Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)
1990-02-05 / 29. szám
POLITIKAI NAPILAP HOL VAGYON - A VAGYON? „Számomra teljesen ismeretlen ember is megszólított már késő este az utcán ez ügyben..." (3. oldal) ISKOLAPÉLDA FINNORSZÁGBÓL „Azt a kérdésemet először nehezen értették, hogy egy konzervatív kormányzat csökkentheti-e vagy esetleg megszüntetheti a támogatási rendszert.»” (4. oldal) A TANÁCSELNÖK ÚR TÜRELMETLEN VOLT „Fölöslegesnek tartom a választási kampány idején a lakosság nyílt levelekkel való irritálását...” (5. oldal) Budapesti feltámadás Villáminterjúnk Tőkés Lászlóval Feltámadás címmel magyar — román kulturális gálaestet rendeztek szombaton este a Budapest Sportcsarnokban. A rendezvény díszvendége, Tőkés László temesvári lelkész hálaadó megemlékezést tartott a románok és magyarok részéről egyaránt régen várt, ám megrázó decemberi romániai események hősei tiszteletére. Több mint ötezren — idősek és fiatalok egyaránt — foglaltak helyet a magyar és román zászlóval díszített csarnok padsoraiban. Pontosan 20 órakor felcsendült a két nemzet himnusza, majd az elsötétült teremben videofelvételen idézték fel a tavaly decemberi, elsősorban temesvári történéseket, amelyek várhatóan a magyar és a román nép történelmi megbékélését is eredményezik. A film utolsó képsorai a színpadon is megelevenedtek, amikor Tőkés László és a film riportere, Chrudinák Alajos egymást átölelve köszöntötték a jelenlévőket, valamint a magyar és a román tv-készülékek előtt ülő nézőket. „Isten hozott Magyarországon! — Magam is igyekeztem” — hangzott el az üdvözlés, amelyet a jelenlévők felállva, szűnni nem akaró tapssal fogadtak. A Romániában a legutóbbi időkben is számos műsort forgatott Chrudinák Alajos a magyar nemzet nevében köszöntötte a 24 év után ismét Magyarország földjére lépett lelkipásztort, aki — mint mondta — a forradalom gyújtó- szikrája volt. Elismeréssel szólt Temesvár bátor népéről azért, hogy kirobbantották a forradalmat a szabad, demokratikus Romániáért, az érdélyi magyarság jogaiért, az anyaországért, egész Európáért. Rámutatott: a magyar nép számos akadályt leküzdve, de megemlékezett az aradi vértanúkról, s ezentúl meghajtja fejét Temesvár, Bukarest, Kolozsvár, Nagyszeben és a többi hősi város mártírjai előtt is. Tőkés László elöljáróban arról szólt, hogy sokan sajnálattal beszéltek Romániáról amiatt, hogy míg a térségben már mindenütt győzedelmeskedett a forradalom, a megújulás ügye, országában nem történt semmi. Maga a román nép sem remélte, hogy ily megrázóan, ám forradalmian földjén is bekövetkezik a változás. A határok nem jelentettek akadályt, a közös európai megújulás elhatott Románia földjére is, s az ország magyarsága együtt örvendhet a román nemzettel — hangsúlyozta, hozzátéve: Európa támogatása, szolidaritása, a magyar nép önzetlen lelkesedése segítette népeink megbékélésének beteljesedését. Délsziget Hatvanból „Feltámadás” — román — magyar gála, a Bukaresti Televízióért. Húszperces szünet. A nemzeti sportcsarnok 3. emeleti elegáns fogadójában illusztris vendégek. Glatz. Ferenc kultusz- miniszter a román követtel, Chrudinák Juszt Lászlóval beszélget, odébb néhány művész, akik már teljesítették vállalt feladatukat. Tőkés László int a feleségének, testvérének, majd ismert, szerény mosolyával nyugtázza a Hatvanból kapott aján- (Folytatás a 2. oldalon) Kelet—nyugati ifjúsági találkozó Párizsban Kivételes lehetőség Európában ma kivételes lehetőség áll fenn a demokrácia megvalósítására, a nemzetiségi és faji megkülönböztetés minden formájának felszámolására. Az európai országok fiataljainak együtt kell harcolniok azért, hogy a megváltozott helyzetben megszilárdítsák a demokráciát, kivívják az alapvető emberi jogok teljes érvényesítését, a nemzetiségeket sújtó megkülönböztetések megszüntetését, a faji megkülönböztetés minden formája, az antiszemitizmus, a cigányellenesség, a nemek alapján történő diszkrimináció minden formájának felszámolását. Erre hívott fel az a