Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)

1990-02-05 / 29. szám

NÉPÚJSÁG, 1990. február 5., hétfő 2. NEMZETKÖZI ÉLET Villáminterjúnk Tőkés Lászlóval A pártvezetés enged a forradalom követelésének? Felfokozott érdeklődés a ma kezdődő SZKP KB ülése iránt (Folytatás az 1. oldalról) dékokat. Amikor pedig meglátja kezemben a Délsziget két utolsó számát is, derűsen jegyzi meg: — Eddig csak hallottam róla, a Magyar Rádió egyik adásában. Még arról is, hogy a negyvenes években betiltották. Örülök, hogy ismét él... — Én pedig annak, hogy végre személyesen találkozhattunk. Ha jól látom, erősen megviselte az a nagy vendégszeretet, amiben itt részesül. Méterenként kapták el a folyosón tisztelői, hívei. — Volt ennél rosszabb is! Utaljak Menyőre? Vagy a letűnt diktatúra temesvári végnapjai­ra? Engem inkább doppingol a szeretet ilyesféle megnyilvánulá­sa. És biztosít arról, hogy tiszta úton járok. — Mi újság otthon ? Miként ér­tékeli a román felső vezetés oly­kor ellentmondásos megnyilat­kozásait, illetve a nemzetiségek közötti villongás fel-felújulását? — Már Bukarestben, de fran­cia utunk alkalmával is szóba hoztam ezt a problémakört. Ili­escu, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának elnöke azon­ban megnyugtatott. Több kije­lentését egyesek szándékosan félrehallották, illetve helytelenül értelmezték. Őszerinte türelem­re, időre van szükség, hogy amit a letűnt diktatúra mélyen a né­pek tudatába, érzésvilágába plántált, azt onnan ki lehessen ir­tani. Viszont erre a front taná­csának is szüksége van, külön­ben oda jutunk, ahonnan kará­csonykor elindultunk. (Folytatás az 1. oldalról) amelyek jelentősen közremű­ködtek a megyében a konvertibi­lis elszámolású export növelésé­ben. így az Egri Finomszerel- vénygyár 11,9 millió dollárral, pneumatikái elemek és hűtőgép- kompresszorok értékesítésével, az Apci Qualitál Könnyűfémön­töde 12,6 millió dollárral, alumí­niumöntvények eladásával, a Magria Vetőmag-termeltető és -értékesítőKft. 5,8 millió dollár­ral, különféle magvakkal, a Szol­noki Mezőgép Vállalat Egri Gyára 5,5 millió dollárral, arató­cséplő gépekre szerelhető adap­terekkel. A nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet és a Mátra — Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság4-4 millió dollár­ral, mélyhűtött zöldsége és gyü­mölcsfélékkel, illetve fával, par­kettával, az Egervin Borgazda­sági Kombinát 3 millió dollárral, különféle nedűk értékesítésével. Rajtuk kívül a Heves Megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vállalat, a Mikroelektronikai Vállalat Gyöngyösi Gyára, a Mátravidé- ki Fémművek, valamint a Köny- nyűipari Gépgyártó Vállalat egri és gyöngyösi gyára is eladott az említett piacokra kisebb ará­nyokban. Számítások szerint a nagyobb cégek tavaly több mint 31 millió dolláraktívummal javí­tották megyénk világpiaci kivite­lét, amely közel 38 százalékkal több volt az előirányzottól! Tanulságos viszont a rubelel­számolású külkereskedelmi eredmény, amelyből 106,6 milli­ós bevételt értek el üzemeink, vállalataink, szövetkezeteink 1989-ben. Ennek éves előirány­zata egyébként a népgazdasági tervvel ellentétbe került, hiszen az előzetes adatok szerint 4-5 százalékos növekedés követke­zett be, amely végül is 61,7 millió