő alatt rengeteg kudarc is ért, de a sike­rek túlsúlyban szerepelnek ezek­kel szemben — mondta. — Örü­lök, hogy tagja lehettem egy olyan parlamentnek, amelyik negyven év után végre valódi döntéseket hozhatott, ahol a döntések az emberi méltóság, szabadság, az európai civilizáció irányába mozdítják az országot, s amelyik létrehozta a Magyar Köztársaságot, illetve olyan al­kotmánymódosításokat hajtott Magyar—szovjet pénzügyi elszámolás Ki tartozik kinek? A moszkvai kormánylap, az Izvesztyija első ízben közölte a külfölddel szembeni szovjet kö­vetelések listáját: eszerint Ma­gyarország több mint 600 millió rubellel tartozik a Szovjetunió­nak. A Magyar Nemzeti Bank rubelelszámolású folyó fizetési (Folytatás a 2. oldalon) Célja: országos szövetség létrehozása Megkezdődött a magyar szakszervezetek kongresszusa Pénteken a Budapesti Kong­resszusi Központban csaknem 1100 szavazati jogú küldött és ihintegy 600 meghívott jelenlé­tében megkezdődött a magyar szakszervezetek XXVI. kongresz- szusa, amelynek végső célja az országos szakszervezeti szövet­ség létrehozása. A háromnapos­ra tervezett tanácskozáson öt nemzetközi szakszervezeti szer­vezet, valamint 24 ország 32 szakszervezete is képviseltette magát. A kongresszust távirat­ban köszöntötte Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke. A tagság akaratából előreho­zott kongresszus célja, hogy le­zárjon egy korszakot, kimondja a SZOT és az általa fémjelzett szakszervezeti szerveződés meg­szűnését, és ezáltal megnyissa az utat egy új alapokon, új tarta­lommal létrejövő szövetség meg­alakulása előtt. végre, amelyek szintén az euró­pai házba vezetnek... Hogy for­dítsak: olyan tagja lehettem a parlamentnek, aki az állásfog­lalásaihoz mindig következetes tudott maradni, aki a plenáris ülések felszólalásaiban és a bi­zottsági munkában is hozzájá­rulhatott a gazdaság döcögő szekerének továbbgurításához, és aki a választókerületében is bátran vállalta, néha a helyi ér­dekek ellenében is az ország ügyeinek, jövőjének képvisele­tét. Egy olyan képviselőcso­port vezetője lehettem, ame­lyik kezdettől fogva szuverén módon foglalhatott állást a na­pirenden szereplő kérdések­ben, amelynek tagjai sohasem az egyéni érdekeket tartották szem előtt, s az országos ügye­ket ugyancsak a helyiek elé he­lyezték, s amelyik fontos kér­désekben, jó ügy szolgálatában egységesen tudott állást foglal­ni. S végül: olyan parlament­nek lehettem tagja, amelynek társadalmi megbecsülése fordí­tott arányban volt a tevékeny­ségével, de bízom abban, hogy a történelem egyszer majd elis­meri ennek az időszaknak a munkáját. Tegyük hozzá: talán már március 14-én, a leköszö­nő ülés alkalmával... Szilvás István A vihar után Dolgoznak a kárbecslők : • ■ :-—---------------------i--------------------------E .......—...............—--------— ----------I---------------——s...................................* -----—---------------------------------:------\----------— j >d0 4» * “v <*i& j ^,|fc nr r <a

Next

/
Oldalképek
Tartalom