Heves Megyei Népújság, 1990. február (41. évfolyam, 26-50. szám)
1990-02-22 / 45. szám
HEVES MEGYEI IXI.. évfolyam, 45. szám ÁRA: 1990. február 22., csütörtök 4,30 FORINT % POLITIKAI NAPILAP „SZÍNRE SZÍNT” „Miért vagyok független jelölt?” (3. oldal) ROHAM AZ APEH ELLEN „Nekem azt mondták, itt összeverekedtek az emberek.” (4. oldal) TÖBB A TERV, MINT A PÉNZ „A várban saját kézbe vettük a vendéglátás irányítását” (5. oldal) MEGKERÜLT AZ ELTŰNT ÉDESANYA „Jelenleg a gyöngyösi körházban kezelés alatt áll.” <8. oldal) Népes küldöttség — Széles körű tájékozódás — Nincsenek szélsőséges erők — Találkozás magyar üzletemberekkel — A szabadon választott, demokratikus kormány jelentős segítségre számíthat Az amerikai diplomácia második embere hazánkban Lawrence Eagleburger, az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettese — aki egyben a Kelet-Európának szánt amerikai támogatási program koordinátora — találkozott Horn Gyula külügyminiszterrel (Népújság-telefotó MTI) Lawrence Eagleburger, az Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettese magyarországi látogatásának első munkanapján, szerdán délelőtt Pozsgay Imre államminiszterrel találkozott a Parlamentben. Az amerikai diplomácia második embere — aki egyben a Kelet-Európának szánt amerikai támogatási program koordinátora — magas rangú kormányzati tisztségviselőkből álló népes küldöttség élén érkezett Budapestre, azzal a céllal, hogy tájékozódjék a magyarországi viszonyokról, a támogatási program megvalósításával kapcsolatos kérdésekről, a kétoldalú kontaktusok fejlesztési lehetőségeiről. E széles körű tájékozódás első lépéseként Lawrence Eagleburger és kísérete a szabad választásokra készülő Magyarország belpolitikai viszonyairól kapott átfogó képet Pozsgay Imrétől. A külügyminiszter-helyettes mindenekelőtt azt tudakolta az államminisztertől, hogy a magyar belpolitikai versengést mennyiben irányítják ideológiai megfontolások, illetve mennyiben motiválja a pragmatikus megközelítés. Pozsgay Imre véleménye szerint Magyarországon egyre halványul a politika ideologikus szemléletű megközelítése, s mindinkább a pragmatikus irányzatok nyernek teret. Pozsgay Imre ismertette a magyar belpolitika színpadán főszerephez jutó nagyobb politikai csoportosulásokat amerikai tárgyalópartnerével; hozzáfűzve, hogy jelenleg meglehetősen sok politikai párt létezik hazánkban, ám a választások várhatóan erősen megrostálják a „mezőnyt”. Ami a választásokat illeti, az államminiszter véleménye szerint a legfontosabb az, hogy Magyarországnak stabil, erős kormánya legyen. (Ehhez a maga részéről még azt tette hozzá, hogy hasznos lenne, ha a Magyar Szocialista Pártnak is szerep jutna az ország kormányzásában.) Eagleburger érdeklődött arról is, tapasztalhatók-e szélsőséges megnyilvánulások a magyar belpolitikában. Pozsgay Imre megnyugtató válasszal szolgált: vannak ugyan szélsőséges megnyilvánulások, de nincsenek szervezett szélsőséges erők. Ennek megakadályozására egyébként a magyar demokrácia már számos jogi garanciát épített ki. (Folytatás a 2. oldalon) Számos korábbi javaslat — Kizárt más államok határainak megsértése A Szovjetunió soha nem tagadta a németek jogát az egységre Gorbacsov nyilatkozata A német egyesítésnek az európai folyamattal szoros kapcsolatban, a katonai tömbökön alapuló európai biztonsági rendszert felváltó új típusú biztonsági struktúra megteremtésével összhangban kell végbemennie — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár-államfő a német kérdésről és a közép-európai csapatcsökkentésről a Pravdának adott nyilatkozatában. A lap szerdai számában megjelent interjúban Gorbacsov hangsúlyozta: a Szovjetunió soha sem tagadta a németek jogát az egységre. Rövid