Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)

1990-02-22 / 45. szám

NÉPÚJSÁG, 1990. február 22., csütörtök VÁLASZTÁSI FÓRUM 3. Teljes jógii állampolgárokká válhatunk A Vállalkozók Pártjának programja Szeretett hazánkban a vállal­kozók rendkívül széles tábora először hozta létre saját politikai pártját, a Vállalkozók Pártját. Olyan pártot alkottunk, amely­nek ereje tagjainak önszervező­désében, politikai meggyőződé­sének tiszteletben tartásában, nézeteinek szabad közvetítésé­ben, önként vállalt egységében, történelmi tradícióiban gyöke­reznek. Táplálja erőnket az a tiszta forrásként felszínre tört szent meggyőződésünk, hogy a közelmúlt négy évtizedében bennünket ért sok-sok jogtipró intézkedés többé soha vissza nem térhet, amelyek közül sok még ma is érvényben van. Pár­tunk tömöríti, összefogja és len­dületbe viszi azokat a vállalkozói erőket, amelyek e soha vissza nem térő történelmi pillanatban felismerték küldetésüket: azt, hogy nem elég csak szakmai, gazdasági érdekképviseletekben hallatni szavunkat, védeni joga­inkat, küzdeni a monetáris pénz­ügyi hatalom és a restrikciós gaz­daságpolitika ellen. A társadalom egészében zajló reformtörekvéseken belül is azok a vállalkozói összefogható politikai erők jelennek meg az új típusú politikai érdekképvisele­tünkben, pártkeretekben, ame­lyek a szorongató elvonások, a hátrányos megkülönböztetések ellenére is talpon tudtak marad­ni. Akik állami dotáció nélkül is piac- és versenyképesek tudnak maradni, akik közhatalmi támo­gatás hiányában is kezdeménye­zői a korszerűnek, az újnak, akik a bel- és külpiacon tisztes ha­szonnal értékesíthető termékek, szolgáltatások előteremtői. A je­lenlegi kormányzat hivatalos vé­leményével egyetértve mi is vall­juk, hogy szükség van társadal­mi, gazdasági kibontakozásra, stabilitásra, de ezt mi úgy értel­mezzük: nem lesz megalapozot­tan tartós magyar átalakulás, ha nem biztosítottak a feltételek a magán-, kis és közepes, majd a korlátozások nélküli magán- szektor talpraállásához. Ez olyan történelmi tapaszta­latokon nyugvó gazdasági tör­vényszerűség, amelynek keretén belül a civilizált nyugati világban valóban gazdasági csodákra vol­tak képesek. S e gazdasági csoda alappillére: a magántulajdonon alapuló szabad vállalkozások társadalma. A céhek, ipartestü­letek, a mesterek tömörülései, önsegélyező egyletei, a klubélet összetartó értékei magukban hordozták az új keletű szervező­déseket, az ipartestületek, ipar­hatóságok rendszerének, tartal­mának megjelenését. Egészen napjainkig nyomon követhető az általános értékeiknek átmentése és jelenléte mai érdekvédelmi testületeinkben, amelyek szintén a megújulás korszakát élik, több­kevesebb sikerrel. Sajnos, sok vállalkozótársunk még fél! Ige­nis fél! S ez nem véletlen. Úgy ér­zik, még lehetséges egy vissza­rendeződés. Mi bátran kijelentjük: ”nem kell félni”, nem lesz visszarende­ződés, bár vannak néhányan, akik nagyon szeretnék. Bátorí­tást kell adnunk, hogy merjenek elkötelezett hívei lenni a vállal­kozók és pártja társadalmi szere­pének méltó elismertetésében. Az országot katasztrofális hely­zetbejuttató pártállam az eltéko- zolt dollármilliárdok ellenére sem tudta megoldani „korszerű nagyiparával” a lakossági szol­gáltatásokat, háttéripart, kiske­reskedelmet, a mezőgazdasági kisárutermelést, a kisiparosok, kiskereskedők és szövetkezetek nélkül. A Vállalkozók Pártja önálló politikai szervezet, amely politi­kai eszközeivel vállalja, képviseli a vállalkozók és érdekképviseleti testületéinek általános és konk­rét politikai igényeit, érdekeinek rendszerbe