rubel aktívumot eredményezett! Szűkebb hazánkban a kohászat és a bányászat kivételével min­— Ön iránt igen nagy a szim­pátia, amit akaratereje és emberi méltósága kiváltott Magyaror­szágon. Nem kísérelték meg a mi politikusaink ezt kihasználni? — Nem... — Akkor miként lehet, hogy Kisvárdán a helyi MDF már zászlajára tűzte Tőkés László ne­vét...? — Ennek nem örülök. Sőt! Mindenképpen távol kívánom tartani magamat a választások­kal összefüggő pártvillongások­tól. Ezt egyébként a Vasárnapi Hírek egyik számának írása, azt hiszem, épp az öné, óhajként már meg is fogalmazta. így van ez rendjén. — Mikor látogat ismét Ma­gyarországra? Mert például He­vesben is többfelé szívesen fogad­nák. Hatvanba pedig korábban meghívást kapott... — ígérhetem, hogy a tavasz folyamán ismét szerét ejtem egy rövidebb utazásnak, s akkor el­sőként Hatvanba, majd Egerbe látogatok... Még egy korty üdítő, s már szólnak a figyelmes házigazdák, hogy folytatódik a gála. Meleg kézszorítással búcsúzunk egy­mástól, benne az újratalálkozás ígéretével. (moldvay) * A megemlékezés befejezése­ként a műsorban résztvevők gyertyagyújtással adóztak a már­tírok emlékének. A jelenlévők pedig gyertyát helyeztek el a Bu­dapest Sportesamok oldalán ez alkalomra felállított kereszt kö­rül. den ágazat külkereskedelmi tevé­kenysége többletet mutat. Ennek több oka volt. Például a húsipar­ban a támogatások miatt a rubel- elszámolású export meghaladta mind a belföldi, mind a konverti­bilis elszámolású értékesítés jö­vedelmezőségét. Emellett a gaz­dálkodók többségénél 1989-ben nem sikerült a kivitel bővülését megfelelő termékekkel ellenté­telezni. Az adottságokat figyelembe véve, az elmúlt években olyan termelési szerkezet alakult ki megyénkben, hogy főleg a gép­ipari és a könnyűipari cégek a szomszédos országokba, így na­f /obbrészt a Német Demokrati- us Köztársaságba, Csehszlová­kiába, Lengyelországba és a Szovjetunióba exportálják cik­keiket. így például a legnagyob­bak: a Mikroelektronikai Válla­lat gyöngyösi gyára, az Egri Fi- nomszerelvénygyár, a Vila ti Egri Gyára, az Agria Bútorgyár, a Hatvani Házi-, Kézmű- és Bőri­pari Szövetkezet, a Heves Megyei Ruházati Ipari Vállalat, a Mát­raaljai Szénbányák, a Tszker He­ves Megyei Területi Központja, a nagyrédei Szőlőskert Termelő- szövetkezet. Mint lapunkban is beszámol­tunk róla, januárban a Kereske­delmi Minisztérium stoppot ren­delt el a kedvezőtlen tapasztala­tok alapján a rubelelszámolású értékesítésre, amely persze nem kis nehézséget okoz megyénk­ben is azoknak a cégeknek, ame­lyek kivitelét ez döntően megha­tározza. Természetesen a kor­mány nem hagyhatja magára az említettek körét, megoldást kell találniuk, miközben rákénysze­rülnek a piacváltásra. Amennyi­ben az embargó tovább tart, bi­zonyosan látványosan csökken a rubelelszámolású export főleg a gép- és a könnyűipari ágazatban. Ugyanakkor a konvertibilis valu­tában elszámolható kivitelt erő­teljesebben kívánják ösztönözni, éppen az említett piaci váltás elősegítésére. Mentusz Károly Az ellenzékre is számítana Új miniszterelnök Bulgáriában Andrej Lukanovot, a BKP El­nökségének tagját választotta meg kormányfőnek szombaton a bolgár parlament. Ő volt az egyetlen jelölt a posztra azt kö­vetően, hogy csütörtökön le­mondotta Georgi