kelet-nyugati ifjúsági találkozó, amelyen csaknem húsz európai ország, köztük Magyarország, különböző ifjúsági és politikai szervezeteinek képviselői vettek részt Párizsban. Az SOS-Racisme nevű szervezet rendezésében összeült tanácskozáson megvitatták, hogy milyen szerepe van a fiatalságnak a demokratikus átalakulásban és az új demokratikus rend védelmében, mit kell tennie a nemzetiségek jogainak biztosítására, a faji megkülönböztetés megszüntetésére. A résztvevők a Sorbonne Egyetemen nagygyűlésen találkoztak a francia egyetemistákkal, s a delegátusokat fogadta Francois Mitterrand köztársasági elnök is. A diákgyűlésen Rockenbauer Zoltán, a Fidesz képviselője szólt a magyarországi politikai helyzetről, a Fidesz tevékenységéről. Osztojkán Béla, a Frali- pe cigányszervezet vezetője a cigánykérdésről beszélt. A tanácskozásnak a demokrácia kérdéseivel foglalkozó kollokviumán felszólalt Rockenbauer Zoltán. A faji megkülönböztetés témáját tárgyaló kollokviumon Osztojkán Béla beszélt. (MTI) A „kisember” pesszimizmusa Több ország népével együtt „közvéleménykutattak ” bennünket, s a neves angol szakemberek a honpolgári önvallomásokból azt szűrték le, hogy a vizsgáltak között mi vagyunk a legpesszimistább nemzet. Lehet a dolgokban valami, mert szó, ami szó, manapság nem vagyunk valami rózsás hangulatban a gyepűn belül. Már csak azért sem, mert az „átesések” mindig fáj dalommal járnak, s mi — ez már, ugyebár, magyar szokás — általában gyakorta átesünk a ló másik oldalára. Most például az egykori és kötelező „kincstári” hurráoptimizmusból a mély pesszimizmusba. Azután pedig az egypártrendszerből a több párt alkotta politikai életbe, amelynek —sez is nyugati megfigyelői megállapítás — hirtelenjében nagyobb lett a füstje, mint a lángja. Füstölögnek az eszmék, s lángban áll a gazdaság! Mert a sok szó között el vész a lényeg: a minden alapokhoz szükséges anyagi, termelési, létfenntartási feltételek megteremtése. Az többek között, ami a valós optimizmushoz szükségeltetik, s ami a „kisembert” napról napra foglalkoztatja, mert politikai frázisok pufogtatásából megélni nemigen tud... Közvélemény-kutatás nélkül is érezte ezt a hangulati állapotot a kormányfő, amikor — megítélésem szerint — drámai hangú beszédet mondott az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán. Idézem: „...pontosan három hónapja, hogy Parlamentünk törvényalkotása alapján e ház erkélyéről kikiáltatott a Magyar Köztársaság. Ezt a téren és szerte az országban felhőtlen örömmel ünnepelte a nép... A három hónap előtti ünnep felhőt- lenségéből mára nem sok maradt. Manapság ködös napokra ébredünk, és a légkör erősen szeny- nyezett. Kapkodva szedjük a levegőt, és riadtan nézegetünk körbe: ki működteti itt a ködgépet, és kifújja ránk a mérges gázokat? És vajon miért? Csak nem azért, hogy elgyengül ve, ne jussunk el a tiszta képet mutató és teremtő szabad választásokig?!” Hát, igen: a „kisember” nagy kérdései ezek! S amelyekre egyelőre nem találja a megnyugtató válaszokat, mert a Népet sorra-rendre meghivatkozó pártok helyi és országos csatározásában nem tud kiemelkedni az igazi távlatokat sejtető program. Pedig jövőkép — bizonyítja az említett közvélemény-kutatás is — kell, nagyon kell. Utalt rá a kormányfő is: „Arra számítottunk — mégpedig a sokoldalú konzultációk alapján —, hogy a hatalomért kezüket kinyújtó pártok és más társadalmi szervezetek ehhez partnerek lesznek, és nem ellenségek. Keveseket leszámítva, ebben csalatkoznunk kellett, de gazdagabbak lettünk egy felismeréssel: ma Magyarországon a pártok nem programjaik hirdetésével és mellette szóló érveléssel versenyeznek egymással... ” S miután a történelem sokszor igazolta: ezekkel az indulatokkal nincs helyünk a megújuló Európában —felelősséggel beletörődhetünk-e a lehangoló „kisemberi” életérzésbe... ? Szilvás István Harmincegymillió dolláraktívum 1989-ben — Minőségi kifogások a textil- és bútoriparban — A rubelexport a népgazdasági tervvel ellentétesen alakult—A kormány nem hagyhatja magára a kritikus helyzetbe kerülő cégeket Exportmunka az Agria Bútorgyárban (Fotó: Szántó György) Szőkébb hazánkat sokan úgy ismerik, mint közkedvelt idegenforgalmi területet. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy Heves megye hogyan kapcsolódik a magyar gazdasághoz, nem kevésbé, hogy miként részesül a világpiacon, a világkereskedelemben. Az bizonyos, napjainkban az iparilag közepesen fejlett megyék közé tartozunk, emellett szűkebb hazánk természeti és gazdaságföldrajzi adottságai alapján igen fontos szerepe van a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak. A nemzeti össztermék 2 — 2,5 százalékát adja megyénk gazdasága. Kiemelkedő a külszíni szénbányászat, a villamosenergiatermelés és a gépipar. Ugyanakkor másokkal szemben kisebb arányban van jelen a kohászat és a könnyűipar. Mindezeket figyelembe véve, nemrég érdekes, reprezentatív felmérést végeztek arról, hogy 1989-ben ágazatonként melyek voltak azok a területek, amelyek eredményt hoztak szűkebb hazánk külkereskedelmi forgalmában. Tavaly is jelentős volt a dollárelszámolású kivitel, amely meghaladta a 79 millió dollárt. Ugyanakkor a behozatal aránya megfelelően alakult, hiszen 48 millió dollár volt. A kormány az elmúlt évben is ösztönözte a konvertibilis elszámolású exportot, amellyel éltek is a cégek. A termékszerkezet összetételében viszont az országoshoz hasonlóan nem következett be kedvező változás. Gondot jelent, hogy toNépújság-HBH-kupa vdbbra is magas az alacsony fel- dolgozottságú termékek aránya! Ugyanakkor emelkedett az élelmiszer-ipari cikkek részesedése, miután fokozódtak a kiszállítások. Egyes mezőgazdasági terményeket kedvezőbb áron sikerült eladni. Ami szembetűnő, hogy nem tudta bővíteni kivitelét a köny- nyűipar! Ez elsősorban a textil- és bútoripari termékek értékesítési gondjaiból adódott, minőségi kifogások miatt. A nem rubel- elszámolású export 1989-ben az előző évihez képest 11,4 százalékkal nőtt. Mindezt a gazdálkodó cégek az import ennél lényegesen mérsékeltebb, 6,6 százalékos bővülése mellett érték el! Ez utóbbi növekedése viszont a kohászatban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban jóval meghaladta az átlagot. Kedvezőtlen volt az a jelenség, hogy az élelmiszeripar nagyvállalatai kiugróan növelték importfelhasználásukat, amely nem párosult arányosan a kivitel bővítésével. A gépiparban a behozatal 7 százalékkal csökkent. Az áruösz- szetételt illetően viszont előnyös, hogy a liberalizálás hatására növekedett a technikai színvonal javulását segítő gép- és alkatrészimport aránya. Ezek után ér- deines néhány példát felsorakoztatni azokról a cégekről, (Folyta- ___________tás a 2. oldalon) A Vác a végén robbantott Válság ide, válság oda, szombaton egy gombostűt sem lehetett leejteni az egri Kemény Ferenc Sportcsarnokban, s vasárnap is kis híján megtelt a nézőtér. Az immár negyedik alkalommal megrendezett Népújság-kupa bizonyság volt arra, hogy az emberek nem fordultak el végleg a sportágtól, újra és újra hajlandóak megbocsátani, s a jó foci reményében tömött sorokban ülnek a lelátókra. Nos, a játékosok is érezték az alkalmat, a felelősséget, s izgalmas, parázs hangulatú összecsapásokkal hozták lázba a közönséget. Az előzetes fogadások, a papírforma olykor felborult, hiszen a recskiek a várakozást felülmúlva, magasabb osztályú ellenfeleiket nem tisztelve végül a harmadik helyet szerezték meg. A váciak lassan lendültek játékba, az elmúlt hetek kemény munkája után láthatóan fáradtabban mozogtak. így aztán kis híján megtréfálta Csank János legénységét az Abuczki Béla verbuválta megyei válogatott. Hazai környezet lévén, a többség természetesen az egrieket biztatta. A piros-kékek lendületes, igazi focishow-t produkálva, pillanatnyi esélyt sem hagyva lehengerelték a megyei válogatottat. S bár a Duna-parti- (Folytatás a 6. oldalon) A döntőben az esélytelenebbnek tartott váciak győztek. Felvételünkön a békéscsabai kapu előtt Répási és Szenti csatázik a labdáért
