Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)
1990-02-24 / 47. szám
HEVES MEGYEI IXL. évfolyam, 47. szám 1990. február 24., szombat ÁRA: 5,30 FORINT POLITIKAI NAPILAP NEM MESE EZ... „Mélyen hallgat viszont az üssed, üssed botocskámról." (3. oldal) MEGY A RÉPA VÁNDORÚTRA... „Érthető, hogy ezek nem a hazai piacot részesítik előnyben.” Í5. oldal) „ARRA TÖREKSZEM, HOGY NE LEGYEK SZÉLSŐSÉGES...” „...nem érdekel, hogy pártemberek voltak-e vagy sem.” (6. oldal) ERDÉLYI NAPLÓRÉSZLETEK „Örüljünk, hogy élünk!” (7. oldal) Elutazott az ír külügyminiszter A hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Gerard Collins, az ír Köztársaság külügyminisztere tegnap reggel kezdte meg érdemi tárgyalásait. Először vendéglátójával, Horn Gyula külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseket a Külügyminisztériumban. Fogadta Németh Miklós kormányfő és Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök is. Délután - Horn Gyulávalegyütt - nemzetközi sajtótájékoztatón számoltak be a látogatás eredményeiről. Az államférfi este elutazott hazánkból. Összehívták az Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján március 14-én, szerdán 10 órára összehívta az Országgyűlés márciusi ülésszakát. A testület várhatóan megtárgyalja az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé Országgyűlést nyilvánításáról, valamint a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslatokat. A törvényalkotási munkát követően az Országgyűlés ünnepélyes megemlékezést tart 1848. március 15-érői. Nem kell helyi felügyelő bizottság A megyei lapok legyenek pártoktól önálló szellemi műhelyek Magyar Újságírók Országos Szövetségének állásfoglalása A MUOSZ elnöksége üdvözli ugyan, hogy az MSZP felkíván- ja adni a megyei napilapok fölötti politikai felügyeletét, más vonatkozásban, azonban nem ért egyet a párt javaslataival. Nem tartja elfogadhatónak helyi felügyelő bizottságok létrehozását, ezért azokban nem hajlandó részt venni, hiszen így egypárti helyett többpárti irányítás jönne létre, ugyanaz a lehetetlen áílapot, ami a rádió és a televízió kuratóriummal kapcsolatban kialakult. A MUOSZ megerősíti korábbi álláspontját: a megyei napilapok — a nemzeti tájékoztatási intézményrendszer részeként — pártoktól független, önálló szellemi műhelyként működjenek, kiadóik pedig önálló állami, vagy állam által felügyelt vállalatok legyenek. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Elnöksége Háromszáz jogtipró ítélet volt a minta — Megrendelt bűnperek — Ponyvaregénybe illő módszerek — A póruljárt bolsevik tanácselnök — A bocsánatkérés is kevés Felszámolják a törvénysértő döntéseket Sajtótájékoztató a kormánybizottság tapasztalatairól A kormány több, mint egy esztendeje határozta el, hogy felszámolják az 1949-1962 közötti törvénysértéseket, amelyeket ítéleteikkel — rendszerint felső utasításra — a bíróságok követtek el. A jogászokból és történészekből álló csoportnak volt tagja dr. Kahler Frigyes jogász-történész, c. egyetemi docens, a Heves Megyei Bíróság elnökhelyettese. Egy éves kutatómunka nyomán született az a két kötet, amelynek tartalmáról pénteken a megye sajtószerveinek képviselői is tájékoztatást kaptak. Titkos utasításokkal — A bizottság tagjaként — mondotta dr. Kahler Frigyes ismertetője elején — háromszáz ügyet vizsgáltam meg a Heves Megyei Bíróság illetékességi területéről. A másik feladatom annak felderítése volt, hogy milyen titkos utasítások léteztek és hatottak az említett időszak hazai bíráskodásában. Ez utóbbi — a gömb másik oldala — egyértelműen bizonyította, hogy a pártállam akkori vezető hármasa, Rákosi, Gerő és Farkas valósággal terrorban tartotta az országot. Az 1949 és 1956 közötti ítélkezési gyakorlatról — amelyet a hallottak alapján méltán minősített szörnyűségeknek az előadó — 200 oldalas tanulmány készült Requiem, avagy büntetőítélkezési gyakorlat Heves megyében 1949-1954 között címmel. Aki csak az úgynevezett nagy ügyekről szerzett némi tudomást, mint a Pócspetri, a Mindszenty- és a Rajk-per, az most a bizottság feltáró munkája nyomán mélyebben is bepillanthat annak az időszaknak a jogsértő megoldásaiba. Megyénként például bűnpereket rendeltek meg, vagyis pontosan megszabták, hogy legyen nyolc kulákper, hosszú idejű szabadságvesztéssel, továbbá rendezni kell két kisparaszt ellen tárgyalást, amelynek eredménye rövid időtartamú, de végrehajtandó szabadságvesztés legyen. Igazán nem ártott, ha netán a vádlottak klerikális befolyásoltság alatt álltak... Olykor még azt is előírták, hogy a bíró mikorra tűzhet ki tárgyalást! Választás esetén például nem volt szabad, nehogy idegesítsék az embereket. Valójában olyan légkör alakult ki, ahol lehetővé vált, hogy minden kontroll nélkül működjön a monolit hatalom. Ártatlanság vélelme helyett a bűnösség feltételezése Több érdekes esetet is említett a megyei bíróság elnökhelyettese, így azt, amikor a „burzsoá” elemnek titulált vállalkozó lakásában az ávósok eldugták a pisztolyt, mert máskülönben bizonyítékot nem tudtak kreálni. Ennél a szabómesternél akkor épp ott járt két-három kuncsaft. Ők látták, mi is történt valójában, s a bíróságon mertek is tanúskodni. Ám a tárgyaláson az eljáró bíró közölte: a népi rendőrségnek nincs szüksége arra, hogy ponyvaregénybe illő módszereket alkalmazzon, ezért a tanúvallomásokat elvetik... Egy szó mint száz, egyszerűen felrúgták az anyagi és eljárásjogi alapelveket. Az akkori törvény szerint is létezett, mint az egyik legfontosabb büntetőjogi alapelv, az ártatlanság vélelme. Eszerint a hatóság köteles a megvádolt személy bűnösségét bizonyítani. A gyakorlatban azonban ez nem érvényesült, egy-egy miniszteri utasítás vagy még alacsonyabb szintről kibocsátott körlevél is megfordíthatta ezt, s helyébe a bűnösség feltételezése lépett. Sajátos bűncselekményfajták is léteztek. így például a termelőszövetkezeti csoport elleni izgatás. A legkülönfélébb okok miatt, mondva csinált ürügyek alapján ítéltek el embereket. Megtörtént, hogy egy pesti munkára férfiakat toboroztak Hat- vanban. Az egyik munkás megjegyezte: Pestre azért nem megy, mert ott még a csalánt is legfeljebb jegyre lehet kapni. Ezt a személyt izgatás és rémhírterjesztés (Folytatás a 2. oldalon) Új egyenruhája lesz a Magyar Hadseregnek — Erősödik a nemzeti jelleg — Jövőre tizenkét hónappal csökkentik a katonai szolgálatot — Tízezer fiatallal kevesebben vonulnak be a jövő hét elején Sajtótájékoztató a HM-ben Tegnap, immár hagyományosan sajtótájékoztatóra került sor a Honvédelmi Minisztériumban, ahol aktuális kérdésekről számoltak be a minisztérium vezetői az újságíróknak. Először Szom- bathy Ferenc vezérőrnagy, miniszterhelyettes adott felvilágosítást a hadsereg nemzeti jellegének erősítésével kapcsolatos elképzeléseikről. Mint elmondotta: a magyar nép történelmében állandóan érzékelhető, kitapintható folyamatként van jelen a magyarság tudatápolása, erősítése, a nemzeti karakter kialakítására, fejlesztésére való törekvés. így van ez a hadseregben is, ahol 45 év alatt, a demokratikus hadsereg születésétől kezdve folyik az ilyen irányú munka. Most olyan helyzetben vannak, amikor szükség és lehetőség van a nemzet és hadserege egységének új alapokra történő helyezésére, amelyet komplex módon, a tudomány szakembereit, a közélet szereplőit, az érdeklődő állampolgárok segítségét igénybe véve, indíthatták meg. Hosszabb időszakot igényel ennek kidolgozása, mert be kell építeniük a nemzeti védelmi doktrínába, a kiképzés, a felkészítés rendszerébe is. Javaslat készült a névváltoztatásra, s amennyiben az Országgyűlés ezt elfogadja, a Magyar Honvédség lesz a Magyar Néphadsereg neve. Megkezdték az új szolgálati és alaki szabályzat előkészítését, leépítették a korábbi évtizedek ellenségképét. Védelmi jellegű gyakorlótereket, pályákat építenek, s olyan szabályzatok, utasítások jelennek meg, amelyek az egyesülési, a párt, a honvédelmi, a lelkiismereti és Vallásgyakorlási törvényekhez kapcsolódnak. Megkezdődött a hadsereg nemzeti jellegét szimbolizáló különböző jelvények, jelzések, kitüntetések, felségjelek, csapatzászlók vizsgálata, új formák tervezése. Módosítják a személyi állomány ruházatát, a március 15-i ünnepségen a díszelgő alakulat már így mutatkozik be. Ezen a napon jelenik meg a Magyar Honvéd című új hetilap is, a minisztérium kiadásában. Azt is elmondotta a vezérőrnagy, hogy katonai, történelmi kutatásokat folytatnak az első világháborútól kezdve, az új hadsereg születéséig, és az ebben a munkában jelentős tevékenységet kifejtő volt tiszteknek, tábor- (Folytatás a 2. oldalon) Tárgyaltak Egercsehi és Recsk körzetéről is Ülésezett az Országos Érdekegyeztetó'Tanács Pénteken délután a SZOT székhazában összeült az Országos Érdekegyeztető Tanács. A kormány, valamint a munkavállalók és a munkáltatók érdek- képviseleteinek tanácskozására az érintett szakszervezetek javasolták napirendre tűzni a textil-, textilruházati, illetve a bőr-szőrme és cipőiparban a bérszabályozás teljes liberalizálását. Émellett várhatóan szó volt a vezetői érdekeltségi rendszer módosításáról is. A tanács tagjai szakértői tájékoztatót hallgattak meg Egercsehi és Recsk körzetének, Bátonyterenye és térségének, valamint Ózd környékének foglalkoztatási szempontból kritikus körzetté való nyilvánításáról. Mint ismeretes, e térségek kritikus körzetté nyilvánításának, s ezzel együtt az ottani foglalkoztatási gondok enyhítésének szükségessége az ÓÉT legutóbbi ülésén merült fel. Akkor abban maradtak, hogy a kérdés megvizsgálásával szakértői csoportot bíznak meg. (MTI) SPEED-TRANSPORT magyar-svéd közúti közlekedési szolgáltató Kft. 3300 Eger, Gárdonyi u. 2. Személyszállítás, fuvarozás, szállítmányozás. Fuvarszervező irodánk: HUNGÁRIA TAXI — változatlan telefonszámainkon 13-1 1 1, 13-913 várjuk kedves utasaink, fu var ózta tóink hívását. Március hónapban minden fuvardíjból ^ M O yo engedmény.
