Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)

1990-02-24 / 47. szám

NÉPÚJSÁG, 1990. február 24., szombat TÁRSADALOM — POLITIKA 5 Állami garanciát kér a képviselő Megy a répa vándorútra... Agria bútorok a pekingi nemzetközi kiállításon — A szállodaépítésben már hírnevet szereztek — Tárgyalássorozat nyugatnémet és ír partnerrel eset­leges vegyes vállalatról Ahol garantálják a minőséget... Avagy: ami egy parlamenti interpelláció mögött rejlik Az országgyűlési tudósítás tö­mören fogalmaz: „Kovács And­rás (Heves m., 10. vk.) a hazai termelésű cukorrépa jugoszlá viai feldolgozása tárgyában a pénz­ügyminiszterhez, illetve a mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhez interpellált. Vélemé­nye szerint kedvezőtlen hatásai vannak ennek a konstrukciónak, mert azok a gazdaságok — s az ilyenek vannak túlnyomó több­ségben —, amelyek kimaradnak belőle, fokozatosan leállnak a répa termeléséről, nem tudják megvásárolni a gépeket, ezáltal az egész hazai cukorvertikum tönkremegy. Szabó Ferenc MÉM-államtit- kár válaszát írásban terjesztette a képviselők elé. Kiegészítéskép­pen hangsúlyozta, hogy a bérfel­dolgozás megszüntetése a tér­ségben a répatermesztés teljes felszámolásához is vezethet, s károsodna a cukorgyárak nyers­anyagbázisa. Leszögezte: a MÉM garantálja, hogy a konst­rukció jelenlegi termeltetési terü­letét nem bővítik tovább, s arra is garanciát vállal a minisztérium, hogy az eseti, készpénzes üzletek lebonyolítására nem adnak enge­délyt. ” — Kérdezem Kovács András képviselőtársamat, elfogadja-e az interpelllációra adott választ? — fordult ezután a selypi „hon­atyához” a házelnök, dr. Hor­váth Lajos. — Az interpellációra adott vá­lasszal nem értek egyet, miután abban némi,, csúsztatást ”érzek... — hangzott a képviselői felelet. A választ egyébként az Or­szággyűlés sem fogadta el... * — Induljunk el a kályhától: mit takar valójában ez a jugo­szláviai répafeldolgozási konst­rukció? — kérdeztük immár a selypi cukorgyárban Kovács Andrástól. — Valamikor a 70-es évek vé­gén alakult ki ez a „konstruk­ció”, amikor Jugoszláviában — a magyarok lakta területen — szá­mos új cukorgyár épült. Egy ál­lamközi szerződés alapján ezek­nek a feldolgozó üzemeknek a magyar cukorgyárak átadták a felesleges répakészleteiket, így utaztak a szállítmányok a hatá­ron túlra Mezőhegyesről, Sar­kadról, Kaposvárról. Az üzlet úgy szólt, hogy a bérfeldolgozás fejében a jugoszláv vállalatoknál marad a gyártott cukor 30 száza­léka, valamint a teljes mennyisé­gű répaszelet, illetve melasz. Ezeket aztán jó áron értékesítet­ték. Az akkori mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Váncsa Jenő által kötött szerződés nyo­mán bizonyos mezőgazdasági üzemek több ezer hektáron kezdték termelni a répát jugo­szláv szállításra. Ez odáig ment, hogy a mohácsi, a szepetneki tsz, valamint a szigetvári állami gaz­daság — 40-50 jnás üzem bevo­násával — már több mint kilenc­ezer hektáron termesztett ex­portra. Ez a hazai termés tíz szá­zalékát tette ki, s már-már veszé­lyeztette például a kaposvári cu­korgyár létét... — Gondolom, ekkor szólalt meg először a vészharang... — Egy dunántúli képviselő- társam interpellált először az ügyben, akkor azt ígérte a tárca, hogy 1989 elején lejár a szerző­dés, s az üzletet nem újítják meg... Csakhogy, kiderült: nem­csak, hogy újra megkötötték, ha­nem növelték is 12 ezer hektárral az exportra szánt répa termőterü­letét, s attól sem zárkóztak el el vi- leg, hogy a gazdaságok készpén­zért adják át a répát. Ezzel elin­dult a lavina: már 35 ezer hektár termése forgott az üzleti tervek­ben, az északi területeket is jár­ták a jugoszláv üzletkötők, s a hazai répatermés egyharmadá- nak felvásárlásáról