Atanaszov ve­zette kormány. A miniszterek a helyükön maradnak mindaddig, amíg Andrej Lukanovnak sike­rül új kormányt alakítania. Az új kormányfő megválasztását kö­vető első parlamenti beszédében kijelentette, hogy szeretné, ha az általa irányított kabinet nem egy párt, hanem a nemzeti megegye­zés kormánya lenne, amely konkrét válságkezelési progra­mot dolgozhatna ki. A politikai pártok és a társadalmi erők tá­mogatása nélkül nincs kiút a bol­gár válságból — jelentette ki. A Georgi Atanaszov vezette kormány lemondását nyíltan kö­vetelte a bolgár hivatalos szak- szervezetek szövetsége, és élesen bírálták a kabinetet a BKP rend­kívüli kongresszusán is azért, mert Todor Zsivkov novemberi eltávolítása óta nem dolgozott ki programot a válság megoldásá­ra. A szakszervezetek képviselő­je a parlamentben teljes támoga­tásról biztosította az új miniszter- elnök személyét. A kerékasztal- tárgyalások résztvevői közül a Bolgár Népi Földműves Szövet­ség kijelentette, hogy bizonyos feltételekkel hajlandó volna részt venni egy szakértői kor­mányban, amely ideiglenes jel­leggel, csak a májusi választáso­kig maradna hivatalban. Az ellenzéki erőket tömörítő Demokratikus Erők Szövetsége szerint a kerékasztal-tárgyaláso­kon kell megoldani a nemzeti megegyezés kialakításának, a to­talitarizmusból a demokráciára való átállásnak a legfontosabb kérdéseit. Az ellenzék határo­zottan elutasítja, hogy részt ve­gyen a kommunisták irányította kormányban. Álláspontja sze­rint egy ideiglenes kormány fel­állításának kérdését valamennyi probléma összefüggésében úgy kell tekinteni, hogy az csak egy lehetséges eszköz a megoldások között. Kész arra, hogy megfon­tolja a szabad és demokratikus általános választások májusi megtartásának a kérdését, de csak azzal összefüggésben, hogy milyen feltételeket és garanciá­kat teremtenek a nép akaratának szabad kinyilvánításához. A szö­vetség szerint ilyen feltételek egyelőre nem léteznek Bulgáriá­ban. Andrej Lukanov jól ismeri az ellenzék álláspontját, mert a kerékasztal-tárgyalásokon ő volt a BKP-küldöttség vezetője. Új fogalommal ismerkednek mostanában az európai politiká­val foglalkozó szakértők: a kelet­európai országok társulása az Európai Közösségekhez. A do­log még nem teljesen kiforrott, ezért élénk érdeklődéssel tekin­tenek az Európai Közösségek külügyminisztereinek hétfői, brüsszeli ülése elé, amelyen az új fogalom tartalmát, az erre vonat­kozó terv részleteit tárgyalják meg. A társulást a csatlakozás he­lyett ajánlja a külügyi bizottság a közösséghez közeledni kívánó közép-kelet-európai országok­nak. Az NDK kivétel. Brüsszel­ben ugyanis így fogalmaznak: „specifikus esetről van szó, és a német egységfolyamat kereté­ben az NDK tagjává válhat a kö­zösségnek”. Másik kivétel a Szovjetunió. 'Méretei és sajátos helyzete a társulási formulát is kétségessé teszi a bizottság sze­mében. A brüsszeli megfigyelők a ja­vaslatban az eddigi kapcsolat- rendszeren jóval túlmutató gaz­dasági elemek (szabadkereske­delmi lehetőségek, új együttmű­ködési formák, pénzügyi támo­gatás, stb) mellett fontos új té­nyezőnek tekintik a politikai Ma ül össze az SZKP Közpon­ti Bizottsága, hogy a tervek sze­rint megvitassa a párt ősszel meg­rendezendő XXVIII. kongresz- szusának állásfoglalás-terveze­tét. Az ülést évtizedek óta nem tapasztalt felfokozott érdeklő­dés, rendkívül aktív politikai köz­élet, mindinkább éleződő belső feszültségek, komoly gondok — és mindezekből fakadóan sok­irányú találgatások előzik meg. A humánus, demokratikus szocializmus megteremtését célul kitűző tervezet kidolgozása olyan időszakban folyt, amely­ben viharos tempójú változások jellemezték az ország és a környe­ző külvilág életét. Az ország legnyomasztóbb gondja a rossz gazdasági helyzet, az egyre romló közellátás, ami érthetően csökkenti a jelenlegi vezetés iránti bizalmat, legyenek annak meghirdetett céljai bár­mennyire vonzóak is. Sokan már az ország közeli széteséséről be­szélnek a lángban álló Kaukázus és a békésen forrongó Baltikum eseményeit követve. Nagy aggodalmat keltett a pártvezetés bizonyos köreiben a Litván Kommunista Párt önálló­vá válása, kiszakadása az SZKP-ból. A vilniusi lépés min­denképpen sürgetővé tette az SZKP egész felépítésének felül­vizsgálatát, szervezetének és működési rendjének átalakítá­sát, korszerűsítését. A litvániai lépés nyomán Mihail Gorbacsov a helyszínen igyekezett tisztázni a helyzetet. Az a fáradozása, hogy a Brazauskas vezette Lit­ván KP-t visszavezesse az SZKP- ba, eredménytelen maradt. Kár­pótlás csak az lehet számára, hogy a köztársaságban, ahol de facto többpártrendszer létezik, az önállósulás olyan roppant párbeszéd intézményesítésére szolgáló kezdeményezést. A politikai együttműködés és párbeszéd formáira vonatkozó­lag a közösség javaslatai nem tar­talmaznak részleteket, de egyes elemzők lehetségesnek tartanak olyan formákat is, mint megfi­gyelők meghívását különböző közösségi intézményekbe, pél­dául az Európa Parlamentbe, vagy a társult országok képvise­lőinek időnkénti bekapcsolását a közösség más szerveinek tanács­kozásaiba. Figyelmet érdemlő­nek nevezik e megfigyelők a bi­zottság munkadokumentumá­nak azt a megfogalmazását, hogy a társulás céljának gyors jóvá­hagyása ”hozzá fog járulni a poli­tikai stabilitáshoz ” a közép-ke- let-európai térségben — vagyis a .közösség bizottsága ily módon is hozzá kíván járulni a közép-ke- let-európai változások visszafor­díthatatlanná tételéhez. A társulás ilyen politikai megközelítése sürgős a bizottság szemében, annál is inkább, mert a térség tönk szélén álló gazdasá­gainak teljes integrálását a kö­zösségbe — mint azt több közös­ségi funkcionárius hangoztatta háttérinteij ókban — az évezred vége előtt, vagy akár az elkövet­mértékben megnövelte a Litván KP népszerűségét, hogy ma biz­tosra veszik elsöprő győzelmét a közelgő köztársasági és helyha­tósági választásokon. A litván közhangulatra meghatározó ha­tást gyakorló Sajudis-mozgalom vezetői közül nagyon sokan lép­tek be a párt soraiba. A hatalmas országban több helyütt a tagság, az alapszerveze­tek nyomására sorra mondtak le felsőbb szintű pártszervek veze­tői, például Tyumenyben, Vol- gográdban, Csemyigovban. Má­sutt érezhetően megnőtt az át­alakulással szembeni konzerva­tív ellengőz. Mindezek a körülmények mozgósítólag hatottak az SZKP radikális reformok mellett elkö­telezett tagjaira. Január közepén Moszkvában megalakították a párton belüli demokratikus plat­formot, amelynek vezető szemé­lyiségei között olyanok találha­tók, mint a népi küldöttek közül