történelmi áttekintést adva a német kérdésben képviselt szovjet álláspontról a szovjet vezető emlékeztetett: a Szovjetunió már a második világ háború után is Németország megosztottsága ellen foglalt állást. A két német állam létrejötte után pedig az NDK-val közösen számos javaslatot tett az ötvenes és hatvanas években az egységes, semleges és demilitari- zált német állam megteremtésére. Gorbacsov hangsúlyozta, hogy a németeknek maguknak kell meghatározniuk, hogy mennyi idő alatt, s milyen formában menjen végbe az egyesülés. Ugyanakkor leszögezte: az egyesülés nemcsak német ügy. A helyzetből adódóan elképzelhetetlen, hogy a németek megegyezzenek maguk között, s a többi fél joga legfeljebb az egyezség jóváhagyására korlátozódjék. Gorbacsov ugyanakkor azt is értésre adta: sem az NDK és az NSZK közeledése, sem pedig az egységes Németország nem fenyegetheti sem szomszédai, sem más érdekeit, s kizárt más ál- (Folytatás a 2. oldalon) A csehszlovákokat nem nyugtalanítja a német újraegyesítés Megértik a lengyelek aggodalmait, de a csehszlovákokat nem nyugtalanítja a német újraegyesülés. Az egység előbb-utóbb megvalósul, mégpedig olyan formában, amely elfogadható lesz Németország valamennyi szomszédja számára. Erről beszélt kedd asti tévényilatkozatában Václav Havel. A csehszlovák államfő a PBS tévének elmondotta: annak a ténynek, hogy országából nem a Prága által kívánt ütemben vonják ki a szovjet csapatokat, nem politikai háttere van: a kivont szovjet csapatok otthoni elhelyezésével, élelmezésével vannak gondok: Raymond Seitz amerikai külügyminiszter-helyettes, aki Bush elnök és Havel aznapi tárgyalásairól tájékoztatta a sajtót, kijelentette: végül is arra számítanak, hogy a szovjet csapatkivonás „elég gyors” lesz. Seitz egyébként nem cáfolta, hogy az Egyesült Államok Európa-politikájának kérdésében eltértek Bush és Havel nézetei. A csehszlovák elnök arról beszélt, hogy a jövőben nem lesz szükség amerikai csapatokra Európában, míg Bush újólag aláhúzta azok stabilizáló szerepét. Teljes egyetértés volt viszont abban, hogy a szovjet peresztrojkát, Mihail Gorba- csovot támogatni kell. (MTI) Az egyházak és a megyei sajtó—országos kerekasztal beszélgetés Egerben „Az embert a tökéletesség felé bátorítsák” A Népújság klubjában dr. Seregély István egri érsek tartott bevezető előadást (Fotó: Koncz János) A tömegtájékoztatás abban szolgálhatja a köz javát és az emberek boldogulását, a társadalom kibontakozását, az emberiség jövőjének építését, ha az igazmondásban meg tudja őrizni a mértéket és a tartást” — ebben a gondolatban összegezte dr. Seregély István egri érsek a sajtóval kapcsolatos álláspontját azon az országos kerekasz- tal-beszélgetésen, amelyre szerdán a Népújság szerkesztőségében került sor. Lapunk a többi megyei napilap képviselőit hívta meg erre a találkozóra, amelyet több résztvevő — így az egri érsek is — a maga nemében egyedülállónak nevezett. A megjelenteket Kaposi Levente, a Népújság főszerkesztője köszöntötte, külön tisztelettel dr. Seregély István egri érseket és dr. Miklós Béla kanonokot. Kiemelte, hogy a mai válságos helyzetben mindenképpen nyitni kell az egyházak felé. A megyei napilapok összességében mintegy másfél millió példányban jelennek meg, s eljutnak több mint hatmillió emberhez. Nem mindegy tehát, hogy milyen tág horizontot tárnak olvasóik elé. Hangsúlyozta, hogy ez egy sorozat kezdete lehet, a magyar katolikus egyházon kívül más egyházakkal is szót kell érteni. Az egri érsek előrebocsátotta, hogy nem jártas a tájékoztatás tudományában, mert az elmúlt negyven év alatt nem is nyílt lehetősége ilyen jellegű tapasztalatokat szerezni. Előadása első részében elméleti kérdésekről szólt, majd a keresztény