tárgyaltak. Ez a „bolt” már Selypet és Hat­vant is érintette, hiszen ezeknek a Az interpellációra készülve... (Fotó: Perl Márton) gyáraknak 2500 hektár termőte­rülete van Bács-Kiskunban, s mi nem tudtunk úgy fizetni, mint a jugoszlávok... — Mit ígérnek a külföldiek? — Ehhez tudni kell, hogy Ju­goszláviában az élelmiszerek árát nyugati valutában rögzítik, a cukoré 2,5 nyugatnémet márka kilónként. Hivatalosan átszámít­va a mi 26 forintos árunkkal szemben ez 90 forint, s ott van még a répaszeletből, a melaszból származó jövedelmük. Mindez lehetővé teszi, hogy a magyaror­száginál magasabb répafelvásár­lási árat kínáljanak az érintett gazdaságoknak. Érthető, hogy ezek nem a hazai piacot részesí­tik előnyben: 3-400 millió forin­tos többlet bevétel jut így ennek a szűk termelői rétegnek. A többi pedig lassan-lassan tönkremegy. — Az interpellációra adott vá­laszban a MÉM a helyzet meg­változását ígérte... — A korábbi tapasztalatok alapján, ebben kételkedünk... Komolyabb garanciákra van szükségünk, hogy valóban elke­rüljük a hazai cukoripar szétesé­sét, lezüllését. Azzal vádolnak, hogy meg akarom akadályozni a piaci verseny kialakulását, ezzel szemben azt kértem: legyen va­lódi piaci verseny, de ehhez a fel­tételeknek azonosaknak kell len­niük. Mert most úgy néz ki, hogy a versenyzők egyike „szöges cipő­ben fut, a másik pedig zsákba kötve...” — Véleménye szerint, mi len­ne a hosszútávú megoldás? — Például az, hogy 1990-től — fenntartva a magyar cukorré­pa egy részének jugoszláviai fel­dolgozását — ennek a mértékét évről évre a cukorgyárakból és a termelőkből álló szakmai cso­portosulás állapítaná meg. Attól függően természetesen, hogy mennyi a felesleg itthon, s nem attól, hogy mennyi a jugoszláviai cukorgyárak igénye. Ez a „bi­zottság” szétosztaná a bérfeldol­gozásból származó többletjöve­delmet is. Úgy, hogy ebből az egész magyarországi répaterme­lő „szféra” részesülne, s nemcsak a jelenlegi szűk kör. Ezzel példá­ul 3-4 ezer forinttal lehetne nö­velni a hektárankénti átlagjöve­delmet, az egész hazai répaterü­letet figyelembe véve... * — A három parlamenti bizott­ság — a mezőgazdasági, a keres­kedelmi, valamint a terv- és költ­ségvetési — a február 27-diki ülésszakra ígéri a döntést a vitás ügyben. Mit vár ettől? — Szeretném, ha arra kap­nánk garanciát, hogy nem növe­lik az átszállított répa mennyisé­gét, sőt: 30-40százalékkal csök­kentenék, s elfogadnák a jövede­lemelosztási javaslatot is. Ha vi­szont tovább húzódik a dolog, akkor — miután a következő cik­lusban mér nem leszek képviselő — szakmai úton, az iparágvédel­mi szervezeten belül kardosko­dom tovább... Szilvás István Hullámvölgyben voltak. Ez­előtt két esztendővel éppen csak hogy átugrottak a léc fö­lött” a félmilliós nyereséggel. A tavalyi évet jó elképzelésekkel nyitották, és a folytatás sem ma­radt el, hiszen nem várt eredmé­nyességgel zárták az Agria Bú­torgyárban. A háromszáz milli­ós termelési érték mellett ugyanis 15 milliós nyereséget könyvelhettek el. Megmozdult tehát a gyári kol­lektíva, és képes volt változtatni. De mondjon erről többet az igaz­gató Maié Ernő: — A mi elvünk a jó minőség, és ezért sokat is tettünk 1989- ben. Már előtte két évvel a Wa- rimpex osztrák építő cég, mint alvállalkozót kért fel bennünket a csehszlovák főváros, Prága im­pozáns szállodájának, a 28 eme­letes, 570 szobás Fórum Hotel­nek a berendezésére. Mi készí­tettük el a lakószobák belsejét a szőnyegpadlók kivételével az ágyaktól, a függönyökig min­dent mi adtunk. Két esztendő alatt 120 millió forintos bevételt jelentett. Tulajdonképpen ez volt első nagyszabású nemzetkö­zi vállalkozásunk, amellyel az osztrák partnerünk elégedett volt. — így folytatás is következett? — Tavaly ugyancsak az oszt­rák Warimpex felkérésére a prá­gai Palace szálloda felújításában vettünk részt. A 125 szobás ho­telnél asztalosipari munkát vé­geztünk. Tehát asztalokat, éjjeli szekrényeket, tükrös szekrénye­ket készítettünk. Mindez 27mil­liós munkát eredményezett. Part­nerünk ebben az évben Prága mellett újabb 120 szobás szállo­da építését vállalta el, amelynek berendezésére esélyesek va­gyunk. A közeljövőben lesz a versenytárgyalás. Reményke­dünk, hogy megnyerjük. — A gyár szállodaépítő mun­káját természetesen itthon is is­merik. — Valóban mindez azzal kez­dődött, hogy korábban részt vet­tünk Egerben, a Hotel Eger, Sopronban a Lővér, és Hévízen az Aqua szálló berendezéseinek elkészítésében, tavaly pedig a fő­városban a Hotel Duna Intercon- tinentálban hatszáz ágyat cserél­tünk ki. Az idén viszont a buda­pesti Fórum Hotelnél teszünk ér­dekeltek, miután előre megadott tervek szerint rendezzük be a szobákat. Az eddigi ilyen irányú külföldi és hazai vállalkozásunk úgy tűnik, lehetőséget nyújt arra is, hogy gyárunk kollektívája közreműködjön az 1995-ös Bécs-Budapest világkiállítás megrendezésével kapcsolatos szállodaprogramban. — Bővebbet is mondana er­ről? — Különböző együttműkö­dések kínálkoznak. A közel­múltban egy nyugatnémet, illetve egy ír cég keresett meg bennün­ket. Azt mondták, hogy ismerik az erre vonatkozó tevékenysé­günket. Tárgyalássorozatot kezdtünk a jövőt keresve esetle­ges közös vállalat létrehozásáról. — A bútorgyár az elmúlt évek­ben és tavaly is jelentős értékben exportált a rubelelszámolású pi­acokra is. Januárban a Kereske­delmi Minisztérium embargói rendeltek el a kivitelre, hogyan érinti ez az Agriát? — Tavaly 130 millió forint ér­tékben exportáltunk bútorokat: szekrénysorokat, kárpitos garni­túrákat, komódokat zömmel Lengyelországba és Csehszlová­kiába. Ez a háromszáz milliós termelésünk 40 százalékát jelen­tette. Már is érezzük a nemrég el­rendelt exportstop kedvezőtlen hatását, hiszen a tavalyról áthú­zódott szállításokat sem sikerült megkezdenünk. Tehát ez a hely­zet sújt bennünket, és komoly gondot okozhat a jelenlegi élet­színvonal-politikát és az áreme­léseket figyelembe véve. — Mégis, milyen intézkedése­ket tesznek ennek ellensúlyozá­sára? — Egyet tehetünk, hogy még inkább nyitunk. Ennek jegyébon először veszünk részt Pekingben a nemzetközi bútorkiállításon. Ez lesz az első kínai bemutatko­zásunk, és bízunk a sikerben! A belföldi piacon pedig új termé­kekkel jelentünk meg. A kereslet növelésére az ízlésnek megfele­lően változtattunk. Új bőrgarni­túrákkal, hálószoba berendezés­sel, szekrénysorokkal szeretnénk meghódítani a vásárlókat. Egyébként tavaly az egyedüli bútoripari vállalat voltunk az or­szágban, amely nem emelte a fo­gyasztói árait, pedig a gyártás so­rán felhasznált alapanyagok ára folyamatosan emlekedett. Egyébként február 12-től határ­idő nélkül a gyárunkhoz tartozó mintatermünkben kedvezmé­nyes árakon kínáljuk termékein­ket, tulajdonképpen az egész gyártmányskálánkat felajánlva. Persze ez nem azt jelenti, hogy az idén az alapanyagok drágulása miatt nem kényszerülünk növel­ni a fogyasztói árakat. Csakhogy mértéktartóan akarjuk annak ér­dekében, hogy megtartsuk a ve­vőinket. Egyébként három nagy­kereskedelmi céggel vagyunk közvetlen kapcsolatban; a Bú- torkerrel, a Skálával, és a Dő- mussal. Rajtuk kívül 15-20 kis'- kereskedelmi egységnek, vala­mint fogyasztású szövetkezetnek is szállítunk termékeinkből. A jelenlegi helyzetben a reklám- propaganda munkánk nagyon felértékelődött, ezért különböző prospektusokat terjesztünk cé­günkről, újságokban is reklát mozzuk gyárunk termékeit. Sőt tervezzük, hogy külső üzletkötő­ket is megbízunk azzal, hogy cik­keinket minél szélesebb körben megismertessék, az érdeklődők figyelmét felhíva vele. — Az infláció, az anyagok árának folyamatos emelése ho­gyan hat munkájukra? — Felméréseink szerint az idei áremelések legalább 15 mil­lióval növelik a költségeinket, amely a tavalyi nyereségünk érté­ke. 1989-ben nagyobb arányú, több mint 30 százalékos béreme­lést hajtottunk végre dolgozóink körében. Az idén januárban pe­dig 12 százalékkal növeltük a bé­reket. Jól tudjuk, hogy ez nem el­lensúlyozza az inflációt, így leg­alább 1990-ben legalább 20 szá­zalékos emelésre lesz szükség a bejelentett infláció ellensúlyozá­sára. A nem termelő területen lét­számcsökkentést tervezünk. Ez­zel alapos felülvizsgálat után hu­mánusan kívánunk élni. Miután sok a piaci bizonytalanság, ezért mindent elkövetünk, hogy újabb lehetőségeket találjunk üzleti körünk bővítésére. Ehhez több külkereskedelmi vállalatot kér­tünk fel és küldöttgyűlésünk jó­váhagyása alapján tárgyalunk a már említett vegyes vállalat lét­rehozásáról is. Annyi bizonyos, hogy a 20 százalékos bérfejlesz­tésre, amelyet erre az évre ter­veztünk, csak a tavalyinál na­gyobb nyereség mellett kerülhet sor. Mindent elkövetünk érte munkában, minőségben. Mentusz Károly MŰSORNAPTÁR 1990. MÁRCIUS ©ÁH3ECN SZÍNHÁZ etzA fecc GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ HÁZISZÍNPADA 1. csütörtök 19.00 Úrhatnám polgár Dobó 2. péntek 19.00 Komámasszony, hol a stukker? 2. péntek 19.00 Csókos asszony Bérletszünet 3. szombat 19.00 Bűnhödés 3. szombat 19.00 A salemi boszorkányok Hevesi 8. csütörtök 19.00 Bűnhődés 5. hétfő 19.00 Ivanov Móricz Zs. Sz. vendéaiátéka 9. péntek 19.00 Bűnhödés 7. szerda 19.00 Úrhatnám polgár Radnóti 12. hétfő 17.00 Sors, nyiss nekem tért pe^^Ssora 8. csütörtök 19.00 A salemi boszorkányok Déryné 13.kedd 17.00 Sors, nyiss nekem tért BPaÄ£a 9. péntek 17.00 A salemi boszorkányok Bérletszünet 20. kedd 19.00 Bűnhődés 10. szombat 19.00 A salemi boszorkányok Kelemen László 24. szombat 19.00 Komámasszony, hol a stukker? 12. héttő 18.30 Csókos asszony Ady FILHARMÓNIAI HANGVERSENYEK 13.kedd 19.00 Calandria Katona József 14. szerda 15.00 Úrhatnám polgár Bérletszünet 6. kedd, 14.30 és 19.00 órakor 19. hétfő, 19.00 órakor 19.00 Úrhatnám polgár Bérletszünet 16. péntek 19.00 Csókos asszony Bérletszünet A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ HARLEKIN BÁBSZÍNHÁZA Bánd Anna: 17. szombat 19.00 Csókos asszony Bérletszünet 20. kedd 17.00 A salemi boszorkányok Arany János 21. szerda 10.00 Calandria Bérletszünet 22. csütörtök 17.00 A salemi boszorkányok Petőfi a k 23. péntek 17.00 A salemi boszorkányok Bérletszünet ét kis borzról 24. szombat 19.00 Csókos asszony Bérletszünet 11- én vasárnap 10.00 órakor BEMUTATÓ ELŐADÁS 12- én hétfőn 10.00 és 14.00 órakor 14-én szerdán 10.00 és 14.00 órakor 18-án vasárnap 10.00 órakor 21- én szerdán 10.00 és 14.00 órakor 22- én csütörtökön 10.00 és 14.00 órakor 27- én kedden 10.00 órakor 28- án szerdán 10.00 és 14.00 órakor 29- én csütörtökön 10.00 és 14.00 órakor 30- án pénteken 10.00 órakor 26. héttő 19.00 A salemi boszorkányok Móricz 27.kedd 18.30 Úrhatnám polgár Ady 28. szerda 19.00 A salemi boszorkányok Németh László 29. csütörtök 19.00 Csókos asszony Bérletszünet 30. péntek 19.00 Csókos asszony Bérletszünet JEGYEK A BÉRLETES ELŐADÁSOKRA IS VÁLTHATÓK. A SZÍNHÁZ A MŰSORVÁLTOZÁS JOGÁT FENNTARTJA!* Jegyek válthatók a színház jegypénztárában 14—19 óráig. (Lenin tér 11. Tel.: 36-10-026), valamint a közönségszervező irodában 9—16 óráig (Széchenyi u. 5. Tel.: 36-12-660). t Az ízléses berendezések, amelyeket az Agriában készítettek a jó minőséget garantálják a prágai Palac Szállóban. t t

Next

/
Oldalképek
Tartalom