Jurij Afanaszjev történész és Gavril Popov közgazdász, és kö­zéjük tartozik a moszkvai pártfő- iskola rektora is. Szerintük radikális megújulás, mélyreható személycserék nél­kül az SZKP eltűnhet, rossz párt­tá válhat. Éppen ezért az tűzték ki maguk elé, hogy meggyorsít­sák a párt demokratikus átalaku­lását. Ennek elmaradása, meghi­úsulása esetére annak lehetősé­gét sem vetették el, hogy kilépve az SZKP-ból, önálló pártot ala­kítanak. A személycserékről szóló ta­lálgatások mostanában minden KB-ülés előtt felerősödnek. So­sem volt rá azonban eddig példa, hogy Mihail Gorbacsov maga cáfolja a pártfőtitkári tisztségből való távozását felröppentő hírt, amelyet az amerikai CNN tévé­néző másfél évtizedben kevéssé tekintik reálisnak. Ezért minősí­tik a társulást a csatlakozás alter­natívájának, viszont sürgetik el­vének gyors jóváhagyását. Ez a politikai háttér viszont kedvező légkört teremthet a tár­sulással kapcsolatos jövendő gazdasági tárgyalásokhoz. E te­kintetben Lengyelország és Ma­gyarország helyzete nemcsak ab­ból a szempontból kedvező, hogy régebben indultak meg a reformok, a demokratizálás út­ján, hanem abban is, hogy már van kereskedelmi és együttmű­ködési megállapodásuk a közös­séggel, ami a bizottság állásfog­lalása szerint mintegy az első ál­lomás a társulás útján. A közösség külügyminisztere­inek mai tanácskozása lehetővé teszi majd annak felmérését, hogy miként reagálnak a tagálla­mok a bizottság elképzelésére. Január 20-án Dublinban már ki­tűnt, hogy nem teljes az egyetér­tés, ott például több tagország külügyminisztere azt vitatta, hogy az NDK specifikus esetet jelent, s hogy így hamarabb helye van a közösségben, mint a térség többi államának. Baracs Dénes társaság ismertetett. Mihail Gor­bacsov az új brazil elnökkel foly­tatott megbeszélései előtt alap­talannak nevezte a hírt. Figyelmet érdemel az is, hogy a Moszkovszkije Novosztyi című hetilap éppen a héten közölt ter­jedelmes cikket a pártvezetés mai konzervatíyjairól „Jegor Li- gacsov és a többiek”címmel. Bár Jegor Ligacsovot évek óta a párt­vezetés legkonzervatívabb tagja­ként emlegetik, vagyis a cikk tar­talma nem volt meglepetés, el­gondolkodtató azonban az írás nagyon konkrét és nyílt hangne­me — és időzítése. Szombaton moszkvai sajtóér­tesülések a hétfőn kezdődő ta­nácskozás kapcsán arról szóltak, hogy átalakul a felső pártvezetés, megszűnik jelenlegi funkciójá­ban a Politikai Bizottság. Nyuga­ti újságírók, a moszkvai rádió In­terfax nevű szolgáltatását idézve forrásként, úgy tudják, hogy megszűnik a főtitkári tisztség, és helyette — Mihail Gorbacsov személyében — elnöke lesz a pártnak, akinek oldalán két el­nökhelyettes tevékenykedik majd. A PB helyét pedig egy po­litikai végrehajtó bizottság veszi át, és a központi bizottság létszá­ma is csökkenni fog, hogy opera­tívabbá válhasson a munka. Az értesülések szerint a KB most állást foglal az alkotmány­nak a párt vezető szerepét rögzí­tő, és hónapok óta viták kereszt­tüzében álló 6. cikkelyéről is. Hí­rek szerint a pártvezetés enged a társadalom követelésének: elfo­gadja a cikkely kiiktatását és a többpártrendszer törvényesíté- sét. Ami azt is jelenti, hogy a párt a XXVIII. kongresszusra ké­szülve vállalja a vezető szerep po­litikai csatákban való kivívásá­nak feladatát is. Ki zároltathatja A Ceausescu- vagyont? Bukarest hivatalos kéréssel fordult a bázeli és a genfi kanton hatóságaihoz, hogy az ottani bankokban elhelyezett Ceauses- cu-vagyont zárolják, és juttassák vissza Romániának. A kérdés rendezése nem egy­szerű, hiszen a kivégzett diktátor javait csak ő maga vehetné fel vagy zároltathatná, illetve az a személy, aki megbízásából elhe­lyezte a genfi és a bázeli bankok­ban az értékeket. HALÁLOZÁS Köszönetét mondunk mindazoknak, akik drága halottunk BÁRDOS SÁNDOR temetésén részt vettek és fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, szomszédoknak, ismerősöknek, akik szeretett feleségem, édesanyám, anyósom, nagymamánk MOLNÁR JÁNOSNÉ temetésén részt vettek, virágaikkal, részvétnyilvánításaikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk a rokonokkal, ismerősökkel, hogy id. POSZTÓS TIVADAR szeretett férj, édesapa, nagyapa 1990. február 1-jén 54 éves korában rövid szenvedés után elhunyt. Temetése 1990. február 7-én 15 órakor az egri Hatvani temetőben. A gyászoló család A gyászoló család és a Mátra Volán Vállalat mély megrendüléssel tudatják, hogy OBRÁCZ NAGY JÓZSEF a gyöngyösi üzemegység nyugalmazott igazgatója életének 67. évében rövid szenvedés után elhunyt. Temetése 1990. február 7-én (szerdán) 14 órakor lesz a gyöngyösi Felsővárosi temetőben. Emlékét kegyelettel megőrzik a gyászoló család és a Mátra Volán Vállalat dolgozói. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy ÖZV. JELENCSIK ANDRÁSNE életének 89. évében elhunyt, 1990. február 1-jén. Temetése február 6-án 11.30 órakor lesz az egri Kisasszony temetőben. A gyászoló család Fájdalommal tudatjuk, hogy rövid szenvedés után 91 éves korában elhunyt KOCSIS ALBERT ny. börtönőr. 1990. február 6-án du. 3 órakor helyezzük örök nyugalomra az egri Kisasszony temetőben. A gyászoló család Heves megye és a világpiac Havel interjúja az ABC-nek Václav Havel a demokratikus politikai rendszer megteremtését te­kinti legfőbb elnöki feladatának, és úgy ítéli meg, hogy a totalitárius rezsim felváltása a demokratikus rendszerrel sokkal bonyolultabb feladat, mint maga a forradalom volt. Az ABC amerikai tévétársaságnak adott interjújában beszélt minderről Csehszlovákia elnöke, aki a hónap második felében Wa­shingtonba utazik. — Elérkezett az icjgje, hogy az értelmiségiek vegyék kezükbe a po­litika irányítását, mert meggyőződésem, hogy többet tudnak tenni, mint a hivatásos politikusok — mondta. Hamarosan sorra kerülő moszkvai látogatásával kapcsolatban kö­zölte, hogy egy egész napot kíván Mihail Gorbacsowal eltölteni, és egy sor javaslatát kívánja megvitatni a szovjet vezetővel. A Szovjetunió már nem jelent olyan fenyegetést, mint amilyennek a Nyugat továbbra is sematikusan beállítja — jelentette ki a csehszlo­vák elnök. Úgy vélte, hogy Európának meg kell szabadulnia a töm­böktől és a paktumoktól, és mindkét nagyhatalom befolyásától. A csehszlovák - amerikai kapcsolatokról szólva az egyenjogúsá­gon alapuló gazdasági együttműködést szorgalmazta. — Nem kíván­juk magunknak a szegény rokon szerepét, nem hitelekre, hanem megértésre van szükségünk - nyilatkozta az ABC-nek Václav Havel. Európai Közösségek « Jönnek a keletiek?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom