Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)
1990-02-24 / 47. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1990. február 24., szombat Sajtótájékoztató a HM-ben (Folytatás az 1. oldalról) nokoknak, március 2-án Debrecenben magas elismeréseket nyújtanak át. A dijakat ideiglenes köztársasági elnökünk, Szűrös Mátyás adja át az érintetteknek. Az érdekességek között azt is felsorolta a miniszterhelyettes, hogy tervezik a csapatok új névvel és csapatzászlóval való ellátását, és a terveknek megfelelően folytatják a hadsereg csapatcsökkentését is. A bizalomerősítés keretében került sor többek között legutóbb a zalaegerszegi és a nagyatádi dandár felszámolására. Ezt követően a minisztérium szóvivője, Keleti György ezredes, a februári leszereléssel, és a bevonulással kapcsolatos kérdésekről adott nyílt tájékoztatót. Mint mondotta, február 22-re befejeződött a leszerelés az országban, 24 ezer 878 fiatalt búcsúztattak el, akik közül 560-an végeztek különböző szintű iskolát, és 1456-an szereztek olyan képzést, amelyet a civil életben is alkalmazni tudnak. Több mint 20 millió forintot osztottak ki a rászorulóknak segély címén; ez 1500-3000 forintot jelent személyenként. Harckészültség fenntartása miatt nem tartottak vissza senkit, fegyelmi okok miatt viszont 527-en szerelnek le később. A bevonulásra a következő hét hétfőnjén és keddjén kerül sor. Mintegy 14 ezren húznak egyenruhát, 10 ezer fiatallal kevesebben, mint legutóbb. Az újoncok 75 százaléka saját vagy szomszéd megyéjében kezdi meg katonai szolgálatát. Egyebek között elhangzott, hogy jövő évtől 12 hónap lesz a katonai szolgálat, úgy ahogy tervezték. Nem szerelik le a Szovjetunióban végzett hivatásosokat, és tovább tart a parancsnoki állomány fiatalítása is. Az elmúlt években ötven tábornok, és közel négyszáz ezredes ment nyugdíjba, így a hivatásos állomány átlagos életkora 31 évre módosult. A szovjefesa- patok kivonulásával kapcsolatos kérdésekről folyik a tárgyalás, márciusban már konkrétumokról is bővebben be tudnak majd számolni. A szovjetektől bizonyos szolgáltató eszközöket átvesz a magyar hadsereg. A tanácsok számíthatnak arra, hogy másfél év alatt megkapják az üresen maradt létesítményeket. Fazekas István A HÉTEN TÖRTÉNT Szombat: A CSKP KB kizárta a tagok sorából Gustáv Husákot és Lubomir Strougalt — elhúnyt Vlagyimir Scserbickij, az Ukrán KP tavaly nyugalomba vonult első titkára- egyhetes, Izlandot, Kanadát és az Egyesült Államokat érintő körútra indult Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök- Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke Bagdadban négy arab ország külügyminiszterével tárgyalt — Párizsban kezdett tárgyalásokat Petre Roman román kormányfő; Vasárnap: parlamenti választásokat tartottak Japánban — folytatódtak a tüntetések a tadzsikisztáni Dusanbeban — befejezte tárgyalásait az OECD párizsi központjában a magyar szakértői küldöttség; Hétfő: Addisz Abebában megkezdődött az AESZ miniszteri tanácsának ülése — Mexikóba látogatott Mose Arensz izraeli külügyminiszter — Ázsiába utazott Francois Miterrand elnök — Manilába látogatott Dick Cheney amerikai védelmi miniszter — a bonni kormány nyilatkozatban erősíti meg: az új egységes Németország nem lehet semleges vagy demilitarizált; Kedd: A Világbank elnöke Lengyelországban 2,5 milliárd dolláros kölcsönügyletről tárgyalt — a párizsi Sorbonne-on keletnyugati tanácskozás kezdődött -megkezdődött az ENSZ-köz- gyűlés rendkívüli ülésszaka kábítószerügyben — Bush elnökfogadja Václav Havelt Szerda: az NDK Népi Kamarája jóváhagyta a pártokról és politikai szervezetekről szóló törvényt -Hun Sen kambodzsai miniszterelnök Bangkokban tárgyalt Szihanuk herceggel — Václav Havel csehszlovák államfő beszédet mondott az amerikai kongresszus előtt- újabb tüntetések voltak Koszovóban ; Csütörtök: Párizsban tanácskozás kezdődött az új kelet-európai fejlesztési bank felállításáról- Bécsben befejeződött a hagyományos fegyverzetek csökkentéséről folyó VSZ-NAT0 tárgyalások ötödik fordulója — megkezdődött a lengyel Szejm ülése, amelyen a költségvetésről döntenek; Péntek: Hans Modrow Hamburgba látogat — Görögországban köztársasági elnököt választanak- Thatcher brit kormányfő Andreotti olasz miniszterelnökkel tárgyal Londonban — megkezdődik a Finn KP 22. kongresszusa. Berlin: Az NDK határőrei február 19-én este a Brandenburgi kapunál megkezdték a Berlini Fal városközponti részének lebontását Varsó: A kormányellenes tüntetés résztvevői próbálják áttörni a rendőrségi kordont február 20-án a belvárosban. A tüntetők követelték a köztársasági elnök lemondását, tiltakoztak a lengyel reform- politika és a privatizáció ellen. Bukarest: A Zsil völgyéből érkezett bányászok tüntetnek az ideiglenes kormány mellett február 19-én. Aznap több nagyváros üzemeiben is gyűlést tartottak a munkások és támogatásukról biztosították a Nemzeti Egységtanácsot * Hagersville: Tűzoltó-repülőgéppel oltják az égő gumiabroncsokat aka- nadai város közelében. A mintegy 15 millió használt abroncsot őrző égő telep oltása a szakemberek szerint akár 30—40 napig is eltarthat (Népújság-telefotó — MTI) Az első fokozat hajtóművei meghibásodtak — Négyszázmillió dolláros kár Francia rakétakudarc Felszámolják a törvénysértő döntéseket Felrobbant az indítás után egy francia gyártmányú Ariane-ra- kéta, amelynek két japán mesterséges holdat kellett volna pályára juttatnia. A robbanást az első fokozat hajtóműveinek hibája okozta, a kár meghaladja a 400 millió dollárt, s a programot egyelőre meghatározatlan időre le kell állítani. Ez volt a 36-ik Ariane-rakétakísérlet, s ebből öt végződött kudarccal. A rakétát közép-európai idő szerint röviddel éjfél után indították a francia Guyanában levő Kourou űrrepülőtérről. Már a felszállás pillanatában látszott, hogy a hajtóművek működése nincs rendben. A robbanás akkor következett be, amikor a hordozórakéta 1 perc 40 másodperces utat tett meg. Az első vizsgálati adatok szerint az első fokozat hajtóművei közül rövid egymásutánban kettő mondta fel a szolgálatot. A rakéta mozgása szabálytalanná vált, majd az első fokozat felrobbant, megsemmisítve a rakétát és rakományát. A robbanás mintegy kilenc kilométeres magasságban történt. A keletkezett gázokat a robbanás ereje és a szél a kísérleti telep felé nyomta vissza a földre, Kourou lakossága a hatóságok felhívására kénytelen volt lakásában maradni egy óra hosszat, amíg a veszély elmúlt. (Folytatás az 1. oldalról) címén vonták felelősségre. Az egyik Heves megyei faluban a bolsevik tanácselnök volt az egyik fő szervezője a téeszesítés- nek. A községből egy legény azonban semmiképp sem szándékozott belépni a téeszcsébe. A helyi kocsmában futottak össze, ahol a tanácselnök ezt a megjegyzést tette: szép kis ember vagy te, hogy egyedül nem vagy hajlandó belépni... A földművesszövetkezet elnöke — aki mellesleg haragosa voh a tanácselnöknek — feljelentette őt, mondván, hogy dicsérte a belépni nem akarót, s ezzel téeszcsé elleni izgatást követett el... Bár úgynevezett osztálybíráskodást vezettek be az ötvenes évek elején — mely szerint volt csúnya, volt kicsit ingadozó osztályellenség, s létezett osztályhű ember — az 1955-ben készített statisztikák szerint az elítélteknek a túlnyomó többsége munkás, vagyis osztályhű személy volt. Az általános félelemkeltés és bizalmatlanság légköre uralkodott. Nem mindegy, kié volt a zsizsik... Külön csoportot képviseltek e sajátos bűncselekmények körében a lopások és a tervbűntettek. Előbbieknél például egy zsák cukorrépa eltulajdonításáért is hosszú ideig lehetett börtönben ülni, egyszerűen csak azzal az indoklással, hogy bár kis súlyú cselekmény, de elveszi a kedvet a termeléstől. Az utóbbiakra volt jellemző, ha például egy gépállomás felmondta a szolgálatot, akkor azt vették elő, aki kijelölte a helyét vagy telepítette. A szakmai szabályok durva megsértése mellett a nagymérvű szubjektivizmus vezérelte a bíróságokat döntéseikben, s épp emiatt tulajdonképpen nem is tekinthető ítélkezésnek, amit műveltek. A bírói mérlegelés egy kirívó példája volt az az eset, amikor utasításban kötelezték a jogalkalmazókat: ha a beszolgáltatásnál szegényparaszt búzájában bújik meg a zsizsik, az tulajdonképpen épp a szegénységéből fakadó káros örökség. Ám ugyanez a kulák esetében súlyos szabotázsnak minősült, s a nem kevésbé súlyos ítélet ellen nem volt helye ellenbizonyításnak! Az is tipikus jellemzője volt az 1949 és 56 közötti ügyeknek, hogy például a vádlott védője nem is tekinthetett be teljes terjedelemben az ügy irataiba, emellett a titkos ávós információkról a bíró is csak közvetlenül a tárgyalás megkezdése előtt szerezhetett tudomást. — Nem volt ez más — hangoztatta véleményét dr. Kahler Frigyes —, mint a monolit zsarnokság technikája hatalma biztosítására! A sajtótájékoztató előadója szerint a vétkesek nevében is csak mélységes bocsánatkérés az egyetlen lehetséges mód ezeknek az eseteknek az alapos feltárása mellett. Az újságírók kérdéseire válaszolva, dr. Kahler Frigyes elmondta, bizony még 1968-ban is — egy-egy rehabilitáció iránti kérelem felülvizsgálata során — találkozott azzal a sajnálatos jelen - séggel, hogy a posztsztálinista rendszer adoptálta a fent említett módszerek némelyikét. Tulajdonképpen az 1970-es évek elejére szelídült — ahogy fogalmazott — a pártállami intervenció, amikor is a bíróságokat békén hagyták, nem kötelezték őket különböző, a függetlenségüket sértő döntésekre. Az már más kérdés, hogy kik kerültek be, elsősorban bizonyos népgazdaság elleni bűncselekmények esetén a megvádoltak körébe — és kik nem... Lapunk munkatársának érdeklődésére szóba került az is, hogy — akárcsak az 1989. évi XXXVI. számú törvény esetében — ezúttal is a bíróságok kérelemre igazolást adnak az érintetteknek arról, hogy az ellenük hozott ítéletek semmisek. Vagyis ez azt jelenti, hogy a törvény erejénél fogva semmis az ilyen ítélet, azaz úgy kell tekinteni, mint ha meg sem született volna! Az igazolás csupán olyan dokumentum, amellyel az illető a nyugdíj- folyósító hivatalhoz fordulhat. Az azonban tény, az eredeti állapot visszaállítása természetesen semmiképpen sem lehetséges, nem lehet kárpótolni azokat az embereket, akiknek húszévesen kisiklott az életpályájuk, még akkor sem, ha aranyhegyek állnának rendelkezésre... A különbizottság kutatómunkája alapján már elkészült a törvénytervezet is, amelynek törvénnyé szentesítése az Országy- gyűlés feladata. Szalay Zoltán „Irán-kontra” ügy A nyilvánosság kizárásával hallgatták ki Reagan volt elnököt Ronald Reagan volt amerikai elnök tanúvallomásában elismerte, hogy titkos akciókat rendelt el az „Irán-kontra” ügyben, de tagadta, hogy a törvénysértő akciókra utasította volna fehér házimunkatársait. . Reagan kihallgatását volt nemzetbiztonsági tanácsadója, John Poindextertengamagy kérte, aki hamarosan bíróság elé áll az ügyben játszott szerepe miatt. Poindexter és társai (az érvényben levő tilalom ellenére) titokban fegyvereket szállítottak Iránnak s a vételárból — ugyancsak törvénysértően — a nicaraguai kontrákat fegyverezték. Az ügy több szereplőjét, köztük Oliver North alezredest a perben már elmarasztalták, bár a büntetések igen enyhék voltak. A 79 éves volt elnököt a nyilvánosság kizárásával hallgatták ki, majd újságírók pénteken megtekinthették a videófelvételt. Az elnök tagadta, hogy bármifajta törvénysértésre utasította volna beosztottjait, akik azonban már korábban ismételten jelezték: nyilvánvalóan nem vállalkoztak volna a nagy horderejű lépésekre, ha nem tudták volna maguk mögött az elnöki szándékokat.