erkölcsről, végül kitért arra, hogy mi vonatkozik ebből a tömegtájékoztatásra. Szinte minden országban kapnak a pártok anyagi támogatást — A demokráciákban az emberek szavaznak, nem a pénztárcák Befejeződött az Európa Tanács bizottságának ülése Magyarország teljes jogú tagsága az Európa Tanácsban, illetve a pártok finanszírozási gyakorlata Nyugat-Európában — ez a két témakör érdekelte leginkább a magyar sajtó képviselőit azon a sajtótájékoztatón, amelyet az Európa Tanács parlamenti közgyűlése parlamenti és tömegkapcsolatok bizottságának kétnapos ülését lezárva tartottak meg szerdán a Parlamentben. A sajtótájékoztatón az újságírók kérdéseire válaszként elhangzott: Magyarország teljes jogú tagságáról az Európa Tanácsban legkorábban csak ősszel várható döntés, hiszen a tagfelvételi kérelem elbírálásának megvannak a maga szabályai. A döntés még akkor sem lenne lehetséges a magyarországi választások előtt, ha meggyorsíthatnák ezt a folyamatot, hiszen az Európa Tanács legközelebb csak májusban tart plenáris ülést, márpedig ezek a döntések ott születnek. A teljes jogú tagságnak azonban nem feltétele, hogy a felvételét kérő ország aláírja az emberi jogi konvenciót. A kérelem elbírálásánál azonban mindenképpen megvizsgálják, hogy a kérelmet benyújtó országban milyen mértékben érvényesülhetnek az emberi jogok. Magyarország egyébként várhatóan a közeljövőben aláírja és ratifikálja ezt a konvenciót. A pártok finanszírozási gyakorlatáról a brit, a dán, a norvég, az ausztriai, a belga parlament egyes pártjainak képviselői szóltak. A képviselők szavaiból az tűnt ki: lényegében az Egyesült Királyság kivételével valamilyen formában minden országban kapnak pártok állami támogatást. Kiderült az is, hogy ezekben az országokban semmiféle törvény nem tiltja külföldi adományok elfogadását. Igaz — néhány kommunista párt kivételével és a korábbi időszakban — erre nem is volt példa. Tekintettel arra, hogy Magyarország közvetlenül a parlamenti választások előtt áll, több nyugat-európai parlamenti képviselő is felhívta arra a figyelmet: a demokrácia azt jelenti, hogy emberek szavaznak, nem pedig a pénztárcák. (MTI) Kiindulópontja az volt, hogy egy fejlődő világban élünk, úton a beteljesedés felé. Ha létezik tökéletessége a világnak, az az elő- remenetelre való hajlandóságban és képességben van. Következésképpen az az értékes ember, aki élete javának az emberiség szolgálatát tartja. Azzal a hasonlattal élt, hogy-a zöld alma önmagában semmit sem ér, de egyetlen kertész sem szedi le, mert látja benne a jövő ígéretét. Ezért ebben a világban nem az emberek tökéletlenségét kell hangsúlyozni, hanem azt a készséget, amellyel a maguk éretlen lehetőségeikhez képest a beteljesülést kívánják szolgálni. Azt, hogy mi ez, világnézeti kérdés. Kiemelte, hogy egy világnézet értékvesztésének kortársai és tanúi voltunk. A keresztényeknek (Folytatás a 2. oldalon) Hazánk és a NATO- tagság? magyarokra tartozik a döntés” A szervezet szóvivője, Horn Gyula nyilatkozatáról A NATO szóvivője Horn Gyula magyar külügyminiszter keddi nyilatkozatára utalva leszögezte: magukra a magyarokra tartozik az, hogy bármiféle jövőbeli katonai vagy politikai reorientációról döntsenek, megfelelő parlamenti úton. Az MTI brüsszeli tudósítója azt kérdezte a szövetség szóvivőjétől, miként értékeli a NATO a magyar külügyminiszter által Magyarországnak az atlanti szövetség politikai szervezeteiben való esetleges jövőbeli tagságáról mondottakat. A szóvivő a következő rövid nyilatkozattal válaszolt: „Magyarország bármiféle jövőbeli politikai vagy katonai reo- rientációjának kérdése olyan téma, amelyről magukra a magyarokra tartozik a döntés, megfelelő parlamenti eljárással, amely ma elérhető számukra”.
