Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)
1990-02-23 / 46. szám
HEVES MEGYEI I\I . évfolyam, 46. szám ÁRA: 1990. február 23., péntek 4,30 FORINT POLITIKAI NAPILAP RUSZKIK, GO HOME! „...rossz nyelvek azt merik állítani, hogy számára mostanában Hegyeshalomnál véget ér a katonapolitika." (2. oldal) VÁLASZ AZ OLVASÓNAK „Mi az első lépés a megoldáshoz? Elfelejteni az elmúlt 40 év cigánypolitikáját.’' (3. oldal) MENNYI PÉNZT AD AZ ÁLLAM? „A magyar sport menthetetlenül összeomlik” (6. oldal) HALÁLOS BALESET GYÖNGYÖSÖN „Kórházba szállítás után meghalt” (8. oldal) LOTTÓ NYERŐSZÁMOK: 13, 48, 54, 57, 70 Magyarországra érkezett az ír külügyminiszter Horn Gyula külügyminiszter meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Gerard Collins, az ír Köztársaság külügyminisztere. Az ír diplomácia irányítóját magyarországi útjára elkísérte felesége, Hillary Collins is. Varsóban folytatja tárgyalásait Elutazott Lawrence Eagleburger Magyarországi látogatásának befejeztével csütörtök reggel európai kőrútjának következő állomására, Varsóba repült Budapestről Lawrence S. Eagleburger, az Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettese. Eagleburger a kelet-európai változásokat támogató amerikai program végrehajtásáért felelős kormányzati tisztviselők élén tett látogatást Magyarországon. Az amerikai küldöttség tájékozódott a magyar belpolitikai élet alakulásáról, a Magyarország számára előirányzott támogatással összefüggő kérdésekről, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Fidesz-képviselő Washingtonban Szájer Józsefnek, a Fidesz választmányi tagjának személyében a hét folyamán tett először hivatalos látogatást a párt képviselője Washingtonban. „Nagy várakozás előzi meg a magyar választásokat, és általában azt várják, hogy a jelenlegi ellenzéki pártok szélesebb körű, a stabilitást biztosító koalíciója veszi át a kormányzást” — mondotta Szájer József az MTI tudósítójának. A Fidesz-vezető,.aki pártjának soproni képviselőjelöltje, találkozott Paula Dobri- anskyval, a külügyminisztérium főcsoportfőnökével, David Dreier és Tom Lantos képviselővel, Lawrence Smith-el, a közigazgatási bíróság főbírójával, az igazságügyminisztérium , a kereskedelmi kamara vezető munkatársaival. Gerard Collins kétnapos magyarországi látogatásának első délutánján a főváros nevezetességeivel ismerkedett, majd az esti órákban felesége társaságában részt vett azon a díszvacsorán, amelyet Horn Gyula és felesége adott tiszteletükre. A hivatalos tárgyalások ma reggel kezdődnek meg. Az ír külügyminiszter először vendéglátójával, Horn Gyula külügyminiszterrel folytat megbeszélése„Az MSZP érdeke, hogy a megyei napilapok pártoktól független orgánumok legyenek” — nyilatkozta a Zalai Hírlap csütörtöki számában Kárászné Rácz Lídia, a párt elnökségének tagja. A testület szerdai ülésén elfogadott javaslat szerint továbbra is MSZP-tulajdonban maradó lapok függetlenségének intézményi garanciájaként minden megyében egy tekintélyes személyiségekből álló, 5-7fős „felügyelőbizottság” jönne létre. A bizottságok összetételére a megyei listát állító pártok és a megyei tanács tenne javaslatot. Ez a grémium döntene a főszerkesztő személyéről, a lap kiadatásáról. Egy két a Külügyminisztériumban. A látogatás programjának megfelelően Gerard Collinst fogadja Németh Miklós kormányfő és Szűrös Mátyás ideiglenes köz- társasági elnök. A tervek szerint az ír külügyek irányítója találkozik több magyarországi politikai párt vezetőjével is. Gerard Collins és Horn Gyula péntek délután nemzetközi sajtótájékoztatón számol be a látogatás eredményeiről. átmeneti időszak után bármely kiadó gondozásában megjelenhetnének a megyei lapok. A lapkiadásból származó nyereségen egy létrehozandó sajtóalap, a megyei „felügyelő bizottság”, a lapkészítő újságírók és az MSZP osztozna. Az elnökség tagja azt is elmondta, hogy az MSZP — megfelelő kártalanítás ellenében — hajlandó a lapok tulajdonosi jogairól is lemondani. * A fenti híradás ellenére országszerte gyűlnek az aláírások a szellemileg és anyagilag egyaránt független napilapok érdekében. Tanácsülés Egerben Csak kártérítés ellenében mondanak le a tulajdonosi jogról — Pártoktól független orgánumok legyenek — Felügyelőbizottság? — Osztozás a nyereségen? MSZP-állásfoglalás a megyei lapokról Eger város honatyáira — úgy látszik — „hatott” a közvélemény rosszallása: a tegnapi napon nem volt gond a határozat- képességgel. Reggel nyolc órakor a 74 tanácstagból több mint ötvenen megjelentek, így izgalom nélkül kezdődhetett az ülés, Békési iózse/általános elnökhelyettes vezényletével. Persze, azt azért nem mondhatjuk, hogy mindenféle feszültséget nélkülözött volna a tanácskozás. Már csak azért sem, mert fontos kérdésben kellett rögtön az első napirendként döntést hozniuk a tagoknak. A város ez évi költségvetése került a mérlegre, s a köztudottan szűkösre méretezett anyagi lehetőségek jócskán alatta maradnak az állampolgárokban megfogalmazódott igényeknek. 5 amikor egy szelet kenyérből tucatnyi szájat kell jóllakatni, nem kétséges, hogy néhányon bizony éhesek maradnak... A költségvetés tervezetét minden tanácstag idejében megkapta — ámbár az eddigiekhez képest példátlan, hogy február végén kerül pont erre a dokumentumra. Ennek jogszabályi akadályai voltak — mondják a szakemberek. Az elsők között kért szót a költségvetés vitájában Jakab Ernő, aki petíciót nyújtott át Békési Józsefnek. Ebben azt kéri a testülettől, hogy végre határozott intézkedésekkel segítsék egy korszerű iskola létrehozását Felnémeten. Egyben hangsúlyozta: örül, hogy hosszú évek óta először végre a peremkerületek gondjai is súlypontozódnak a tervezetben, s nemcsak a látványosabb, „kirakatban lévő” belváros fejlődik töretlenül. Többeket irritált az Egri Városi Televíziónak nyújtott másfél milliós támogatás. A létjogosultságát nem kérdőjelezték meg ugyan ennek az orgánumnak, ám felvetődött: akkor, amikor a város lakóinak elenyésző része élvezheti ezt a szolgáltatást, nem kellene inkább az eszközfejlesztés helyett a hálózat további kiépítését szorgalmazni. Azt is felülvizsgálhatnák, hogyan tehetné nyéreségesebbé magát a közösségi televízió. Az ügyben végül is olyan döntés született, hogy egy bizottság foglalkozik majd ezzel a témával. Szó esett a közművesítés támogatásáról: az igényelt 50 millió forint helyett csupán 25 millióval segíti a közműfejlesztést a városi tanács. Ennyi van... — foglalható össze tömören a tervezetet kidolgozók válasza. Ehhez képest némi derültséget keltett, amikor egy tanácstag — miután közölte, hogy nem jár rendszeresen a tanácsülésekre, mert idáig még semmit nem tudott kicsikarni a vezetésből... — felszólította a pénzügy képviselőjét, Rófusz Bélát, most akkor azokról a pénzekről beszéljen, amit a városi tanács „eldugott” — mert bizonyára tartalékolnak olyan összegeket, amik nem szerepelnek a költségvetésben. A „büdzsét” végül is két ellen- szavazattal elfogadta a testület. Ezt követően szó esett egyebek között a Hősök temetőjének rendezéséről, a város áruellátásának helyzetéről, a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztéséről. Dr. Rózsa Sándor nyugalmazott megyei főtanácsos interpel- lálási lehetőséget kért — és kapott — a tanácstagoktól. A tanácsi lakások eladásával kapcsolatban terjesztette elő a véleményét. Arra, hogy 24 oldalas beadványából idézzünk, nincs lehetőség, a „szerzői jogokat” ugyanis saját magának tartotta fent, s csak a saját neve alatt hajlandó a gondolatait viszontlátni. Az Egri Lakásbérlők Egyesülete nevében dr. Géresi Sándor emelkedett szólásra. Lényegében mindketten azt kívánták bebizonyítani a tagok előtt, hogy a tanácsi lakások eladásáról szóló rendelkezés nemcsak erkölcstelen, hanem ugyanakkor törvénysértő is. Lapunknak nincs módja ebben a vitában bölcs döntést hozni, ám a véleményeknek, vitáknak továbbra is helyt adunk. A tanácsi lakások eladásával kapcsolatban is... (doros) Pénzügyi előny az első lakásra váró fiatal házasoknak — Szigorúbb elbírálás a szociálpolitikai kedvezményekkel — Az OTP továbbra is vállalkozik Drágább kamatozás mellett — lesznek űj otthonok — A rendelet értelmében bővült azoknak a köre — mondta —, akiknek a meglevő lakástulajdona, bérleti jogviszonya, lakrészre vonatkozó állandó használati joga megakadályozhatja a támogatások igénybe vételét. A jogszabály ugyanis szigorodott, miután az úgynevezett részingatlan nagyságát pontosan megjelöli. Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében, amennyiben a haszonélvező a lakásban lakik, és az 1988. december 31-ig létesült, a tulajdonos az egyéb feltételek rendezése esetén támogatásban részesülhessen. — Miként segíti államunk az első lakáshoz jutókat? — Az említett esetben a fiatal házaspárokat a szociálpolitikai kedvezmény nyújtásához figyelembe vehető lakásépítésnél, illetve -vásárlásnál 150 ezer forint összegű állami támogatás illeti meg. De csak akkor, ha a házastársak egyike sem töltötte be 35. életévét. Mindezt a vételi ajánlatkor készpénznek tekintjük, illetőleg lakásépítések esetén saját erőnek minősül. — Történt-e változás a szociAz idén adják át Egerben, a Makiári út elején az úgynevezett foghíjbeépítéssel készülő 12 otthont, 12 garázzsal (Fotó: Perl Márton) álpolitikai kedvezmény összegében? — Tulajdonképpen nem, azonban az igényjogosultak körében mégis. A rendelet értelmében aki után kedvezményt már elszámoltunk, azt ismét igénybe venni nem lehet. Ha viszont újabb lakást építenek, vásárolnak, akkor a kedvezmény összegének megállapításánál figyelembe vesszük a még eltartott gyermekeket, akik után a kedvezményt már elszámoltuk. Az úgynevezett kiemelt törlesztési támogatást is a ténylegesen eltartott gyermekek száma határozza meg. Ez utóbbit ugyanaz a család ismételten nem veheti igénybe. Változatlan azonban az a lehetőség, amely szerint a kiemelt törlesztési támogatás az épített, vásárolt, vagy csereszerződéssel szerzett másik lakás esetén a kölcsöntartozással együtt átvihető. — Miként változnak a kiemelt törlesztési támogatásban részesülők kölcsönnyújtásának feltételei? — 1991. július 1-jétől alapfeltétel lesz, hogy az építtető, illetve vásárló lakáscélú megtakarítással: például ifjúsági takarékbetéttel, lakástakarékossági betéttel, vagy Új otthon takarékbetéttel rendelkezzen. Erre havonta (Folytatás a 2. oldalon) Ma éjfélig benyújthatók — Döntés három napon belül — A választás napján megsemmisítik — Nem elkötelezettség Mi lesz az ajánlási szelvények sorsa? Hamarosan lejár az ország- gyűlési képviselőjelöltek hivatalos bejelentésének határideje, ezzel együtt lezárul az ajánlási szelvények gyűjtése is. Az ajánlási szelvények személyi adatokat is tartalmaznak, ezért kezelésükről szigorúan rendelkezik a választójogi törvény, amelyet legutóbbi ülésszakán módosított az Országgyűlés. Ismeretes, hogy az ajánlási szelvénynek az egyéni választó- kerületben induló képviselőjelöltek számára volt és még van jelentősége. Az egyéni választókerületben ugyanis a választópolgárok, illetve a párttörvény rendelkezéseinek megfelelő társadalmi szervezetek jelölhettek, a jelöltséghez pedig 750 ajánlási szelvényt kellett összegyűjteni. Jelöltet kizárólag ezzel az ajánlási szelvénnyel lehetett támogatni. A szükséges számú ajánlási szelvények birtokában — a törvény előírta további dokumentumokkal együtt — lehetett és lehet még ma éjfélig a jelölést az illetékes választási bizottságnál benyújtani. A bizottság a benyújtást követő három napon belül dönt; minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölést nyilvántartásba vesz. Az egyéni választókerületi választási bizottság az ajánlási szelvényeket az átadó jelenlétében megszámlálja. Ha a jelölés nyilvántartásba vételéről a bizottság az átvétel időpontjában nem dönt, az ajánlási szelvényeket zárt, lepecsételt kötegben, biztonságos helyen köteles őrizni. A bizottság döntésének időpontjáról ez esetben a jelöltet, illetőleg megbízottját értesíti, s annak jelenlétében bontja fel a zárt köte- get, s végzi el az esetleges hitelesítést. Az egyéni választókerületi választási bizottság a szavazás napján — ha döntése ellen kifogást nem nyújtottak be — a szelvényeket a jelölt, illetőleg megbízottja jelenlétében megsemmisíti. A választási bizottság köteles gondoskodni arról, hogy az ajánlási szelvények átvétele és megsemmisítése közötti időszakban a szelvényekhez illetéktelenek ne férhessenek hozzá. Ha az egyéni választókerületi választási bizottság döntése ellen kifogást vagy jogorvoslatot, az Országos Választási Bizottság döntése ellen pedig jogorvoslatot nyújtanak be, az ajánlási szelvényeket kizárólag a kifogás elbírálása érdekében lehet átadni az illetékes választási szervnek, bíróságnak. A kifogás és a jogorvoslat végleges elbírálását követően ezeket az ajánlási szelvényeket is meg kell semmisíteni a szavazás napján. Ha az ajánlási szelvényt büntető eljárásban bizonyítási eszközként használják fel, az eljárás jogerős befejezését követően ezeket az ajánlási szelvényeket azonnal meg kell semmisíteni. Az ajánlási szelvény kitöltése és aközött, hogy ki hogyan szavaz majd március 25-én, nincs direkt összefüggés. Ha a választópolgár jelöltet ajánl, ezzel még nem kötelezi, kötelezte el magát a tényleges választásra is. (MTI) Az otthonhoz jutás továbbra sem kis gond országunkban, így Heves megyében sem. Főleg a családot alapító fiatalok vannak nehéz helyzetben, akik jogosan szeretnék, hogy minél előbb biztos fedél legyen a fejük fölött. A kilátások azonban nem biztatóak, hiszen február 1-jétől minisztertanácsi határozat alapján újból változtak a lakásépítés és -vásárlás pénzügyi feltételei. Ezek egyfelől további szigorítást, másrészt viszont az első lakásra váró fiatal házasoknak pénzügyi előnyt jelentenek. Ilyen körülmények között vállalkozik-e építésre az Országos Takarékpénztár, amely továbbra is elsődlegességet élvez a kereskedelmi bankok közül, mivel információnk szerint más pénzintézetek nem foglalkoznak vele. A kérdést Mészáros Gábornak, az OTP Heves Megyei Igazgatósága helyettes vezetőjének tettük fel.