foglalását, politikai eszközökkel történő érvényesí­tését. Ugyanakkor deklaráljuk, hogy a vállalkozók érdekképvi­seleti testületek teljesen szuve­rén, önálló szervezetként tisztel­jük, becsüljük. Előbb önmagun­kat, majd másokat is győzzünk meg arról, hogy részeseivé vál­hatunk a hatalom gyakorlásá­nak, képviselőket küldhetünk az Országgyűlésbe, teljes jogú ál­lampolgárokká válhatunk. Mindez rajtunk múlik. Tegyünk érte. A Vállalkozók Pártja, annak tagjai és a vállalkozók elhatárol­ják magukat a kialakult helyzet­től, minden felelősséget a pártál­lamra, annak volt, s még jelenleg is vezetésben fellelhető vezetőire, felelőseire hárítanak. A rendkí­vül súlyos társadalmi, gazdasági helyzetből keressük a kivezető utat, erőnk és lehetőségeink függvényében részt kívánunk vállalni a társadalmi, gazdasági kibontakozásból, a demokrati­kus jogállamiság megteremtésé­ből. Felajánljuk együttműködési készségünket minden újonnan alakult politikai szervezet, moz­galom, csoportosulás erőinek mindazokban a kérdésekben, amelyekben véleményünk meg­egyezik vagy közel áll egymás­hoz. Ugyanakkor felajánljuk együttműködésünket minden olyan közfunkciót ellátó intéz­ménnyel szemben, amelyek a válságból kivezető út terheit el­sősorban a lakosságra kívánják hárítani, és amelyek olyan intéz­kedéseket léptetnek életbe, ame­lyek visszafogják az értékterem­tő teljesítményt, a műszaki hala­dást, a gazdaságosságot növelő fejlesztéseket, az ország élelmi­szer-ellátásának többségét ter­melő kisgazdaságokat. A Vállal­kozók Pártja kidolgozza egy olyan önkormányzati rendszer VÁLLALKOZÓK PÁRTJA tervezetét, amelyben a vállalko­zói társadalom szerepének meg­felelően helyet és jogot kap, amelyben működjön vállalko­zást menedzselő önálló miniszté­rium, és ennek vezetésében dön­tően a vállalkozók vegyenek részt. A törvény előtti teljes jog- egyenlőséget kell biztosítani, amelynek szellemében már a je­lenlegi viszonyok között is az azonos elbírálás elveit kell alkal­mazni a társadalom minden réte­gével szemben, beleértve a vál­lalkozókat sújtó megkülönböz­tető szankciók helyetti ösztönző szabályozás megteremtését. Ez­úttal is szót emelünk a vállalko­zókat sújtó személyi és vállalko­zási, valamint a társadalombizto­sítási elvonások mértéke és rend­szere ellen. A jelenlegi kormány elvesztette a széles néprétegek bi­zalmát, s jelenleg sincs olyan ha­talmi tényező hazánkban, amely kivezethetné népünket a szoron­gató helyzetből. Olyan erős or­szágos, megyei és helyi érdek- képviseleti vállalkozói önkor­mányzat kialakulását ösztönöz­zük, ahol a szakmai, gazdasági megfontoltság mellett azok bel­politikai hatasait is reálisan ké­pesek körvonalazni, hogy célja­ink alapvetően egybeessenek. PÁRTUNK KÜLPOLITI­KAI TEVÉKENYSÉGE: Alapvető érdekeink fűződnek ahhoz, hogy külkapcsolataink iránya elsősorban az európai kö­zösséghez való visszatérés irá­nyának feleljen meg. A kölcsö­nös előnyökön nyugvó, korláto­zások nélküli magánkereskede­lem, a minden nép számára elő­nyös vám- és hitelpolitika. Elkö­telezett hívei vagyunk a nemzetek függetlenségének, a teljes semle­gesség tiszteletben tartásának, egymás nézeteinek meggyőződé­sen alapuló terjesztésének, nem­zeti érdekeink elsődlegessége hangsúlyozásának, érvényesíté­sének, hazánk és más országok közötti nyílt, a nép által ismert, elfogadott pénzügyi és hitelkap­csolatoknak. Társadalmi beren­dezkedésünktől függetlenül a velünk szomszédos országokkal békés, jószomszédi, humanitári­us kapcsolatok fejlesztésének vagyunk hívei. Hazánk és más népek szuverenitását, semleges­ségét csak idegen csapatoktól mentes országban és Európában tudjuk elképzelni. A Vállalkozók Pártjának Heves Megyei Elnöksége Párthírek A Magyarországi Szövetkeze­ti és Agrárpárt képviselőjelöltjei a közeljövőben az alábbi helye­ken és időpontokban találkoz­nak a választópolgárokkal: 2-es számú választókerület, Csepregi Béla: február 23-án 10 órakor a bátori művelődési házban, feb­ruár 25-én 14 órakor Ószajlán, február 26-án 18 órakor a recski bányászotthonban; 3-as számú választókerület, dr. Magda Sán­dor: február 22-én 18 órakor az abasári művelődési házban, feb­ruár 23-án 10 órakor Gyöngyö­sön, a Mátra Művelődési Köz­pontban. * Sportoljon velünk... Február 24-én, szombaton, 10 órakor ta­lálkozunk a strandon! Órányi úszás után kötetlen beszélgetés képviselőjelöltünkkel a Platán étteremben! Február 25-én, va­sárnap, 11 órakor a strand bejá­ratától Eger — Szarvaskő — Bá­tor — Egerbakta — Eger útvona­lon kerékpártúrára indulunk. Túránk vezetője képviselőjelöl­tünk, Novák Rudolf, akivel út­közben és a túra után megismer­kedhet. Szabad Demokraták Az egri városi televízióban ma a következő képviselőjelöltek mutatkoznak be: Szabó Péter (független jelölt), dr. Vasas Joa­chim (MSZMP), dr. Kecskeméti Sándor (Természet- és Társada­lomvédők Szövetsége), Kádár Zsolt (Hazafias Választási Koa­líció), dr. Nagy Imre (független jelölt), Gyetvai József (Vállalko­zók Pártja) és dr. Somogyi Már­ton (független jelölt). A nézők emellett összefoglalót is megte­kinthetnek, s levetítik az Eldora­do című magyar filmet is. * Mint ismeretes, már napvilágot látott az 1990-es érettségi írásbeli és szóbeli tételsor magyar iroda­lomból, nyelvtanból és történe­lemből. A Magyar Szocialista Párt egri szervezete segítséget szeretne nyújtani az érettségire készülő diá­koknak, ezért a tételsorokat sok­szorosította. Ezekhez az érdeklő­dők Egerben, a Széchenyi u. 23. szám alatti pártirodában juthat­nak hozzá. Vita _________________________________ „ Színre színt” A minap egyik barátom hívta fel a figyelmem arra, hogy mind­addig nem rúghatok labdába a választások kapcsán, míg a „volt párt hivatalos lapjában” meg nem támadnak. Csak onnan szá­míthat érdeklődésre az ember. így aztán kíváncsian vártam, mikor kapom az első célzott ütést, ami jelzi, hogy a pártok szerint ideje pozíciómat gyengí­teni. A hétfői számban ez meg is történt finom kérdésekbe cso­magolva, Ki kicsoda amen. Szépséghibája talán annyi, hogy bemutatkozó levelemben írtam „pártatlanságomról”, de kiemel­tem, hogy a Demisz támogatásá­val indulok, mert a fiatalok gondjait ismerem legjobban, és az ő életesélyeik legkilátástala- nabbak ma (látva a nyugdíjasok, a nagycsaládosok, az alig kere­sők helyzetét is). Az elmúlt csü­törtöki helyi tévéadásban pedig újfent nem hallgattam el, hogy voltam párttag. így nem igényelt a cikkíró pártoktól túl nagy éles­látást, hogy minderre rájöjjenek. Persze téved az, aki azt hiszi, hogy a kérdést feltevők nem tud­ták ugyanezt. De az etikai kódex tiltja a lejáratást, azonban más dolog az emberekben feszülő hangulat meglovagolása, a cé­lozgatás és provokálás. Végül is az SZDSZ egyik vezetője a vá­lasztások előtt kijelentette a tv- ben: "kérem, ez politika, nem er­kölcsi” Miért vagyok független jelölt? Mert őszintén nem tudnék ma egyetlen pártnak nevezett tömö­rülés mellett sem kiállni. Mert a folytatást abban látom, hogy az MSZMP egypárti uralmát felvál­totta a negyvenegynéhány párt elitjének mindent — de elsősor­ban az egyszerű embereket — maga alá gyűrő törekvése. Ahol az ’50-es évek kulákká és ellen­séggé minősítése helyébe egy újabb listázás várható, csak azért, mert kevés a hely és sok a tülekedő. Harc, gyakran szemé­lyes harc a hatalomért! Mert arra kellett rájönnöm, személyes ta­pasztalatomból, hogy az embert nem egy párthoz tartozása minő­síti, hanem sokkal inkább szemé­lyes tisztessége és munkája. És miért nem vállaltam tovább ko­rábbi párttagságomat? Mert megcsaltak. Mert olyan tények derültek ki volt vezetőkről, a ha­talommal való visszaéléseikről, amelyek képesek porba dönteni eszmét, pártot, és megbélyegezni tagokat. Még azokat is, akik csak a különadóként fizetett tagdíjjal kapcsolódtak a párthoz, és azt hallották felülről, hogy mutassa­tok példát, hogy dolgozzatok szombaton is, míg mások saját pecsenyéjüket sütögették. (Éz- zel nem a hatalmaskodókat, a munkahelyükön előjogokat él­vezőpárttagokat kívánom véde­ni.) így a tagság fenntartása szá­momra a mindezt előidéző em­berekkel való további közösség­vállalást jelentette volna, hiszen felső szinten sem történt meg a tényleges felelősségrevonás. És ezért lehet ma politikai indítta­tásból bárkit lekommunistázni vagy listázással fenyegetni. Végül a Demiszről, mely első­ként és gyökeresen változtatott szervezetén — ma a legdemokra- tikusabban működő szövetség —, pártokhoz fűződő viszonyán — önálló társadalmi szervezet —, és vezetésének nagy részét kicse­rélte. Tette mindezt azon az áron, hogy önmaga rombolta le koráb­bi pozícióit. Egy dolog maradt, az ifjúsággal való foglalkozás, a középiskolás közösségek támo­gatása, ifjúsági rendezvények szervezése. S mindezt tette vi­szonylagos csendben, s az SZDSZ-es tömegkommuniká­ció által elhallgatottan, a realitá­sok talaján politizálva. Nem vál­lalva rövid távú érdek miatt a párttá válást, mert egy ifjúsági szervezetnek nem az a dolga, hogy a hatalomért versengjen. Arra vannak éppen elegen. Olyan is kell, aki egyszerűen csak gyermekprogramokat, táboro­kat, nyelvtanulást, diáktalálko­zókat, utazásokat, klubokat szervez és támogat. Mindezért a Demisz nem párt, és nem állít je­lölteket. Olyan fiatal embereket támogat — akár más pártok je­löltjeit is —, akik vállalják az ifjú­ság érdekeinek képviseletét, ha bejutnak a „nagy házba”. És hogy miért mertem vállal­kozni a jelölésre, tudva, hogy el­lenfeleim azt is tudni vélik majd, amit még ők sem hisznek? Mert érzek magamban elég erőt mind­ezt elviselni, éppen, mert vállalni tudom a múltamat. Mert eddig sem lapítottam, hanem megpró­báltam a mindennapokban tenni és változtatni — ezek után ma­radtam ember. Mert nem sikkasztottam, nem csaptam be másokat, nem hatal­maskodtam. Munkával építet­tem otthonunkat, támogatás nél­kül, s nem tanácsi lakások csere­beréje nyomán. Mert vállalom, hogy nem vagyok vallásos, bár hirdetem szabadságát. Mert bol­dog házasságban élek, nem ve­rem a feleségem, nem is váltam el, s gyermekeimet sem különbö­ző helyekről számolom össze. Mert én is az előző rendszerben tanulhattam, de nem dicsek­szem, hogy őseimet megtörték, s azt sem állítom, hogy munkás­gyerekként már az egyetemen láttam a rendszer embertelensé­gét. És az új lehetőségek korában pártot sem alakítottam, melynek én lennék tagja, vezetője és je­löltje, de részt kérnék a 700 milli­óból és a hatalomból. Most elvágva a válaszadás fona­lát, remélem, lesz még módom részletesebben válaszolni érdeklő­désükre, netán én is kérdezhetek, s a pártok mögé bújók is kitárják emberi színüket. Tisztelettel: Dr. Nagy Imre Nyílt levél Horváth Lászlóhoz, a II. sz. választókörzet SZDSZ által indított képviselőjelöltjéhez Tisztelt Horváth Úr! A bélapátfalvi falugyűlés után tartott bemutat­kozó és programismertető(?) fellépése után sajnos nem volt lehetőség arra, hogy észrevételt lehessen tenni az ön által elmondottakhoz, így ezúton szeret­ném beszédével kapcsolatos véleményemet kifejte­ni. Ön beszéde során felelősségre vonta a „Kádár­kormányt” a felvett 21 milliárd dollár hollétéről. Ezúton szeretném felhívni a figyelmét arra a — ki­csit sem elhanyagolható — tényre, miszerint a tarto­zás összege általában nem azonos a felvett hitel ösz- szegével, mivel a kamat már ismert fogalom volt a hitelek felvételénél is, így az ön által keresett összeg erősen megkérdőjelezhető. Kérdezte, hogy hová lett ez a pénz, mire költötték. Többek között az ön taníttatására is, emellett a tej, kenyér, hús és egyéb termékek ártámogatására, és egyéb szociálpolitikai kedvezményekre, amelyből mindannyian részesül­tünk, beleértve önt is. Ön beszéde végén demokráciáról, illetve visel­kedésről beszélt. Az ön által elmondott beszéd stí­lusát jellemezve: egyszóval a legnagyobb jóindulat mellett is csak „habzó szájúnak” lehet nevezni, így nem tudom, hogy egy ilyen stílusban előadott be­széd után milyen alapon várt ön dalba foglalt dics­himnuszt. Aki annyira elragadtatja magát, mint ön, hogy politikai ellenfeleit csak egyszerűen „kígyók­nak” nevezi, nem is várhat mást, csak indulatos rea­gálást. Vagy netán pontosan az indulatok szítása volt a célja? Ebben az esetben viszont Ön nem egyéb, mint közönséges provokátor. Beszédének előadásmódját elemezve, egy Chur- chillről szóló anekdota jutott az eszembe, aki leírt beszédeinek a margójára olyanokat is írt, hogy ”gyenge az érv, hangosabban beszélni. "Ebben a be­szédében ön pontosan ezt tette. Farkas Ágoston Bélapátfalva Kedves Farkas Úr! Hasonlóan Önhöz, én is sajná­lom, hogy nem állt módjában Bélapátfalván közölni velem né­zeteit. Mindazonáltal remélem, ezen írásom érthetőbb lesz az Ön számára úgy is, hogy nem áll mó­domban a margóra megjegyzé­seket írni. Kedves Farkas Úr! Önnek igaza van! A kamat már valóban ismert fogalom volt a Kádár-kor­szakban is. Ezért is rémítő az a hanyagság és felelőtlenség, amellyel elherdálták ezeket a kölcsönöket kamatostól. Nem volt nehéz megjósolni, hogy előbb-utóbb felbukkannak az Önéhez hasonló nézetek, ame­lyek visszasírják a Kádár-rezsim „zsíros kenyeres, szalámis, legvi­dámabb barakk” Magyarorszá­gát. Ön csupán azt felejti el, hogy az a kenyér, amit a hetvenes években ettünk, a gyermekeink és unokáink kenyere volt. Fájdalom, Farkas Úr, de nem fogadhatom el azon érvét sem, miszerint az én taníttatásomra ment volna el a 21 milliárd. Ha Tengiz, Bős — Nagymaros, eo­cénprogram nincs, az ezredfor­dulóig is futotta volna ingyenes oktatásra. Amit Ön habzó száj­nak nevez, Uram, az nem más, mint indulat. Valóban indulatos vagyok. Csaknem 10 müliomod magammal, akiknek napról nap­ra romlik az életszínvonalunk. A maradék néhány 10 ezer amiatt dühöng, hogy elvették előle a húsosfazekat, hogy lefogták zse­bünkbe nyúló kezük. Valótlan azon állítása is, hogy ellenfelei­met „kígyóknak” neveztem vol­na. Erre sem okom, sem szüksé­gem nincsen. A citált mondat ek­képpen hangzott: A pártállam nem döglött elefánt, hanem da­rabjaira hullott kígyó, amelynek részei tovább élnek és marnak. Tovább él a sógor-komaság, ivó- cimboraság, s mit sem változott azon káderek pozíciója, akiket a párt helyezett kiváltságos állása­ikba. Ki kell ábrándítanom Önt. Dicshimnuszt az SZDSZ nézete­inek kifejtéséért nem vártam. Dalbafoglaltat kiváltképp nem. Remélem, ezek ideje egyszer s mindenkor lejárt. Horváth László az SZDSZ Heves Megyei 02. számú választókerületének jelöltje

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom